Észak-Magyarország, 1993. június (49. évfolyam, 125-150. szám)

1993-06-15 / 137. szám

4 ESZAK-Magyarország Megyei Körkép 1993. Június 15., Kedd----------JEGYZET-----— b eteli óta fátpetem Fecske Csaba Könyököl csak az erkélyen, a korlátra terített szőnyegen. (A szőnyeg munkavé­delmi eszköznek tekinténdő, vízhólya­gok ellen szolgál.) Megszokott látvány számomra a ne­gyedik emelet magasaságában imboly­gó hajtalan, zsíros fej, amit pirossá ér­lelt a nap. A tömpe orr fölött két disz­nószem lapul. Egy falevél, egy porszem nincs a környéken, amit számba ne vett volna már. Mintha egy nonstop film operatőre lenne. Ahogy látom, újabban már színházi látcsővel gukkerozik. Napjában kétszer-háromszor tűnik fel az erkélyről, gondolom, amikor az asz- szony kiszól neki, hogy tálalva van. Mást se csinál. Csak reggel a zöld mű­anyag gyereklocsolóval megöntözi a vi­rágait. (Hajnalka, petúnia). Tagadha­tatlan, szépek a virágai. Feleségem főként a sűrűn futtatott haj­nalkát irigyelte el. Most már nekünk is van, a két kis ládikában. Én locsolom, nem sokkal azelőtt, amikor a szomszéd az övét. Nem azért, mintha a szomszédot utá­nozni akarnám, sőt éppen ellenkezőleg: én törülközőt terítek a korlátra, hogy a hosszú könyöklés kellemetlen hatásai­tól megvédjem a karomat. Hetek óta figyelem. Akár egy arabnak, akinek olaj csörge­dezik az ereiben, olyan barna a bőre. A nyomába se léphetek. Nekem csak meg­pirul a bőröm, felhólyagzik. Mintegy kárpótlásul, tegnap kivirított a hajnalkánk. Véleményeket, adományokat! Miskolc (ÉM) - Amint arról már beszá­moltunk: Melocco Miklóst kérték fel a vá­ros vezetői, valamint a Városszépítő Egye­sület a „legnagyobb magyar”, Széchenyi Ist­ván köztéri szobrának elkészítésére. Az el­múlt héten az alkotó jelenlétében a város polgármestere először a sajtó képviselői­nek mutatta be a szobor makettjét, mely rögtön ezután közszemlére tétetett Miskolc belvárosában, az IBUSZ Széchenyi utca 3/9. szám alatti irodájának tágas kirakatá­ban. A város polgárai nap mint nap elha­ladnak a főutca e pontján, s megtekinthe­tik a leendő kompozíció kicsinyített mását, véleményt alkothatnak róla. Amint azt Cso- ba Tamás polgármester a makett bemuta­tásakor hangsúlyozta: bíznak abban, hogy azok a miskolci polgárok lesznek többség­ben, akik az első látásra a magukénak éi'- z'ik majd ezt az alkotást. A véleményeket, észrevételeket a polgármesteri hivatalba várja az önkormányzat. A szobor felállításához, a felmerülő költsé­gekhez adományokat is kérnek és várnak. Már eddig is jelentős összeggel járultak hozzá gazdasági szervezetek, s egyének is - és természetesen maga a város. Kérik, hogy mindazok a cégek, pénzintézetek, vál­lalkozók és állampolgárok akik hozzá kí­vánnak járulni Széchenyi István szobrá­nak méltó elhelyezéséhez, adományaikat csekken fizessék be. A csekkek kaphatók a Városháza portáján ( Városház tér 8.), az IBUSZ Széchenyi utca 3/9. számú irodájá­ban és a Kazinczy Könyvesboltban (Szé­chenyi utca 33.) A Széchenyi-szobor makettjét mindenki megtekintheti a belvárosban Az egészséges Szerencsért Alapítvány a válságmenedzseléshez A város és a környező települések lakói járnak szakrendelésre a szerencsi ESZEI-be Fotók: Fojtán László Szerencs (ÉM - GyK) - Három esztendeje működik a Hegyalja kapujában levő kis városban a korszerűen felszerelt Egyesített Szociális és Egészségügyi Intézet (ESZEI), melyben többek között a rendelőintézet kapott otthont. A járóbetegek nem csak Szerencsről érkeznek nap mint nap, hanem a környező mintegy harminc tele­pülésről, a hajdani járás területé­ről is. Számítások szerint csak­nem 70 ezer ember szakorvosi el­látása tartozik az intézmény ha­táskörébe. Mindez azért érdemel külön említést a város egészség- ügyi helyzetének mérlegelésekor, mert a szakellátást végzők sajá­tos feladatokat látnak el. Bevételek három forrásból Manapság, a reformok és a priva­tizációs folyamat idején sok összetevőn múlik, hogy sikerül-e megőrizni a településeken az egészségügy jelenlegi színvona­lát, - vagy ahogyan ezt a közel­múltban, a városi képviselőtes­tület számára dr. Budaházy Emil tisztifőorvos megfogalmazta: a „talponmaradást”. A lehetőségek méltatásakor egyébként a legfon­tosabbnak azt tartotta a diafilm­mel illusztrált előadásában Sze­rencs tisztifőorvosa, hogy tovább­ra is az eddigihez hasonlóan se­gítse az ellátást az önkormány­zat. A város egészségügyi intézmé­nyei pillanatnyilag három forrás­ból jutnak bevételekhez. Az ön- kormányzat a fenntartást bizto­sítja, a működtetést a társada­lombiztosítás. Ez utóbbinál - az alapellátás és a szakellátás szer­kezetét vizsgálva - azon meditál­tak a szerencsiek: kit és mennyir- e hagy fokozatosan magára a tár­sadalombiztosítás. A harmadik bevételi lehetőség a lakosságtól érkezik Szerencsen is, még pedig a különböző hivata­los engedélyekért járó díjákból és paraszolvencia formájában. Kényszermegoldás a vállalkozás Az egészségügyi ellátás részben az önkormányzat irányításával működik (például az ESZEI), s vannak vállalkozások, továbbá a már korábban is az ellátás lehe­tőségeit bővítő magánrendelők. Úgy tűnik, hogy a kisváros ma még nem készült fel igazán az egészségügyben dívó jelenlegi, sa­játos vállalkozási formára — leg­alább is a közelmúlt tapasztala­tai Szerencsen ezt látszanak iga­zolni. Nem is igazi vállalkozás az, midőn például az önkormányzat rendelőjét bérlik a gyógyító sza­kemberek. Szakmai berkekben ezt nevezik funkcionális privati­zációnak. Nem a saját tulajdonu­kat kockáztatják ugyan az orvo­sok, ám a helyzetet az teszi el­lentmondásossá, hogy területi el­látási kötelezettségeik lévén, nem csoportosíthatják a betege­ket, hanem kötelesek a körzetük­be tartozókat kivétel nélkül el­látni. A már említett társadalombizto­sítási „kivonulás” kérdése nagy­mértékben foglalkoztatta a kép­viselőket. Egyet értett a testület azzal, hogy meg kell előzni a vál­sághelyzetet, hiszen kialakulhat olyan szituáció, amikor különbö­ző ellátási területek segítségre szorulnak. Már jó előre el kell tehát azon gondolkodni, hogy a költségvetés készítésekor melyik ellátási for­mát és milyen arányban lesz ér­demes segíteni... A július 1-jétől életbe lévő deg- resszív rendszerű orvosi díjazás, továbbá szakellátás finanszírozá­si repdszerének változása is jócs­kán beszédtéma ma szakmai kö­rökben. Holnap azonban már a valóság lesz, melynek hatásai szintén kivédésre várhatnak. Összefogás a talponmaradásért Az alapellátás jelenlegi színvona­lának megőrzése, továbbá a sok­rétű szakellátás biztosítása érde­kében várja az egészségügy az önkormányzatok hathatós segít­ségét. A város és a környező tele­pülések lakosságának érdeke, hogy továbbra is korszerű körül­mények között végezhessék a gyógyítást a rendelőintézetben. Az esetleges válság menedzselé­sére biztonsági forrást kell terem­teni. Ehhez megfelelő formának a testület egy alapítvány létreho­zását tartotta. Az elképzelések szerint a város önkormányzata „ Szerencs és környéke egészsé­gügyéért” elnevezéssel létrehoz egy alapítványt. Ehhez természetesen kidolgoz­zák az alapítás, a felhasználás rendjét és feltételeit. A környező önkormányzatokat is bevonják az alapítvány létrehozásába, hiszen az említett települések is érde­keltek ebben. „Nem vagyunk kőszívűek, de...” Az állandó szabálytalankodók drágán fizetnek Miskolc (ÉM - FJ) - A május 15-étől megváltozott Büntetótör- vénykönyv. Több más mellett a közlekedési, illetve egyéb sza­bálysértések elbírálását is új ala­pokra helyezte. így például az ed­digi legmagasabb, tízezer forin­tos csúcstarifa nem kevesebbre, mint háromszorosára nőtt. A rendőrség által kiszabható bünte­tések változásáról a miskolci ren­dőrkapitányság tisztjét, Réz Já­nos századost kérdeztük. □ Százados úr, mondana példá­kat a leggyakrabban előforduló szabálysértések új tarifáiról? • Egyszerűnek tűnő kérdés, mé­gis sokkal bonyolultabb, mint sej­tené. Ugyanis millió egy dolgot kell mérlegelnünk, figyelembe vennünk egy-egy büntetés kisza­básánál. Ilyen például az illető szociális helyzete (gyermek, fize­tés, OTP-tartozás), a cselekmény társadalomra való veszélyessége, hogy van -e már priusza az elkö­vetőnek, satöbbi. Tehát nem elsődleges célunk a minél súlyosabb pénzbírság ki­szabása, esetleg a vezetői enge­dély hosszú időre való bevonása, hisz’ egy egyszerű szabálysértés­re nem mehet rá valakinek a csa­ládi élete, egzisztenciája. Mindig igyekszünk mérlegelni az ügy körülményeit, s ha csak egy pici méltányolható indok akad..., hadd fogalmazzak így: nem va­gyunk kőszívűek. De visszatérve a tarifákhoz: a re­nitens, kirívó szabálysértőkkel szemben továbbra is nagyon ke­ményen járunk el, s akár a leg­magasabb büntetést is kiszabjuk rájuk. □ Kik tartoznak ebbe a kategóri­ába? • Ide sorolandók az ittasan gép­kocsit vezetők, a vasúti átjáró ti­los jelzését figyelmen kívül ha­gyok, a visszaeső szabálysértők, a jogosítvány nélkül közlekedők, a több sérüléses balesetet okozók. Számukra az új díjtétel szerint akár a harminc, illetve a két utóbbira nézve a húszezer forin­tot is elérheti a büntetés felső ha­tára. □ Mi történik azzal, aki rajta kí­vül álló okok miatt nem képes kifizetni egy ilyen súlyosabb bün­tetést? • A határozat ellen nyolc napon belül kifogással lehet élni, s mint már említettem, a legmesz- szebbmenőkig figyelembe vesz- szük az enyhítő körülményeket. Már, ha találunk. Ezen kívül hat havi részletfizetési lehetőségre, vagy ugyanilyen intervallumú halasztási kérelemre is van lehe­tőség, melyeknek mindig helyt adunk. □ S ha valaki mindezek ellenére sem fizet? • Ebben az esetben a munkálta­tóval tiltatjuk le az esedékes összeget, melynek részleteit a munkahelyi bérelszámolók dön­tik el. Ne is kérdezze, tudom... Ha sem készpénzzel, sem mun­kahellyel nem rendelkezik az il­lető, nincs más hátra, elzárásra változtatjuk át a tartozását. En­nek mértéke maximum hatvan nap lehet. Annyit még elárult Réz százados úr, hogy az elzárásra ítélteket nem a köztörvényes, fajsúlyo­sabb bűnözőkkel, úgynevezett „nehézfiúkkal” zárják ugyan ösz- sze, azért mégis megfontolandó megéri-e? Turisztikai tanács alakult Miskolc (ÉM - U.J.) - Tegnap Miskolcon tartotta meg alakuló ülését a B.-A.-Z. megyei Turisz­tikai Tanács. Az alakuló ülésen a turisztikai tanács tagjai az érde­mi munkára helyezték a hang­súlyt. Megtárgyalták és elfogad­ták a tanács működési elveit, majd arról az együttműködési megállapodás-tervezetről fejtet­ték ki véleményüket a testület tagjai - amelyet a B.-A.-Z. me­gyei Rendőr-főkapitányság köt meg várhatóan az idegenforga­lomban érdekelt szervezetekkel. A turisztikai tanács céljai között szerepelt többek között régiónk idegenforgalmának bővítése, a különböző turisztikai szerveze­tek közös érdekeinek feltárása, közvetítése és képviselete. Az egyik legfontosabb tennivalójuk­nak tartják a kedvezőbb image kialakítását és propagálását me­gyénkről. A tegnapi ülésen Rádó- né Gyárfás Ildikó személyében megválasztották a turisztikai ta­nács elnökét. A titkár Kovács Gá­bor, a Megyei Idegenforgalmi Hi­vatal vezetője lett. Pénz kerékpárúira az útalapból Budapest (ISB - D.Á.) - Bot" sod-Abaúj-Zemplén megyéből Megyaszó, Pácin, Szerencs és T°" kaj önkormányzatai részesülni a kerékpárutak fejlesztésére kiír* pályázati pénzekből. Mint ismeretes, a Közlekedési’ Hírközlési és Vízügyi Miniszteri' um a Belügyminisztériummal’ valamint a KörnyezetvédelmieS Területfejlesztési Minisztérium" mai egyetértésben pályázatot hu'" detett az önkormányzati törzsv3" gyonhoz tartozó kerékpárutal1 fejlesztésére. Az útalap-törvény ezen fejlesztések támogatására meghatározott összegből 350 mi*" lió forintos pénzkeretet hirdetett meg. A pályázatokat tárcaközi bízott- ság értékelte, és a közelmúltban határozott. A döntésnél figyelem* mel voltak a kerékpáros érdek­védelmi szervezetek, valamint az idegenforgalmi érdekképviselet egyeztetett véleményére. A kerékpárutak építésének tám°" gatására az országból 96 pályáz3" tot nyújtottak be az önkormány- zatok- összesen 539 millió forint; ra. (Ezen utak összmegvalósítás' költsége 870 millió.) A bizottság a döntésnél kiemel* figyelmet fordított azoknak a tér- vezett építkezéseknek a támog3" tására, amelyek nagyobb térse; gek összekapcsolását biztosít0 hálózat részei. Ezen belül is főm tos szempont volt az idegenfim" galmi célok szolgálata. Arra is te* kintettel voltak, hogy egy-egy te" lepülésen a kerékpáros közieké- dés már ma is jelentős — és ezál; tál fontos közlekedésbiztonság1 célt szolgál a kerékpárút létesíté­se. A nagyvárosi kerékpárutal1 fejlesztése is a támogatandó célok listáján szerepelt. ‘ Végül 75 település nyerte el a pá" lyázatot - idén összesen 373 md" lió, jövőre 117 millió forintra. így - a már megkezdett építéseketlS figyelembe véve - 140 km kerék­párút építését támogatják az úta­lapból. A többi településnek Is van még reménye, mert az úta­lapról szóló törvény szerinti má­sodik félévi támogatási pályázat­ra július közepéig lehet jelent"1 kezni. Életmód tanfolyamok Miskolc (ÉM) - A Pax Corporis Természetes Életmód Egyesület a természetes élet és gyógymó­dok témakörben tanfolyamot szervez havi egy alkalommal’ péntek délutánonként 4-8 óra kö; zott (tíz előadás és öt szombat1 gyakorlat). A másik, az etka-jóga tanfolyam­ra - amely szeptember 29-től ok­tóber 3-ig tart, délutánonként na­pi négy órában - szintén várják 3 jelentkezőket. Mindkét tanfolyam a belváros­ban lesz. Jelentkezés, felvilágo­sítás: hétfőn, csütörtökön és pén­teken délelőttönként Szűcs Fe- rencnénél a 350-433-as telefonom vagy szintén nála írásban, a Mis­kolc, Mikes Kelemen u. 30. 3529' címen, július 1-jéig. Eladó miskolci díszsírhelyek Miskolc (ÉM) - Az 1977-ben megnyílt Szentpéteri kapui teme­tőben 384 díszsírhelyet létesítet­tek, ebből 56-ot adományoztak 3 város prominensnek tartott sze­mélyiségének. Időközben kiderült, hogy a teme­tő és a díszsírhelyek fenntartás3 túl nagy terhet jelentenek a vá­rosnak, ráadásul a sírhelyek nem időtállóak — eladva legalább 3 karbantartás költségeitől szaba­dulna Miskolc. A város önkormányzati testületé ezért úgy döntött: 192 díszsírhe­lyet szabadon értékesít, a min; denkori legmagasabb köztemető1 sírhely árának háromszorosáért­Az immár „kiemelt” kategóriájú­vá átminősített volt díszsírhelye^ megvásárlásáról a Szentpéteri kapui temető gondnoksága ad személyesen, vagy telefonon felvi­lágosítást. i '

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom