Észak-Magyarország, 1993. június (49. évfolyam, 125-150. szám)
1993-06-19 / 141. szám
6 ESZAK-Magyarország Kultúra 1993. Június 19., Szombat APROPÓ Brackó István Kevesebben tudják, mint amennyien használják, hogy a golyóstoll magyar találmány. Nemrég Párizsban, a felfedezés (vélt) ötvenedik évfordulója alkalmából a golyósirónt a. huszadik század egyik legjelesebb ötletének nevezték. Pedig az eltelt kilenc évtized nem szűkölködött meglepő, s isteninek mondható szikrákban. Csak példaként: atombomba, űrhajózás, szervátültetés, gumi óvszer, automata mosógép, hitelkártya és Elektor Kalandor... De félre a tréfával! Az angol szótár ball pen címen jegyzi a golyóstolla t, ám angolszász országokban a „bájrópen” ugyanezt jelenti. Könnyű kihüvelyezni, hogy a szó előtagja, bíró, tulajdonképpen a magyar tipsztert, Bíró László Józsefet takarja. Takarja? Egy fenét! Hősünk a századfordulón született, nyughatatlan ember volt, és magamutogató. Önéletírásában (Csendes forradalom, a golyóstoll regénye, 1975.) közreadja, kamaszkorában Freud-ot olvasott, csakhogy olvasmányélményeivel a lányoknak imponáljon. így aztán ő maga sem tiltakozik a titulus ellen: exhibicionista... A. két háború között a sok kávéházas Budapesten orvosegyetemi hallgató volt, aztán festegetett, szobrászkodott, belekóstolt a hipnotizőrt tevékenységbe, és mellesleg feltatálta az automata sebességváltót is. Újságírói munkája során jött rá arra, hogy kellene egy rendes toll, amelyik mindig ír. Nézte a folyton futó, festékes rotációs hengereket. Hogyan lehetne ezt az ötletet egy töltőtoll nagyságú készülékbe átmenteni? Ez 1938-ban történt. Aztán Svájc, Párizs, Argentina. Hosszú volt az út az ötlettől a tettig. Bíró-Bájró nem lett milliomos. Nem kapott Nobel-díjat. De a nevét őrzi a század áldott-átkos remeke, a golyóstoll. MOZI fi Életben maradtak Küzdelem az éleiért., (ÉM - CsM) - A hógolyó közepében egy szál égő cigaretta füstölög, mellette halkan szól a „Happy birth day to you”. Hóból és cigarettából van éppen elég - hát ezzel köszöntik két társuk születésnapját. És ki tudja már hányadik napját életben maradásuknak. Az Életben maradtak című amerikai film Piers Paul Reid bestselleréből készült, ám valós történetet dolgoz fel. Az Andok, de méginkább negyvenöt ember tragikus csodáját. Egy montevideói főiskolás rögbi-csapat - rokonokkal, kísérőkkel — Chilébe indult egy meccsre. Az Andok fölött viharba kerültek, a gépnek leszakadt mindkét szárnya, farkrésze - majd lezuhant. Volt, aki még a fóldetérés előtt kirepült a gépből és szörnyethalt. Volt, aki a landolást nem élte túl. 1972 október 13-a, pénteket mutattak a naptárak. Többezer méter magasságban élelem és meleg ruha nélkül csak a remény tarthatja meg az embert: úgyis megmentik őket! Azután eljön a nyolcadik nap, mikor kis zsebrádiójukon meghallják, a mentők feladták a keresést. A külvilág lemondott róluk, teljesen magukra maradtak. Mit tehet huszonhét ember a negyvenfokos hideg és az éhség ellen? Mit tehetnek, ha mellettük sorra halnak meg társaik? Érdemes-e még keresni az életben maradás lehetőségét, különösen, ha egyetlen esélyük az éhhalál ellen halottaik megfagyott húsa? Hősök-e a túlélők vagy kannibálok? Frank Marshall rendező „minden idők legszörnyűbb és legrealisztikusabb repülőszerencsétlenségét” akarta filmre vinni. A kétórás mozi történéseinél már csak az önkéntelenül is idegeinkbe kúszó kérdés a borzasztóbb: vajon én mit tettem volna, ha köztük vagyok? Ember és folyóirat hitele Mezőkövesd (ÉM-DK) - „...az ember hitelét kell visszaszereznünk” - idézte a gondolatot Pap János, Mezőkövesd polgármestere az öt évvel ezelőtt megjelent Hitel című folyóirat első számának beköszöntőjéből. Azóta voltak némi változások, amelyben olykor a Hitel szerkesztői nemcsak benne éltek, de tevékenyen hozzá is járultak. A mezőkövesdi Városi Galéria dísztermében megrendezett szerkesztőségi est sok érdeklődőt vonzott. Csoóri Sándor főszerkesztő, Nagy Gáspár, Görömbei András, Döbren- tei Kornél szerkesztők segítségével bepillanthattunk a folyóirat „leikébe”. Mert egy dolog az újságban olvasott cikk, másik pedig, ahogy a szerzők mesélnek róla... Csoóri Sándor megköszönte a jelenlévőknek, hogy áldoznak idejükből az irodalomra. De gyorsan „le is csapta” saját gondolatát, hiszen mint mondta, sajnos ebben az időben - bármennyire szeretnénk - nem lehet csak az irodalomról beszélni. Óhatatlanul szóba jön - sőt minden mondatunkba, beszélgetésünkbe, gesztusunkba beleszól - a politika. Pedig valójában meg kellene fordítani a helyzetet. Hiszen irodalom nélkül az ország nem képes visszanyerni hitelét. Alapítványi Kapcsolatokról Miskolc (ÉM-DK) - Az idén februárban négy megye (Borsod- Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Heves) önkormányzatának képviselői és magánszemélyek Kapcsolatok címmel művelődési alapítványt hoztak létre. Céljuk a határon túli magyarság és az érintett megyék kulturális kapcsolatainak ápolása. Az alapítványnak helyet biztosító Megyei Pedagógiai és Közművelődési Intézet miskolci székházában tartott baráti beszélgetésen Máté László, a Csemadok Kassa járási elnöke (egyben a kuratórium elnöke), Hanis Béláné alapító tag, valamint Hazag Mihály és Bányiczki Lászlóné, a kuratórium tagja, illetve titkára adott felvilágosítást tevékenységükről. Máté László elmondta, hogy nemcsak a magyar-magyar kapcsolatokat szeretnék erősíteni, hanem a más kisebbségi népekkel való együttműködést is. Keresik a közösségek közötti kapcsolatok lehetőségét, akár falu- közösségekről, akár iskolákról, művelődési házakról van szó. Az idén meghirdették első pályázatukat, melyen 120-an vettek részt a négy megyéből és a három határon túli területről (Partium, Kárpátalja, Felvidék). Kis összegekkel bár, de segíteni tudtak egy-egy rendezvényt. Egymillió forintos vagyonnal indultak, abból most 760 ezer forintot osztottak szét. (Az alapítvány támogatására befizetett pénz az adóalapból levonható, ezért remélik, idén már nagyobb összeg fut be a BB Rt. Miskolc 271-16971-es számlaszámra.) Az est vendégei Az irodalmi, művészeti és társadalmi folyóirat gondolatban már ’78-ban élt. Nem is akárkik gondolatában. Németh László, Domokos Mátyás, Czine Mihály, Fodor András, Illyés Gyula egyaránt szerették volna, ha megvalósulhat. Erre azonban majd' egy évtizedet kellett várni. A továbbiakban egyre inkább a szépirodalom és az esszék felé szeretnének fordulni. Visszaszerezni a szellem jogát, a drámai feszültség jogát, más dimenzióba Fotó: Dobos Klára helyezni a gondolatvilágot. Ha nem is volt igazán irodalmi a kövesdi est (hiszen szóba jött a Duna TV, a Magyarok Világszövetsége), de az irodalomért volt. Nem csak a Kulcsár Imre felolvasta versek miatt, nem csak a szerzők irodalmársága miatt, hanem mert elhangzott: nem biztos, hogy a gazdaság az első, lehet, inkább a lelkekben kellene valaminek alakulnia. Hogy végre befejeződjön az a „polgárháború”, amely nálunk a szavakban dúl. A fecskefészek nevet választ Bánréve (ÉM-CsM) - A bánrévei körzeti általános iskola főbejárata fölött még a régi tábla fogadja a Sajópüspökiből, Sajónémetiből, vagy a helyből, Bánrévéről érkező 227 tanulót. De hamarosan lecserélik, már kész is az új, amelyiken az áll: Tompa Mihály Általános Iskola. Négy évvel ezelőtt, mikor iskolazászlójukat avatták, Tompa Mihály idézetet hímeztettek rá. Most, mikor nevet készültek választani, senki sem gondolt másra, mint Tompa Mihályra. Mert ha Bánrévéhez közvetlenül nem is kötődik, a költő neve egybeforrt Gömörével, és ha át is került a határ túlsó oldalára, mégis közel van Rimaszombat. A mai névadó ünnepség talán egy kapcsolat kezdetét is jelenti a két intézmény, a két település között. Egyelőre még igazgatói kézben a tábla Nemcsak a földrajzi, de az eszmei kötődés miatt is büszkén vállalják az iskolában a pap-költőt. Ahogy Virág Imre igazgató megfogalmazta, a szülőföld, a természet szeretetére, a dolgos falusi élet megbecsülésére, szorgalomra, bátor hazafiúi helytállásra nevel élete és munkássága. Ezt szeretnék megismertetni a gyerekekkel a Tompa Mihály versenyek, az ünnepi életút-kiállítás és az ezentúl minden évben, a költő születésnapján megült iskolanap segítségével is. Az utóbbi szervezését ugyan a diákönkormányzatra bízzák, de egy kikötés van: a program, kötődjön valamiképp Tompa Mihályhoz. A mai ünnep - amely a Gömöri Nyár ’93 rendezvénysorozat megnyitója is - talán elfeledteti velük gondjaikat. Hogy nem kapták meg idejében a tankönyveket, hogy a szülők közül sokan munkanélküliek. Hogy a mostani iskolaépület úgy épült, mint a fecskefészek: mindig ragasztottak hozzá egy-két termet. Most már van konyhájuk, természettudományi előadójuk, tornatermük is, de az építkezés mellett nemigen tudták a szertárakat fejleszteni - a szemléltető eszközök felújítása nem halasztható tovább. Ha nem is árad hozzájuk a pénz, arra mindig volt, amire nagyon kellett. így nem is hangzik panasznak: nem tudták volna előteremteni az árát, ezért nem állítanak emléktáblát a költőnek. Azért nem mondanak le róla. Sőt, az igazgató úr azt nézegeti („Halandók, meijetek!”), milyen szépen is mutatna a főbejárat egyik íve alatt Tompa Mihály szobra. A kiállítás megrendezésében sokat segített E. Kovács László és a Tompa Mihály Emlékbizottság Fotók: Fojtán László Búcsúzunk Kapás Dezsőtől Budapest (MTI) - Kapás Dezső, a Vígszínház rendezője hosszan tartó súlyos betegség utón éle- tének 53. évében elhunyt. A Vígszínház saját halottjának tekinti. Kapás Dezső 1963-ban végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskola rendezői szakán. Pálya.)3 első évét a Miskolci Nemzeti Színházban töltötte, majd 1964- től haláláig a Vígszínház tag)3 volt. Vendégként rendezett a József Attila Színházban, a Budapesti Kamaraszínházban és a Játékszínben valamint egy évadban - vígszínházi munkája mellett-,3 veszprémi Petőfi Színház főrendezői feladatait is ellátta. 197\ tői a Színház- és Filmművészeti Főiskolán tanított. Legsikeresebb rendezése Krúdy Gyula A vörös postakocsii3 (1968), Ken Kesey Kakukkfészke (1977), Joseph Heller A 22-es csapdája (1979), Peter Shaff®1' Equusa (1980), illetve Slawomü- Mrozek Tangója volt (1984). Oklevél átadások Miskolc, Sárospatak (ÉM) " Ezen a hétvégén, szombaton me- gyénk felsőoktatási intézményen ben, így az Orvostovábbképzo Egyetem Egészségügyi Főiskolai Karának miskolci kihelyezett tagozatán és a sárospataki Comeni- us Tanítóképző Főiskolán is ünnepi tanácsüléssel zárják a tanevet. Miskolcon 18 ifjú gyógytor- nász és 30 védőnő búcsúzik. Sárospatakon, a hagyományos csengőbúcsú után mintegy 130 nappali tagozatos, és 20 levelezés hallgató veheti át oklevelét a gyakorló iskola aulájában. Az ünnepségek délelőtt 11 órakor kezdődnek. Nemzetiségeink gyermekeinek Battonya (MTI) - Kétszáz hazai román, szerb és szlovák gyermek résztvevőt várnak Battonyán július 12-17-ére, a IV. Dél-Alföld' Nemzetiségi Néptánctáborba. A kelet-csanádi kismezővárosba immár negyedik éve meghirdetett, a korábbiaknál is nagyobi’ érdeklődést keltő nyári népművészeti táborban a szerb és a román résztvevők az anyanyelvi, a zenei és a néptánc-foglalkozások közt választhatnak, a szlovák nemzetiségűek pedig a néptáncos továbbképzésre jelentkezhetnek. A szerb gyermekek számára a battonyai táborozás ingyenes, mivel a hazai szerb kisebbség szövetsége, immár másodízben, átvállalta a költségeiket. A negyedik battonyai kisebbségi néptánctábornak a helyi József Attila Művelődési Ház ad majd helyet, a résztvevők a szomszédos gimnáziumi diákszállóba" szállhatnak meg. A rendezők még jelentkezőket várnak a szlovák néptánc, valamint a román any3; nyelv és zene iránt érdeklődő nemzetiségi gyermekek közülFúvós térzene Miskolc (ÉM) - Kalmár Péter vezetésével a MÁV Fúvószenekar ad térzenét június 21-én, hétfőn délutáfi 5 órától a miskolci Erzsébet téren. A Burgenlandi Fúvószenekari Fesztivál műsorát, Erkel, Kodály, Wagner, Webber, Nino Rota, Strauss, Ábrahám és Fényes műveit hallhatjuk előadásukban. Természetismeret Létrástető (ÉM) - A Marcel Lo- ubens Barlangkutató Egyesület természetismereti tábort szervez általános iskolások részére. A programok között madárles, barlangtúra, gyógynövényismeret szerepel. A július 5-11-ig illetve 12-18-ig tartó turnusokba a 351- 601-es vagy a 374-444-es telefon" számokon lehet jelentkezni, június 23-ig. Juttattak többek között a Torna- Szendrő iskolai kapcsolat erősítésére, a debreceni nemzetközi néptáncfesztiválra, a borsi II. Rákóczi Ferenc Emléktársaság nyári építőtáborára és a beregszászi művelődési táborra. Ötletekkel is segítik a kapcsolatok kialakítását. Ha egy kórus, iskola társintézményt szeretne, az alapítvány közvetítőként áll rendelkezésükre. Saját rendezvényeket is terveznek. Szeretnék például, ha a közművelődési és oktatási szakemberek találkoznának. Hiszen nagy az érdeklődés a határokon túli magyarság iskoláiban is a különböző tanítási módszerek iránt. Ehhez tankönyveket tudnak biztosítani, ám a gyakorlati tapasztalatok átadása mégiscsak többet jelentene.
