Észak-Magyarország, 1993. május (49. évfolyam, 101-124. szám)

1993-05-17 / 113. szám

XLIX. évfolyam, 113. szám 1993. május 17., hétfő Ára: 14,80 Ft. rMAGYARORSZAG Nyugtalan a falu A tornaszentjakabi polgármester igyekszik helytállni a község élén, mégis érik jogtalan kritikák a helybéliek részéről. (3. oldal) „Krumpli a húshoz” Ez a megfogalmazás a televízió tervezőművészeinek produkciói­ról Nagy Sándor díszlettervezőtől származik. (8. oldal) A sportpályákról Bajban a DFC - Hat gól Kazinc­barcikán - Siménfalvinak kijött a lépés - Külföldi bajnokságok - Totó (13-14-15. oldal) Megalapozták az egységet kongresszusát az '56-os Szövetség Tb-választás — MSZOSZ fórum Bácsalmás (MTI) — Nem lesz igaza azoknak, akik sokat tettek a társadalombiztosítási válasz­tás sikertelenségéért. A kam­pány befejező szakaszához köze­ledve, több tízezer emberrel tör­tént személyes találkozás alap­ján ugyanis egyre megalapozot­tabban állítható, hogy az állampolgárok nem közönyösek, sőt érdeklődőek, érzik, értik a választáson való megjelenés tétjét. Ezt Sándor László, a Ma­gyar Szakszervezetek Országos Szövetségének alelnöke jelentet­te ki vasárnap Bácsalmáson, a helyi állami gazdaság valamint a Mezőgazdasági, Erdészeti és Vízgazdálkodási Dolgozók Szak- szervezeteinek Szövetsége által szervezett egész napos majális keretében tartott választási fó­rumon. A feltett kérdésekre válaszolva hangsúlyozta: az MSZOSZ nem­csak vágyakat, óhajokat fogal­mazott meg, de elképzelései megvalósulását szolgáló konkrét megoldási, finanszírozási prog­ramot is kidolgozott. IDE - országos diákkongresszus Velence (MTI) — Nemet mond­tak a kormány közoktatási tör­vényjavaslatára a diákönkor­mányzatokat képviselő, Velen­cén vasárnap befejeződött máso-, dik országos diákkongresszus résztvevői. A törvényjavaslat alapján ugyanis nem látják biz­tosítottnak a diákjogok érvénye­sítését, véleményük szerint nincs meg a garanciája a végre­hajtás finanszírozásának, s a még mindig hiányzó nemzeti alaptanterv és közoktatási köve­telményrendszer nélkül szerin­tük elképzelhetetlen pozitív irá­nyú változás. A Dunabank „minibankj ai” Budapest (MTI) — A Du­nabank Rt. hétfőtől a Csepel- Szabadkikötő Vámszabadterü­leten, a 3. számú Vámhivatal mellett megnyitja első kirendelt­ségét - tájékoztatta közös közle­ményben az MTI-t a bank, a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága, valamint a Masped-Trias. A megnyitással egyidejűleg várhatóan a vámud­varon kívüli készpénzbefize­téssel járó - sok bosszúságot je­lentő - nehézségek a 3. sz. Vám­hivatalnál megszűnnek. A ki- rendeltség ugyanis a vámolás teljes körű pénzügyi bonyolítá­sára is képes. Biztató évadnyitó Agárd (MTI) — Szombaton dél­előtt Agárdon ünnepélyes kere­tek között nyitották meg az 1993-as velencei-tavi évadot. Dr. Pázmándi Gyula, a Velencei-ta­vi Vízi Sportszövetség elnöke köszöntötte az ünnepségen rész­vevő sportolókat és vendégeket. Az ünnepi szónok Schamschula György közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter volt. Mint mondotta, három évtizede indult meg a vízisport-élet az ország második legnagyobb taván. Miskolcon tartotta III Miskolc (ÉM) — Szombaton és vasárnap a miskolci megyeháza dísztermében tartotta III. kong­resszusát az '56-osok Országos Szövetsége. All megyei szerve­zet és Budapest küldötteit az elnöklő Irippi Lajos bevezetője után Csoba Tamás, Miskolc polgármestere köszöntötte. Mint mondta, '56 történelmi tény, a volt harcosokon is múlik a megítélése, mert rajtuk ke­resztül ismerik meg a fiatalok. Kívánta, kerüljön végre méltó helyére történelmünkben. Roik János, a szövetség elnöke azt emelte ki: a szövetség a soraik­ba befurakodók miatt hangos, botrányos olykor. Az elnökségben gyakoriak a tá­madások, a piszkálódások, ezért ő a továbbiakban nem jelölteti magát az elnöki posztra és azért sem, mert úgy érzi: személye az egység kialakulásának aka­dálya. A szövetség eszméje a független, szabad Magyaror­szág. Ez az igazi rendszerváltás­sal együtt még csak vágyálom, miként az is, hogy '56 végre mél­tó helyére kerüljön a történe­lemben. Csurka István ország- gyűlés képviselő, a Magyar Ut Budapest (MTI) — A magyar­ukrán alapszerződés ratifikálá­sa által kiváltott belpolitikai né­zetkülönbségekről, a gazdaság helyzetéről - hangsúlyozottan a privatizációról, a piacgazdasági áttérés szociális vonzatairól -, valamint az egy esztendő múlva esedékes választások és a kor­mányzati politika összefüggései­ről beszélt Antall József minisz­terelnök abban az interjúban, amelyet szombaton adott a Kos- suth-rádióban, P. Szabó József mikrofonja előtt. A magyar-uk­rán alapszerződés parlamenti elfogadását megelőző viharos Miskolc (ÉM) —Valójában már unalomig ismert mindegyik dal, mégis, évről évre könnyeket csalnak a szemekbe. A már ré­gen elballagottakat is meghat­ják, elérzékenyítik, vagy nosz­talgikus, halvány mosolyt ültet­nek szájuk szögletébe. Hiszen a ballagás sorsforduló. És ezt azok értik igazán, akik már néhány év távlatából nézik a maguk kö­Alapítvány elindítója szerint nagy baj van a társadalomban, mert az '56-osokat még mindig sok bántás és megaláztatás éri. Csurka úr beszéde végén kura­tóriuma nevében 100 ezer forin­tot ajánlott fel a szövetség meg­segítésére. G. Nagyné dr. Maczó Ágnes or­szággyűlés képviselő az emléke­zetes magyar-ukrán szerződés­sel kapcsolatban kifejtette: rati­fikálásakor felszínre kerültek a valódi politikai viszonyok, már lehetetlen, hogy egyes képvise­lők a kormánypártiság, ellenzé­kiség szerepét játsszák, vala­mennyien csak hatalomra tör­nek. Felszólalt még az első napon Szappanos István, a Ke- szosz társelnöke, Pongrátz Ger­gely, az '56-os Világszövetség el­nöke. Pongrátz úr hangsúlyozta: kell az egység, de nem minden­kivel és nem minden áron. Fel­hívta a figyelmet a választási törvény fonákságaira, s kérte társait, figyeljenek oda, hogy 1994-ben kellő számban kép­viseltessék magukat a Parla­mentben az '56-osok is. Ugyan­ezt tette szóvá Wittmer Mária, parlamenti vitát és annak köz­életi-politikai hullámveréseit a miniszterelnök úgy értékelte: ezt a kérdést nagyon sokan na­gyon sokféleképen közelíthetik meg - érzelmi alapon, emlékeket idézve -, ám a magyar kormány és annak vezetője csak egyféle­képpen cselekedhet: felelősség­gel, mert felelősséggel tartozik az országnak azért is amit tesz és azért is, amit nem tesz meg. A kormányt és a szerződés alá­íróit hazafiatlansággal illető vádakat Antall József inkább szónoki túlzásnak minősítette. A miniszterelnök a különböző zépiskolai búcsúját. Mert a friss ballagókat leköti a számtalan esemény, az érzések kavalkádja. A felszabadultságé, hiszen nincs többé iskolapad; az izgalomé, hi­szen nyakukon az érettségi, a felvételi vizsga; a várakozásé, mert mégiscsak itt a nyár. Visz- szaemlékeznek az elmúlt négy évre, felidézik az együtt megélt szép, eredményes, vagy éppen mint mondta: fölösleges volt betiltani az MSZMP jelképeit, amikor maga ,,a párt él és vi­rul”. Evrem Kemál György nem­zetmentőnek nevezte a kong­resszust, ahol meg kell teremte­ni az egységet. Nagy tetszést váltott ki Rácz Sándor, a Budapesti Központi Munkástanács elnökének fel­szólalása, aki szóvá tette: 1956- ban fegyverrel politizáltak, en­nek békés formájáról a további­akban sem szabad lemondani, be kell menni a „politizálás sű­rűjébe”. A választásokon csak olyan listát szabd elfogadni, amelyiken minden 10. jelölt '56- os - fejtette ki. A szombat délután az alapsza­bály és szervezeti szabályzat módosításával telt, ennek leglé­nyegesebb eleme, hogy a küldöt­tek elfogadták: a szövetséget ezen túl nem érdekvédelmi, ha­nem politikai szervezetnek dek­larálják. A vasárnap délelőtt az elnöki és elnökségi tagok jelölésével, meg­választásával telt. Négy jelölt közül végül is nagy fölénnyel Rácz Sándor lett a szövetség el­nöke. témák után nyilatkozatát azzal zárta, hogy közérzetjavító intéz­kedések nem lehetnek a válasz­tási csata részei, nem hozhat­nak felelőtlenül „népszerű” in­tézkedéseket, még akkor sem, ha ez a politika a választásokon súlyosan hátráltatja a mai kor­mánypártok helyzetét, és első­sorban a kormányzat fő erejet alkotó Magyar Demokrata Fóru­mot. „Olyan költségvetést kell beterjesztenünk, és egy olyan gazdaságpolitikai stratégiát kell követnünk, ami hosszú távon az ország érdekeit szolgálja” - mondta befejezésül. kudarcot hozó napokat, köszöne­tét mondanak tanáraiknak, diáktársaiknak. És minden szó a szívükből jön. Most még az utolsó osztályfőnö­ki óra, az utolsó csengőszó, az utolsó együttes séta miatt sze­mükbe toluló könnyek mellett is inkább a jövőre figyelnek, a vál­tozást keresik. Hiszen fiatalok. Antall József rádióinterjúja Ballagás: köszönet és búcsúzás Kettős búcsú a Hermantól. Ősztől új falak közt kezdődik az oktatás. Fotó: Farkas Maya----KOMMENTÁR ­Sin ka Zoltán A pénzügyminiszter hétfőn napirend előtti felszólalásában vázolja majd a pénzügypolitika jövőbeni alakításá­nak alapjait. Ezt maga Szabó Iván jelentette be egy vállalkozói fórumon. A filozófia lényege - mondta -, hogy a hangsúlyt a gazdasági növekedésre, a beruházások ösztönzésére helyezi, mivel „az olyan politika tovább nem folytatható, amely a nemlétező jöve­delmeket próbálja meg szétosztani”. Nem lehet tovább feszíteni a költség- vetési kereteket, csak a vállalkozások ellenére - hangoztatta a miniszter. A kiadási oldalon 1994-ben 45 milli­árd forint többlet jelenik meg, ekkor kezdődik ugyanis a különféle szociá­lis, jóléti kiadásokra fordított hitelek törlesztése. Ebből is látszik, hogy na­gyon rövid távú politika az, amely most kedvezményeket ígér, később pe­dig nem tudja betartani az ígéreteit. Szabó Iván szerint az országban jelenleg nemcsak tőke-, de tőkéshiány is van. A kormánynak tehát elsődle­ges feladata, hogy elősegítse egy erős vállalkozói réteg kialakulását. En­nek egyik útja a kedvező hitelek és adókedvezmények biztosítása. A már meglévő hitelkonstrukciók mellett igyekeznek újakat is létre­hozni: az EBRD ajánlásai alapján tárgyalások folynak a német Start­hitelhez hasonló konstrukció kialakításáról, amely az év végére várhatóan kifutó japán hitelt vál­taná fel. A gazdasági kabinet előtt fekszik egy elgondolás, amely szerint a csőd- és felszámolási eljárások során értékesített vagyonból kedvező pénzügyi konstrukció segítségével részesülhetnek majd belföldi magán- személyekből álló társaságok, illetve egyéni vállalkozók. A futamidő itt 5- 8 év lesz várhatóan, s csak 15 száza­lék saját tőkét igényel, kedvező ka­matok mellett. Japánban tárgyal az MNB elnöke Tokió (MTI) — Japánba érkezett vasár­nap Bőd Péter Ákos, a Magyar Nemzeti Bank elnöke, aki Magyarország gazdasági és pénzügyi helyzetéről tart előadást a ja­pán pénzintézeteknek, fontos üzleti part­nereinknek. A bankelnököt látogatására elkísérte Hárshegyi Frigyes, az MNB el­nökhelyettese is. Az MNB rendszeresen informálja külföldi partnereit a gazdaság átállási folyamatai­ról, ezáltal a hitelkapcsolatainkban meg­határozó fontosságú japán partnerek kerültek sorra. A bankelnök a Daiva ér­tékforgalmi társaság és az MNB tokiói irodájának szervezésében hétfőn tartja előadását, aminek különleges aktualitást az ad, hogy az MNB az idei év első negye­dében három alkalommal is bocsátott ki szamurájkötvényt, több mint 1 milliárd dollár összértékben. Értesülések szerint a bankvezető mostani japán útját nem időzítették újabb hitelfelvételhez. Bőd Pé­ter Ákos csütörtökig tartózkodik Japán­ban és ez idő alatt találkozik a pénzügy­minisztérium, az Eximbank, a japán kor­mány hitelintézetének vezetőivel, tárgyal a japán hitelminősítő intézet és a japán kereskedelmi bankok képviselőivel is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom