Észak-Magyarország, 1993. június (49. évfolyam, 125-150. szám)

1993-06-14 / 136. szám

1993. Június 14., Hétfő Gazdaság E SZAK-Magyarország 7 Turistáknak magas a magyar ÁFA Miskolc (ÉM) — Európa-szerte a magyar idegenforgalmi terméke­ket és szolgáltatásokat terhelik a legmagasabb áfa-kötelezettsé­gek. Elsősorban ez magyarázza a négy- és ötcsillagos magyarorszá­gi szállodák idei nehézségeit. A Horwath Consulting szállodai és idegenforgalmi, tanácsadó cég fel­mérése szerint: a megkérdezett magyar szállodaigazgatók nyere­ségességük első számú csökkenő tényezőjeként a forgalmi adó 15- ről 25 százalékra emelését jelöl­ték meg. Mivel ehhez még hozzájárul az energiaárak emelkedése, az inflá­ció és a rohamos költségnöveke­dés, a szállodásoknak csak mint­egy 20 százaléka tekint optimiz­mussal a következő félév elé. A nemzetközi turizmusra nagy mértékben rászoruló gazdaságok­ban Magyarország egyedülállóan magas adóval terheli az ideláto­gató turistákat. Az európai ide­genforgalmi nagyhatalmak közül Portugália 5 százalék, Francia- ország 5,5, Spanyolország 6, Ola­szország 9, Ausztria 10, míg Gö­rögország 18 százalékos áfá-t szá­mol. fel a turistáknak a négycsil­lagos, vagy alacsonyabb kategóri­ájú szállodákban. A Magyarországon január elsejé­vel bevezetett 25 százalékos adó­val azonban még a luxusigények­kel érkezőket sem terhelik sehol. A tánácsadó cég mindezeket fi­gyelembe véve megállapítja: a ki­ugróan magas áfa-szint Magya­rország most készülő új turiszti­kai koncepciójával ellentétben a minőségi turizmus elérése ellen dolgozik. A megemelt adó ugyanis tovább fokozza az amúgy is gyorsan nö­vekvő árak okozta értékesítési nehézségeket, mivel a turisztikai termékek színvonala, az infra­struktúra és más adottságok nem tudtak az árakkal azonos ütem­ben fejlődni. Kész cirkusz Miskolc (ÉM) - Ismerve a hazai építőanyagok árait, bizonyára sok jószágtartónak használható tippet ajánlunk. Sajnos ez sem a mi szakembere­inknek jutott eszükbe, hanem a dánoknak. Ott ugyanis az olcsó istállók falait egymásra elhelye­zett három nagy szögletes szal­mabálával alakítják ki, az istálló tetejét pedig PVC-vel fedik be. Ez az ólfajta a vágósertéseknél vált be. A PVC-tetőt két-három, a cirku­szi sátrak kitámasztására emlé­keztető oszlop tartja. Az olcsó tar­tás vizsgálatára négy ilyen istál­lóban 1600 sertést helyeztek el, és mérték a napi tömeggyara­podást, ami egyáltalán nem volt Rosszabb a drága hagyományos istállóban nevelt állatokétól. A tűzveszélyes sátoristálló gyors el­hagyására pedig úgy tanították meg a buta disznókat, hogy na­ponta (mint a postás) háromszo­ri csengetéssel hívják őket az ete­téshez. így tűz esetén a szokásos étkezésre hívó jelzésre az állatok kirohannak az istálló előtti etető­térre. VlKSZ-vétségek Budapest (MTI) - Szabó Iván Pénzügyminiszter 1993. június 8- kn fegyelmi eljárást rendelt el a Kincstári Vagyonkezelő Szerve­zet két igazgatóhelyettese ellen. A Pénzügyminisztérium Sajtó- osztályától kapott információ sze- i'mt a Központi Számvevőségi Hi­vatal - a miniszter felkérésére - 1993. április 21-én kezdte meg a vizsgálatot a Kincstári Vagyon­kezelő Szervezetnél. Eddigi ered­ményei alapján egyértelművé vált, hogy a KVSZ gazdálkodásá­ban, illetve az állami vagyon ér­tékesítésének gyakorlatában ko­moly szakmai és etikai hiányos­ságok mutatkoznak. A Központi számvevőségi Hivatal elnöke kedden ez ügyben feljelentést tett a rendőrségen. A vizsgálat idő­tartamára dr. Szabó Iván pénz­ügyminiszter hírzárlatot ren­deltei. Nem növekszik a gazdaság A pénzügyi tárca 20-22%-os árszínvonal-emelkedést jósol Ráthy Sándor Budapest (ISB) - Úgy tűnik, a kormány ismét önmagát hozta kí­nos helyzetbe, s most be kell is­mernie, hogy tavaly - hasonlóan a korábbi évekhez - szintén rosz- szul mérte fel gazdasági állapo­tát, s ebből következően idei elő­rejelzései sem helytállóak. így megint módosítania kell a költ­ségvetést is, s legalább 30 milli­árd forinttal nagyobb deficitet kell elfogadtatnia az országgyű­léssel, mint az eredetileg megha­tározott 185 milliárd forint. Ezzel összefüggésben a kormány álláspontja változatlan: képvise­lői most is elmondják, nem a ki­adások terven felüli növekedése miatt ugrik meg a büdzsé hiánya, ennek oka a bevételek elmara­dása. Ha azonban egy állampolgári háztartásként képzeljük el az ál­lamháztartást is - s ez ebben az esetben nem túlzó összevetés —, akkor ugyan kissé leegyszerűsítő módon, de leszögezhetjük: először nem a kiadásokat kell meghatá­rozni, s ehhez megpróbálni meg­keresni a forrásokat, hanem any- nyit kell költeni, amennyi jöve­delem a család rendelkezésé­re áll. Kétségtelen, napjainkra bizonyos tekintetben a kormány és a mi­nisztériumok is magukévá tet­ték ezt a gondolatmenetet, s a jö­vő évi konszolidált költségvetés­ben már nemcsak az adóemelé­sek révén befolyt többletbevéte­lekkel számolnak, az államház­tartás reformja révén megpróbál­ják racionalizálni a kiadá­sokat. S most nézzük az előrejelzéseket: az idei kormányprognózis azzal számolt, hogy többéves visszaes­és után a gazdaság teljesítménye '93-ban már nem csökken tovább, s kedvező esetben a bruttó hazai termék (GDP) 3 százalékkal is nőhet. A kormány úgy vélte, hogy a nö­vekedés motorja, a külső és belső kereslet bővülése illetve a beru­házások fellendülése lesz, s eköz­ben a háztartási megtakarítások fedezetet nyújtanak a költségve­tési hiány finanszírozásához is. Az előzetes prognózis az inflációs ráta további mérséklődésével szá­molt. Ezzel szemben a pénzügyi tárca nemrégiben közzétett jelentése azt mutatja, hogy az export foko­Húsból is csökken a fogyasztás zatos visszaesése - az előrejelzé­sek szerint ez akár több mint 5 százalékos is lehet -, a belső fo­gyasztás szinten maradása vagy enyhe bővülése, és az ipari ter­melés további 6-8 százalékos zsu­gorodása nem teszi lehetővé a GDP növekedését, sőt éves szin­ten 0-3 százalékos csökkenése va­lószínűsíthető. Ehhez természetesen hozzájárul­nak a mezőgazdaságban tapasz­talható problémák is: a cukori­par termelése az előző év hason­ló időszakához képest például 63 százalékkal esett vissza, s hason­ló a helyzet a húsiparban is, ahol 25 százalékos termelés-mérsék­lődést tapasztaltak. A regisztrált munkanélküliek tá­bora az év elejéhez képest mint­egy 35 ezerrel emelkedett, igaz, az abszolút számokat figyelve ja­nuár óta stagnálni látszik a mun­kanélküliek száma. Szabolcs-Szatmár-Beregben pél­dául több mint 3 százalékkal mérséklődött a munkanélküliek száma, míg Borsod-Abaúj-Zemp- lénben e tekintetben nem tapasz­Fotó: Laczó József taltak változást. A fogyasztói árak márciusban 0,8 százalékkal emelkedtek, míg az elmúlt év márciusához viszonyítva 23,4 százalékkal nőtt az árszínvonal. Az első negyedévben végrehajtott áx-emelések például 9,5 százalék­kal növelték az idei árszintet, így a kormány előrejelzése sze­rint az idén a 20-22 százalék kö­zötti sávban marad az infláció. Emlékeztetésül leírjuk, az idei költségvetés tavalyi parlamenti vitájakor a kormány még lehetsé­gesnek tartotta azt is, hogy az inflációs ráta 14 és 17 százalék között alakul. Most viszont nagy kérdés, hogy az eddig 0 áfa-kuícsos gyógysze­rek és energiahordozók 10 száza­lékos kulcs alá való sorolása, il­letve az alsó 6 százalékos kulcs 4 százalékkal való növelése milyen hatással lesz a fogyasztói árszín­vonalra. A korábbi évek tapasztalatai sze­rint ugyanis biztosra vehető, hogy a fogyasztói árak az áfa­kulcs változásokat meghaladóan emelkednek majd. Keletre kacsintó cégek Beruháznak az osztrákok, mert olcsó a munkaerő Miskolc (ÉM) - Nyugati szom­szédunkból mostanában hírek ér­keznek, hogy az ERP nevű, oszt­rák ipartámogatási alap 1993/94- ben hat milliárd schillinget bo­csát olyan vállalatok rendelkezé­sére, amelyek termelésük hely­színét valamelyik keleti szom­széd országba kívánják áthelyez­ni. Ezzel az érintett üzemek kihasz­nálnák a lényegesen alacsonyabb termelési költség előnyét, egy­szersmind versenyképesek ma­radnának a piacon. A termelés áthelyezésével egyi­dejűleg azonban a szóban forgó vállalatoknak kimutathatóan ausztriai munkahelyeket kell megőrizniük, vagyis a keleti olcsó áraktól veszélyeztetett ausztriai ágazatokat is védeni kívánják. Ennek jegyében csak olyan vál­lalkozások számíthatnak az alap támogatására, amelyek a Keletre költözéssel egyidejűleg Ausztriá­ban is bizonyíthatóan beruház­nak. A szakértők úgy vélik, az ered­mény egyértelmű lesz: az olcsó munkaerő révén vonzó kelet-eu­rópai országok az egyszerűbb ter­mékek Ausztriában nem kifize­tődő előállításának színhelyévé válnak, míg a magasabb színvo­nalú, értékesebb árucikkek ter­melése Ausztriában marad, s vo­lumenük nő. Az ERP döntését szakértői véle­ményekre alapozta. A gazdaságkutató intézet kimu­tatja, hogy az osztrák ipar keleti terveinek hathatós támogatása igen fontos: enélkül nagyon nagy lenne bizonyos ágazatokban a tel­jes leépülés, a csődök veszélye, számítani kellene aránytalanul sok munkahely megszűnésére. Felmérések mutatják, hogy a megkérdezett vállalkozók számá­ra szóba sem jöhet a hazai beru­házás, ha az alternatíva egy ke­leti lehetőség megragadása. Ez utóbbiról nem mondanak le, in­kább az előbbit adják fel. Az ERP 1993 júliusától indítja a programot, egy-egy támogatás összege 5 és 100 millió schilling között lesz, ám a mező-, erdőgaz­daság és a turizmus egy-egy pro­jektje akár 250 millió schillinget is kaphat. Az ERP 1989 óta működtet kele­ti támogatási programot: eddig 103 projekthez összesen kétmilli­árd schilling értékben nyújtott támogatást. A benyújtott kérel­mek 34,5 százaléka tartozik a ke­leti program hatáskörébe. Kétszeri aratás - öléssel Miskolc (ÉM) - Angliában gon­dolt egyet az üde gabonák gazdá­ja és olyan új eljárást dolgozott ki, melynek hatására egy évben kétszer tud aratni. A farmer 17 hektárnyi silótakarmány termő- területén május végén kaszált, a füvet egyszerűen elölte, hogy ki­lenc nappal később közvetlen ve­téssel az olajlenmagok a földbe kerüljenek. A direktvetéshez USA-ból beho­zott gabonavetőgépet használt, amellyel sok időt takarított meg, és a talajt is sikerült megvédeni a kiszáradástól. Ennek különösen egy későbbi ve­tési időben van nagy jelentősége. A totálherbicidek alkalmazásá­val az olajlenállományban gyo- mosodás nem volt. A silótakarmányból hektáron­ként 5 tonnát takarított be, olaj­lenből pedig 1 tonna hozamot si­került elérni. Az olajlen betakarí­tása után szeptemberben őszi bú­zát vetett.----------JEGYZET----------­a uviacL itt tatfiottl Illésy Sándor Lasscm fél esztendeje, hogy minden hé­ten rendszeresen közöljük azon cégek, gazdasági társaságok, termelőszövet­kezetek nevét, amelyek csődbe mentek, amelyek ellen felszámolási-, vagy vé­gelszámolási eljárás indult. Nem múlik el hét anélkül, hogy a felsoroltak között ne szerepelnének megyénkbéliek. Akadt - igaz, csak egyszer - amikor mind­össze egy kft. neve került a listára, ám nagyon sokszor féltucatnyi, vagy még annál is több. Nem készítettem statisz­tikát, de több, mint való: hat hónap alatt legalább kétszáz társaságnál ütött be valamilyen formában a krach. Ki marad itt, ebben a mély gazdasági krízisben talpon? Betéti társaságok, kft.-k, részvénytársaságok mentek, mennek tönkre a még megmaradt álla­mi vállalataink mellett. Drótgyár, ko­hászatok, vegyi gyárak, bányák, élel­miszeripari üzemek csakúgy, mint épí­tőipari cégek, kereskedők, utazási iro­dák. A gyenge elbukik, az erős talpon marad... Ám ki manapság az erős? Egy Kontrax, egy Controll korábban az volt. Ma?Listás név... A külföldi tulajdonba került ipari üzemeket is meglegyintette már a vég szele... Az előző kormány pénzügyminisztere legutóbbi miskolci látogatásakor nem rejtette véka alá: bárki is kerüljön a kö­vetkezőkben kormányra, olyan nemzet- gazdaságot vesz át, amely romjaiban hever. Ha a külső és a belső tényezők kedvezően alakulnak, akkor is csak 1996-ban tűnhet fel az alagút vége... Csak éppen itt és most az a kérdés: ki éri meg az 1996-ot? És miképp...? Milyen áron? Egy biztosnak tetszik: a Heti Csődértesítő lapnap jó ideig lesz jövője.-----ÁRFOLYAMOK-----­B udapest (MTI) - A kis tételben folyó ke­reskedéstől eltekintve 74 üzletben össze­sen 62,3331 millió forint forgalmat bonyo­lított le a Budapesti Értékpapírtőzsde a tegnapi napon árfolyamértéken. A részvé­nyek forgalma (36 kötés) névértéken 5,5800 millió forintot, árfolyamértéken számolva pedig 8,4760 millió forintot tett ki. A kár­pótlási jegy árfolyamértékű forgalma 14,4830 millió forintra rúgott. Kárpótlási jegy mmmmmmmmmmmm Tőzsde ■■HHHHRl Index (ideiglenes) június 11: 699,24 +0,08 Hivatalos árfolyamok mmmmmmm Érvényben: 1993. június 11. Valuta Deviza Pénznem Vétel Eladás Vétel Eladás Angol font 136,08 138,88 137,02 137,72 Ausztrál dollár: 60.35 61,59 . 60.95 61,25 Belga frank* 266,51 271.17 268,29 269,45 Dón korona 14.33 14,69 14,431 14,49 Finnmarka 16,19 16,57 16,36 16,46 Fnmria'fnmk 16.29 16,57 16,39 16,47 Holland forint 48,84 49,70 49,17 49,49 ír főút * 133,46 136,06 134,48 136,*2 Japán yen* 84,08 85,28 84,47 84,77 Kanadai dollár 69,62 70.92 70.08 70,42 Kuvaiti dinár 296,45 301,95 298,18 299.56 Nemet mórka 54,79 65,75 55,14 55,38 Norvég korona 12,95 13,19 13,04 13.10 Olasz Imf • 60,08 61.36 60,37 60.69 Osztrák sch * 779,04 792,64 784,07 787.47 Portugál és* : 57,81 58,91 68,06 58,34 Spanyol peseta 71,39 72,91 71,86 72,24 Svájci frank 61,10 62,18 61,48 61.76 Svéd korona 12,30 12,56 12,45 12,51 tISA-dollar 89.28 90,84' 89.79 »0,19 ECU (KP) 107,03 108,99 107,83 108,33 A megadott számok 1 egységre értendők, forintban. *: 100 egység, **: 1000 egység

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom