Észak-Magyarország, 1993. június (49. évfolyam, 125-150. szám)
1993-06-19 / 141. szám
1993. Június 19., Szombat Em Hétvége/Csali ESZAK-Magyarország 9 Egy sem él odáig, míg... A tiszavirágzásról, a kérészről, vízről, halakról, horgászokról Fotó: Szarvas Dezső Tiszatardos (ÉM) - Már látni pár türelmetlen, sietős példányt a víz felett. Már táboroznak a biológiai „csoda” kíváncsiskodói, mert „megindult” a kérész a Bodrogon is, a Tiszán is. Ki tudja kinek sikerül meglátni - megcsodálni a Tisza virágzását... Aki lemarad e gyönyörű élményről talán vigasztalódhat a Csaliban. Mert, ha láttatni nem is tudjuk, leírjuk — elmeséljük a Tiszavirág életét. Azét a rovarét, melynek kifejlődése utolsó fázisa valóban rövid élete. Mert hisz„ maga az imágó talán addig sem él, míg végigolvassa valaki az „ő” titokzatos életét. Az ősi szervezetű kérészek (Ephemeroptera) Európában is több tucat válfajukkal képviseltetik magukat. A 10-40 mm testhosszúságú, az álre- césszárnyúak rendjében (Pse- udoneuroptera) tartozó rovarok közül a legnagyobb a tiszavirág'(Palingenia longica- uda), amely Európa több folyójábán is előfordul, de legnagyobb többségben Magyarországon, a Tiszában és mellékfolyóiban él. A FAO (az ENSZ élelmezésügyi és mg. szervezete) vizsgálatai szerint a Szamos torkolata fölötti Felső-Tisza Európa egyetlen I. osztályú tisztaságú folyószakasza. Itt a kedvező időjárású években olyan bőséges a kérészrajzás mint száz évekkel ezelőtt volt. A kipusztulás veszélye — legalábbis itt — egyelőre nem fenyegeti őket. A tiszavirág átalakulással (metamorfózis) fejlődik. Élete három év. Ennek az időnek utolsó néhány óráját tölti el a szemünk előtt, a többit lárvaállapotban a folyó agyagos medrében, a víz fenekén. Fejlődése, növekedése egyenletesnek mondható. A peték 30-40 nap elteltével kelnek ki. Az egyéves lárva 10-15, a kétéves 20-25, a hároméves 30- 40 mm hosszú. A lárva tra- cheakopoltyúval (vízben élő rovarlárvák légzőszerve) lélegzik. A potrohszelvényeken lévő kopoltyúfedők mentén kétoldalt csillószőrökhöz hasonló rojtsorok találhatók. E rojtok mozgatásával vízáramlást idéz elő, ami nemcsak a friss, oxigéndús víz jobb felvételét szolgálja, hanem az úszásban is segíti. (Kérészszedéskor a baggerral kiemelt agyagcsomó szétmosásánál éppen ezzel a mozgásával Kérészre kaptak a kecsegék árulja el a lárva jelenlétét a sáros vízben. — A szerk.) A lárvák tápláléka a vízben és az agyagban található növényi eredetű szerves anyagok, korhadékok. A kérészek az agyagos mederben rendkívül erős és fejlett rágó szájszerveikkel és első, páros ásólábaikkal lyukakat vájnak. (Ezek az ásólábak a lóbogár első lábaira emlékeztetnek.) alacsony vízállás idején (augusztus, szeptember) a kérészlyukak egy része a víz szélén szárazra kerülve „elárulja” a kérésztelepek helyét. Ezek mindig a kanyarok külső, szakadékos oldalán vannak. A három év elteltével - miközben többször vedlenek — a víz hőmérsékletétől függően június 1 és július 15 között (néha még nagyobb ez az intervallum!) délután 4-5 óra körül, szélcsendes és általában napos időben levegővel „pumpálják fel” kitintartalmú bőrüket és a víz felszínére jönnek, ahol gyorsan megvedle- nek. Nemenként eltérő folyamatjátszódik le. A szubimágó hím a partra repül és néhány perc múlva újra vedlik; ekkor válik ivarérett imágóvá. Ez a lárvából szemünk előtt kibúvó rovar nagyon szép. Szárnyai gazdagon erezettek s általában grafitszürkék. A teste felülnézetben feketés, míg hasi oldaláról a sárga szín különböző árnyalatait mutatja. De még egy jellegzetessége szembetűnő: a 35-40 mm-es rovar testhosszának több mint a dupláját teszi ki a töm- lőszerűen felfújt két szál fa- roksörte. Ezeken mint a hid- roplán, úgy siklik a vizen és keresi a nőstényt. A nőstény csak egyszer vedlik, nem repül ki a partra. Testesebb, kevésbé színes mint a hím és a faroksörtéi is, jóval rövidebbek, így könnyen felismerhető. Az egyszer meg- vedlett nőstényt a 10-15-szö- rös létszámfölényben lévő hímek azonnal megtalálják a nászrepülés során és hatalmukba kerítik. A természet ilyen csodálatosan egyszerű módon gondoskodik a fajfenntartásról... A megtermékenyített nőstény a víz fölött 10-50 cm magasan repülve kb. 5000-7000 darab kis méretű de nagy fajsúlyú petét szór a vízbe. A ragadós peték megtapadnak az aljzaton. Mire leszáll a nap, a halálosan fáradt kérészek elpusztulnak, millióik tetemeit sodorja a víz. („Temető a Ti- sza, mikor kivirágzik...”) Itt fent bevégeztetett, de a vizek mélyén - mint évmilliók óta szakadatlanul — újra kezdődik minden. A tiszavirág a halak kedvenc csemegéje. A folyóban élő békés halak minden fajtája fogható vele, de a ragadozó harcsa, süllő, sőt a csuka is rákap néha a kérésszel csalizott horogra. Kiemelkedő fogóssá- ga mellett további előnye, hogy a horgászat helyén, vagy annak közelében „beszerezhető”, ezért a horgászok szívesen tűzik horogra. Igaz, hogy a vele való halfogás nagyobb figyelmet, ügyességet, gyorsaságot kíván, mint a gumiszerú, vagy keményebb csalétkek használatánál. De ha jól tűzzük fel, nem szakad le, nem ázik szét (ha csak egyet teszünk fel, a testében végig kell vezetni a horgot); ennek ellenére a kisebb halak gyakran letéphetik. Kapásnál azonnal be kell vágni és ha nem akadt, akkor is fel kell nézni a szerszámra, mert valószínű, hogy a horog üres... A kérész begyűjtése — mivel három nemzedék él egyszerre együtt a folyó medrében - bármikor lehetséges, ha a vízállás megengedi. Közepes, vagy alacsonyabb (például Tisza- becsnél - 50 cm alatti) víz esetén legfeljebb 6-7 méter mélyen vannak. Hosszá nyelű kérészásóval elérhetők. Helyenként a víz szélében egy méter mélyen kézzel, kapával is könnyen szedhetők. A kérészszedő bager több változata is használatos. A lényege: egy tetszőleges hosszúságú, alsó vége felé szűkülő cső, amit köpűvel csatlakoztatunk a nyélhez. A kiásott ép kérészek friss vízben (a folyóban bárkában = lyukacsos doboz) napokig élve tarthatók, de tárolhatók hűvös helyen vizes homokban is. Legkönnyebb a gyűjtés kérészrajzáskor. Ilyenkor nagyobb mennyiség is befogható. Ezek a kérészek hamar elpusztulnak. Tárolásuk kétféle módon ajánlható: 1. Mély- hútve (a horgászathoz kivett kérészeket használjuk el, a maradékot ne tegyük vissza), és 2. Szárítva. (A szárított kérész szitán gőz felé tartva puhítható). A „konzerv”-kérész már kevésbé tartós a horgon, de még így is érdemes vele horgászni, mert eredményességével a többi csalit messze felülmúlja. • • Öreg horgászok tábora Rakacán Újra él a Sajó, mozog benne a hal Miskolc (ÉM) - Benépesülnek a réges-régi horgászhelyek a Sajó partján Sajópüspö- kitől a kesznyéteni torkolatig, ahol ez a kanyargós, vadregényes folyó a Tiszába ömlik. Tiszta a víz, mint a kristály - hallani itt is, ott is, végig a parton, ahol mostanában éjszakánként sokszáz tábortűz fénye vetődik a vízre. Különösen így volt ez az idén, akácvirágzás idején, amikor élénk harcsajárásról érkeztek hírek, halászoktól, horgászoktól. Hiába, a természet nem ta-; gadja meg önmagát. Néhány esztendeje, hogy az ipari üzemek nem szennyezik a vizet, rohamosan megindult a víz öntisztulása, s a Sajó újra visszanyerte régi funkcióját, nevezetesen: a Tisza halnövelő bölcsőjévé vált. ívás idején a tiszai halak óriási csapatait figyelték meg, amint a Tiszából kiváltva, felfelé úsztak a Sajón ívóhelyet, bölcsőt keresve. Megmaradt, szépen fejlődik az az állomány is, amelyet két-három esztendeje telepített az Észak-magyarországi Horgász Egyesület, tagjai legnagyobb örömére. A jelek szerint különösen a harcsanépség kedveli a Sajót. Ámbár ebből a halból igen kevés akadt horogra, hálóba. Ki tudja miért?- Majdhogynem ivóvíz tisztaságú a Sajó - mondja dr. Czik- rai Zoltán, az egyesület elnök- helyettese. — Horgászainktól igencsak jó hírek érkeznek. Nemcsak a harcsákról, de a pontyokról, süllőkről, csukákról is. Amikor ívott a ponty, Sajószentpéternél óriási csapatokat figyeltek meg, amint a vízfolyással szemben úszva keresték az ívóhelyet. Hogy újra él a Sajó, bizonyság arra a fogási eredménynapló, de a csempéző, varsázó halászok jelzése is. Az elnök- helyettes sorolja:- Az elmúlt évben a jelentett adatok szerint a halászok 1031 kilogramm halat emeltek ki a vízből úgynevezett egyéb halként; ezentúl pedig 49 kiló amúrt, 16 kiló márnát, 43 kg balint, 132 kg csukát, 50 kg harcsát, 87 kg süllőt és 321 kg pontyot fogtak. így aztán a halászok elmúlt évi zsákmánya megközelíti a 2000 kg-ot.- És a horgászok?- Ők sem maradtak le, sőt. A naplók szerint az említett sorrendben: 2062 kg vegyeshalat, 36 kg amúrt, 57 kg márnát, 122 kg balint, 628 kg csukát, 149 kg harcsát, 218 kg süllőt, 887 kg pontyot és 4 kg angolnát fogtak. A horgászok összesen 4163 kg halat zsákmányoltak a Sajóból. Több mint 6000 kg halat adott tehát az elmúlt évben a Sajó. Ennél persze jóval többet, hiszen tudjuk, a fogási eredménynaplók korántsem tartalmazzák a valós számokat, dehát ez a 6000 kg is kenter- be veri bármelyik kedvelt horgásztó produkcióját. Az elnök- helyettes szerint lesz ez még jobb is. Az egyesület ugyanis 1 millió 200 ezer forint támogatást kért az országos szövetségtől haltelepítésre. Ezt a pénzt kizárólag a Sajó telepítésére költik. Ősszel 100 mázsa halat, zömében pontyot és kisebb mennyiségben vegyes állományt telepítenek a Sajóba. Nincs halpusztulás Miskolc (ÉM) - Mint Csikós Józseftől, az FM Borsod megyei Hivatala halászati főfelügyelőjétől értesültünk, saját hatáskörükben eljárva, az eredeti határidőnél 4 nappal korábban, június 12-től feloldották a ponty és a márnafogási tilalmat. A tilalmi idő határidő előtti feloldását az tette lehetővé, hogy a szokatlanul meleg időjárás miatt a halak hamarább leívtak, s a szaporodást nem fenyegeti veszély. Az pedig szinte köztudott, hogy a horgászok, de a halászok nagyobb része is a pontyozást részesíti előnyben. Már csak azért is, mert megyénk vizeiben, mind a bányatavakban, mind pedig a folyóvizekben, Tiszában, Hernád- ban, Bodrogban, túlnyomó többségében ponty található, hiszen ebből a halfajtából telepítenek a legtöbbet. Bár a nyári meleget hozó tavaszi hónapokban a csapadék hiánya miatt megapadt a folyók vízszintje, s ennek következtében ezek a vizek is felmelegedtek, a bennük lévő halállományt még nem fenyegeti veszély. Nem érkezett pusztulásról jelentés. Horgászverseny a Debreceni tavon A győztes, Csörmök László. A további sonnend: Bálint Zoltán és Molnár Pál. Fotó: Karosi Imre. Gutaütáses kánikula, szeles idő jellemezte az Észak- Magyarországi Horgász Egyesület idénnyitó horgászversenyét a Debreceni tavon, június 12-én. Olyan ez, mint az Anna-bál. Évente egyszer, s itt megjelenni sikk. Az orvhorgászokat leszámítva, féléves nyugalom után nyitott a tó. A víz tisztának tűnt, s a hejőkeresztúri oldalon rendezett versenyre majd százan jelentkeztek. Az alkalmi büfés ugyan bekapcsolta a magnetofont, de hamar leintették... Sorsolás, etetés, szerelvény-igazi tás. Ahogy illik. A halak nem nagyon tudtak a versenyről. A déli harangszó vetett véget a korántsem öldöklő küzdelemnek. Nem tolongtak a versenybíróság pulpitusa előtt. A győztes ponty, amelyet Csörmök László fogott, 2 660 grammot nyomott. Örült neki, s a díjnak is, amelyet az elnök, dr. Faragó Péter adott át. Az ifik rangsora: ifj. Ik- lódi Gyula, Németh Gergely, Meréczeczki László. Nem fontos, de érdekes (?), hogy a megmérettetés után valaki reklamált. A halat és a nevezési díjat is. A vének tanácsa, s a szépszámú közönség nem adott helyt a felszólamlásnak. A horgászat - idézve egy másik témát-játék, a többi a szerencse dolga. Repka is repülhet... Miskolc (ÉM) - Összejött a megyei horgászválogatott, amely a borsodi színeket képviseli a nagykanizsai országos versenyen. Szenzáció, hogy az utazó csapat tagja Repka Attila is. A barcelonai olimpiai bírkózóbajnok sikerrel kiállt minden próbát. A vízparton is bizonyított. Korábban a Monokon, június 13-án a Muhi 1-es tavon. A most 74 kilogrammos diósgyőri aranykovács repülhet - örömében -, a többiek vele tartanak: Veress Sándor, Hegedűs József, Dancsosi Miklós, Németh Szilvia, Németh Csaba, Szebényi Tamás. Egyébként a csapat -június első hetében- Lázbércen edzett. Hatvankilós harcsa! A Sporthorgász című havilap júniusi számában már a címlapon látható óriási harcsa fotója is kedvteremtó a böngészéshez. A 60 kg 80 dekás harcsát Szekeres Károly fogta ki a Dunából, Mohács térségében. A Víztükör című sorozat legújabb fejezete a Körösök vidékét írja le, utalva arra, hol és merre lehet, érdemes halra „vadászni” azon a tájon. Székely Zoltán a halradart mutatja be. A népszerű színművész, Bujtor István a vele készített interjúban arról (is) vall, hogy - igaz, ez fé- lig-meddig csak tréfa... — ismert már a horgászok körében a Balatonon a „Bujtor-keszeg”. Érdekes ismertetés olvasható a pontyozás művészetéről, Kövi Gábor pedig a pérezés műhelytitkait osztja meg az olvasóval. Az oldalt összeállította: Szarvas Dezső, Beke- csi Szabó László, Brackó István Rakaca (ÉM) - Akik tavaly, tavalyelőtt meg még azelőtt is ott voltak, azok bizonyára az idén is eljönnek Rakacára, ahol a horgásztanyán minden évben találkoznak a veterán pecások. Az Észak-magyarországi Horgász Egyesület ugyanis immár hagyományosan minden évben augusztusban szervezi meg az „Öreg horgászok táborát”, ahová nemcsak az egyesület tagjait várják. Az idén augusztus 5-én hajnalban nyitja és 8-án zárja kapuit a tábor, ahová mindenkit hagyományosan jó hangúlattal, minden más egyebekkel — például halakkal is - szíves szóval, szeretettel várnak a szervezők. Jelentkezni lehet az ÉMHE miskolci irodáiá- ban.
