Észak-Magyarország, 1993. május (49. évfolyam, 101-124. szám)

1993-05-17 / 113. szám

1993. Május 17., Hétfő Gazdaság ESZAK-Magyarország 7 Tiltott gyümölcs Miskolc (ÉM) — Valaha, szebb napokat élt meg a Paradicsom tiltott gyümölcse - az alma. Fo­gyasztásáért kiűzettünk az Éden- ből, míg mostanság a marha is azt fogyasztja. Hollandiában az eladhatatlán almakészleteket a tehenekkel akarják föletetni. A napi adag marhánként tizenöt kilogramm lenne. A termesztők viszont azt fontolgatják, hogy in­kább a szokásos tái'gya szórógé­pekkel juttatják ki a feleslegessé vált almát a földek trágyázására. Csak úgy sugárzik... Miskolc (ÉM) — No, nem az örömtől, inkább attól, hogy su­gárzással tartósítják - mármint az egyes élelmiszereket. Ugyanis megfelelő sugáradaggal a mikro­organizmusok elpusztíthatok. Leggyakrabban a sugárzásos ste- rilezést és a sugárzásos pasztő­rözést alkalmazzák. Ez utóbbival főleg gyümölcsöket, zöldségfélé­ket, tisztított baromfit, szeletelt sertéshúst és halhús-készítmé­nyeket kezelünk. Újabban az ionizáló-sugárzásos tartósítást egyre kevesebben al­kalmazzák, mert az értékes bel- tartalmi anyagokat, a vitamino­kat károsítja és új ismeretlen ve- gyületek keletkeznek a termék­ben. Például az alma C-vitamin tartal­mában a sugár 70 százalékos veszteséget okoz, de a burgonyá­ban és a sárgarépában is csök­kentett a C-vitamin - akár 40 szá­zalékkal is - pedig éppen a vita­minigény fedezésére fogyasztunk sok gyümölcsöt - hiába. Háromszáz vállalat Pozsony (MTI) — Boros Jenő, a Magyar Köztársaság pozsonyi nagykövetségének ideiglenes ügyvivője vállalta el a védnöksé­get a fölött a kapcsolatépítő és üzletkötő nemzetközi találkozó fölött, mely keddtől péntekig, het­ven termelő és 120 üzletember részvételével zajlik a Magas-Tát- rában. A Szlovákiából, Magyaror­szágról, Csehországból, Lengyel- országból és Albániából érkezett résztvevők között mór a második napon számos jelentős üzletkötés jött létre. Boros Jenő ideiglenes ügyvivő az eseményen elhangzott beszédé­ben hangsúlyozta hogy az érin­tett térségben felgyülemlett gon­dokat a vállalkozói együttműkö­dések hidalhatják át a legered­ményesebben. Fülöp Andrea, a pozsonyi magyar nagykövetség kereskedelmi titkára a magyar­szlovák gazdasági együttműkö­désről tartott előadásában el­mondta, hogy Magyarország Szlovákia külkereskedelmében az ötödik legfontosabb partner­nek számít. Tőkés ötletet... Miskolc (ÉM) — Hangzatos cím­mel - Hogyan szerezzük meg a vállalat privatizálásához szük­séges tökét? - tart konzultációt Miskolcon, a Biliárd Manager Clubban május 19-én a Zarex Magyarország Kft. A három éve működő kanadai-magyar vegyes vállalat elsősorban privatizáció­val, franchise rendszerek ter­vezésével és megvalósításával, valamint tőkebefektetések szer­vezésével foglalkozik. Már kevés a bűz... Miskolc (ÉM) — Olyan sikere­sek a környezetvédelem jogi sza­bályozásai, hogy a légszennye­zettség mértéke kisebb lett, s így a levegő kéndioxid tartalmából adódó ingyenes kénutánpótlás a szántóföldeken átlagosan ötven százalékkal csökkent az elmúlt tíz évben. Ez leginkább az ipari centrumok körzetében mutatko­zott meg. Amíg a mezőgazdasági kultúrák, s közülük is főként a kéntápanyagot igénylő bab, bor­só, lencse, répa számára elegendő volt a levegőből származó - hektá­ronként 40-50 kilogramm kén, most már ez is műtrágyával kell Pótolni. Majd elfeledtük: fentiek Németországra érvényesek. Ismét újabb hitellehetőség Ötszázalékos kamatra adják a bankok a vállalkozóknak Bodrogkeresztúr (ÉM - BSZL)- Nemrég a Vállalkozók Napján - Bodrogkeresztúrban vetődött fel a kérdés: hová tűnnek azok a hitelek, amelyeket állítólag a vál­lalkozóknak ad a kormány vagy a bank, vagy a „kitudjamilyen” hitelező. Hol lehet utolérni a re­organizációs hitelt és azokat a kedvező kamatozású hiteleket, amelyekről csak az újságokban lehet olvasni, de mihelyst egy vál­lalkozó a bankot felkeresi, leher- vasztják reményeit. Egy vál­lalkozó keserűen fakadt ki az Új Távlatok Alapítvány rendezvé­nyén: „Ezek a kedvező hitelek a valóságban a kisember számára nem léteznek!” Nos, a hitelmegoldásokhoz egy ú- jabb is társult. Ugyanis még ta­valy decemberben a Magyar Nemzeti Bank és a Japán Exim Bank aláírt egy 13 milliárd jenről szóló (kb. 8 milliárd forintos) hi­telmegállapodást. A magyar jegy­bank vállalta, hogy egy ugyan­ilyen összegű refinanszírozási hi­telt nyújt a kereskedelmi bankok­nak, hasonló feltételekkel. Mivel a japán forrásból kizárták a me­zőgazdaság finanszírozásának le­hetőségét, az MNB által biztosí­tott rész egy hányada nyilvánva­lóan az ágazatba áramlik majd. A megállapodásban szereplő 8-8 milliárd forintból 7-7 milliárdot már szétosztottak a kiválasztott öt nagy és két kisbank között. A szerződés jól tükrözi a pénzügyi kormányzat és a jegybank törek­véseit, melyek a vállalkozói szfé­ra támogatását célozzák, s ennek megfelelően az kedvező kondíció­kat tartalmaz. A kereskedelmi bankok a jegybanki alapkamat 75 százalékáért (azaz jelenleg 15 százalékért) jutnak forráshoz, s a kamatrés 2 százalék. Ez azonban dilemmát okoz a bankoknak, hi­szen az éven túli hosszúlejáratú hitelek költsége például a K & H- nál 4-6 százalék évente, tehát veszteséget okozhat az üzlet. E- zért a bank a polgárosodó közép­réteget keresi meg, amely jó adós- vagy betétes. Van azonban egy olyan réteg, mely számára tőke­Hogy ne ezt mutassák, ha hitelért megyünk Fotó: Dobrosi István injekció szükséges. Ezt a bank egyfajta befektetésnek tekinti. A bankoknak azonban jelentős a befagyott kintlévőségük, melye­ket ki kell „robbantani”. Erre jó módszer, hogy a bank meghitele­zi azt a potenciálisan jó adóst, aki megvásárolja a rosszul működte­tett vagyont és azt jól működtetve a befagyott követeléseket is képes visszafizetni. Ez már egyfajta reorganizáció, s itt lép be a mezőgazdaság. A K & H szándéka, hogy a japán hitelt a mezőgazdaság reorganizációjába állítsa. Mivel a reorganizációs hi­tel átlagosan 70 százalékos ka­mattámogatást élvez, a két ked­vezmény együttesen (a 17 száza­lékos , japán hitel” kamat és a 70 százalékos kamattámogatás) azt jelenti, hogy 5,1 százalékos ka­mat mellett lehet hitelhez jutni. Az állami gazdaságok decentrali­zált privatizációja során számos olyan működőképes telephelyet értékesítenek, amelyek vevőit érdemes meghitelezni. Azonban egy projektre csupán 30 millió forint hitel vehető fel, a foglalkoztatottak száma pedig maximum 60 fő lehet. Ez utóbbi feltétel és az, hogy az éves nettó árbevétel maximum 500 millió forint lehet, a hitelkérelem be­adásának időpontjára vonat­kozik. A futamidő 2 millió forint alatt legfeljebb nyolc év, két- és tízmillió között legfeljebb tíz év, afölött pedig legfeljebb tizenöt év, minden esetben 2 év maximális türelemidővel. Megjegyzendő a- zonban, hogy egy öt év alatt a- mortizálódó eszközre 5 évnél hosszabb futamidő nem kérhető. A teljes projekt 70 százaléka fi­nanszírozható hitelből, minimum 10 százalék készpénzzel kell az igénylőnek rendelkeznie, a fenn­maradó 20 százalék már meglévő eszközben is rendelkezésre áll­hat. Forgalmazás és felhasználás Módosultak a növényvédelmi jogszabályok Miskolc (ÉM - BSZL) — A mező- gazdaságban bekövetkezett vál­tozásokkal egyidóben megváltoz­tak a növényvédelemről szóló fon­tosabb jogszabályok és előírások is. A földtulajdonlás átalakulása, pontosabban az egyéni tulajdo­nosok és földhasználók számának növekedése elodázhatatlanná tet­te az esélyegyenlőség megterem­tését a növényvédelmi jogterüle­tén is. Ez azt jelenti, hogy például a fél, vagy 1 ha földet birtokló és az 5000 ha-ral rendelkező terme­lő az új szabályozás alapján egy­féle megítélés alá esik, tehát meg­szűnt a földhasználók terület alapján történő megkülönbözte­tése. Az egyes növényvédószerekkel folytatott tevékenységeknél - for­galmazás és felhasználás - szak­ismeret, a szaktudás megléte a döntő. A növényvédőszereket az új jog­szabály az előzőhöz hasonlóan 3 kategóriába sorolja:- Az I. kategóriába sorolt készít­mények megegyeznek a koráb­ban „nagyüzemi”,- A II. kategóriába soroltak a ko­rábban „feltételes forgalmú”,- A III. kategóriában a korábban „szabadforgalmú” készítmények találhatók. Az I. kategóriába sorolt szerekkel bármilyen tevékenység - forgal­mazás és felhasználás - csak fel­sőfokú növényvédelmi szakké­pesítéssel rendelkező személy közreműködésével folytatható. Az idesorolt készítményeket csak nagykereskedelmi egységekben lehet forgalomba hozni. A II. kategóriába sorolt növény­védőszerek kiskereskedelmi egy­ségekben is forgalomba hozhatók, az eladóknak legalább 80 órás szakmai tanfolyammal és alap­fokú méregkezelői vizsgával kell rendelkezni. Az idesorolt készít­ményeket azok vásárolhatják, il­letve használhatják fel, akik legalább a 80 órás alapfokú tan­folyamot elvégezték, illetve a vásárláshoz előírt igazolvánnyal rendelkeznek. A III. kategóriába sorolt készít­mények az ún. „szabadforgalmú” termékek, amelyek vásárlásához a szakképesítés igazolása nem szükséges. Az elárusítóknak ez esetben is rendelkezni kell alap­fokú méregkezelői vizsgával. Növényvédelmi szolgáltatást (be­leértve a nagykereskedelmi áru­sítást is), felsőfokú növényvé­delmi végzettséggel rendelkezők mindhárom kategóriába tartozó készítménnyel végezhetnek. A középfokú növényvédelmi ké­pesítéssel rendelkezők a kiske­reskedelmi elárusítóhelyeken a II. és III. kategóriába tartozó sze­reket árusíthatják és szolgálta­tást is végezhetnek. Az alapfokú szakképesítésű egyének, ideértve a 80 órás tan­folyamot végzetteket, növényvé­delmi szak- és betanított munká­sokat, a kiskereskedelmi egysé­gekben jogosultak a II. és III. ka­tegóriába tartozó szerek árusítá­sára és saját területen történő fel- használására. Felsőfokú növényvédelmi képe­sítésű személy felügyelete mel­lett és felelősségére növényvédel­mi technikus, növényvédelmi munkafolyamatot irányíthat, ugyanezt a munkát növényvédel­mi szak- és betanított munkás vé­gezhet bármilyen forgalmi kate­góriába tartozó szerrel. Növény- védelmi technikus irányításával és felelősségére a II. forgalmi kategóriába tartozó készítmé­nyekkel a növényvédelmi szak- és betanított munkások végez­hetnek növényvédelmi munkát, beleértve a szolgáltatást is. Az I. és II. forgalmi kategóriába sorolt szerek értékesítése során a forgalmazó köteles meggyőződni a vevő vásárlási jogosultságáról. Ezt a jogosultságot az „Engedély- lyei” lehet igazolni, amelyet a Megyei Növényegészségügyi és Talajvédelmi Állomás állít ki két­féle lenyomatban. Az egyik rózsaszín okmány, a- mely az I és II. forgalmi kategó­riájú készítmények vásárlására és felhasználására jogosít. A másik zöld színű igazolvány, amely a korábban kiadott és most is érvényes „zöld könyv” megfele­lője, azzal a különbséggel, hogy a vásárlások bejegyzésére betétlap nincs hozzá rendszeresítve. A forgalmazó a kiszolgáltatott I. és II. kategóriába sorolt szerekről bármikor ellenőrizhető nyilván­tartást köteles vezetni. Az új rendszerben hangsúlyozni szeretnénk a forgalmazók és fel­használók fokozott felelősségét, mivel szélesedett a korábban „nagyüzeminek” minősített szer felhasználók köre, amivel nő a té­vedés lehetősége is. Az az egyén, aki a vásárláshoz a nevét adja, tudnia kell, hogy a szer felhasználása az ő felelőssé­gére történik. Igen lényeges kérdés a szerek biz­tonságos tárolása. Ahol ez még nincs kialakítva, mielőbb meg kell teremteni en­nek feltételeit, mert a növényvé- dószeres balesetek és környezet- szennyezések csak így előzhetők meg. JEGYZET Bekecsi Szabó László Azok a mezőgazdasági partnerek, akik beléptek hazánk legmodernebb termelé­si rendszerébe, tudják ki volt dr. Tóth János. Még a hősi CPS-, később IKR- korszakban ismerhették meg az ala­csony, sovány, mindig siető, mindig in­tézkedő szakembert. Szakmai tanácsko­zásokon, szakembertalálkozókon a leg­részletesebben kidolgozta a rendezvény minden mozzanatát, személyesen el­lenőrizte, jó volt-e a. vacsora, kényelmes- e a szállás, elérte-e a csatlakozást vala­ki későn érkező... Még ízes beszéde is bizalmat keltett az ország minden tájá­ról Bábolnára sereglő szakembereknek S hogy ki is volt ő, a hivatalos közle menyben olvashatjuk: a füzesabonyi földműves szülők gyermeke, az Egri Mezőgazdasági Technikum diákja, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem hallgatója és 1958-tól a Bábolnai Álla­mi. Gazdaság dolgozója. 1973-ban a korszerű mezőgazdálkodás megteremté­sére hivatott CPS Közös Vállalat ügy­vezető igazgatója. Az újra fogékony, menedzser típusú ember volt, aki egy- egy IKR-rendezvényen szívesebben idő­zött a középszintű szakemberek között, mint az elnökök-igazgatók. körében. Nagy előnyére - ezt igen-igen tisztelte benne a termelési rendszer minden szürke eminenciása. Szervezőmunkája nyomán jött létre több vegyes vállalat, és terjedt el az IKR termesztéstechnológiája az országhatá­rokon túlra is. Hatvanévesen ragadta el a halál. De emlékét hosszú időre nem ez a lap­szám őrzi... ÁRFOLYAMOK Budapest (MTI) — A kis tételben folyó kereskedéstől eltekintve 24 üzletben össze­sen 173,5424 millió forint forgalmat bonyo­lított le a tegnapi napon a Budapesti Ér­tékpapírtőzsde árfolyamértéken. A részvé­nyek forgalma (tíz kötés) névértéken 1,8400 millió forintot, árfolyamértéken számolva pe­dig 3,5960 millió forintot tett ki. A kárpótlási jegy árfolyamértékű forgalma 6,3360 millió forint volt. A kárpótlási jegy tíz üzletben cserélt gazdát, mindegyikben 660 forintos áron. Kárpótlási jegys Tőzsde Index (ideiglenes) május 14-én: 667,03 -2,13 Hivatalos árfolyamok Érvényben: 1993. május 14. Pénznem Valuta Deviza Vétel Eladás Vétel Eladás Angol font 133,08 135,88 134.43 135.13 Ausztrál dollár 61.10 62,43 63.97 :62,27' Belga frank* 263,03 267,69 265,18 266,34 Dán korona 14,03 14,29 14,15 14,21 Finnmarka 15,66 16,06 15,82 15.92 Francia frank 16,04 36.32 16.16 36,24' Holland forint 48,27 49,13 48.61 48.83 ír font 131,46 134,06 132,54 133,18 Japan yen* 78,31 79,51 78,78 79.08 Kanadai dollár 68.45 69.85 68,97 69,31 Kuvaiti dinár 289,68 295.18 291,11 292,49 Német márka 54,16 55,12 54,55 54,79 Norvég korona 12,75 12,99 12,85 12,91 Olasz líra** 58,44 59,72 59,12 59.44 Osztrák schilí. 770,38 783,98 775,31 778,71 Portugál esc;* 66.35 57,45 56,85"" 57.13 Spanyol peseta* 70,74 72,26 71,57 71,95 Svájci frank 59.86 60,94 60,35* 60,63 Svéd korona 11,81 12,07 11,89 11,95 USA-dollár 87.24 88,80 87.66 88,06 ECU (KözösPiac)105,44 107.40 106,36 106,86 A megadott számok 1 egységre értendők, forint­ban.*:! OOegység,**: 1 OOOegység

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom