Észak-Magyarország, 1993. június (49. évfolyam, 125-150. szám)

1993-06-19 / 141. szám

6 ESZAK-Magyarország Kultúra 1993. Június 19., Szombat APROPÓ Brackó István Kevesebben tudják, mint amennyien használják, hogy a golyóstoll magyar találmány. Nemrég Párizsban, a felfe­dezés (vélt) ötvenedik évfordulója al­kalmából a golyósirónt a. huszadik szá­zad egyik legjelesebb ötletének nevez­ték. Pedig az eltelt kilenc évtized nem szűkölködött meglepő, s isteninek mondható szikrákban. Csak példaként: atombomba, űrhajózás, szervátültetés, gumi óvszer, automata mosógép, hitel­kártya és Elektor Kalandor... De félre a tréfával! Az angol szótár ball pen címen jegyzi a golyóstolla t, ám an­golszász országokban a „bájrópen” ugyanezt jelenti. Könnyű kihüvelyezni, hogy a szó előtagja, bíró, tulajdonkép­pen a magyar tipsztert, Bíró László Jó­zsefet takarja. Takarja? Egy fenét! Hő­sünk a századfordulón született, nyug­hatatlan ember volt, és magamutogató. Önéletírásában (Csendes forradalom, a golyóstoll regénye, 1975.) közreadja, kamaszkorában Freud-ot olvasott, csakhogy olvasmányélményeivel a lá­nyoknak imponáljon. így aztán ő maga sem tiltakozik a titulus ellen: exhibici­onista... A. két háború között a sok kávéházas Budapesten orvosegyetemi hallgató volt, aztán festegetett, szobrászkodott, belekóstolt a hipnotizőrt tevékenység­be, és mellesleg feltatálta az automata sebességváltót is. Újságírói munkája során jött rá arra, hogy kellene egy ren­des toll, amelyik mindig ír. Nézte a foly­ton futó, festékes rotációs hengereket. Hogyan lehetne ezt az ötletet egy töltő­toll nagyságú készülékbe átmenteni? Ez 1938-ban történt. Aztán Svájc, Párizs, Argentina. Hosszú volt az út az ötlettől a tettig. Bíró-Bájró nem lett milliomos. Nem kapott Nobel-díjat. De a nevét őr­zi a század áldott-átkos remeke, a go­lyóstoll. MOZI fi Életben maradtak Küzdelem az éleiért., (ÉM - CsM) - A hógolyó közepében egy szál égő cigaretta füstölög, mellette halkan szól a „Happy birth day to you”. Hóból és ci­garettából van éppen elég - hát ezzel kö­szöntik két társuk születésnapját. És ki tudja már hányadik napját életben mara­dásuknak. Az Életben maradtak című amerikai film Piers Paul Reid bestselleréből készült, ám valós történetet dolgoz fel. Az Andok, de méginkább negyvenöt ember tragikus cso­dáját. Egy montevideói főiskolás rögbi-csa­pat - rokonokkal, kísérőkkel — Chilébe in­dult egy meccsre. Az Andok fölött viharba kerültek, a gépnek leszakadt mindkét szár­nya, farkrésze - majd lezuhant. Volt, aki még a fóldetérés előtt kirepült a gépből és szörnyethalt. Volt, aki a landolást nem él­te túl. 1972 október 13-a, pénteket mutat­tak a naptárak. Többezer méter magasságban élelem és meleg ruha nélkül csak a remény tarthat­ja meg az embert: úgyis megmentik őket! Azután eljön a nyolcadik nap, mikor kis zsebrádiójukon meghallják, a mentők felad­ták a keresést. A külvilág lemondott róluk, teljesen magukra maradtak. Mit tehet huszonhét ember a negyvenfo­kos hideg és az éhség ellen? Mit tehetnek, ha mellettük sorra halnak meg társaik? Érdemes-e még keresni az életben maradás lehetőségét, különösen, ha egyetlen esé­lyük az éhhalál ellen halottaik megfagyott húsa? Hősök-e a túlélők vagy kannibálok? Frank Marshall rendező „minden idők leg­szörnyűbb és legrealisztikusabb repülősze­rencsétlenségét” akarta filmre vinni. A kétórás mozi történéseinél már csak az önkéntelenül is idegeinkbe kúszó kérdés a borzasztóbb: vajon én mit tettem volna, ha köztük vagyok? Ember és folyóirat hitele Mezőkövesd (ÉM-DK) - „...az ember hitelét kell visszaszerez­nünk” - idézte a gondolatot Pap János, Mezőkövesd polgármeste­re az öt évvel ezelőtt megjelent Hitel című folyóirat első számá­nak beköszöntőjéből. Azóta vol­tak némi változások, amelyben olykor a Hitel szerkesztői nem­csak benne éltek, de tevékenyen hozzá is járultak. A mezőkövesdi Városi Galéria dísztermében megrendezett szerkesztőségi est sok érdeklődőt vonzott. Csoóri Sándor főszerkesztő, Nagy Gás­pár, Görömbei András, Döbren- tei Kornél szerkesztők segítségé­vel bepillanthattunk a folyóirat „leikébe”. Mert egy dolog az új­ságban olvasott cikk, másik pe­dig, ahogy a szerzők mesélnek ró­la... Csoóri Sándor megköszönte a je­lenlévőknek, hogy áldoznak ide­jükből az irodalomra. De gyorsan „le is csapta” saját gondolatát, hi­szen mint mondta, sajnos ebben az időben - bármennyire szeret­nénk - nem lehet csak az iroda­lomról beszélni. Óhatatlanul szó­ba jön - sőt minden mondatunk­ba, beszélgetésünkbe, gesztu­sunkba beleszól - a politika. Pe­dig valójában meg kellene fordí­tani a helyzetet. Hiszen irodalom nélkül az ország nem képes visszanyerni hitelét. Alapítványi Kapcsolatokról Miskolc (ÉM-DK) - Az idén feb­ruárban négy megye (Borsod- Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár-Bereg és He­ves) önkormányzatának képvise­lői és magánszemélyek Kapcso­latok címmel művelődési alapít­ványt hoztak létre. Céljuk a hatá­ron túli magyarság és az érintett megyék kulturális kapcsolatai­nak ápolása. Az alapítványnak helyet biztosí­tó Megyei Pedagógiai és Közmű­velődési Intézet miskolci székhá­zában tartott baráti beszélge­tésen Máté László, a Csemadok Kassa járási elnöke (egyben a ku­ratórium elnöke), Hanis Béláné alapító tag, valamint Hazag Mi­hály és Bányiczki Lászlóné, a ku­ratórium tagja, illetve titkára adott felvilágosítást tevékenysé­gükről. Máté László elmondta, hogy nemcsak a magyar-magyar kapcsolatokat szeretnék erősíte­ni, hanem a más kisebbségi né­pekkel való együttműködést is. Keresik a közösségek közötti kap­csolatok lehetőségét, akár falu- közösségekről, akár iskolákról, művelődési házakról van szó. Az idén meghirdették első pályáza­tukat, melyen 120-an vettek részt a négy megyéből és a három ha­táron túli területről (Partium, Kárpátalja, Felvidék). Kis össze­gekkel bár, de segíteni tudtak egy-egy rendezvényt. Egymillió forintos vagyonnal in­dultak, abból most 760 ezer fo­rintot osztottak szét. (Az alapít­vány támogatására befizetett pénz az adóalapból levonható, ezért remélik, idén már nagyobb összeg fut be a BB Rt. Miskolc 271-16971-es számlaszámra.) Az est vendégei Az irodalmi, művészeti és társa­dalmi folyóirat gondolatban már ’78-ban élt. Nem is akárkik gon­dolatában. Németh László, Do­mokos Mátyás, Czine Mihály, Fo­dor András, Illyés Gyula egya­ránt szerették volna, ha megvaló­sulhat. Erre azonban majd' egy évtizedet kellett várni. A továbbiakban egyre inkább a szépirodalom és az esszék felé szeretnének fordulni. Visszasze­rezni a szellem jogát, a drámai feszültség jogát, más dimenzióba Fotó: Dobos Klára helyezni a gondolatvilágot. Ha nem is volt igazán irodalmi a kövesdi est (hiszen szóba jött a Duna TV, a Magyarok Világszö­vetsége), de az irodalomért volt. Nem csak a Kulcsár Imre felol­vasta versek miatt, nem csak a szerzők irodalmársága miatt, ha­nem mert elhangzott: nem biz­tos, hogy a gazdaság az első, le­het, inkább a lelkekben kellene valaminek alakulnia. Hogy végre befejeződjön az a „polgárháború”, amely nálunk a szavakban dúl. A fecskefészek nevet választ Bánréve (ÉM-CsM) - A bánrévei körzeti általános iskola főbejára­ta fölött még a régi tábla fogadja a Sajópüspökiből, Sajónémetiből, vagy a helyből, Bánrévéről érke­ző 227 tanulót. De hamarosan le­cserélik, már kész is az új, ame­lyiken az áll: Tompa Mihály Álta­lános Iskola. Négy évvel ezelőtt, mikor iskola­zászlójukat avatták, Tompa Mi­hály idézetet hímeztettek rá. Most, mikor nevet készültek vá­lasztani, senki sem gondolt más­ra, mint Tompa Mihályra. Mert ha Bánrévéhez közvetlenül nem is kötődik, a költő neve egybeforrt Gömörével, és ha át is került a határ túlsó oldalára, mégis közel van Rimaszombat. A mai névadó ünnepség talán egy kapcsolat kezdetét is jelenti a két intéz­mény, a két település között. Egyelőre még igazgatói kézben a tábla Nemcsak a földrajzi, de az esz­mei kötődés miatt is büszkén vál­lalják az iskolában a pap-költőt. Ahogy Virág Imre igazgató meg­fogalmazta, a szülőföld, a termé­szet szeretetére, a dolgos falusi élet megbecsülésére, szorgalom­ra, bátor hazafiúi helytállásra ne­vel élete és munkássága. Ezt sze­retnék megismertetni a gyere­kekkel a Tompa Mihály verse­nyek, az ünnepi életút-kiállítás és az ezentúl minden évben, a költő születésnapján megült is­kolanap segítségével is. Az utób­bi szervezését ugyan a diákön­kormányzatra bízzák, de egy ki­kötés van: a program, kötődjön valamiképp Tompa Mihályhoz. A mai ünnep - amely a Gömöri Nyár ’93 rendezvénysorozat meg­nyitója is - talán elfeledteti velük gondjaikat. Hogy nem kapták meg idejében a tankönyveket, hogy a szülők közül sokan mun­kanélküliek. Hogy a mostani is­kolaépület úgy épült, mint a fecs­kefészek: mindig ragasztottak hozzá egy-két termet. Most már van konyhájuk, természettudo­mányi előadójuk, tornatermük is, de az építkezés mellett nemigen tudták a szertárakat fejleszteni - a szemléltető eszközök felújítása nem halasztható tovább. Ha nem is árad hozzájuk a pénz, arra mindig volt, amire nagyon kel­lett. így nem is hangzik panasz­nak: nem tudták volna előterem­teni az árát, ezért nem állítanak emléktáblát a költőnek. Azért nem mondanak le róla. Sőt, az igazgató úr azt nézegeti („Ha­landók, meijetek!”), milyen szé­pen is mutatna a főbejárat egyik íve alatt Tompa Mihály szobra. A kiállítás megrendezésében sokat segített E. Kovács László és a Tompa Mihály Emlékbizottság Fotók: Fojtán László Búcsúzunk Kapás Dezsőtől Budapest (MTI) - Kapás Dezső, a Vígszínház rendezője hosszan tartó súlyos betegség utón éle- tének 53. évében elhunyt. A Vígszínház saját halottjának te­kinti. Kapás Dezső 1963-ban végzett a Színház- és Filmművészeti Főis­kola rendezői szakán. Pálya.)3 első évét a Miskolci Nemzeti Színházban töltötte, majd 1964- től haláláig a Vígszínház tag)3 volt. Vendégként rendezett a József Attila Színházban, a Budapesti Kamaraszínházban és a Játék­színben valamint egy évadban - vígszínházi munkája mellett-,3 veszprémi Petőfi Színház főren­dezői feladatait is ellátta. 197\ tői a Színház- és Filmművészeti Főiskolán tanított. Legsikeresebb rendezése Krúdy Gyula A vörös postakocsii3 (1968), Ken Kesey Kakukkfész­ke (1977), Joseph Heller A 22-es csapdája (1979), Peter Shaff®1' Equusa (1980), illetve Slawomü- Mrozek Tangója volt (1984). Oklevél átadások Miskolc, Sárospatak (ÉM) " Ezen a hétvégén, szombaton me- gyénk felsőoktatási intézményen ben, így az Orvostovábbképzo Egyetem Egészségügyi Főiskolai Karának miskolci kihelyezett ta­gozatán és a sárospataki Comeni- us Tanítóképző Főiskolán is ün­nepi tanácsüléssel zárják a tane­vet. Miskolcon 18 ifjú gyógytor- nász és 30 védőnő búcsúzik. Sárospatakon, a hagyományos csengőbúcsú után mintegy 130 nappali tagozatos, és 20 levele­zés hallgató veheti át oklevelét a gyakorló iskola aulájában. Az ün­nepségek délelőtt 11 órakor kez­dődnek. Nemzetiségeink gyermekeinek Battonya (MTI) - Kétszáz hazai román, szerb és szlovák gyermek résztvevőt várnak Battonyán jú­lius 12-17-ére, a IV. Dél-Alföld' Nemzetiségi Néptánctáborba. A kelet-csanádi kismezővárosba immár negyedik éve meghirde­tett, a korábbiaknál is nagyobi’ érdeklődést keltő nyári népmű­vészeti táborban a szerb és a ro­mán résztvevők az anyanyelvi, a zenei és a néptánc-foglalkozások közt választhatnak, a szlovák nemzetiségűek pedig a néptán­cos továbbképzésre jelentkezhet­nek. A szerb gyermekek számára a battonyai táborozás ingyenes, mivel a hazai szerb kisebbség szö­vetsége, immár másodízben, át­vállalta a költségeiket. A negyedik battonyai kisebbségi néptánctábornak a helyi József Attila Művelődési Ház ad majd helyet, a résztvevők a szomszé­dos gimnáziumi diákszállóba" szállhatnak meg. A rendezők még jelentkezőket várnak a szlovák néptánc, valamint a román any3; nyelv és zene iránt érdeklődő nemzetiségi gyermekek közül­Fúvós térzene Miskolc (ÉM) - Kalmár Péter vezetésével a MÁV Fúvószenekar ad térzenét június 21-én, hétfőn délutáfi 5 órától a miskolci Er­zsébet téren. A Burgenlandi Fú­vószenekari Fesztivál műsorát, Erkel, Kodály, Wagner, Webber, Nino Rota, Strauss, Ábrahám és Fényes műveit hallhatjuk előa­dásukban. Természetismeret Létrástető (ÉM) - A Marcel Lo- ubens Barlangkutató Egyesület természetismereti tábort szervez általános iskolások részére. A programok között madárles, bar­langtúra, gyógynövényismeret szerepel. A július 5-11-ig illetve 12-18-ig tartó turnusokba a 351- 601-es vagy a 374-444-es telefon" számokon lehet jelentkezni, júni­us 23-ig. Juttattak többek között a Torna- Szendrő iskolai kapcsolat erősíté­sére, a debreceni nemzetközi nép­táncfesztiválra, a borsi II. Rákó­czi Ferenc Emléktársaság nyári építőtáborára és a beregszászi művelődési táborra. Ötletekkel is segítik a kapcsolatok kialakítá­sát. Ha egy kórus, iskola társin­tézményt szeretne, az alapítvány közvetítőként áll rendelkezé­sükre. Saját rendezvényeket is tervez­nek. Szeretnék például, ha a köz­művelődési és oktatási szakem­berek találkoznának. Hiszen nagy az érdeklődés a határokon túli magyarság iskoláiban is a különböző tanítási módszerek iránt. Ehhez tankönyveket tud­nak biztosítani, ám a gyakorlati tapasztalatok átadása mégiscsak többet jelentene.

Next

/
Oldalképek
Tartalom