Észak-Magyarország, 1993. április (49. évfolyam, 76-100. szám)

1993-04-07 / 81. szám

1993. Április 7., Szerda Gazdaság ÉSZAK-Magyarország 7 Lövi kötvények Budapest (ÉM) — Összesen 300 millió forint névértékben zártkö­rű kötvényt bocsátott ki a Nem­zeti Lóverseny Kft., valamint az értékesítést szervező Talentum Rt. és Kulturvest Kft. A kötvények futamideje három év, kamatozá­suk pedig a következőképpen alakul: jövő év március végén 22 százalékos, 1995 inárcius végén 20 százalékos kamatot, ’96 már­cius 31-én ppdig 18 százalékos kamatot fizetnek a papírokra. A sajtótájékoztatón kiderült: a kötvénykibocsátásra azért került sor, hogy valamelyest rendezzék a Nemzeti Lóverseny Kft. pénzü­gyi helyzetét, illetve elkezdjék azokat a fejlesztéseket, amelyek a nemzeti lóversenysport megú­julását segítik. A Nemzeti Lóver­seny Kft., - melynek többségi tu­lajdonosa mintegy 92 százalékos részesedéssel a Szerencsejáték Rt.- az elmúlt két évet veszteség­gel zárta. A cég bruttó bevételei egy év alatt - 1991-ről 1992-re - 220 millió forinttal csökkentek. A Nemzeti Lóverseny Kft. jelen­legi alaptőkéje csaknem 1 mil­liárd 300 millió forint. A Szeren­csejáték Rt.-n kívül a Bábolna Rt. és a Mezőhegyesi Állami Gazda­ság, valamint az orosházi Új Élet Szövetkezet a tulajdonosok. A cég erre az évre nullszaldós mérleget tervez. A Nemzeti Lóverseny Kft. tervei között szerepel, hogy a ló­versenyekre történő fogadásokat a jövőben az egész országra kiter­jeszti. Első lépésként még az év végéig mintegy 20 budapesti Totó-Lottó fogadóirodát alakíta­nak át úgy, hogy ott a is lehessen majd a lóversenyekre fogadáso­kat kötni. A kötvényeket zárt körben érté­kesítették és az értékpapírokat bankok, biztosítók, illetve bróker­cégek vásárolták meg első körben. A legjelentősebb jegyzések 50, il­letve 30 millió forint körül alakul­tak. Emelkedő GDP Miskolc (ÉM) — Nagy való­színűséggel nem kell arra számí­tani, hogy az idén jelentős vissza­esés következik be az ország gaz­daságában, nullánál alig va­lamivel magasabb GDP növeke­dés és az ipari termelés mini­mális, egy-két százalékos emel­kedése prognosztizálható - állítja a Kopint-Datorg Konjunktúra-, Piackutató és Számítástechnikai Rt. A társaság most elkészült kon­junktúra jelentése megállapítja: hazánk külgazdasági környezete kedvezőtlen, hiszen keleten ha­nyatlás, nyugaton stagnálás jel­lemzi az országok gazdaságát. Mindez előrevetíti annak ár­nyékát, hogy a külgazdasági mu­tatók romolhatnak. A megélénkülés kialakulásának feltételeit piacépítéssel és a veszé­lyeztetett területek további visszaesésének meggátlására hi­vatott intézkedésekkel kellene elősegíteni. E követelmény a gyakorlatban nemigen érvényesül: így például a külgazdaság és az agrárgaz­daság intézményi fejlesztése ed­dig háttérbe szorult. Fotócikk-export Budapest (MTI) — Több mint 12,5 millió dollár értékű hazai fotócikket exportált a múlt esz­tendőben 59 országba a Chemo- fort Kereskedelmi Kft. Újabban megkezdték a különleges igények kielégítését szolgáló múzeumi célokra is alkalmas fotópapír ér­tékesítését. Egy jelentősebb tétel exportjáról az Egyesült Államok­ban folytatnak tárgyalásokat. A Chemofort Kereskedelmi Kft.-t tavaly januárban hozta létre a Forte Fotokémiai Ipari Vállalat a Chemolimpex-szel. Lényegében ez a vállalkozás a Chemolimpex Fotó Irodájának az önállósítását jelentette, s az üzletbe 8 millió forintos alaptőkével kezdtek, amiből a váci székhelyű Forte 51 százalékkal részesedett. A lrft oom'toáa6\rfr} a VI­Kettészakadt országban Az észak-kelet: a hátrányos helyzetű lakosság fele Düledező, elhagyott tanya előtt valahol a Csereháton DOMBROVSZKy ÁDÁM Budapest (ISB)—Nap mint nap sok szó esik a keleti országrész el­maradottságáról. A szavak he­lyett azonban végre tetteket vár­nánk. Van-e remény a tettekre? Mikor születik meg a területfej­lesztési törvény? Mely térségek tekinthetők „papíron is” hátrá­nyos helyzetűnek? E kérdéseket tettük fel Sóvágó Lászlónak, a Parlament önkormányzati bi­zottsága alelnökének. •Alegutolsó teljes körű, 1991-ben végzett felmérés szerint mintegy 800 000 ember élt társadalmi­gazdasági szempontból elmara­dott településen - mondta Sóvágó László. - További mintegy hat­százezren kevésbé elmaradott, de munkanélküliséggel sújtott tér­ségben laknak. Nyilvánvaló, hogy a helyzet azóta tovább romlott. Két megye helyzete kirívóan rossz: Borsod-Abaúj-Zempléné és Szabolcs-Szatmár-Beregé. E két közigazgatási egységben él a hát­rányos helyzetű lakosság mint­egy 50 százaléka. Nógrád, Hajdú- Bihar, Békés alkotja a következő kategóriát. Jól látható tehát, hogy nem pusztán érzelmi alapokon nyugvó panasz, amikor a keleti országrészben élő ember azt mondja, hogy a Dunán „innen” szegényebbek a polgárok. Míg a keleti országrészben a munka- nélküliség aránya 13,6 és 20,5 százalék között mozog, addig a Dunántúlon „csak” 7,6 és 13,5 százalék között. Egy átlagos sza­bolcsi polgár 8325 forint személyi jövedelemadót fizet, a nyugati országrészben - két megye kivé­telével - ez az összeg meghaladja a 13 ezer forintot, hogy a buda­pesti 29 108 forinttal már ne is hergeljem a keleti végek lakóit. Míg a cégek jövedelmezőségi mu­tatója a keleti országrészben csak Hajdú-Biharban pozitív, addig a Dunántúlon csak négy megye ese­tében negatív. Vagy itt van egy még szemléletesebb példa: ha az ország legmotorizáltabb megyé­jét, Bács-Kiskunt leszámítjuk, 1000 lakosra a keleti országrész­ben 164-214 gépkocsi jut, s ugyan­ez a mutató nyugaton 204-240 között mozog. □ Ne beszéljünk tehát a keleti végeken élő emberek érzelmeiről. De melyek azok a konkrét mu- tatók, amelyekkel objektiven meg­állapítható egy-egy térség hátrá­nyos helyzete? • Az elmaradottság tartalma és megítélése egységes változá­sokon ment át. Amikor legutóbb 1992 nyarán meghatározták az elmaradt települések körét, 39 mutatót vettek figyelembe. Egy főre jutó jövedelemadó, termőföld minősége, kereskedelmi forga­lom, lakáshelyzet, közműellá­tottság, stb. Az objektív mutatók ellenére számos kritika érte e meghatározást. A viták az utóbbi időben fokozódtak, egyre több település szeretné magát a hát­rányos helyzetűek között feltün­tetni, mivel több juttatás - például a személyenkénti 2200 forintos fejkvóta - ehhez a minősítéshez kapcsolódik. Vannak olyan térsé­gek, amelyek elmaradottsága ha­gyományos mutatókkal (de­Fotó: Szarvas Dezső mográfiai, ellátási, infrastruk­turális) is bizonyítható, míg van­nak olyan válságövezetek, ame­lyeket mai gondjaink (mindenek­előtt a munkanélküliség) alakí­tottak ki. Határozott törekvés, hogy a közeljövőben megtörténő ismételt meghatározás kevesebb, de jobban megfogható, nagyobb objektivitást biztosító tényeken nyugodjon. E tárgyilagos meg­határozást követően az e kate­góriába sorolt településeknek egyértelműen nagyobb központi támogatást kell juttatni. □ Bizonyára a szakemberek vitá­ja is sokakat érdekel, de addig-ad- dig húzódik az idő, hogy egyre csak nő a különbség a két orszá­grész között. • A Környezetvédelmi és Terü­letfejlesztési Minisztérium nem­rég készített egy tanulmányt, amely javasolja, hogy a kormány Kelet-Magyarországot (Csongrád és Bács-Kiskun kivételével) jelöl­je ki a regionális fejlesztési poli­tikában elsődlegességet élvező területnek. Ezen belül a legsúlyosabb hely­zetben lévő térségekre, körzetek­re, hátrányos helyzetű telepü­lésekre koncentrálja a területfe­jlesztési eszközöket. Az elsőd­legesség kimondása esetén a je­lenleg is meglévő pénzforrások átcsoportosításával olyan meg­oldást kell találni, hogy meg­akadályozzuk az ország kettésza­kadását. Egyetértek, s mint kelet­magyarországi képviselő én is úgy gondolom: sokáig már nem halasztható a területfejlesztési törvény parlament elé kerülése. Segítség a kistermelőknek Hasznos törvény született a földművelésügyi alapokról Bekecsi Szabó László Miskolc (ÉM) — Az országgyű­lés, nem kevesebb, mint hatféle alapot hozott létre az 1992. évi LXXXVIII. törvényben. Tette ezt azért, hogy elősegítse a mező- és erdőgazdálkodás átalakulását, a termőföld védelmét, a piacképes termékelőállítás genetikai alap­jainak fejlesztését, a nemzeti ér­dekeket hosszú távon szolgáló erdőgazdálkodást és erdőfenntar­tást, a vadonélő vadászható állat­fajok védelmét és nemzeti érté­keinek megőrzését, a vizek halál­lományának védelmét. Célja volt ezzel az is, hogy megteremtse az egyes földművelésügyi alapok pénzügyi és gazdasági feltételeit. Az államháztartásról szóló tör­vény 54. paragrafusa rendelke­zésével összhangban elkülönített pénzalapokként működő állat­tenyésztési, földvédelmi, halgaz- dákodási, mezőgazdasági fej­mélyek, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok, valamint egyéni vállalkozók és más magánszemélyek részére - vissza nem térítendő támogatás, illetve nem végleges juttatás adható. A támogatásban részesített jogi személynek, és jogi személynek nem minősülő gazdasági társaság a fejlesztési célra juttatott, adó­alapba be nem számító támoga­tást egyéb bevételként kell elszá­molnia, a nem végleges juttatást pedig kötelezettségként kell nyil­vántartania. A magánszemélyek jövedelema­dójáról szóló törvény hatálya alá nem tartozó mezőgazdasági te­vékenységet folytató egyéni vállalkozó és mezőgazdasági kistermelő esetében a fejlesztési célra juttatott támogatás, illető­leg a nem végleges juttatás olyan vagyoni érték, amely nem minősül bevételnek, minden egyéb támogatást bevételnek kell illetve a növénytermesztés közöt­ti felhasználás arányában kell a vélelmezett jövedelemhányadot figyelembe vennie. Az alapba történő befizetéseket - kivéve az önkéntes adományt és egyéb tá­mogatást - a befizető egyéb rá­fordításként (a magánszemélyek jövedelemadója alkalmazásában: költségként) számolhatja el. Ezeknek az alapoknak: a fel- használásáról a földművelésügyi miniszter jogosult rendelkezni és kezelője is az FM. Felhasználásával összefüggő részletes feltételek kialakításá­ban az érintett érdekképviseleti és szakmai szervezetek a minisz­ter által az egyes alapokra vonat­kozó részletes szabályokban meg­határozott keretek között vesz­nek részt. Későbbi számainkban ezeket a mezőgazdaságra vonatkozó ala­pokat részletesen is ismertetjük a Tisztelt Olvasókkal, hogy ne JEGYZET ILLÉSY SÁNDOR Napok óta arról (is) cikkezik a hazai sajtó, hogy a diósgyőri kohászati rész­vénytársaság vezérigazgatója Klicsu András ellen különösen nagy kárt okozó hűtlen kezelés és más bűncselekmények miatt befejezte a vizsgálatot a rendőr­ség, és a keletkezett iratokat vádemelési javaslattal megküldte a Fővárosi Fő­ügyészségnek. Végezetül tehát ami az Állami Vagyon* ügynökségnek többszöri nekifutásra sem sikerült, most úgy tetszik a rend­őrségnek igen. Klicsu ugyanis régóta szálka nemcsak azÁVÜ, de az ipari kor­mányzat szemében is. A volt ipari miniszter kalandornak kiáltotta ki a Di- mag vezért, a vagyonügynökség a mos­tani rendőrségi vizsgálat során feltárt vádakat már hónapok óta hangoztatja. Az Állami Vagyonügynökség a Dimag Rt. legutóbbi három rendkívüli közgyű­lésén mindent megpróbált, hogy eltá­volítsa a vezérigazgatót posztjáról. Nem sikerült..., de látszott, nem adják fel. Lehet, a vezérigazgató - mint ahogy egyik laptársunk is írta - szélhámos- kodott, amikor a Dimagot megszerezte, ámbátor az igazsághoz hozzátartozik: az AVÜ mentőövként kapaszkodott 1991 végén Klicsu mostanság fantom­nak kikiáltott osztrák cégébe, a Nuevo- metall-ba, úgyszólván ingyen oda dob­ta volna a kohászatot, csakhogy megsza­badulhasson ettől a tehertől. Megszaba­dult, aztán később kiderült: a köldök- zsinórt mégsem olyan könnyű elvágni... Most és itt az a kérdés: ki a bűnös Di­mag ügyben? Klicsu, aki újra indította a már akkor több hónapja álló kohásza­tot, vagy azÁVÜ, aki átjátszotta Fazola egykori gyárát kezére ? Lehet, Klicsu ha­zardírozott, lehet követett el szabályta­lanságokat, de tartani lehet: a fejétől bűzlik a hal. Itt pedig a fej, nem Diós­győrött van...-----ÁRFOLYAMOK----­B udapest (MTI) - A kis tételben folyó kereskedéstől eltekintve 25 üzletben össze­sen 276,6734 millió forint forgalmat bonyo­lított le a mai napon a Budapesti Értékpa­pírtőzsde árfolyamértéken. A részvények forgalma (16 kötés) névértéken 2,4000 mil­lió forintot, árfolyamértéken számolva pedig 3,2150 millió forintot tett ki. Kárpótlási jegy i 80 s •■8 75 I .3 70 ■ \ -w. _ V 8 65- , f 60 “ö 55 Foníi MTI. !SP. Co Ne«u$. Psó Bíokw. Lup» N#w York Bzo**« Pakett \fV.**\W't**** iljjp. « : *• tőzsdei eladásiátlagár-görbe nem volt Kötés minimális vótelárajánlat a brókercégektől abr 6 kercég e k maxi mái i se lad á s i á r - aj á n I a t a ;j : jji ■ itT>iiiiiimrtritH'tT'H'Mtr s w s s a ~ -'-• = = Tőzsde wmmmmmfflmmmmmm Index (ideiglenes) április 6-án: 722,09 +10,10 *) Hivatalos árfolyamok Érvényben: 1993. április 6. Valuta Deviza Pénznem Vétel Eladás Vétel Eladás Angol font 131,57 134,37 132,87 133,57 Ausztrál dollár 61,13 62.42 61,84 ~ 62,141 Belga frank* 264,45 269,11 265,41 266,57 Dán korona 14.15 14.41. 14,23 14,29f Finn márka 14,91 15,31 15,04 15,14 Francia frank 16,04 16,32 16,14 16,22 , Holland forint 48,38 49,24 48,67 48,89 Ír font 132,54 135,14 133,23 138.871 Japan yen* 76,50 77,70 76,76 77,06 Kanadai dollár 69,05 70,45 69,67 70,01 Kuvaiti dinár 289,25 291,75 290,83 292,21 Német márka 54,40 55,36 54,71 54,95§ Norvég korona 12,77 13.01 12,84 12.980 Olasz líra** 54,54 55,82 54,97 55,29 : Osztrák sch.* 773,51 787,11 777,96 781,36 Portugál escudo* 58,86 59,96 59,00 59,28 : Spanyol peseta 76,04 77,56 76,35 76,73 Svájci frank ■ X58.77 59,85 \ 59,19 59,47f Svéd korona 11,46 11,72 11,49 11,55 USA-doiiár 87.23 88.79 87,78 88,18| ECU (K P.) 105,38 107,34 106,15 106,65

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom