Észak-Magyarország, 1993. május (49. évfolyam, 101-124. szám)
1993-05-15 / 112. szám
1993. Május 15., Szombat Gazdaság ESZAK-Magyarország 5 E heti csődjeink Miskolc (ÉM - IS) — A Heti Csődértesítő című lap hetente közöl gyorsjelentést azon magyar- országi cégekről, amelyek ellen csődeljárás (CS), felszámolási eljárás (FE), vagy végelszámolási eljárás (VE) indult. A lap ez évi tizennyolcadik számában tallózva ezúttal is találkoztunk olyan megyei gazdálkodó egységgel, kftkel, termelőszövetkezettel, amelyek most kerültek fel a listára. Ezek a következők: AB Jager É- lelmiszeripar Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.(CS) - Ózd, Bod- rog-Inter Kft.(FE) - Miskolc, Imk Ipari Munkahelyfejlesztő és Környezetvédelmi Kft.(FE) - Miskolc, Mefém Mezőcsáti Fémipari Kft. (CS) - Mezőcsát, Metali- on Kft.(FE) - Edelény, Motring Ipari, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.(FE) - Hejőpapi, Prodach Kft.(FE) - Alsózsolca, Termoxid Kft.(FE) - Miskolc, Vertiplast Termelő és Szolgáltató Kft.(FE) - Tiszapalkonya. Drótgyári döntés Miskolc (ÉM) — Május harmadi- kán, a December 4. Drótművekben megtartott munkásgyűlésen jelentette be a munkások megnyugtatásaként az Állami Vagyonügynökség jelenlévő képviselője: a kormány gazdasági kabinetje másfél héten belül újból napirendjére tűzi a válságban lévő cég helyzetének megvitatását. Nos, ebből nem lett semmi. Lapunk információi szerint a gazdasági kabinet ezen a héten - több miniszter távolléte miatt - nem tárgyalt a miskolci drótgyár sorsáról. Talán, majd a jövő héten. A D4D helyzete addig rendezetlen, bizonytalan... A műanyag jövője Miskolc (ÉM - SzD) — Borsod megyében az elmúlt évtizedekben sok milliárd forint költséggel teremtődtek meg a műanyag a- lapanyagok gyártásának és feldolgozásának lehetőségei. Sajnos a gazdaság, az ipar más ágazataival együtt a műanyagipar is válság ba került az elmúlt három esztendőben. Az okokat most ne firtassuk. Örömmel hallottuk viszont, hogy továbbra is a nemzet- gazdaság fontos, perspektivikus és várhatóan eredményes iparága lesz a műanyagipar. Az iménti mondat a Magyar Kémikusok Egyesületének a napokban megtartott háromnapos kollokviumának megnyitóján hangzott el. A tanácskozáson - amelyen mintegy másfélszáz szakember vett részt az ország minden részéből - elmondták: az iparág azért tartja pozícióját, mert vállalatai, szövetkezetei jelentős beruházásokat valósítottak meg az elmúlt években. Évente 645 kilotonna termék kerül ki a gyárakból. E mennyiség egy része külföldön is eladható, mivel azonban úgynevezett tömegtermékekről van szó, meglehetősen alacsony áron. Idehaza az a gond, hogy az iparág termékeit felhasználó ágazatok nehéz helyzetbe kerültek, illetve visszafejlődnek. A nemrégiben elkészült iparpolitikai koncepció szerint 1995-ig tart az iparág termékei iránti keresletcsökkenés, utána viszont 2-5 százalékos növekedés várható. Addigra mindenképpen meg kell oldani a ma egyre inkább jelentkező alapanyag-ellátási gondokat. A koncepció kimondja: a jelenlegi és a következő évek igényeit a ma meglévő termelési egységek képesek kielégíteni, ezért kapacitásbővítésre egyelőre nincs szükség. A termékek korszerűsítése, minőségük javítása viszont elengedhetetlen. Embargó után Zalaegerszeg (MTI) — Csaknem 50 millió forint - remélhetően átmeneti - nyereségkiesést okozott a kiviteli tilalom a Zala- húsnál. Az embargó feloldása után viszont gyorsan útnak indították az első, 60 tonnát kitevő export vágotthús szállítmányokat. Az agrár-vállalkozási-hitelgarancia A vállalkozóknak az illetékes bankot kell megkeresniük Jövőre megéri-e vállalkozni? Fotó: Fojtán László Ráthy Sándor Budapest (ISB) — A 13 millió ECU alaptőkével rendelkező Agrár-vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány március végéig 599 kérelmet támogatott, s így összesen 2 milliárd 780 forint összegű garanciát vállalt a vállalkozók hiteleinek visszafizetéséért. A garanciák átlagösszege 4,6 millió forint, s az alapítvány kezelői szerint ezek ágazati és területi megoszlása megfelel az eredeti elképzeléseknek. A garanciák legnagyobb hányadát, több mint felét, korlátolt felelősségű társaságoknak adták, míg a magán- vállalkozóknak 24 százaléknyi garancia-rész jutott. A hitelgarancia alapítványt több mint egy évvel ezelőtt hozták létre, s az intézmény felállításához a legtöbb pénzt - a Phare-programon keresztül - az Európai Közösség adta. A tagországok e célra összesen 10 millió ECU-t bocsátottak hazánk rendelkezésére -1 ECU durván 107 forintot ér -, s mellettük öt kereskedelmi bank - az Agrobank, a Budapest Bank, a Magyar Hitelbank, a Kereskedelmi Bank és az OTP - 1 millió ECU- val, míg a földművelési tárcán keresztül a kormány 2 millió ECU-val támogatta az alapítványt. Az alapítvány nonprofit szervezetként működik, szolgáltatásai az említett öt kereskedelmi bankon át vehetők igénybe, s a garanciák vállalásáról mindig a 11 fős irányító testület dönt. Fontos tudnivaló, hogy az alapítvány kizárólag fejlesztési célú hiteleket garantál. Ennek körét az alapító dokumentum a következőképpen határozza meg: a hitel felvételének célja a mező- és erdőgazdasági alaptevékenység - idetartozik az elsődleges faipar is -, a mezőgazdasági termelést és értékesítést szolgáló ipari-, kereskedelmi- és szolgáltató tevékenység - ezek részeként az élelmiszer feldolgozás, a mezőgazda- sági tevékenységhez használt eszközök, anyagok előállítása -, valamint az ezekhez szükséges infrastruktúra fejlesztése lehet. Ez szokványos esetben azt jelenti, hogy az alapítvány az említett beruházásokhoz valamint a létrejött kapacitások fejlesztéséhez szükséges eszközök megvételéhez nyújt garanciát, s ez kiterjedt a hitelre és a kamatokra is. Nagyobb eséllyel pályázhatnak azok, akik céljukként a vidék fejlesztését és népességmegtartó képességének a fenntartását is megjelölik - fővárosi és megyei jogú városi vállalkozó például nem lehet az alapítvány kedvezményezettje -, valamint azok, akik a garanciális hitel fejében privatizálandó vagyont kívánnak vásárolni. Az alapítvány másik célja az, hogy kezdő és kisméretű vállalkozásokat támogasson, s így a 60 főnél több alkalmazottal dolgozó vállalkozók hiteleit már nem garantálja. A hitelgarancia igénylése a következőképpen történik: a vállalkozónak a felsorolt pénzintézetek egyik fiókját kell megkeresnie üzleti elképzeléseivel. A hitelkérelmet a bankok a szokásos gyakorlat szerint elbírálják, s pozitív döntés esetén - a hitelfelvevő előzetes jelzése alapján - maga a pénzintézet kezdeményezi a garanciavállalást. A hitelgarancia megadásáról az alapítvány titkársága értesíti a bankokat, s ekkor a pénzintézet már kockázat nélkül kihelyezheti a kért kölcsönt. A garanciát - az említett kivételektől eltekintve - bárki megkaphatja. Olcsó pénz — japán forrásból Kezdő és működő vállalkozások pályázhatnak Miskolc (ÉM)— A kezdő és a már működő vállalkozások legnagyobb gondja a pénzhiány. Illetve az, hogy pénzt csak igen magas kamatokkal adnak, ha egyáltalán adnak a bankok. A magas kamatterhet pedig szinte lehetetlen „megtermelni”. Örvendetes, hogy néhány hete már elérhető egy új fejlesztési célú hitelkonstrukció, japán forrásból. A hitelre kezdő és működő mikro- vállalkozások (10 fő foglalkoztatott alatt), kisvállalkozások (60 fő foglalkoztatott és 500 millió Ft termelési érték alatt), középvállalkozások (200 fő foglalkoztatott és 2.500 millió Ft termelési érték alatt), magánszemélyek, vegyes vállalatok pályázhatnak. A kereskedelmi bankok új beruházásra, felújításra, bővítésre, modernizálásra és minden olyan projektre adhatnak ilyen hitelt, amely elősegíti a termelékenység és hatékonyság növelését. Forgóeszköz finanszírozásra is igénybe vehető, de csak az előbb említett célokhoz kapcsolódóan, járulékosan. A hitelből nem finanszírozhatóak hadiiparral kapcsolatos, a környezetre ártalmas, az ingatlan- ügynöki és közmorállal ellentétes (bárok, kaszinók, diszkók, éjszakai lokálok) tevékenységek. A hitelkeretből a tervezett fejlesztés összköltségének 70 százaléka finanszírozható, forintban. Akár százmilliókat Minimálisan igénybevehetó ösz- szeg nincs megszabva, a maximális hitel 10 millió dollárnak megfelelő forint lehet. A kamatláb változó: a Magyar Nemzeti Bank alapkamatának 75 százalékból és a pénzintézetek maximum 2 százalékos kamatréséből tevődik össze. Ez jelenleg összesen 17 százalékot jelent. Ezen kívül a kereskedelmi bank megfelelő biztosítékok hiányában a pályázó bonitá- sától függően garanciadíjat számolhat fel. A hitel futamideje a hitelösszeg mértékétől függ: 2 millió Ft alatt maximálisan 8 év, 2-10 millió Ft között 10 és 10 millió Ft felett 15 év lehet. A türelmi idő alatt csak kamatot kell fizetni. Ez az időszak maximum 5 évig teijedhet. A hitelkonstrukció lebonyolításában az alábbi kereskedelmi bankok vesznek részt: Magyar Hitelbank, Országos Kereskedelmi Bank, Magyar Külkereskedelmi Bank, Budapest, Bank, Postabank, Inter-Európa Bank, Creditanstalt. Időszerű növényvédelmi teendők Vízhiány ellen fontos a folyamatos öntözés Miskolc (ÉM-BSZL) — A meleg, aszályos időjárás miatt nagyon sok növényünk vízhiánnyal küzd. Különösen szembetűnő a sekélyen gyökerező álló kultúránknál, így például tüskétlen szeder, földi eper és újtelepítésű szőlő, illetve gyümölcsfák esetében. Az a- szálytól szenvedő növények fokozottan megbetegedhetnek, elsődlegesen a fásszöveteket károsító kórokozókkal. Sajnos a fásszövetek kórokozói ellen nincs még kellően kidolgozott növényvédelmi technológia, ezért az úgynevezett agrotechnikai eljárásokra hívjuk fel a figyelmet. Többek között arra, hogy a termőfelület és a gyökér teljesítőképessége közötti helyes arányt nagyobb fokú visszametszéssel, a virágok ritkításával, a kis termések leszedésével igyekezzünk biztosítani. Ezzel a túlzott terheléstől megóvjuk a növényt. Ha folyamatos öntözéssel tudjuk biztosítani a megfelelő vízmennyiséget, akkor ezek a munkák elhagyhatók. Tapasztalataink szerint sokan nagyadagú műtrágyázással (tövekhez való odaszórással) próbálják segíteni a növény fejlődését. Ezzel azonban kárt okoznak a növényeiknek, mivel a csekély mennyiségű víz sókoncentrációja megnő, s a növény még azt sem tudja felvenni. Ugyanakkor valamennyi ültetvényünket a lombot károsító kórokozók és kártevők ellen fokozottan kell védenünk, hogy ezzel is segítsük a túlélésüket ezen a száraz perióduson. Megfigyelésünk szerint már javában rajzik a keleti gyümölcsmoly és a szilvamoly, az almamoly rajzása a napokban indult. A szilvamoly a fejlődő gyümölcsökre rakja a petéit, a kikelő kis lárvák innen furakodnak be a termés kezdeményekbe. A keleti gyümölcsmoly többfajta növényt is károsíthat, de főleg az őszibarackot. A lárvák a zsenge hajtásokba, termésekbe rágják be magukat. A gyümölcsmoly elleni védekezés közös alapja, hogy a tojásból kikelő kis lárvák már rovarölószerrel kezelt növényi felületet találjanak. Felhasználhatók kitinszinté- zisgátlók (például Dimilin), amelyek kijuttatásának időzítése különösen nagy odafigyelést igényel, valamint foszforsavészter (például Zolone, Bi 58 EC) és pi- retroid (például Decis 2,5 EC, Chinetrin 25 EC) hatóanyagú rovarölőszerek. Az utóbbiakat a- zonban a parazita rovarok kímélése céljából évente legfeljebb kétszer használjuk.---------JEGYZET--------c afat áxti, éátoz Brackó István A háromfunkciós miniszter szerint a telefónia hiánya miatt Magyarországot évente 40-80 milliárd forint kár éri. Illetve ennyire rúg az elszalasztott, soha vissza, nem térő haszon, annak okán, hogy a távbeszélőhálózat korszerűtlen. A telefonellátottsági európai rangsorban - noha az elmozdulás ténye vitathatatlan - hazánk az utolsó előtti helyen áll. Az okok régebbi keletűek, a probléma sokágú. Jelesen arról van szó, hogy mi valami rosszul értelmezett merkantil szemlélet miatt az ötvenes és a hatvanas években sajnáltuk a pénzt az infrastruktúrától. A kívánatosnál és a lehetségesnél kevesebb jutott a hírközlésre, az útépítésre, kereskedelemre, kommunális szolgáltatásra. Az ilyen „haszontalan beruházás” háttérbe szorult a gigantomániás iparfejlesztés mögött. A fejlett országokban az infrastrukturális beruházások aránya 65-67 százalék, de Dániban 81, Svédországban 74 százalék. Nálunk, az új felismeréseket hozó hetvenes évek derekán (tömeges lakásépítés, autópálya, szálloda-program) csak mintegy negyven százalék. Ebben az időszakban az USA-ban száz kereső közül 60, Svédországban 52 dolgozott az úgynevezett nem termelő ágazatban. Nálunk 30. A nagy lemaradást hibás gazdasági döntések csak fokozták. Az infrának ára van, de finanszírozni a fejlesztést csak a meglévő javakból lehet. Ám ha gyengén muzsikál a közvetlenül értéket termelő gazdaság, akkor kevés jut az értéktermelő szektorra. De ez utóbbi szűk keresztmetszete visszahat és visszaüt, mert gátjává válik a produktív ágazatok nagyobb teljesítményének. Ördögi a kör. Még most is a szűkösség dilemmájának mókuskerekét tapossuk.Aminek korábban sajnáltuk megadni az árát, most szenvedjük a kárát. Kár... ÁRFOLYAMOK Budapest (MTI) — A kis tételben folyó kereskedéstől eltekintve 24 üzletben összesen 173,5424 millió forint forgalmat bonyolított le a tegnapi napon a Budapesti Értékpapírtőzsde árfolyamértéken. A részvények forgalma (tíz kötés) névértéken 1,8400 millió forintot, árfolyamértéken számolva pedig 3,5960 millió forintot tett ki. Kárpótlási jegys Tőzsde Index (ideiglenes) május 14-én: 667,03 -2,13 Hivatalos árfolyamok Érvényben: 1993. május 14. Pénznem Valuta Vétel Eladás Angol font 133,08 Ausztrál dollár 61.19 Belga frank* 263,03 Dán korona 14,03 Finn márka 15,66 Francia frank 16,04 Holland forint 48,27 ír font 131,46 Japán yen* 78,31 Kuvaiti dinar 28íÍ,68 Nőmet márka’:® 54,16. Norvég korona 12,75 Ölasz líra** 58,44- Osztrák schill. 770,38 Portugál esc.* 56,35 Spanyol peseta* 70,74 Svájci frank 59.86 Svéd korona 11,81 ÜSA-dollár 87.24 ECU (KözösPiac)105,44 Deviza Vétel Eladás 134,43 135,13 61,97 62,27 265,18 266,34 14.15 14.21 15,82 15,92 135,88 62,43 267,69 .14,29 16,06 16. 49,13 48,61 134,06 162^133,18 79,51 78,78 79.08 69.85 68,97 69,31 295,18 291,11 292,49 55,12 54,55 54,79 12,99 12,85 12,91 59,72 59,12 59,44 783.98 775,31 778.71 57,45 56,85 57.13 72,26 71.57 71,95 60.94 60.35 60.63 12,07 11,89 11,95 88,80, 87.66 88,06 107,40 106,36 106,86 A megadott számok 1 egységre értendők, forint- ban.MOOegységJtlOOOegység
