Észak-Magyarország, 1993. május (49. évfolyam, 101-124. szám)

1993-05-20 / 116. szám

4 ESZAK-Magyarország IjEVELEZÉS 1993. Május 20., Csütörtök Otthonunk a tét Elárverezik a házat a fejünk felől, ha 8 hó­nap alatt nem tudjuk kifizetni 150 ezer fo­rintos OTP-tai'tozásunkat. Ha valaki nem siet a segítségünkre, bizony földönfutók le­szünk. Három kiskorú -19 hónapos, 2 és 6 éves - gyermeket nevelek, összes bevéte­lünk 17 ezer forint, amelyből egy 3600 és egy 16 360 forintos törlesztést kellene fizet­nünk. Senkire nem számíthatok. Végső két­ségbeesésemben fordulok a nyilvánosság­hoz, a jószívű emberek segítségét kérve — ír­ja többek között egy vidéki kisvárosban élő olvasónk, akinek címe levelezési rovatunk­ban megtalálható. Miután hasonló gondokkal rajta kívül még sokan küszködnek, a helyi önkormányzat megkeresésén túl azt tanácsoljuk, vegyék fel a kapcsolatot a Jogvédő Liga Borsod me­gyei szervezetének vezetőjével, Boda Ti- bornéval (3524 Miskolc, Jósika u. 17. fsz. 3. Tel: 314-412). Mint arról korábban már ír­tunk, ez az érdekképviseleti szövetség har­col a lakáshitelkamatok csökkentéséért, s támogatja, tanácsokkal látja el mindazo­kat, akik az egyoldalúan megemelt kama­tok miatt súlyos anyagi körülmények közé kerültek. A megyei szervezet márciusi meg­alakulása óta már két lakossági fórumot tartott, s a jövőben újabbakat kíván szer­vezni mind a kamatadó, mind egyéb nyo­masztó megélhetési problémák okán, or­szággyűlési képviselők bevonásával. Az or­szágos szervezet legfőbb célja továbbra is a „kamatadó törvény” újratárgyalásának az elérése, ha másként nem, hát 50 ezer alá­írás összegyűjtésével. (1 hónappal ezelőtt 42 ezer aláírást regisztráltak.) Mindeneset­re már azt is apró sikernek könyvelik el, hogy egyáltalán szóba került e téma a má­jus 3-i parlamenti ülésnapon, ahol 48,4%- os igen szavazatot kapott (6 igen hiányzott) az újratárgyalás felvetésével kapcsolatos indítvány. A Középszeren mgK Á miskolci Középszerről panaszolta olvasónk, hogy a 18-32-es számú ber- házakhoz tartozó „udvarokat" még az ősszel feltúrták gázvezeték-fektetés okán. A tereprendezéssel a kivitelezők jócskán megkéstek, hiszen csak a napokban és­zleltek a lakók valami kis fnozgást a 26- os számú épület mögött. Ám azóta csak hébe-hóba látnak afig-alig szorgoskodó kezeket. A mai világban az ilyen munkavégzés bizony irritáló - jegyzi meg telefonáló olvasónk. Fotó: Fojtán László A háziorvosokért Az egészségügy reformját támogató dön­tést hozott Miskolc város Önkormányzata legutóbbi közgyűlésén. Előzetes felmérés és többszöri egyeztetés után a képviselők - Csoba Tamás polgármester vezetésével - megszavazták a miskolci háziorvosi rende­lők működési költségeinek finanszírozását 1993. július 1-től kezdődően. Ily módon je­lentősen gyarapodni fog a vállalkozni szán­dékozó háziorvosok száma, ami a takaréko­sabb gazdálkodás mellett - várhatóan — a lakosság színvonalasabb egészségügyi ellá­tását is eredményezi. A magyarországi vá­rosok között példaértékű támogatásért a miskolci Praktizáló Orvosok Szövetsége, a miskolci háziorvosi kar - a város gyermek és felnőtt lakosságára is gondolva - köszö­netét fejezi ki. Praktizáló Orvosok Szövetsége Juszt sem halok meg, AB-AEGON Szerénytelenség nélkül állítha­tom, a biztosítóról alkotott rossz véleményem szinte már közis­mert. Ennek ellenére, mint Ady fel-fel dobott köve, én is újra visz- szatértem hozzájuk. Igaz, ami igaz, nem ment könnyen, de egy kedves ismerősöm ki lévén bizto­sítási ügynök, rábeszélt az Aranyfonál nevezetű életbiztosí­tásra. Hiába tiltakoztam, mond­ván bizalom egy szál sem, Ő meg­nyugtatott. Az új cég, nem olyan, mondta, és én beléptem. így az­tán nemcsak Pali, hanem én is, madár lettem. Visszagondolva ezekre a megható percekre, nyu­godtan eldúdolhatom a „még el sem kezdtük és már mindennek vége” című szép örökzöld slágert. Ugyanis nem vagyok nagy pénzű (mint általában a fizetésből élő dolgozók) és igényű polgára e honnak, ezért egy szerényebb életbiztosítást kötöttem (inkább lovammal tettem volna ez utób­bit), melyhez orvosi véleményez­tetés NEM szükségeltetett. Elég volt hozzá, az én bugyuta Ids nyi­latkozatom, csak ne füllentsek, mert akkor halálom után egy huncut fillért sem kapok. Szépen és töredelmesen bevallottam mindent, májd fizettem. Egy hét múlva aztán jő a meglepetés. A kezelőorvosom, a társadalombiz­tosítás (tán még Kun Béla is) nyi­latkozzon egészségi állapotomról. (Nem semmi!) Gyorsan felhívtam telefonon az illetékes hölgyet, hogy is van ez tulajdonképpen? Olyan gyógyszert szedek - hallot­tam szívbemarkoló válaszát — amiből arra lehet következtetni, hogy bármikor feldobhatom ked­venc klumpámat. (Drága jó Édes­anyám - ott fent a mennyekben - hallod mit rebegnek a Te fiadról?) Majd kis előadás — természete­sen az érdekemben - egy szegény ember temetési költségeiről, a biztosítási segélyről és végre a boldog temetésről. Hirtelenjében nem tudtam, most sírjak, vagy nevGssek Hát ide figyelj ÁB-AEGON! Elő­ször is Te semmit sem változtál elődödhöz képest, másodszor — csak, hogy bosszantsalak - juszt sem halok meg. Egészségesebb vagyok, mint egy erdőnyi makk. Ha mégis meghalnék - mert elüt­ne egy nagy fekete autó - a csalá­domnak urnára mindig fog telni. Telek is lesz hozzá épp elég, elhi­heted. Szóval ott tartottam, hogy írtak legkedvesebb körzeti orvosomnak egy (nem dalt, pedig avval job­ban jártak volna) levelet, mely szerint én írásban felhatalmaz­tam Őket, — kezelőorvosom az or­vosi titoktartás ellenére nyilat­kozhat egészségi állapotomról. (Ennek fénymásolatát levelem­hez mellékeltem.) Gondolom e bi­zonylat a hátralévő, vagy eljöven­dő 15 évre biztosítja, illetve ga­rantálja az életemet. Ha ez így van, akkor azonnal beköltözöm családostul, kutyástul, macskás­tul a rendelőbe. Még szerencse, hogy postásnak is engem szemeltek ki, így lefülel­hettem időben turpisságukat. Te ÁB-AEGON! Még a III/III - sőt, az APEH! - sem csinált ilyet velem, holott ők is aggódtak ér­tem. Á legszebb aranyfonalat is beárnyékolja (úgy tűnik nem mind arany, ami fénylik) az ilyen kontómra történő gátlástalan nagyvonalúság. Ezek után hogyan higgyek NE­KED?! És az én gyónásom miért nem elég? Hát hazudok én?!! Számodra elbocsájtó szép üzene­tem az alábbi idézet lészen: „csak maradj magadnak,/ biztatóm va- lál,/ hittem szép szavadnak,/ mégis megesalál.” Kletz László Történelmünk sorsfordító napja Május 21-ike a magyar történe­lemben sorsfordító nap lett. Győ­zelemnapként ünnepeljük. Ebben van is igazság - de szomorú igaz­ság. A múlt században egy kor­szak kezdődött ezen a napon. 1849. május 21-ikén foglalta el véres áldozatokkal a magyar honvédsereg Budavárát az oszt­rákoktól. Hentzi tábornok hal­dokolva vette tudomásul, hogy a gyűlölt magyar sereg győzött. A győzelemtől mámoros lett a ma­gyar sereg és a polgárság. A Vá­rosligetben zene, tánc, ökörsütés, nagy vigasság volt. Buda tornyán iúagyarzászló lengett. Senki sem látta rajta a halálfejet, mely to­vábbi sorsunk szimbóluma lett. Ugyanezen a napon Varsóban, a Lazienka kastély erkélyén Fe­renc József ifjú önjelölt - koroná­zatlan — király térdenállva kezet csókol „az éjszakai kolosszus” uralkodó céljának. Elhitetik Mik­lóssal, hogy a magyar seregben 50 ezer lengyel harcol, a győzelem után visszatérnek Lengyelország­ba és a szabadságharcuk leveré­séért bosszút állnak. A bölcs cárt sikerült meggyőzni, aki így gon­dolkodott: jobb a szomszéd házát oltani, mint megvárni, hogy a saját is meggyulladjon. Segít­ségül küldött 260 ezer katonát 812 ágyúval. Az osztrák sereg 184 ezer emberrel és 868 ágyúval támadt a magyar seregre, mely hadierőben felét sem tette ki a két seregnek. A szabadságharcra a halálos ítélet kimondatott, a győzelem napján. A véres dráma folytatódott. Hay- nau ítélettel 120 embert végezte­tett ki, ítélet nélkül jóval többet. 1200 ember került a várbörtönök­be (olyan törékeny nők is, mint Teleki Blanka) 50 ezer magyar került kényszer sorozásra, akik a birodalom más háborúiban részt vettek. Már 1849-ben Custozza, Novara, Milánó, Mantua harcmezőin hul­lottak a magyarok. Kiemelkedő az 1859-i solferinoi csata (Ferenc József volt a fővezér), ahol 150 ezer katona rohamozott, köztük 15 magyar ezred. 22 ezer ember maradt a csatamezőn. 1864-ben Dániában (?) harcolnak a kassai, pozsonyi... stb katonák. 1866. júniup 24-én újra Custozzá- nál 35 ezredből 13 a magyar. A csatahelyen 8000 katona maradt. Július 3-án indul a rettenetes kö- niggrátzi csata. Fogalma sem volt az osztrák hadvezetésnek, hogy a poroszok új fegyvert a „zündna­delgewehr”-t vetik be. (hátul töl­tés puska) Ezzel lekaszálták a szuronyrohamra fejlődött osztrák csapatokat. A harc után a Habs­burg birodalom vészhelyzetbe ke­rült és kiegyezett a magyarokkal. A halálfejes lobogót azonban nem vonták be. 1869-ben Dalmáciá­ban harcolunk, 1878-ban Bosz­nia - Hercegovina megszállása következik, 5000 halottal. 1882- ben Hercegovinában kell leverni a felkelést. A birodalom hosszú időre kimerült. Erőt kellett gyűj­teni, hogy 1914-ben 3 millió 382 ezer embert hadra foghasson. A magyar bakák megindultak éne­kelve: „Keresik a, nem lelik a ke­resztelő levelemet/ majd megta­lálja azt első Ferenc Jóska/ ki megássa síromat a doberdoi hegy aljában.”/ Nemcsak a magyar bakát, Nagy- magyarországot is eltemették. A halálfejes lobogó 1941. jún. 27-ig rejtve maradt, akkor újra kibom­lott. Ezt imáinkba is foglaltuk: „... az önvédelem adta kezébe a fegyvert és ő bátran elfogadta”. Ezzel kezdődött egy újabb törté­net. A vége még nem látszik, a végszót milliók fogják kimondani. Csapó András Miskolc Más egy átlagpolgár értékítélete Olvasom, hogy az újra egyesült németeknek nincs parlamenti épületük. A rejtélyes körülmé­nyek között leégett berlini Reich­stag helyett még mindig Bonnban tartják gyűléseiket, az ottani víz­művek valamilyen csarnokában. A berlini főhivatalok, az új szö­vetségi vagy birodalmi gyűlés épületének felépítése milliárdok- ba kerülne. így aztán lassan épí­tik. Bizonyára nem azért komó­toskodnak, mert költségvetésük nem bírná el ezt a kiadást. Csak arról van szó, hogy Bonnból is nagyszerűen el tudják irányítani az immáron egyharmadával meg­nőtt országot. Mindenesetre ésszerűbb megol­dásnak látszik, mint kormá­nyunk azon elképzelése, misze­rint a világkiállítás idejére már az eredeti helyére, a várba szeret­né költöztetni a saját, illetve a miniszterelnökség hivatalát. Tu­dom, a kormány szemszögéből nézve nem sok az a hárommilli- árd forint, amibe a helyrehozatal, kerülne, különösen, ha a minisz­terelnökség tulajdonában lévő parlamenti épületeket még érté­kesíteni is tudnák. Azonban egy átlagpolgárnak erről az összeg­ről más az értékítélete. Az anyagiaktól elvonatkoztatva viszont sokkal károsabb most en­nek az elképzelésnek a morális oldala. Ugyanis nagy valószí­nűséggel irritálná az embereket az — márpedig a nagytöbbség sa­játságos optikáján keresztül ért­hetően így érzékelné —, ha a kor­mány a millióegy megoldásra váró feladata helyett, saját ké­nyelmét szolgáló elképzeléseit va­lósítaná meg. Pásztor György Miskolc Romok között Miskolcon, a Vörösmarty utcavé­gén (a vasúti híd oldalában) mint­egy tíz MIK-lakás áll teljesen „ki­égve”, lepusztulva. A főutca felőli házak és az udvari lakások egy­más múlják felül aggságban, le- robbantságban. Az épületek tartó pillérein szinte kiporladt a tufa­kő, az „ablakok” között, jó néhány ablak párkány és keret nélkül meredezik. S ez a fal tartja a pad­lást és a viszonylag új (különös!) cserepeket. Ilyen környezetbe kerülnek azok a családok, ame­lyeket a Családsegítő Szolgálat ide irányít, megközelítően ’92 novemberétől. Az udvarban lakó fiatal házas­pártól tudom, hogy lakásuk sa- létromos, penészes falú, párás, vi­zes. Két kisgyermekük közül az egyik jelenleg is kórházi kezelés alatt áll, de ilyen körülmények között előbb-utóbb mindannyian megbetegedhetnek. S ráadásul, itt végzik kis- és nagydolgukat az erre vetődök. Mindenütt szemét és hulladék! Pár méterre fényes nyugati autócsodák száguldoz­nak, s ragyognak a kocsmák. Nádassy József Miskolc Pénteki szavazás 1991. december 12-én az Ország- gyűlés megszavaztam társada­lombiztosítás önkormányzati igazgatásáról szóló 1991. évi LXXXIV. törvényt. A törvény a tb irányítását - elkü­lönítve — két önkormányzatra bíz­za: a nyugdíj-, illetve az egészség- biztosítási önkormányzatra. A pénteki választás hivatott annak eldöntésére, hogy az induló 1 szakszervezet közül melyiknek a jelöltjei legyenek az alakuló két önkormányzat, két közgyűlésé­nek a tagjai. A két önkormányzat 60-60 tagból áll, akikből 66-ot a szavazók választanak, 54-en a munkáltatók képviselői. A köz­gyűlés elnököt, alelnököt, elnök­séget (legfeljebb 11 tagút) felü­gyelő bizottságot (legfeljebb 9 t a­got) választ. Az elnök és alelnök munkaviszonyt létesíthet az ön- kormányzattal, a közgyűlés az el­nökség és a felügyelő bizottság tagjai részére tiszteletdíjat álla­píthat meg, a többiek tevékeny­ségüket társadalmi feladatként, díjazás nélkül látják el, de iga­zolt költségeiket meg kell téríte­ni. A közgyűlés évente legalább kétszer ülésezik. A törvényül, paragrafus (2) bek­d./ pontja: „súlyosan törvénysértő működés esetén az Állami Szám­vevőszék vagy a kormányjavas­latára, vagy saját hatáskörben az Állami Számvevőszék a kormány véleményének meghallgatása után feloszlathatja a biztosítási önkormányzat választott szer­veit, elrendelheti új választott ön- kormányzati szervek megalakí­tását.” Ä választók nem kis ösz- szeggel való gazdálkodást bíznak rá képviselőikre, és nem könnyű feladatot: 581 milliárd 416 millió bevétellel szemben az előirány­zott kiadások összege 1993-ra 621 milliárd 416 millió, vagyis a tervezett kiadások 40 milliárd- dal, azaz negyvenezermillió fo­rinttal haladják meg a tervezett bevételeket. (Az adatok a Ma­gyar Közlöny 92. december 30-i számából valók.) Berzy Sándor Miskolc Nyomdában A miskolci Nagyváthy János Ál* talános Iskola 5.a osztályos tanu­lói vagyunk. A Zsolnai módszer szerint tanuljuk a magyart. Eb­ben az évben a könyv és az írás történetével, a könyvnyomtatás­sal is foglalkoztunk. Ezért láto­gattunk el a közelmúltban á Bor­sodi Nyomdába, ahol a valóság­ban is megnézhettük a szedőgé­pet, valamint megismerkedhet­tünk a magas- és az ofszetnyom­tatással. Érdekes volt látni, ho­gyan lesz a papírbálákból újság vagy könyv. Köszönjük a lehető­séget, a szíves fogadtatást, Atkán Istvánné gyártáselőkészítőnek pedig az érdekes kalauzolást. Benes Virág és Tulák Zsolt 5.a osztályos tanulók ■?

Next

/
Oldalképek
Tartalom