Észak-Magyarország, 1993. május (49. évfolyam, 101-124. szám)

1993-05-13 / 110. szám

Itt-Hon 1993. Május 13,, CstiTÖRTÖK 8 Ms ~ MISKOLCI PORTRÉ - A színész Miskolc (ÉM ­B.A.) — Lucky - ként homokkal teli bőröndöt tart a Godot-ra várva Beckett- abszurdban. Plusz súlyokat is rakott a két kofferba. Jel­képértékű szá­mára ez a szerep, kötéllel a nya­kában, teherrel a kezében kicsit a saját sorsát játssza estéről esté­re a miskolci Játékszínben. Azt, ahogyan hol keserűen, hol boldo­gan 27 éve kötődött-kötődik ehhez a teátrumhoz és ahogy idekötötte őt minden. Somló István színészgyerek; édes­apja a Jászai-díjas Somló Ferenc. Harminckét éve él itt. Tulaj­donképpen sohasem fordult meg igazán a fejében, hogy más is le­hetne, mint^színész. Színiiskolát nem végzett. A szakmája fogásait magától kellett megtanulnia. Volt asszisztens, kellékes, talán csak világosító nem, mert fél az áram­tól. A színészi státust 1970-re érde­melte ki, rá négy évre megszerez­te az előadóművészi képesítést is. Egy beugrással ugrott ki; egyet­len éjszaka alatt tanulta meg a Segítség, nyertem! című darab fő­szerepét. Szívesen emlékszik visz- sza arra, amikor a Bolond lány­ban Dómján Edittel, vagy a Sca- pin furfangjaiban a saját apjával játszhatott. Imád gyermekeknek komédiázni. Aki látta Vitéz Lász­lóként, vagy a Csipkerózsika bo­hócaként, igazolhatja ezt. Eköz­ben úgy érezte: nem lehet prófé­ta a saját színházában. A lehető­ségeket valahogy mindig azok kapták, akik újonnan jöttek a tár­sulathoz. „Az örök tartalék vol­tam” - mondja a színész. Amit persze igazán sajnál, hogy nem lehetett belőle táncos komikus. A mostani évaddal nagyon elége­dett. Megnézhették őt a Cyrano- ban, a Pletykák egyik főszerepé­ben és a Godot-darabban. Aki lát­ta Somló István Lucky-ját, sem­mi kétsége nem maradhatott róla, hogy érett, tehetséges művészre osztották ezt a szerepet. Olyan aktorra, aki méltó párja tud lenni a színház sztárjainak, bár saját magát epizodistának tartja. Hogy a darab sikeres, telt házzal megy és a következő évadban felújítják - nem kis részben neki köszönhe­tő. Somló István hamarosan 47 éves. Még mindig hisz benne, hogy ha az ember dolgozik és kap Feladatokat (így, nagy F-el), ak­kor nem maradhatnak el az elis­merések sem. A városi ünnepen vehette át Miskolc nívódíját. A szerkesztő Az Észak-Magyarország Miskolcon és környékén élő olvasóinak szánt Itt- Hon mellékletünket Buj­dos Attila szerkeszti és - részben - írja:- 34 éves vagyok. Korábbi munkahelyemen közel egy évtizedig foglalkoztam bél­és várospolitikai ügyekkel. Az Észak-Magyarország- hoz a Déli Hírlaptól kerül­tem, ahol utóbb főmunka­társként társadalmi kérdé­sekről és a színházról ír­tam. Keressenek bizalom­mal! Bujdos Attila Itt olvashatják Miskolci mellékletünk az alábbi helységekbe jut el: Miskolc Bükkszentkereszt Felsőzsolca Harsány Kisgyőr Kistokaj Répáshuta Szirmabesenyő Gyerekek rajzasztala A halálos vércsere története Kapkodott az ápolónő a transzfúzióval és tévedett Miskolc (ÉM) — Szerencsé­re nem túl gyakori az olyan ügy, mint amilyen a halálos miskolci vércsere volt. A bí­róságon az utóbbi 30 évben nem foglalkoztak hasonló esettel. A végzetes esemény két éve, július 11-én történt. A mis­kolci Semmelweis Kórház se­bészetén feküdt F. Józsefné, akinek aznap délelőtt mind­két lábán amputálással járó műtétet hajtottak végre. A szomszédos ágyon pihent egy asszony, akinek előző nap vértranszfúziót rendelt az orvosa. A számára kikészí­tett AB Rh negatív vért már felvitték az osztályra, de a délelőtti műszakosok még nem kezdték meg az átöm- lesztést. Kicsit késve érkezett dolgoz­ni M. Jánosné, a Semmel­weis Kórház és Rendelőin­tézet szakképzett ápolónője, aki 1975 óta állt az intézet alkalmazásában és 1989 ele­jétől tevékenykedett a se­bészeten. A későbbi, bírósági megállapítások szerint kap­kodott, nem győződött meg róla, hogy kinek kell beadni a vért, így F.né-nél kezdte meg a transzfúziót. Az asz- szony már 250 milliliter vért kapott, amikor egy másik ápolónő észrevette a téve­dést. A nem csoportazonos vérrel történt transzfúziótól a beteg még aznap este el­hunyt. Az ügy a miskolci bíróságra került. Megállapították, hogy M. Jánosné megszegte foglalko­zása szabályait. Tudniillik egy egészségügyi minisztéri­umi utasítás szerint vérát­ömlesztést az orvos, vagy o- lyan középfokú képesítéssel rendelkező egészségügyi dol­gozó végezhet, aki ehhez megfelelő végzettséggel ren­delkezik és erre utasítást kap. Neki kell az előírt el­lenőrzést a betegágynál elvé­gezni, majd a beadandó vér­rel az előírt, úgynevezett ke­resztpróbát végrehajtani. A vádlottnak nem volt az átömlesztéshez megfelelő képzettsége, utasítás nélkül kötötte be a nem csoportazo­nos vért, és elmulasztotta az előírt folyamatos ellenőrzést is. A bíróság bűnösnek mondta ki halált okozó, foglalkozási körében elkövetett gondat­lan veszélyeztetés vétségé­ben. Tízhónapi fogházbünte­tésre ítélték, amelynek vég­rehajtását kétévi próbaidőre felfüggesztették. Az ítélet idén jogerőre emel­kedett. A fürdőzők vasárnaptól mártózhatnak meg a tapolcai strandon, A népszerű strand várhatóan szeptember elejéig lesz nyitva. Ebben a szezonban nagyjából 130 ezer vendéget várnak. Fotó: Laczó József Irány Cleveland, Amerika! Miskolc (ÉM - B.A.) — Egy amerikai kereskedelmi világ- konferencián, május 21-én jelenti be Csoba Tamás mis­kolci, és Michael White cle­velandi polgármester, hogy a két település testvérvárosi szerződést kötött egymással. A testvérvárosi kapcsolatot a clevelandi - nagy lélekszá­mú - magyar közösség kez­deményezte. Áldását adta a dologra a miskolci közgyűlés is. A borsodi megyeszékhely delegációja május 17-én in­dul a távoli kontinensre. A miskolci deputációban ott lesz a polgármesteren kívül Tóth István, az SZDSZ mis­kolci ügyvivője, pártja orszá­gos tanácsának tagja, Juga György, a Fidesz, Kobold Ta­más a KDNP, Zambó Péter a MDF önkormányzati frak­ció vezetője, valamint dr. Berkessy Sándor a helyi MSZP képviselő csoport ré­széről. Üzletemberek is utaz­nak velük a térségből, a cle­velandiak kifejezett kérésé­re. Bár voltak előzetes konzultá­ciók, lapzártakor pontosan nem tudni még, mit tartal­maz majd a polgármesterek által aláírt testvérvárosi megállapodás. De arra lehet következtetni, hogy a két város kapcsolatában inkább a gazdasági együttműködés­nek nyílik tere. Miskolc az eddigi testvér- városi együttműködéseiből főleg kulturális területen profitált. Leszámítva talán Kassát, amelyik kereste a gazdasági együttműködés le­hetőségeit is a térséggel. Miskolc testvérvárosai kö­zött tartják számon a finnor­szági Tamperét, az olaszor­szági Trentót, Riva del Gar­dát, a dániai Arhust. Ung- várral jók a megyeszékhely kapcsolatai, bár konkrét együttműködési megálla­podást még nem írtak alá az észak-magyarországi és a kárpátaljai város vezetői. Miskolc másfelé is tapoga­tózik. így például az angliai Leeds, a félmillió lakosú brit város felé. A miskolci város­házáról származó hírünk szerint az ugyancsak angol várossal, Corby-val törek­szenek testvérvárosi megál­lapodásra. Mivel ezek Miskolchoz ha­sonlóan szintén ipari telepü­lések, a kereskedelmi, gaz­dasági kapcsolatok kialakí­tásában látnak fantáziát a helyi polgármesteri hivatal szakértői. Tigris szociálpolitikával Harmadik oldal A Nagy Zoltán Ma útjára indul az Észak-Ma­gyarország Lapkiadó Kft. új vál­lalkozása az Itt-Hon című regio­nális melléklet. Ezután minden csütörtökön a megszokott 16 olda­las újság 8 oldalas kisformátumú melléklettel bővül. Négy válto­zatban Miskolc és környéke, Bor­sod, Abaúj és Zemplén olvasói­hoz szólunk e hasábunkon. Több megfontolásból lehet vi­szonylag egységes tájra, alrégiók- ra bontani egy ilyen összetett, me­gyét, mint Borsod-Abaúj-Zemplén. Például gazdaságföldrajzi, nép­rajzi, avagy történelmi szempon­tok szerint. Megyénk e tekintetben könnyen tagolható, mert Miskol­con és Borsodon kívül több törté­nelmi megye hazánkban maradt részeiből áll össze. így adott az abaúji és a zempléni régió is. Nem feledkezünk meg Gömörről sem, de a 22 település vásárlóereje még nem teszi lehetővé egy önálló mel­léklet kiadását. A városokat, fal­vakat járván szinte mindenütt tapasztalható az egészséges lokál­patriotizmus, a szülőföld, a lakó­hely szeretetének erősödése. A lo­kálpatriotizmussal velejár a tö­rekvés az önálló, saját arculat for­málására. Ha e kezdeményezések kibontakoznak, gazdagabbá, szí­nesebbé válik a megye különböző tájain, településein élő polgárok élete. Reményeink szerint mindez­zel már címében, ,,Itt-Hon”, is harmonizál az Észak-Magyaror­szág új regionális melléklete. Közvetlen hangvételű mellékletet szeretnénk szerkeszteni és ezt csak kedves Olvasóinkkal együtt old­hatjuk meg. A kapcsolatok elmé­lyítését szolgálják a megye egyelő­re három városában - Sátoralja­újhelyen, Szikszón és Tiszaújvú- rosban - nyitott irodáink is. Egye­lőre, mert később igyekszünk gya­rapítani számukat, és távlatban minden városban így is jelen aka­runk lenni. Bízunk abban, hogy kezdeménye­zéseink megfelelő fogadtatásra ta­lálnak. Kérjük kedves Olvasóin­kat, keressék szerkesztőségünket, irodáinkat és szerkesszük, írjuk együtt az ,,Itt-Hon” történelmét a magunk és utódaink okulására. Ezen az oldalon szándékunk szerint mindig egy-egy szép gyermekrajzot közölnénk. Várjuk tehát óvodások és kisiskolások alkotásait. A legszebbekből válogatunk, hétről-hétre. Címünk: Észak-Magyaror- szág, Itt-Hon, Miskolc, Pf.: 178. Rovatunk első rajza a „Szomorú - vidám” címet vi­seli. A hatéves Szaniszló A- nett munkája. (Miskolc, Jó­zsef úti Napközi Otthonos óvodás.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom