Észak-Magyarország, 1993. május (49. évfolyam, 101-124. szám)

1993-05-11 / 108. szám

XLIX. évfolyam, 108. szám 1993. május 11., kedd Ára: 14,80 Ft. / rMAGWORSZAG BORSOD - ABAIJ.I - ZEMPLÉN FÜGGETLEN NAPILAPJA ÉM-poríré Eredményeiket felhasználják Lyukó- bányán csakúgy, mint az uránbá­nyákban, a bauxit kitermelő munka­helyeken. (3. oldal) aj Pihennek a strázsák A pincesor csöndes, dolog meg a sző­lőben van inkább. Van aki a főváros­ból járogat, ide jó levegőt szívni és társat is talál. (4. oldal) Sajtóértekezlet Szigorú és komolyan ellenőrzött előfeltételei vannak annak, hogy csatlakozhassanak az Európai Kö­zösséghez. (5. oldal) Gyámolításra, segítésre Megyénkben egyetlen műtétet sem kellett elhalasztani vérhiány mialt Fotó: Laczó József Boross balesete Budapest (MTI) — Szakértők bevonásával a Fővárosi Fő­ügyészség Nyomozó Hivatala folytatja hétfőtől a nyomozást Boross Péter belügyminiszter szombati autóbalesete ügyében. A belügyminiszter és felesége 8 napon túl gyógyuló sérülést, míg a Mercedes sofőrje és a minisz­ter személyi biztosítója 8 napon belül gyógyuló sérülést szenve­dett. A gépkocsi vezetője ellen közlekedési bűncselekmény el­követésének alapos gyanúja mi­att indult eljárás. A gépkocsivezető 55 éves, ruti­nos sofőr, aki eddig balesetmen­tesen vezetett. Miután a kor­szerű, ABS-fékrendszerű Mer­cedes műszaki hibája valószí­nűleg kizárható, minden bizony­nyal vezetéstechnikai hiba, egy pillanatnyi kihagyás okozta a balesetet. Állásbörze Szeged (MTI) — A szegedi Munkáért Alapítvány állásbör­zére invitálja a munkaadókat és a diplomás pályakezdő fiata­lokat. Az alapítvány legfonto­sabb feladatának a széles körű tájékoztatást tekinti. Ezért „A foglalkoztatáspolitika és az ön- kormányzatok” címmel országos konferenciát szervez Szegeden június első két napján. A dél-al­földi régióban számos felsőok­tatási intézmény működik, orvo­sok, gyógyszerészek, pedagógu­sok, élelmiszeripari mérnökök szereznek diplomát a térségben, ugyanakkor munkahelyhez nem könnyen jutnak. A munkakereső és munkaadó találkozását segí­tené az első alkalommal meg­rendezendő állásbörze június 2- án és 3-án Szegeden, a megye­háza aulájában. Kelendő malmok Szeged (MTI) — A Csongrád Megyei Gabonaforgalmi és Ma­lomipari Vállalat az elsők között írta ki a pályázatot, 15 egységet hirdetett meg az első forduló­ban. A beérkezett 16 pályázat minde­gyike érvényes, így a bíráló bi­zottság előterjeszti a beadványo­kat az Állami Vagyonügynök­séghez döntésre. Hat pályázó szeretné megsze­rezni a jó adottságokkal, mező- gazdasági háttérrel rendelkező, Csongrád városában üzemelő malmot, amelynek az ára a va­gyonértékelés után közel 30 mil­lió forint. A mórahalmi malomra hárman pályáztak; ezt a raktárral együtt közel 10 millió forintért kínálják eladásra. Kevésbé kelendőek a keverőüzemek és a kis raktárak. Egy '56-os „hírei” Szentendre (MTI) - Szentend­rén és környékén nem masíroz­nak munkásőrök - jelentette ki Németh Gábor, a város polgár- mestere, reagálva Ekrem Kemál Györgynek, az '56-os Forradalmi Nemzeti Szövetség elnökjelölt­jének egy vasárnapi gyűlésen el­hangzott kijelentésére, amely szerint nemzetőrséget kell szer­vezni, mert munkásőrök már gyakorlatoznak Szentendrén. Miskolc (ÉM - KJ) — A Matáv székházában rendezték meg vi­lágnapi megemlékezésüket teg­nap a miskolci vöröskeresztesek. A Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola rézfúvós kvin­tettjének ünnepi műsora után dr. Breitenbach Géza, a szerve­zet megyei elnöke mondott kö­szöntő beszédet. Az ünnep - hal­lottuk -, csak alkalom arra, hogy megemlékezzünk mindazokról, akik a Henry Dunant által 1828-ban alapított vöröskeresz­tes mozgalmat tartalommal töl­tötték, s töltik meg mind a mai napig. A svájci férfiú által - a háború véres küzdelmeinek sérültjeinek gyámolítására, segítésére - élet­Veszprém (MTI) — Tiltako­zunk a nők nyugdíjkorhatárá­nak felemelése ellen, sőt ellen­kező javaslatunk van - han­goztatta Szöllősi Istvánné, a Pe­dagógusok Szakszervezetének főtitkára Veszprémben a Szak- szervezetek Együttműködési Fórumának nagygyűlésén. Az előadó, aki egyébként a SZÉF nyugdíjbiztosítási önkormány­zat jelöltlistáján a harmadik, rá­mutatott: a pedagógusok és az egészségügyi dolgozók körében is rendkívül gyakoriak a foglal­koztatási ártalmak, így a hang­Budapest (MTI) — A Honvé­delmi Minisztériumban nem erősítették meg, de nem is cáfol­ták, hogy a Pénzügyminiszté­riumhoz előzetes igényként 1994-re az ideinél mintegy 10 milliárd forinttal nagyobb költ­ségvetési kiadási tervezetet nyújtottak be. Ugyanakkor hangsúlyozták, hogy 1994-re is csak a hadsereg működőképes­ségének megőrzését tűzték ki célul, ismerve az ország költ­ségvetésének nehézségeit. A tár­ca az idén 64,5 milliárd forinttal gazdálkodik, és az elmúlt három évben reálértékben 40 száza­lékkal csökkentek a hadikiadá­sok. Ezt a kedvezőtlen folyama­tot, amely már-már a hadrafog­hatóságot veszélyezteti, jövőre re hívott szervezet azóta már számos más karitatív feladatot is magára vállalt. A segítő kezek ott vannak az éhezőknél, a katasztrófa sújtot­ta területeken, közbenjárnak a családegyesítéseknél. Ha kell, könnyeket törölnek le, segélyt osztanak, s nekik kö­szönhető többek között az is, hogy áldozatos munkájuk ered­ményeként egyetlen beteg sem maradt a gyógyulásához szük­séges, éltető vér nélkül, me­gyénkben egyetlen műtétet sem kellett elhalasztani vérhiány miatt. Sajnos, az alapeszme megvalósí­tása is aktuális maradt, a nap­jainkban zajló háborús összecsa­szálgyulladástól a visszérbántal- makon át a fekélyig. Ezek szű­rését sürgette, és rugalmas nyugdíjkorhatár-megállapítást javasolt. Kifogásolta, hogy a tör­vényhozás figyelmen kívül hagy­ta a Pedagógus Szakszervezet által átadott százezer, nyugdíj- korhatár emelése ellen tiltakozó aláírást. A nagygyűlésen Gulyás Judit, az Egészségügyi Dolgozók Demokratikus Szakszervezeté­nek elnöke azt hangsúlyozta, hogy a SZEF-é az egyedüli lista, amelyre szakemberek választot­ták ki a legjobb szakembereket, viszont szeretnék megállítani. A Honvédelmi Minisztérium két éve első nekifutásra 77 milliár- dot, tavaly pedig 86 milliárd fo­rint kiadást tervezett. Ebből vé­gül 1992-re 60,5, 1993-ra pedig 64,5 milliárd forintot fogadott el az Országgyűlés. Ez az jelenti, hogy mindkét évben kivették a HM költségvetési tervezetéből a fejlesztésre szánt pénzeket. A tárca 1994-es költségvetésében a konkrét feladatokhoz igazítot­ták az igényt. A kiadásokból több mint 30 milliárd forintot je­lentenek a bérköltségek, s ha­sonló nagyságrendet a fenntar­tási, működési költségek. Be­szerzésekre mindössze a teljes költségvetés 10 százalékát szán­ják. A minisztériumban ugyanis pások nem engedik feledtetni még. Tegnap azokról a vöröske­resztesekről is megemlékeztek, akik hivatásuk teljesítése köz­ben vesztették életüket a csata­tereken. Egyperces néma felállással adóztak emléküknek. Az ünnepség végén Mucsi Jó­zsef, a Vöröskereszt megyei tit­kára köszöntötte azokat a meg­hívottakat - véradókat, szerve­zőket és önkénteseket, akik nap mint nap, a névtelenség homá­lyába burkolózva segítik a szer­vezet munkáját, s az idei világ­napi jelmondat - emberi méltó­ságot mindenkinek - jegyében látják el önmaguk által válasz­tott feladataikat. akik mögött ott áll felkészültsé­gével az egész tagságuk. Az egészségügyi dolgozók érdeke közös valamennyi állampolgáré­val, nevezetesen a működőképes egészségügy, amely megítélése szerint csak az önkormányzat megvalósításával lehetséges. Bemutatkozott a nagygyűlésen a SZÉF nyugdíjbiztosítási ön- kormányzati listavezetője, Fe­hér Klára írónő egyebek közt el­mondta, hogy az állampolgár az önkormányzatok működése ré­vén pontosan tudhatja majd, mire használták fel a pénzét. bíznak abban, hogy előbb-utóbb valóra válnak a 800 millió dollár értékű orosz és a mintegy 70 millió márka értékű német esz­közszállítások. Ezek átmeneti­leg megoldanák a Magyar Hon­védség működőképességének megőrzését. A napokban elkészült előzetes 1992-es mérleg szerint tavaly 1,5 milliárd forint megmaradt a tárca költségvetéséből. Ennek az összegnek a kéthar­madát azonban szerződéssel lekötött, 1993-ra áthúzódó beruházások teszik ki. Ezek közül a legnagyobb az úgyneve­zett idegen-barát (IFF) felisme­rő rendszer beépítése a vadász­gépekbe és a földi radarállomá­sokba. Rugalmas nyugdíjkorhatárt! Tízmilliárddal többet 1994-re----KOMMENTÁR Bra ckó István Nincs nekünk elég bajunk ? Egy friss keltezésű orvosi hír szerint az utóbbi években megduplázódott hazánkban a fertőző tüdőbeteg száma. Pedig jog­gal hihettük, hogy a jó emberöltővel ezelőtt, s még korábban dúló kór (gü- mőkor), amelyet morbus hungaricus- nak is neveztek, feledésbe merül, s ki­szorítják az újabb nyavalyák, mint például a rák, az AIDS, a szívelégte­lenség... De nem! Érdekes egyébként, hogy egyes források a középkorban dühöngő kiütéses tífuszt is „magyar betegségnek” jelölik. Világelső sta­tisztikánk okán az öngyilkosság is méltó lenne erre a kétes értékű dicső­séget adó titulusra. De ez még sem­mi! Más szófejtő munkák érdekes, s továbbgondolásra érdemes, alterna­tív definícióját adják ennek a kifeje­zésnek. Az egyik szótárban az áll, hogy a morbus hungaricus magyar beteg­ség: a magyarságra jellemző rossz tulajdonság (szalmaláng-lelkesedés, pártoskodás stb.) A könyv éppen tíz évvel ezelőtt jelent meg, amikor per­manensen illett lelkesedni, s kőke­mény egypártrendszer volt... Ebből is kitetszik, hogy a mi bajunk kortalan, s végül is rendszer semleges. Némi dicsekvéssel úgy is megfogalmazhat­nánk ezt a tételt, hogy karakteres és következetes náció vagyunk. Lehet tatárdúlás, jöhet törökvész, pusztít­hat labanc, festhetik fehérre vagy vö­rösre a cégtáblákat: eredendő tulaj­donságaink nem változnak, jó és rossz szokásaink állandóak ma­radnak. Most dicsekedjünk, vagy panasz- kodjunk? Talán ez az ellentmondá­sos sokféleség, a virtuskodó, szalma- lángos, önemésztő habitus az, ami megőrzött és megőriz bennünket... Ki tudja? Nyíltan és őszintén Budapest (MTI) — Antall József minisz­terelnök hétfőn délelőtt hivatalában fo­gadta Leopold Maderthanert, az Osztrák Szövetségi Gazdasági Kamara elnökét. A miniszterelnök elmondotta, hogy Magyar- ország és Ausztria között a felsőszintű po­litikai kapcsolatok jók. Ugyanakkor felve­tette, hogy a kereskedelmi mérleghiány magyar oldalon tovább növekedett, a be­hozatal már 80 százalékkal több, mint a kivitel. Ebben jelentős szerepet játszanak az osztrák piacvédő intézkedések. A ma­gyar kormány nem tud egyetérteni azzal a módszerrel, hogy az osztrák fél a konjunk­turális helyzet romlása miatti nehézsége­ket a „keleti import” korlátozásával kí­vánja megoldani. Az osztrák kamara elnö­ke elismerte, hogy a gazdasági kapcsola­tokban bizonyos nehézségek vannak. Ez összefügg azzal, hogy az osztrák gazdasá­gi helyzet kedvezőbb alakulása miatt egyes termelők piacvédelmi intézkedések meghozatalára törekednek. Megértést kért a magyar kormánytól, az osztrák kamara tervei között szerepel a jelzett ne­hézségek enyhítése. Egyetértettek ab­ban. hogy a meglévő problémák megoldá­sának legjobb módja az olyan nyílt és őszinte beszéd, amilyen a mai tárgyalás hangulatát is jellemezte.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom