Észak-Magyarország, 1993. május (49. évfolyam, 101-124. szám)
1993-05-04 / 102. szám
1993. Május 4., Kedd Jelenidő Gabonahelyzet Budapest (MTI) — Nincs gabonahiány az országban, pedig nemrégiben több szakember is ezt prognosztizálta - tájékoztatták az MTI-t a Földművelésügyi Minisztériumban. Az üggyel kapcsolatos kérdésére elmondták, hogy a szaktárcához több konkrét exportkérelem is érkezett: többek között egy 50 ezer tonnás étkezési búzát tartalmazó tételre, továbbá 16.500 tonna liszt kivitelére. Ez utóbbi mennyiséget két cég, míg a búzát egy vállalkozás szeretné kiszállítani az országból külföldre. Emellett a minisztériumban több más vállalat is szóban már jelezte kiviteli szándékát. Makay György, a Gabonaszövetség főtitkára az értesülést kommentálva elmondta: a gabonakiviteli szándékról nincs tudomása. A lisztexportot elképzelhetőnek tartja. Mint kifejtette: úgynevezett technológiai felesleg keletkezett kenyérlisztből, s itthon ezt már nehéz értékesíteni. Költözik a Programiroda Budapest (MTI) — Új otthonba költözik május 3. és 6. között a Világkiállítási Programiroda - tájékoztatta az MTI-t Szalay Péter, az iroda sajtófőnöke. A Barsiné Pataky Etelka vezette iroda, s az ahhoz kapcsolódó szervezetek eddig a Miniszterelnöki Hivatal Kossuth téri székházában vendégeskedtek, ahonnan az V. kerület Tüköry utca 3. - volt Volán Tefu - épületbe teszik át székhelyüket. A Világkiállítási Programiroda új otthona lehetőséget biztosít a megfelelő kommunikációs hálózat, a számítógépes adatrögzítő, feldolgozó- és közlőrendszer kiépítésére. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy az iroda munkatársai ezentúl az eddiginél sokkal elérhetőbbek lesznek. A Világkiállítási Programiroda új telefonszá- ma: 1317-130-tól 1317-139-ig. New York-i megemlékezés NewYork(MTI)—Vasámapegy New York-i zsinagógában istentiszteleten emlékeztek meg a magyar zsidók deportálásának 49. évfordulójáról. Az emlékünnepségen felszólalt László Balázs New York-i magyar főkonzul, többek között hangoztatva, hogy a Magyar Köztársaság kormánya határozottan fellép az antiszemitizmus ellen. Arthur Schneier rabbi, a Magyar Zsidók Szövetségének vallási vezetője vezette az istentiszteletet, a megemlékezést Michael Fürst, a Világszövetség amerikai tagozatának elnöke vezette be. Mint elmondottak jövőre, a több százezer magyar zsidó deportálásának 50. évfordulója alkalmából Izraelben és Magyarországon terveznek megemlékezéseket. 300 millió hiány az agrárexportban Budapest (MTI)—A magyar agrárexportban mintegy 300 millió dollár az exportkiesés az első negyedévben a múlt év hasonló időszakához képest - tájékoztatta az MTI-t Vajda László, a szaktárca illetékes főosztályvezetője. A szakember elmondta: az FM már a múlt évben számolt azzal, hogy az idén visszaesik az agrárkivitel. A múlt évi aszály miatt csökkent a gabonatermés, s ez már a bevételkiesés felét jelentette. Mivel csökkent az állatállomány nem volt elegendő árualap a húskivitelhez. Az aszály lényegében a növényolajexportot is akadályozta. A baromfiexport főként az állatállomány csökkenése és a magas takarmányárak miatt mérséklődött. Vajda László szerint az év hátralévő részében még van esélye annak, hogy mérséklődjön a jelenlegi exportárbevétel-kiesés. Békesség - magyar módra Ilyen béke is rég volt: most nem a rendőrség üldözi a politikusokat, ők üldözik egymást.. A Magyar Demokrata Fórum zárja sorait a választások előtt Ráthy Sándor Budapest (ISB) — Körösi Imre csak szerdán hajnalban tudta meg, hogy előző este a frakcióülésen kizárásáról döntöttek volt demokrata fórumos padtársai. Különössé teszi az esetet, hogy mindössze ötvenen voltakjelen az összejövetelen, s csupán fél óra kellett ahhoz, hogy Körösit eltávolítsák a frakcióból és a pártból is. Legalizálja viszont a határozatot az a furcsának is mondható szabály, amely a következőképpen szól: amikor plenáris ülést tart a parlament, legyenek akár- hányan a frakcióülésen, a szervezet döntései érvényesek. Nem valószínű tehát, hogy Körösinek sikerül érdemben megtámadnia kizárását, és visszaléphet a frakcióba és a pártba. Információnk szerint az ülésen Kónya Imre frakcióvezető vetette fel Körösi felelősségét, s állapította meg, hogy képviselőhöz méltatlanul viselkedett Szabó Tamás tárca nélküli miniszterhez intézett interpellációja sortkn. Mivel Körösi nem volt jelen az ülésen, nem védekezhetett, nem mondhatott semmit, de ez nem befolyásolta a képviselőket abban, hogy a számukra egyre kényelmetlenebbé váló társuktól megszabaduljanak. Nem valószínű tehát, hogy nagyot tévednénk, ha egyfelől megállapítjuk: az MDF a választások közeledtével egyre szorosabbra zárja sorait, s Körösi politikai tisztogatás áldozata lett. Másfelől pedig megállapítható az is, hogy a frakció, valamint a szervezetet és pártot döntően befolyásoló emberek figyelmeztetésképpen példát statuáltak, s kinyilvánították nagy ára lesz ezután annak, ha valaki a saját minisztereit és pártját kínos helyzetbe hozza. (Szemtanúk számára meglepő eseménye volt a keddi interpellá- ciós válaszról való szavazásnak, hogy nagyon sok MDF-es képviselő nem szavazott, jóllehet az ülésteremben tartózkodott. Mindez azt mutatja, hogy sokan nem mertek állást foglalni az ügyben, mi több, a „tartózkodott” gomb megnyomását is kompromittálónak tartották.) A kizárást követően kérdés, mit tesz ezután az MDF frakción belül működő Monopoly-csoport, amelynek maga Körösi is tagja volt. Olvasóink emlékezhetnek rá, hogy a Monopoly képviselői privatizációs visszaélések kapcsán többször is interpellálták már Szabó Tamást, s eddig három esetben nem fogadták el a saját miniszterük válaszát. Ugyanakkor bizonyos tekintetben érthetetlen az is, hogy a demokrata fórumos képviselők miért hozzák rendre kellemetlen helyzetbe vezetőiket és saját magukat, s élnek egyre többször az egyébként az ellenzék fegyverének tartott interpelláció lehetőségével. A frakción és a koalíción belül ugyanis elvileg könnyen szót érthetnének egymással a kormány tagjai és a képviselők. Ennek azonban az ellenkezőjét bizonyítja, hogy a kereszténydemokraták és az Antall József miniszterelnökhöz deklaráltan hű kisgazdák is sajtó- tájékoztatókon és interpellációkon keresztül fejezik ki a privatizációval és a mezőgazdaság helyzetével való elégedetlenségüket. Ennél azonban sokkal kínosabb, ha az egy frakcióbeliek, mint tette ezt Szabó és Körösi, nyíltan vitába szállnak egymással, és útszéli hangot ütnek meg a televízió által is közvetített plenáris ülésen. Kétségtelen, ha szorosan a témára figyelünk, megállapítható, általános inter- pellációs kérdésre általános miniszteri válasz született a botrányos kedd délutáni ülésen. Fogas kérdés azonban, mit tudhat Körösi és a Monopoly-csoport tényszerűen a privatizációs visszaélésekről. A szintén monopolys Balás István által korábban felvetett, konkrét visszaélésekkel kapcsolatos interpellációk - a szikszói állatifehéije-feldolgozó vállalatról és a Miskolci Vendéglátóipari Vállalatról van szó -, azt látszanak bizonyítani, hogy meglehetősen sokat. Ezt támasztja alá az is, hogy a t. Ház folyosóin - diszkréciót kérve - e cikk szerzőjének Körösi megmutatta azokat a feljegyzéseket, amelyek privatizált vállalatok neveit tartalmazzák, leíiják a visszaélés technikáját és az elcsalt összeg nagyságát is megnevezik. Balás István egy-két hónappal ezelőtti érdeklődésünkre szintén elmondta: a Monopoly-hoz naponta érkeznek levelek, s több esetről is hallani lehet majd a Házban. Egyelőre megválaszolatlan azonban, kinek, milyen érdeke fűződik egy-egy ügy nyilvánosságra hozatalához, illetve eltussolásához. A kormánynak és a privatizációért felelősöknek bizonyosan a nyilvánosság kizárása az érdekük, míg másoknak valószínűleg anyagi előnye származik abból, ha sikerül elérniük, hogy ne citáljanak bizonyos ügyeket a parlament elé. A privatizációs ügyleteken túl az állami vagyonnal való „gazdálkodás” sajátos vállfájaként említhető az alapítványok támogatása is. Mint kiderült ez utóbbit különösen a kormány szorgalmazza, jóllehet a fejlett világban és klasz- szikus esetben a magánszemélyek a szervezetek fő anyagi támaszai. Az állami vagyon alapítványokba való átmentésének azonban többféle előnye is lehet: egyrészt ezáltal burkolt módon lehet kormánycélokat támogatni, másrészt jól jöhet még ez a pénz a választások idején, illetve akkor, ha ez a koalíció netán megbukna. Meglehet, e feltételezések túlságosan fantáziadúsak, de bizonyosan nem tesz jót a titkolózás ennek az ügynek sem. A Duna Televízió körül kialakult konfliktusra jellemző, hogy Szabó Tamás egy, az alapítványok állami támogatására vonatkozó parlamenti kérdést azzal hárított el, hogy az Állami Vagyonügynökség egyetlen alapítványnak sem adott pénzt, míg az Állami Vagyonkezelő Rt. erre vonatkozó adatai titkosak. Az ÁV Rt. elnöke mindenesetre ezt megelőzően a múlt héten még azt válaszolta egy újságírói kérdésre, hogy a holding nem adott pénzt a televíziót finanszírozó Hungária Televízió Alapítványnak. Az AV Rt. tehát ebben az ügyben tisztának látszik, igaz, akkor még senki sem érdeklődött afelől, hogy más alapítványoknak adtak-e pénzt. Reformországok - magyar előny Bécs (MTI) — A piacgazdaság átalakításának üteme versenytéma a reformországok között - állapítja meg a Die Presse című bécsi lap hétfői számában Erich Hoom, a gazdasági rovat vezetője. E verseny - idézi a lap Sándor Richtert, a Nemzetközi Gazdasági Összehasonlító Tanulmányok Intézetének szakértőjét - csak akkor dől majd el, ha már több keleti ország 3-5 éves időszakos gazdasági növekedést tudhat - UAfc m/ítmtf. A startvonalon a többi reformország elveszi-e az első helyet Magyarországtól, amelyet röviddel ezelőttig vitathatatlanul a legvonzóbb keleti befektetési országnak tartottak. A nyugati cégek az előnyök közé sorolták a fejlett bankrendszert, az áttekinthető jogi környezetet és a viszonylagos politikai stabilitást. A statisztikák igazolják ezt a helyezést - írja a bécsi lap. Magyarország 4,9 milliárd dolláros közvetlen beruházással az egész Kfúp.t.-F.nrónában befektetett Magyarország az infrastrukturális adottságok vonatkozásában továbbra is az élen áll, potenciális befektetők mostanában panaszolják, hogy csökkentek a beruházási lehetőségek és romlott a légkör. A Die Presse kiemel néhányat a magyarországi befektetésekkel szembeni fenntartásokból. így gyakran hallani, hogy a legvonzóbb vállalatok már elkeltek. A magyar kormányra most az a nehéz feladat vár, hogy egyes eseÉSZAK-Magyarország 9 JEGYZET Fecske Csaba Valami bűzlik Dániában! Felség, Ambi Pur permanente légfrissítővel mindez vadvirág illatú. Hamlet úr, ne bízza a szélre! Ki ne ismerné: ül a kiskölyök szépen a bilin, teszi a dolgát, gondolom, amit a bilin szoktak az ilyen kis széltolók. Előjáték gyanánt durrant egy nagyot. Beleremegnek Helsingőr falai. Jerikónak kevesebb megártott. A bilin trónoló kis ember elengedte a galambot, szellentett, becézgethetjük, mondhatjuk: űrgyűrűfütty, hátvágányzár, végbélszél, szellet, akárhogy, csak fing az, „fn.durv. nép. A végbélen (hang kíséretében) távozó bélgáz.” - ahogy a Magyar Értelmező Kéziszótár aposztrofálja. Nem vagyok álszemérmes, se prűd, de ezt a reklámot enyhén szólva undorítónak tartom. Épületes. Buggyant elmére vall. A már idézett Értelmező Kéziszótárban még bizonyára találnék ideillő jelzőket. Hát nem bosszantó?! Ül az ember a tévé előtt gyanútlanul, mondjuk eszeget éppen rossz szokása szerint, amikor váratlanul beadják a bilis reklámot a dur- rantással. Kösz. Még szerencse, hogy nem találták föl a szagos tévét! Ezek után már azon se csodálkoznék, ha pl. a WC-papírt használat közben mutatnák. Vagy jönne Béres Erika felfedező repdeső szempillákkal és bemutatná a la natúr, hogyan is kell elhelyezni az intim-betétet, hogy minden nő eljusson a biztonságos, száraz, jó érzésig. Nehéz alku- Voltak vitás pontok, de végül is sikerült a megegyezés! Rajzok: MTI Fotó Kft. A mezőgazdaság finanszírozása Budapest (MTI) — Lényegesen romlottak a mezőgazdasági termelés hitelekkel történő pénzügyi támogatásának feltételei - állapítja meg a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) napokban közzétett összegzése, amely az érdekvédelmi szervezet hónap végi közgyűlésére készült. A MOSZ szakértői rámutatnak arra: a kamatok jóval az inflációs ráta fölé - 40 százalék körülire - emelkedtek, így a mezőgazda- sági termelők számára a helyzet szinte kilátástalan. 1990-ben a kamatok a szövetkezetek nyereségének másfélszeresét tették ki. A várható veszteség összege az adatok szerint a tavalyi évet tekintve elérheti akár a 30 milliárd forintot is. A hitelállományon belül tovább csökkent a hosszú lejáratú hitelek aránya. A legnagyobb gondot azonban az eladósodás miatt már hitelképtelen termelők arányának további növekedése okozta. Az 1991-es veszteség okozta fizetésképte1 ___' „i-i- OOA ^ r, _____'______
