Észak-Magyarország, 1993. május (49. évfolyam, 101-124. szám)

1993-05-05 / 103. szám

Medicina 14 ÉSZAK-Mag®vroeszág 1993. Május 5., Szerda Kórház Diósgyőr szélén 11. Szunyogh László Munkából jövet - a nemzeti értékként a tele­vízióban is bemutatott - piros téglás gyári lakások között sétálva, elgondolkozom azon, milyen sűrű, feszes szociális hálót tudtak szőni az egykori vasgyárak. Az akkori mun­kások, alkalmazottak tágas kertes házban laktak, gyermekeiket reggelenként beadták a gyár díjtalan óvodájába, a fiú- és leány­iskolában csak délelőtt folyt a tanítás. Ked­vezményesen, sőt hitelbe vásároltak a konzumban, munka után a tisztasági für­dőben frissültek fel. Gyógyszertáruk közel esett a kórházhoz, amely kezdetben az 1901- ben felavatott sebészeti téglaépületben mű­ködött. Lelki vigaszra a tekintélyes neogó­tikus templomban leltek és aki a testnek is meg akarta adni a magáét, az Árnyaskertbe ült be. Fárasztó napi munkája után a hűs lombok alá ízes zónapörköltre, korsónyi habzó ser­re, be-beült dr. Földesi József is, aki akkor a sebészet vezetése mellett háziorvosi te­endőket is ellátott. O mesélte, ha valaki rosszul lett Diósgyőrben, vagy baleset tör­tént valamelyik bányában, vágtában indult a lovasmentő. Ám pontosan ki volt kalkulál­va, hogy a pörköltöt kényelmesen beke­belezheti, sőt egy krigli sörrel le is öblítheti a kórházi sebész. Mire a verítékező lovak be­futottak, az operáló gárda „késsel a kézben” készen állt. A diósgyőri kohászok, vasgyáriak Társ­ládája úgy indult, hogy az itt dolgozók egy díszes ládába dobták fillérjeiket, hogy min­dig legyen fedezet sérültjeik, betegeik, vajúdó asszonyaik gyors és lehető legkiválóbb ellá­tására. Ez olyannyira sikerült, hogy a kór­házat magas szinten képzett orvosai miatt, Miskolc gazdag, fizető betegei időnként ellepték, alig-alig akadt hely az alapítóknak, a fenntartóknak. Mégis ez a kórház mindig Diósgyőr és Vasgyár kórháza volt, maradt. Boldogult főnökömet: dr. Földesi Józsefet a betegek többsége Jóska bácsinak titulálta, csak a messzebbről jöttéknek volt főtanácsos úr. A régiek mesélték - lehet, hogy igaz sem volt -, hogy a sebészek befejezvén a napi műtéti sorozatot, hátul átugráltak a kerí­tésen és a gyepre telepedve, a fatelep mellett működő Zöld veréb nevezetű italmérés fo­lyékony nyugtatóit nyeldesték a délelőtti izgalmak után. 1945 után itt kissé lelassult a sebészet fej­lődése. így követhettem nyomon az itt töltött három évtized alatt a sebészet átalakulását. Mikor idekerültem, helyi érzéstelenítésben csonkoltunk gyomrot, vettünk ki epehó­lyagot, végeztünk vakbélműtétet. Struma- műtétek közben folyamatosan érdeklődtünk a páciens családi viszonyai iránt. így próbál­tuk elkerülni a hangszálakhoz vezető ideg sérülését. Ha pedig egy-egy „kényesebb” be­teg jajgatással fejezte ki nemtetszését, oda­szóltunk Bene bácsinak, a veterán műtős­nek: „Azonnal csukja be az ablakot!” Nem akartuk elriasztani az arra járókat, hiszen ők is bármikor műtőasztalunkra kerülhet­tek. Ma minden más. Csillogó, modern műtő, légkondicionálás. A jól előkészített beteg - hála anaeszteziológus kollégáinknak -a mű­tét végén jobb állapotban van, a legkritiku­sabb esetekben is, mint előtte. A beteg „másik végén” úgy dolgoznak, hogy nincs izgulni valónk, törődhetünk a magunk dolgáal, „csak”a vágásra, varrásra van gondunk. Az intenzív ápolásnak köszönhetően számos olyan beteg is felépül, akit20-30 évvel ezelőtt biztosan elvesztettünk volna. Ma egyre hatékonyabb a gyógyítás. De azért remélem, senki nem haragszik meg rám, ha néha-néha visszasírom a régi időket. Mert, nem is beszélve az elszállt évtizedekről, a ré­gi sebészéletnek is volt varázsa. Mostohább viszonyok közepette, életlenebb szikékkel is jólesett „felvágni”. Téves gyomorműtét Tokió (MTI) — A tokiói egyetemi kórház orvosai tévedésből eltávolították egy beteg gyomrának kétharmadát, holott az illető csak fekélyben szenvedett. A kórház sajtó- értekezleten tárta föl az esetet, közölve, hogy a betegről vett szövetmintákat meg­küldték a laboratóriumnak és azokat ott cserélhettek el, ugyanis a visszakapott szö­vetminták rákos sejteket jeleztek. A gyomor eltávolítása után a kórház még az akadémi­ai társaságnak is beszámolót tartott arról, hogy ritkán sikerül eltávolítani tökéletesen a szervezetből ilyen gyomorműtétekkel a rákos sejtet. Egy másik kórház orvosa mu­tatta ki később, hogy tévedés történhetett, rwnvé- n rnArmniifÄff KnfűCT vÓrfimiOQ nűTTl Q r7.C\m Tolószékben is lehet élni Barátai törődnek vele, néha még koncertre is elviszik Széplaki Kálmán Ormosbánya (ÉM) — A kör­nyékbeliek közül sokan emlé­keznek még a balesetre, amikor a kazincbarcikai Ságvári Endre Gimnázium harmadikos tanuló­ja, Pores Levente súlyos közleke­dési balesetet szenvedett, mely­nek következményeként végtag­jai megbénultak. 1990-et írtunk akkor. Debrecenben operálták, majd re­habilitációra Miskolcra került. Tanulótársai, valamint az ormos­bányai általános iskola és Izsó- falva önkormányzata a társa­dalom segítségét kérte amikor nyilvánvalóvá vált, hogy a fiatal­embernek külföldi gyógykezelés­re van szüksége. Levente 1991 közepén négy hó­napra a németországi Karlsbad- ba került.- Ha nem utazhatok ki arra a kezelésre, nem is tudom, mi lenne most velem. Mindent, még a fog­mosást is újra kellett tanulnom. Aztán megtanítottak sík terepen önállóan mozogni a tolókocsival. Reggel 8-tól délután 5 óráig egyénre szabott órarend szerint Pores Levente Fotó: Széplaki Kálmán foglalkoztakvelem. Egy szobában feküdtem Szekeres Pál paraolim- pikonnal és igen nagy szeren­csémre az osztályon főorvosként dolgozott a magyar származású dr. Nánássy András. Második alkalommal 92 októberében és novemberében egy Karlsruhe melletti klinikán kezeltek: itt is élni tanítottak. Pores Levente, aki mindig jó ta­nuló volt 1992 nyarán leérettsé­gizett.- Azóta is felkeresnek a tanáraim, az osztálytársaim, a kazincbar­cikai és ormosbányai barátaim, néha még koncertre is elvisznek. Nekik is köszönhetem, hogy most már azt mondom: tolószékben is lehet élni... Jogi egyetemi fel­vételire készülök, a maximális 60 pontból 58-at viszek magammal. Francia nyelvből érettségiztem, de mivel a klinikákon sok ragadt rám a németből, újabb nyelvvizs­ga van a terveim között. Pores Levente szülei: - Nagy hálá­val köszönjük mindenkinek, aki segített abban, hogy fiunkat kül­földön gyógyíttáthattuk. Nagy szükség volt minden forintra, hi­szen a klinikán egy hónapban 1 millió 100 ezer forint volt a ke­zelési költség, a tolókocsi ára 300 ezer forintnál is több. Leventének további gerincműtétre lesz szük­sége, ezért a kazincbarcikai OTP- nél továbbra is él az elkülönített számlaszám: 654-4099. Bajunk­ban az az örömünk, hogy fiunk most már jól tűri helyzetét, van benne erő és remény. Dr. Glóner Bernadette Miskolc (ÉM) — A gyermekkori érzékszervi hibák közül egyik leg­gyakrabban előforduló rendel­lenesség a kancsalság. Közép-Eu- rópában a kancsalság előfordu­lási gyakorisága 5,3 - 4,4 száza­lék. E megfelel a magyar statisz­tikai adatoknak is. Az óvodás, is­koláskorú népesség 15-20 száza­léka szorul szemüvegviselésre, 4- 6 százaléka pedig nyilvánvaló kancsal, illetve tompalátó. Nem túlzás tehát, ha a kancsalságot népbetegségnek tekintjük. A kancsalság nem egyszerűen szépséghiba, hanem a két szem együttműködésének súlyos zava­ra. Ezen csak kisgyermekkorban végzett gondos, nagy türelmet igénylő és megfelelő ideig tartó kezeléssel lehet segíteni. Ha ez nem történik meg, a legjobb eset­ben a kancsal gyermek felváltva használja a két szemét, azaz egy­szerre csak egyikkel lát, tehát tér­látása nincs. Ha állandóan ugyanazt a szemét használja, ak­kor a kancsalító szem csakhamar tompalátóvá válik, vagy eleve meg sem tanul látni, gyakorlati­lag vak lesz. Ennek következményeit és tra­gikumát a gyermek tudatosan csak a pályaválasztás alkalmával éli meg, mert rossz látása, illetve a térlátás hiánya miatt a foglal­kozások egész sora elzárva marad előle. Fénytörési hiba A kancsalság oka sokrétű. Jelen­tős szerepe van az öröklődésnek, koraszülésnek, a terhesség alatt elszenvedett betegségnek, szülési traumának. A kancsalság nagy részének oka fénytörési hiba. Ve­leszületett formája ritka, általá­ban 1-3 éves kor között kezd kan- csalítani a gyermek. A gyermekkori kancsalság okairól és gyógyításáról A szemek pillanatokig tartó ösz- szerendezetlen mozgása 4-5 hó­napos korig nem tekinthető kó­rosnak. A két szem együttmű­ködése még nem tökéletes, ezért a csecsemő időnként kancsalít- hat. A csecsemők széles, lapos orr­gyöke és a szemhéj állása is a kancsalság látszatát keltheti. Normális fejlődés esetén az élet­tani kancsalítás hat hónapos kor­ban megszűnik. Ha ez nem következik be, a ke­zelést haladéktalanul el kell kez­deni. A kancsalság kezdetben csak időnként, főleg fáradtság, lá­zas betegség esetén és csak át­meneti időre lép fel, majd hetek vagy hónapok alatt fokozódik, végül állandósul. Szemüvegtől gyógyul A kancsalság kezelésének célja a teljes értékű kétszemes együtt­látás (térlátás) helyreállítása, illetve kialakítása. Első teendő a fénytörési hiba ki­javítása szemüveggel. Ideális esetben a kancsalok egy része meggyógyulhat a szemüveg ideje­korán elkezdett állandó viselé­sétől is. Ha a két'szem látásélessége vagy tériránya nem azonos, a tompa­látás leküzdésére, továbbá a két szem hibás együttműködésének megakadályozására a szem elzá­rását vagy takarását alkalmaz­zuk. A takarást amilyen korán csak lehet, el kell kezdeni. Az adott kezelési célnak megfelelően a ta­karásnak több formáját használ­juk. A jó szem elzárásával a tom­palátó szemet kényszerítjük a né­zésre. A jó szem korai elzárása szinte kivétel nélkül eredményes, ha következetesen hajtjuk végre. Ha megszűnt a tompalátás, a lá­tásélesség mindkét szemen tö­kéletes, szemüveggel párhuza­mosan áll a gyermek szeme, vál­tott takarással, műszeres gyakor­latokkal a térlátás kialakítható. Gyógyítás operációval Ha a látásélesség mindkét sze­men teljes, de a gyermek szem­üveggel is sokat kancsalít, a két­szemes együttlátást csak úgy ér­hetjük el, ha a szemállást műtét­tel párhuzamossá tesszük. A műtét legkedvezőbb időpontját egyénileg kell elbírálni. Célszerű 4-6 éves kor között elvégezni, hogy az iskolás kor kezdetére a térlátás kialakulhasson. Természetesen, a szemüveget műtét után is hordani kell! A műtét ugyanis nem helyettesíti, hanem - szükség esetén - kiegé­szíti a kezelést. Az operációval csak a párhuzamos szemállást hozzuk létre, a fénytörési hiba et­től független. A fénytörési hibát a szemüveg javítja. Ha a kancsal és tompalátó gyermek nem kerül idejében kezelésre, 14 éves kor fö­lött a kétszemes látás kialakítá­sára már nincs lehetőség. Ilyen esetben is javítható a kancsalság mint szépséghiba, de műtétnek csak kozmetikai jellege van. A korszerű kezelés a korai felis­merésen alapszik. Bármely élet­korban merül fel a kancsalság gyanúja, a gyermeket haladékta­lanul szemész szakorvossal meg kell vizsgáltatni. A kancsalság ugyanis más, súlyos szembeteg­ség tünete is lehet. A kezelést lehetőleg 1 éves korban el kell kez­deni. A kancsalság kezelése kedvező esetben is több hónapon, sőt több éven át tartó céltudatos munkát igényel. A gyermek a gyógyulás után is hosszú ideig ellenőrzésre szorul. (Szerzőnk a miskolci Semmelweis Kórház szemész főorvosa) A napozás veszélyei - mindenkire Genf (MTI) — Fehérbőrű embe­rek, különösen gyermekek, akik sokat napoznak, mindinkább az­zal a kockázattal néznek szembe, hogy bőrrákban betegedhetnek meg - közölte az Egészségügyi Világszervezet (WHO). Az ENSZ egészségügyi szervezete megál­lapította, hogy a bőrrákban szen­vedők száma évente 5-10 száza­lékkal emelkedik. A genfi székhe- lvű szervezet szerint a legna­ja a bőrrákos megbetegedések nö­vekedését, hogy az emberek több időt töltenek a szabadban, és kü­lönösen a vakáció idején intenzív napsütésnek teszik ki a bőrüket. A legnagyobb növekedést - 48 megbetegedést 100 ezer személy közül - Ausztráliában, Új-Zéland- ban és az Egyesült Államokban mérték. Gyorsan emelkedik a bőr­rákos esetek száma Kanadában, Hollandiában, Svájcban, ésNagy­inkább, akik gyermekkorukban sokat napoztak. A Világszervezet szakértői felhívták az emberek fi­gyelmét, hogy csökkentsék a na­pon töltött időt, különösen nyáron délelőtt 10 óra és délután 14 óra között. Ebben az időpontban a nap sugarai 66 százalékban bo­csátanak ki ártalmas ibolyántúli sugarakat. Ajánlatos széles kari­májú kalapot viselni a napon és napfényvédő krémeket használ­Bizottság a halál ellen Tokió (MTI) — Tokió egyik kül­városában bizottságot hoznak létre társadalmi kezdeményezés­re a túlzott munka miatti halál­esetek megakadályozására. Mi- taka polgárai több ezer aláírást szereztek meg petíciójukhoz, így a városi kormányzat felállítja a „tisztességes munkahelyek” ki­alakításáért felelős hivatalt. A szigetországban karosinak neve­zik a túlzott munkahelyi megeről­tetésre, túlmunkára visszavezet­hető halált. A mitakai akciói kezdeményezői 250 „karosi-ál- dozat” nevét sorolták föl bead­ványukban. A bizottságnak a jö­vőben rendszeresen ellenőriznie kell majd, milyen munkahelyi körülményeket teremtenek a vál­lalatok és „megszégyenítésül” közzé fogják tenni azon cégek lis­táját, amelyek vonakodnak a megfelelő változtatások megtéte­létől. Az ENSZ nemzetközi munkaügyi szervezete publikált a minap je­lentést a munkahelyi stresszről, kimutatva, hogy mekkora orvosi, társadalombiztosítási költségek, munkahelyi veszteségek szár­maznak a túlzott munkahelyi megterhelésből. Japánról szólva a jelentés megemlíti, hogy a meg­kérdezett dolgozók 40 százaléka fél attól, hogy a szó szoros ér­telmében halálra dolgozza magát. A szigetország mostani dekon­junktúrája a közkeletű felfo­gással ellentétben még súlyosab­bá tette a helyzetet - mondják -, mert a cégek a részmunkaidőben, vagy ideiglenesen foglalkoztatot­taktól gyakorta megválnak és he­lyettük állandó alkalmazottaik­tól várnak el riiég feszítettebb munkatempót. Diana hercegnő a fogyásról London (MTI) — Diana, walesi hercegnő Londonban - egy táp­lálkozási rendellenességekkel foglalkozó nemzetközi tanácsko­zás megnyitóján - azt mondta, hogy a súlyos fogyással járó bajok oka többnyire az önbecsülés hiá­nya. Károly herceg trónörökös különélő felesége általánosság­ban beszélt, de a brit hírközlés máris úgy tálalta szavait, mint tu­lajdon, immár leküzdött problé­májának első nyilvános beisme­rését. A trónörököspár ágytól-asztaltól való decemberi válásához vezető tavalyi leleplezés- és botrányso­rozatot egy pletykakönyv, a „Di­ana igaz története” indította el. Ennek szerzője azt állította, hogy a házasság megromlása miatt Di­ana részint többször öngyilkossá­got kísérelt meg, részint kórosan lefogyott, még a nyolcvanas évek­ben. Diana most azt is elmondta - az angol királyfigyelők szerint ön­magáról is -, hogy a kóros lefogyás mögött a „kétségbeesés titkos ör­vénye” munkál, és a betegség gyö­kere gyakran a gyerekkorban és az önutálatban keresendő. Úgy vélte, a fogyás korántsem csak a női hiúsággal függ össze, hiszen ilyen bajban férfiak és gyerekek is szenvednek. Csehországi abortusz Prága (MTI) — Külföldi nők töb­bé nem végeztethetnek abortuszt a Cseh Köztársaság területén - je­lentette be a cseh egészségügyi minisztérium. A prágai kormány így akarja meg­akadályozni, hogy a magzatukat elvétetni kívánó lengyel nők el­árasszák a cseh kórházakat. A lengyel parlament márciusban szigorú abortusztörvényt foga­dott el, s azóta egyre több lengyel nő határmenti cseh városok kór­házaiban kérte az orvosi beavat­kozás végrehajtását - olvasható a Reuter jelentésében. A cseh és szlovák nők egyébként tavaly októberig szabadon végez-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom