Észak-Magyarország, 1993. június (49. évfolyam, 125-150. szám)

1993-06-15 / 137. szám

8B Xtt-Hon 1993. Június 15., Kedd r BORSODI PORTRÉ A szép fodrászlány Fotó: Laczó József Miskolc (ÉM - FJ) - Veres Beáta szülőfaluja Nyékládháza. Itt cse­peredett fel, s a helyi általános is­kola elvégzése után sikerült nagy álma - fodrász lett belőle. Ahogy beszélgetésünkből kiderül, nem is akármilyen. • Igen, eddigi életem túlnyomó részét Nyékládházán töltöttem két öcsémmel és édesapámmal. Imádtam itt- lakni, sok jó barátom volt, s a környékbeli tavak, a hegyoldal megannyi sportolási, kikapcsolódási lehetőséget nyúj­tott. Ritka szerencsémnek kö­szönhetően épp' a fodrászatot vá­lasztottam mesterségemül, amit azóta is szakadatlan lelkesedés­sel művelek - jelenleg a Miss Ju­nior Fodrász-és Kozmetikaszalon­ban. □ Benevezett egy szépségverseny­re is. • Igen. Barátaim, ismerőseim, s főleg szerelmem unszolására elin­dultam a Miss Universe Hunga- ry-n, és egészen a veszprémi kö­zépdöntőig jutottam. Nagyon él­veztem az egpszet. Nem magam­nak akartam bizonyítani - tu­dom, vannak nálam szebb lányok is —, leginkább a színpad és a ku­lisszák mögötti rejtelmek vonzot­tak. Egyébként nagyon színvona­las, érdekes verseny volt, ahol nem csupán az alak, az arc a fon­tos, hanem például az intelligen­cia, a színpadi mozgás, a sminke­lés és a tánctudás. □ Ezek szerint tetszett. Indul leg­közelebb is? • Nem, szó sem lehet róla. Sze­retném, ha ez az egy maradna meg gyönyörűszép emlékként. Egyébként pedig amire kíváncsi voltam, azt megtudtam, s ennyi elég. □ Tervek, álmok? • Hát, nem is tudom. Jelenleg a barátomnál lakom Miskolcon és ez egyelőre elég. Ami konkrétum - szeretnék még tanulni, elsősor­ban nyelveket, hiszen anélkül egyszerűen nem lehet létezni a szolgáltatóiparban. Márpedig én szeretnék. Igaz, nagyon távlati dolog még, azért hadd mondjam el: minden vágyam egy szép nagy, s főleg saját fodrászszalon Az öreg híd nem vén híd Fokozatosan „fogy" a híd vasszerkezete Fotók: Fekete Béla Tiszaújváros (ÉM) - A pol­gári Tisza-hidat első ízben 1943-ban adták át, de a II. világháborúban megsemmi­sült, s csak 1949-től állt is­mét „szolgálatba”. A több mint 40 év alatt a kö­zútijárművek ezreit, tonnák tízezreit viselte el, s ezért fo­kozatosan mérsékelni kellett rajta az áthaladást, korlátoz­ni teherbíróképességét, majd végleg lezárták. Helyette új, korszerű híd épült, s a régi híd lebontásra kerül. A munkával a Strabag Hun­gária Építő Kft.-t, illetve a Ganz Acélszerkezet Vállala­tot bízták meg. Jelenleg a közművezetékeket „rakják át” az új hídra, s megkezdődött az acélszerke­zet korrózióvédelme, felújítá­sa. Tervek szerint a híd kiemelé­se és hajóra rakása jövő év tavaszán befejeződik, majd ezt követően vízi úton szál­lítják Cigánd térségébe, ahol megfiatalodva, új pillérekre fektetve tovább szolgálja a Tiszán a közúti átkelést. Gyerekek honi rajzasztala Kutyát sétáltató királylány A meleg napokban a közeli községek gyerekei is szívesen keresik fel a Lázbérci tó kör­nyékét, hogy a padokból kiszabadulva kedvükre futkározzanak.A képünkön dédesi gyerekek játszanak tó fölötti gyepes részen . Fotó: Farkas Maya Megkezdődött a „II. Muhi csata” jelentette be ÁFA-visszafi- zetési igényét, ezért társasá­got kell alapítani, de ez jóval kevesebb visszatérítési díjat fog eredményezni. De meg kell fizetni egy műszaki el­lenőrt, és különbözőség mu­tatkozik a kiviteli tervek áraiban is. Ezen a falugyű­lésen a gázbevezetéssel kap­csolatban sok minden felme­rült. Egyben azonban mind a település jelenlévő polgá­rai, mind a polgármester megegyezett: a gázra szük­sége van Muhi lakosainak és még ebben az évben! Függet­lenül az előző felmérésektől, amikor százan jelezték igé­nyüket, a helyszínen 76-an írtak alá belépési nyilatko­zatot. Az első ütközet meg­történt Műhibán, de a csata nem dőlt el, aminek végkifej­lete attól is függ, hogyan bír­ják elviselni a költségterhe­ket. Egy azonban már most biztos: a falu hangulata bi­zonyította, a gáz bevezetésé­ért „egy seregben” kíván küzdeni mind a lakosság, mind pedig annak vezetői. Szolgáltatnak állampolgári jogon Egyre fontosabb a Nevelési Tanácsadó munkája (6. oldal) Muhi (ÉM - FB) - Az alig több mint félezer lakosú községben falugyűlést tartot­tak az elmúlt hét közepén, amelynek egyetlen napiren­di pontja volt: a gáz beveze­tése. Az előcsatározások a múlt évben kezdődtek, ami­kor is a szomszédos Ónod­ban elkezdődött a gáz beve­zetése. Nos, a falugyűlés színhelyeként megjelölt alsó­tagozatos általános iskola tanterme szűknek bizonyult a 90 községlakónak, ezért az udvaron tartották az öszejö- vetelt. Rácz József polgár- mester mindenekelőtt közöl­te az egybegyűltekkel, hogy a község vezetése vállalkozó­kat is meghívott, bizonyít­ván, hogy komolyan veszi a lakosság igénybejelentését, ami azonban nem olyan egy­szerű. A megvalósításhoz sok pénzre van szükség, részben a hivatal, részben az igénylők részéről, s várható, hogy további kölcsönt kell felvenni az önkormányzat­nak a gázprogram megvaló­sításához. Ésszerű megol­dásként említette az ónodi távvezetékre a rácsatlako­zást, de ez is 20 millió felet­ti kiadást jelent. Emiatt mó­dosítani kellett a település ez évi gazdálkodási tervét, s hat olyan területről vontak el pénzt, ami ugyanolyan fontos Műhibán, mint a gáz, de helyt adva a kérésnek 5 millió 400 ezer forint átcso­portosításával segítik a gáz­programot. A polgármester szavait több alkalommal in­dulatos közbekiáltás szakí­totta félbe, amit maga Rácz János és néhány higgadtabb honpolgár lecsendesített, mondván, személyeskedés helyett a lehetőségekre kell összpontosítani. A három megjelent vállalkozó ismer­tette feltételeit, de hogy kö­zülük ki nyeri el a község tetszését, arról az önkor­mányzat dönt. Az egyik hely­béli lakos egyébként az OTP- nél van alkalmazásban, fel­vállalta az igénybejelentők kölcsönkérelmének intézé­sét, s minthogy kiderült, hogy az önkormányzat nem p A TARTALOMBÓL -i Kevésből szerényen, de hasznosat Az alig ezer lélekszámú Nagy- csécs igyekszik lépést tartani a fejlődéssel annak ellenére, hogy lehetősége - mint minden magyar településnek napjainkban — foko­zatosan sorvad. Ám a polgármes­ter bizakodó, mert az utóbbi évek­ben számos olyan közérzetjavító munka elvégzésére került sor, ami megváltoztatta a település arculatát. Az igények és a lehető­ségek összhangját nehéz megte­remteni, de a nagycsécsi példa bi­zonyítja: sok minden lehetséges. (2. oldal) Kövesdhez közel, mégis oly távol Szentistván annak ellenére, hogy a 3-as számú főközlekedési úthoz és Mezőkövesdhez közel van, ide­gen, vagy országjáró turista alig keresi fel. Nincs fürdője, múzeu­ma, de vannak szorgos, lelkes ál­lampolgárai, akik rendszeretete példaértékű. Hogyan élnek nap­jainkban a község lakói - erről tá­jékoztat Szentistván polgármes­tere. Szavai alapján kirajzolódik a település öröme és gondja, jövő­be vetett hite. (3. oldal) Mol-nap Tiszaúj városban Hagyományteremtő programmal gazdagodott a hazai olajipar. El­ső ízben rendeztek országszerte - így Tiszaújvárosban is — egy egésznapos vidám kikapcsolódást. A kőolajfinomító dolgozóit és csa­ládtagjait színes kulturális és sportesemény várta, s legtöbbjük aktív közreműködésével igazi résztvevőkké váltak. Hogyan telt el június 5-e a tiszaújvárosi kőo­lajfinomító alkalmazottainak szá­mára? — ezt mondja el a helyi program főrendezője, Méhes György osztályvezető. (7. oldal)

Next

/
Oldalképek
Tartalom