Észak-Magyarország, 1993. június (49. évfolyam, 125-150. szám)

1993-06-15 / 137. szám

4 Ms Itt-Hon 1993. Június 15., Kedd Szerelmesek éje Szentléleken Miskolc (ÉM) - Hagyományt sze­retnének teremteni a szervezők az izgalmas programnak ígérkező szentléleki Szentivánéjjel. Ez a Szentivánéj június 24-én, es­te 7-kor kezdődik a Bükkben. Előbb a Miskolci Dixieland Együttes ját­szik, majd lángoló ételekből és ita­lokból szervíroznak vacsorát. Lesz diaporáma és a szentléleki kisréten a budapesti Arvisura Színházi Tár­saság előadásában a Szentiván éj­szaka című produkciót láthatják. Az Éden címmel táncszínházi produk­ció követi ezt. Éjfélkor misét mon­danak a szerelmesekért a kápolna romjai között. Hajnalig tartó vigas­ságba torkollik a fezentléleki Szen­tivánéj, amelynek részeként ólo­möntést, jóslást és lovaglást is ígér­nek a résztvevőknek. Tolongás talán nem lesz, mivel va­csorával együtt 2600 forintért kí­nálják a jegyeket. Azért ilyen drá­gán, mert bár - ha sikerül - a prog­ram Miskolc hírnevét öregbítené, a város mecénási alapjából mégsem kaptak egy fillért sem a szervezők. Legfeljebb százötven ember válthat jegyet, ha jelentkezik 9 és 16 óra között a miskolci 340-657-es, vagy 17 és 20 óra között a 312-138-as te­lefonszámon. A rendezők úgy gon­dolják: ennyi belépő elkél majd. Jogos egyébként a kérdés: nem te­lik-e meg potyázókkal a környék, hiszen Szentlélek gyalogszerrel is könnyen megközelíthető. Mint meg­tudtuk: ha lennének is hívatlan lá­togatók, a rendezők megismernék őket arról, hogy világít-e a kezük. A belépővel érkezők ugyanis világí­tó karkötőt kapnak, így őket nem fogják kitessékelni a szentléleki rét­ről. Kulturális kínálat Miskolci programok 1993 június 15-től június 22-ig: Ifjúsági és Szabadidő Ház: szerdától: kiállítás a Képzőművé­szeti Egység 1992-es és 1993-as munkáiból péntek: Roger de Croof fotókiállítá­sa a Fotógalériában Rónai Sándor Művelődési Központ: kedd, 17 óra 30 perctől: Régi pesti kabaré... Belvárosi Kulturális Menedzseriroda: csütörtök, 17 órától: Komolyzenei hanglemezklub, nagy magyar ope­raénekesek bemutatása Radnóti Miklós Közösségi Ház, Szirma: szerda, 14 órától: vidám juniális a nyugdíjas klubban Hajósinas színitanoncok Ősszel indul a teátrum hároméves iskolája Miskolcon Miskolc (ÉM) - Hamarosan működik a Miskolci Nemze­ti Színház tanodája. Ezt a hírt az intézmény igazgató­ja, Hegyi Árpád Jutocsa je­lentette he az évadzáró tár­sulati ülésen. Akkor még nem szólt a részletekről, amelyekről most kértünk fel­világosítást. A színház már régen készült egy helyi tanoda megnyitá­sára. Az iskolával az a cél­juk, hogy egyfajta utánpót­lás-képzésre vállalkozzon. Nem lesznek nagy létszámú osztályok. Évfolyamonként mindössze 5-6 tanuló ismer­kedhet testközelből a szín­ház világával. Hamarosan közzé teszik a pályázati felhívást is, amiből kiderül, hogy miből kell fel­vételi vizsgát tenniük szep­temberben a 18 és 21 év kö­zötti, érettségizett jelentke­zőknek, akik úgy gondolják, hogy megpróbálkoznak a do­loggal. A háromévesre terve­zett, idén októberben induló képzés az úgynevezett hajó- sinas-szisztémán alapul. Va­gyis mindent az alapoktól — a hajópadló sikálásától - kell megtanulni. A hallgatók megismerkednek a kelléke- zéssel, a súgással, az ügye­léssel, mielőtt —várhatóan a második évtől — apróbb sze­repeket is rájuk bíznának. A Orosz Anna és Kuna Károly, az elmúlt évad legvitatot­tabb miskolci színházi produkciójában, a Zsótér Sándor rendezte Woyzeck-ben. Hamarosan már nemcsak a pro­fik, de a miskolci színitanodába felvettek is kipróbálhat­ják a világot jelentő deszkákat. Fotó: Jármay György legtehetségesebbnek bizo­nyuló színinövendékek szer­ződésre is számíthatnak színháztól. Most könnyebb továbbtanulni A diák sikere a reális pályaválasztásától is függ Miskolc (ÉM) - Valamivel többen tettek az idén érett­ségi vizsgát Miskolcon, mint az elmúlt esztendőben. Tavaly 102 osztályban 2984- en érettségiztek a borsodi megyeszékhelyen, idén 114 osztályban 3416-an, beleért­ve a nappalin, estin és leve­lező tagozaton vizsgázókat is. Bár gyarapodott az elbal­lagok száma, most mégis na­gyobb az esélyük a középis­kolából kikerülőknek a to­vábbtanuláshoz, derült ki a városháza oktatási szakértő­itől kapott információkból. A sikeres felvételi persze at­tól is függ, hová jelentkezik az illető, valamint, hogy mennyire volt reális a pálya- választása. Nem olyasmivel próbálkozik-e, amihez nin­csenek megfelelő képességei, adottságai? Ugyanakkor igaz, hogy több hallgatót vesznek fel a főiskolák, egye­temek. Ennek részben raci­onális okai vannak: a felvett tanulók után kapják a költ­ségvetésből a fejkvótát. De bővült a kínálat is az egy­házi, alapítványi iskolákkal. Akadnak továbbá olyan sza­kok, ahová annyira kevesen jelentkeznek, hogy minimá­lis pontszámmal is be lehet jutni. Egyebek között a gödöllői ag­rártudományi egyetemet em­legetik ezen intézmények kö­zött. Támogatásról is szavaznak Kisgyőr (ÉM) - Június 18- án, pénteken tartja követke­ző ülését a kisgyőri képvise­lő testület. Egyebek között a helyi iskola és óvoda veze­tőjének beszámolóját hall­gatják meg arról, hogyan működtek az általuk irányí­tott intézmények a most be­fejeződött tanévben. Arról is dönteniük kell, hogy támo­gatják-e a helyi katolikus plébánia kérését. Most újít­ják fel a kápolna tetőszerke­zetét és a katolikusok szeret­nék, ha az épület külső és belső renoválására is lenne fedezetük. Ehhez kérték az önkormányzat hozzájárulá­sát, ami szintén szóba kerül a képviselők tanácskozásán. 1993. Június 15., Kedd Itt-Hon­Ms 5 A néma „tanúk” megszólaltak Erzsébet királyné népkerti szobrának igaz históriája Iglói Gyula Miskolc (ÉM) - Hosszú időn át helytörténeti tényként fo­gadtam el a Szendrei-monog- ráfia azon állítását, hogy a népkerti Erzsébet-szobrot 1899. június 17-én avatták fel. A monográfia oldalain lábjegyzet közli az adatszol­gáltatás forrásait, azaz a Va­sárnapi Újság 1899. évi 27. és a Borsodmegyei Lapok 1899. évi 49. számait. Egyről-kétfélét Ahányszor láttam a Népkert játszótéri részén álló szobor nélküli alapzatot, annyiszor tört rám a kétkedés. Csak nem ezen a kopott, fakult színű műkőposztamensen állt a szépséges magyar ki­rálynő Strobl Alajos által megmintázott bronz mell­szobra? A kíváncsiságomat növelte a Szendrei által megnevezett két forrásmű eredeti példá­nyainak tanulmányozása. Kiderült ezekből ugyanis, hogy a népkerti szoborava­tás időpontja közül az egyik téves! Bizonyíthatóan a fővá­rosi újságíró tévedett, mert 1899. június 17-e szombati nap volt, az avatási ünnep­ség viszont vasárnap délelőtt volt, nóta bene, 1899. júni­us 18-án! A Borsodmegyei Lapok idézett példánya júni­us 20-án, kedden jelent meg. A szoboravatás „vasárnap délelőtt a Lövölde-kertben történt” írták, ami két nap­pal korábbi, tehát június 18- i esemény volt. „Elázott” a riporter? A fővárosi Vasárnapi Újság riportere szerint a szobora­vató ünnepség a „Szózat elé- neklésével” kezdődött meg. A helyi lap tudósítója szerint a „Kölcsey-himnusz szaba­tos” eléneklése nyitotta meg az ünnepséget. Ez ügyben a Borsod című lap 1899. júni­us 21-i tudósítása döntötte el a két lap egymástól eltérő ál­lításait. ,Az ünnepély azzal vette kezdetét, hogy a mis- kolczi daláregylet elénekelte a Szózatot. Az ünnepi beszé­det Tóth Pál, a ref. felsőbb leánynevelő intézet igazga­tója” mondta, amely után „befejezésül a dalárda a „Dalszabadságot” adta elő.” Á fővárosi lap tudósítását át­véve Szendrei azt írta, hogy a szobor „díszes fehér kőáll­ványon” állt. A Borsodme­gyei Lapok szerint a „galva­nizált érczből” öntött szobrot „görög stylben épitett vörös kőalapzatra” helyezték el. Abban mindkét lap tudósító­ja azonos volt, hogy vasár­nap reggelén, az ünnepséget megelőzően nagy záporeső volt. Mint kései olvasó, némi iróniával, ennyi eltérést ta­pasztalva a két tudósításban kérdésessé vált számomra az is, hogy azidőben a két ripor­ter közül melyik, mennyire „ázott el”? A titokzatos műkő A korabeli sajtó mindegyike pdós maradt annak a közlé- . sével, hogy a Strobl alkotás­hoz ki készítette a szobora­lapzatot? Ráadásul a „kőáll­vány” egyszer fehér, másszor vörös színű volt. A helyszí­nen évek óta egy kopottas műkő alapzat látszik beton lépcsőkön. Tudtam arról, hogy a szobor közelében az 1944. júniusi bombázás súlyos károkat okozott, s magát a Népker­tet is érte találta. Arra gon­dolva, hogy talán a légnyo­más döntötte el a szobrot, ez irányban is kutattam, mint később kiderült: feleslege­sen. Megmérve á helyszínen található talapzatot és an­nak méreteit a korabeli fény­kép méreteihez viszonyítva, az eredmény centiméter nagyságrendig azonos volt. Arra gondoltam, hogy a bom­ba által eldőlt, eltört „kőáll­ványt” a háborús viszonyok között „műkőből” állították helyre. A gyanús az volt, hogy sem a háborús károk között az ilyesfajta „helyreál­lítás” nem szerepelt, sem a visszaemlékezésekben, így a feltevésemet nem tudtam igazolni. A művészettörténet számos példája viszont azt sugallta, hogy egy-egy neves szobrász munkájához, nem kevésbé elismert alkotó készítette a talapzatot. Márpedig Strobl esetében sem lehetett ez másképp — gondoltam —, aki korának legsikeresebb, leg­nevesebb szobrászai közé tartozott. Még Dr. Habsburg Ottót is megkerestem ez ügyben, aki szívélyes és gyors válasszal tudtomra adta a történelmi tényt, miszerint 1919-től a levéltár nincs a családjuk birtokában. * A fehér-vörös-fehér színű alapzat A Habsburg-válasz meleg hangú sajnálkozáson kívül „további sikereket” is kívánt a kutatásomhoz, ami a me­gyei levéltárban folytatódott. Az egyik korabeli hetilapban végre ráakadtam a bizonyí­tékra. A hivatalos polgár- mesteri jelentésből ugyanis kiderült, hogy „a szobor alapzatát Hönsch Vilmos ce­menttechnikus úr, mintasze­rű kivitelben, díj nélkül ké­szítette s ajánlotta fel a ki­rálynőnk emlékére”. Eredetileg tehát a felső és al­só rész fehér, míg a közép­ső, díszített oszlopelem vörös színű műkőből készült. Ta­lán az osztrák vörös-fehér- vörös nemzeti színek magya­ros változatát akarta Hönsch úr megörökíteni? Nem tudjuk, mint azt sem, hogy mikor és ki emelte le a szobrot az alapzatról, hogy hosszú évekre „eltűnjön” a népkerti sétálók szeme elől. Újból dixie Diósgyőrben Miskolc (ÉM) — Ismét lesz nemzetközi dixieland feszti­vál a Diósgyőri Várban. Ezúttal június 27-re várják az érdeklődőket, illetve a, műfaj kedvelőit. Délután 5- kor kezdődik a külföldi együtteseket is felvonultató program. Fellép a Miskolci Dixieland Band, a Hot Jazz Band, a Blaskó Dixieland Band, valamint Csehország­ból a T+R Dixieland Band, Lengyelországból a Jazz Band Ball Orchestra és Ausztriából a Royal Garden Jazz Band. A házigazda a nemzetközi hírű Benkó Dixi­eland Band. A belépőjegyek az Ifjúsági és Szabadidő Házban, a Miskolci Nemze­ti Színház jegyirodájában, valamint a Diósgyőri Várban válthatók. Elkészült a kápolna ,A Kálvária Lillafüred egyik látvá­nyossága volt. Az elmúlt esztendők alatt teljesen rommá változott. A pusztítás nyomait látva mindig eszembe jutott az örökérvényű meg­állapítás: „Kulturális emlékeit elprédálö or­szág számára nincs gazdasági fele­melkedés, múltját az enyészetnek átengedő nemzet nem reménykedhet a jövőben sem.” Ezekkel a gondolatokkal kerestem fel Diósgyőr két lokálpatriótáját: Vi­zi László kőművesmester és Vasisz- ta Imre kőfaragómester urakat, akik már eddig is sokat tettek a város ér­dekében. Elgondolásommal egyetért­ve Vízi László úr elvállalta a rom­má vált kápolna teljes felújítását díjmentesen, míg Vasiszta úr a ká­polna oltártárgyainak és az oltárte- rítőnek elkészítését nagyon szép ki­vitelben. A „Stációkat” ábrázoló al­kotások is mind megsemmisültek, melyek pótlását egyelőre nagymére­tű fotókkal oldjuk meg. A Kálvária út megtisztítását a Gábor Áron Szakközépiskola diákjai vállalták el Kutyné tanárnő irányításával. A Kálvária teljes felöltöztetése az ün­nepség előtti héten fog megtörtén­ni, félve még esetleges rongálóktól. .Az ünnepség szervezője Szabó Ist­ván hámori plébános úr, aki az ün­nepséget folyó hó 20-án, vasárnap délután fél 4 órai kezdettel kívánja megrendezni. Az ünnepség a Kálvá­riánál kezdődik és a Tábori oltár­nál folytatódik. Ezzel Lillafüred el­pusztult két emlékhelye újból betölt­heti eredeti hivatását. Az ünnepség­re minden érdeklődőt szeretettel vá­runk.” Balogh Sándor Diósgyőri Városvédők elnöke Kerékpárutat Miskolc (ÉM) - Nem veszélytelen szórakozás Miskolcon kerékpároz­ni. Nagyon hiányoznak a városból a kerékpárutak, ahol anélkül ke­rekezhetnének a biciklisták, hogy az autóktól kellene tartaniuk. Ä Föld Napján a drótszamárasok pe­tícióban sürgették a helyi kerék­párutak mielőbbi kiépítését. Fotó: Laczó József

Next

/
Oldalképek
Tartalom