Észak-Magyarország, 1993. április (49. évfolyam, 76-100. szám)
1993-04-28 / 98. szám
1993. Április 28., Szerda Viszony(lat)ok ESZAK-Magyarország 9 Kilakoltatják Tatabánya (MTI) — Rövidesen kilakoltatási hullám kezdődik Tatabányán. A városi önkormányzat úgy döntött, hogy három újvárosi háztömbből kilakoltatja az önkéntes lakásfoglalókat és azokat, akik antiszociális viselkedésükkel zavaiják a környék nyugalmát. A drákói intézkedésre a lakosság tiltakozása késztette a képviselőket. Az újvárosi Ü, T és Ty jelű épületekben 160 család él, közülük 60- nak jelentős lakbér, közszolgáltatási díjhátraléka van és a legalapvetőbb együttélési szabályok betartását is semmibe veszik. Sokan feltöréssel, önkényesen foglalták el lakásukat. Az önkormányzat most megbízta a Városgondnokság Rt. szakembereit, hogy pontosan méijék fel kik azok, akik szociális helyzetük miatt képtelenek tartozásuk kiegyenlítésére, és kik azok, akik nem is akarnak fizetni. Egyenként minden lakót felkeresnek, s a helyszíni szemle függvényében döntenek a további lakhatóságról. Az indokolatlanul nem fizetőkkel szemben eljárást indítanak. Az önkényes lakás- foglalókat, illetve azokat, akiknek a kiköltöztetését már hatóság vagy bíróság elrendelte, karhatalmi segítséggel az utcára teszik. A város szükséglakásai ugyanis már túlzsúfoltak. (Holnapi számunkban megkérdezzük: sor kerül-e hasonló lépésekre Miskolcon.) A közjogi kamarákról Budapest (MTI) — A piaci elven működő magyar gazdaságban olyan problémák is a felszínre kerültek, amelyeknek a megoldásához sem a kormányzati eszközök, sem a meglévő érdekképviseletek lehetőségei nem elegendők. Dr. Tolnay Lajos, a Magyar Gazdasági Kamara elnöke a közjogi ipari és kereskedelmi kamarák létrehozásában és megfelelő működtetésében látja a megoldás kulcsát. □ Voltaképpen mit fed a „közjogi kamara” fogalma? - kérdeztük az MGK elnökét. • Az egykor - a háború előtt - jól működő kamaráktól az állam elvett számos feladatkört, amelyek az egyéni vállalkozók életében meghatározó fontosságúak voltak. E vállalkozói kör újraéledésével szükséges, hogy az őket érintő témák megint a vállalati önkormányzatok döntési jogkörébe helyeződjenek vissza. Azaz: a végrehajtásra a vállalatok által választott testület, illetve az általa irányított szervezet kapjon felhatalmazást. □ Milyen eredmény várható egy ilyen irányú változástól? • A közjogi kamara - köztestületként - továbbra is ellátja majd a klasszikus kamarai tennivalókat. Információkat szolgáltat, elősegíti a kereskedelem fejlesztését, etikai ügyekben lát el képviseletet, gazdaságszervező tevékenységében pedig a kormányzati szervek partnere. Részben viszont új feladatokat is átvállalna. Olyanokat, mint a cégnyilvántartással kapcsolatos munka, a csődiroda működtetése, s bekapcsolódna a hatósági engedélyezések folyamatába, a szakképzésbe, a vizsgáztatásba és más hasonló tevékenységbe. Ezenkívül fontos szerepet vállalna a vállalkozások élénkítésében, fejlesztésében, a külpiaci kapcsolatok kiépítésében és az export-ösztönzésben is. Mindezt a ma ismert módozatoknál olcsóbban, szakszerűbben, a vállalatok által szükség szerint befolyásolhatóan teheti. Az ENSZ-embargó Washington (MTI) — Beható viták után a magyar gazdaságra kedvezően alakult a Szerbia elleni új rendszabályok értelmezése keddre virradóra az ENSZ illetékes bizottságában. Elfogadták a magyar indítványt, hogy a dunai tranzitforgalomra a korábbi szankciók keretében kiadott engedélyek tíznapos türelmi időre érvénvben maradhassanak: a Csurka István a Magyar Ut és az MDF viszonyáról Budapest. (MTI) — Csurka István, az MDF elnökségi tagja, a Magyar Út mozgalom megalapítója hétfőn az MTI munkatársának nyilatkozva kijelentette: megfelel a valóságnak, hogy számára fontosabb volt a Magyar Út Körök pécsi tanácskozása, mint az MDF Országos Választmányának alakuló ülése. - A választmányi ülés előtt beharangozott viták sem voltak valami kecsegtetőek számomra - mondta d Csurka István -, de a Magyar Út szervezése, „vil ágba borítása” jelenleg mindennél fontosabb. Csurka cáfolta, hogy bármikor is kifejezésre juttatta volna lemondási szándékát az MDF elnökségi. tagságáról, de utalt azokra a nyilatkozataira, miszerint: ha az MDF elfogadja a Magyar Út „szolgálatát”, akkor nincs ok a válásra, de ha továbbra is durva és kirekesztő jellegű megnyilvánulásokat tapasztal maga ellen, akkor természetesen el kell gondolkodnia. Pontosítva szombati pécsi kijelentését, az író-politikus kijelentette : ha az MDF és a liberális pártok bármelyike között a frigy kétségbevonhatatlan jeleit látja, vagy akár kézfogót az MDF vezetősége részéről, akkor egy percig sem marad tovább az MDF-ben. Ennek okaként azt jelölte meg, hogy az MDF és a liberális pártok akármelyiké tűz és víz, s összeházasításuk - tisztán annak reményében, hogy a meggyengült MDF meg tudja tartani kormányCsurka István Fotók: ÉM-repro zati pozícióit - számára elképzelhetetlen. Ugyanakkor annak a meggyőződésének adott hangot, hogy ha az MDF elvállalná a Magyar Út céljait, és a választásokig hátralévő időben megkísérelné azokat elérni, akkor a pártnak olyan esélyei nyílhatnának, amelyek feleslegessé tennék a liberális pártokkal való alkudozást. Mivel azonban az MDF ezt nem fogadja el, a Magyar Út kénytelen a saját lábára állni. Csurka István leszögezte: most az MDF és a kormány politikai többségét semmi sem fenyegeti, és sem a Magyar Út néhány képviselője, sem pedig ó maga nem forgat a fejében olyasmit, ami a választásokig hátralévő időben megnehezítené a kormány helyzetét, vagy kormányválságot idézne elő. Nyomatékosan hangsúlyozta, hogy semmi olyat nem kívánnak megtenni, ami idő előtti választásokhoz vezet, tehát a Magyar Út ilyen értelemben kiszámítható. A Magyar Út nem vállalja olyan helyzet létrejöttét, amelyikben már a következő ciklusra osztanak el a háttérben bizonyos pozíciókat, és ennek érdekében szervezik meg a választási kampányt - hangsúlyozta Csurka István. Hozzátette: politikai dolgozatban kívánja kifejteni mindezeket a gondolatokat, és azok benne lesznek a Magyar Út mozgalom programjában is. ígérete szerint rövid időn belül egy olyan politikai mozgalom lép színre, amely nem párt, de mégis nagyon jelentős kulturális, társadalmi és politikai erővé válik. Az író-politikus megítélése szerint az MDF tagságának jelentős része a Magyar Út Köröknek is tagja, de ide tartoznak kisgazda és kereszténydemokrata párttagok, valamint olyanok is, akik nem tagjai egyik pártnak sem. Őket a rendszerváltoztatás elégtelensége, az általános elégedetlenség, a magyarság éppen a rendszerváltozás dátuma óta elszenvedett súlyos sérelmei, kiszorított helyzete egyesíti a Magyar Út mozgalomban. Jeszenszky Géza külügyminiszter a román-magyar kapcsolatokról Bukarest (MTI) — Magyarország nem előfeltételeket támaszt egy magasszintű román-magyar találkozó kérdésében, hanem azt szeretné látni, hogy készség van a megoldásra, az előrelépésre - hangoztatta Jeszenszky Géza abban az inteijúban, amelyet a Bukarestben megjelenő Romániai Magyar Szó hétfőn délután terjesztésre kerülő számának adott. A magyar külügyminiszter szerint bár az elmúlt három évben már többször volt olyan pillanat, amikor azt hitte, kitűzhetik romániai hivatalos látogatásának időpontját, mindig közbeszólt valami, ami számára lehetetlenné tette ezt. Most is van ilyen kérdés, amely a Székelyfoldön élő magyar lakosság érzéseit felkavarta - utalt a székelyföldi prefektusok kinevezésére.. Jeszenszky Géza a terjedelmes interjúban „óriási elmulasztott alkalomnak” nevezte az 1989-es romániai fordulatot közvetlenül követő időszakot egy román-magyar kiegyezést illetően. Hangsúlyozta, hogy a legutóbbi gyulai találkozó iránti óriási érdeklődés is jelezte: a magyar társadalom szeretné, ha radikálisan megváltozna, megjavulna a román-magyar viszony. Maga a találkozó arra nyújtott alkalmat, hogy „mindkét fél világosan lássa: az adott pillanatban a másik félnek mi az álláspontja”. Jeszenszky Géza kijelentette, hogy Teodor Melescanu román külügyminisztert, aki erdélyi születésű és ismeri a helyzetet, alkalmas személynek tartja a közeledés előmozdítására. A román-magyar tárgyalások érdemi témáiról szólva kifejtette: „Indokolatlan, és bizonyos szempontból érthetetlen is mindent az alapszerződésre tenni fel és azon belül is kiemelni egy bizonyos kérdést, a határok ügyét, ami tulajdonképpen nem kérdés. Az új Magyarország ezt soha nem vetette fel, nincs területi igénye, elismerjük, tiszteletben tartjuk a békeszerződést. Egy nemzetközileg aláírt békeszerződés sokkal erősebb dokumentum, mint akármilyen kétoldalú deklaráció vagy kétoldalú szerződés”. A magyar külügyminiszter véleménye szerint - amelyet elmondott román partnerének is Gyulán - egy szerződés betetőzése kell, hogy legyen két állam jó viszonyának. A továbbiakban rámutatott: „A magyar-román viszonyban van néhány megoldatlan probléma... A romániai magyarságnak vannak nagyon jogos kívánságai... Ha ezekben megoldás születik, ha a romániai magyarság megelégedett lesz - tényleg ez az egyedüli, igazi akadály - , akkor valóban van értelme szerződést kötni. Százszor elmondtuk, hogy a kisebbségek ellenére, a kisebbségek feje fölött nem fogunk szerződést kötni, mert álszent dolog lenne.” Mindez vonatkozik a sokat emlegetett felsőbb szintű találkozókra is - tette hozzá. „Mi úgy véljük, túl vagyunk az ismerkedésen, tudjuk, a másik félnek mik a gondolatai, félelmei, szándékai, reményei. Itt frontáttörésre van szükség. Ez pedig azt jelenti: ha a romániai magyarsággal valóban leülnek tárgyalni, és azokban a kérdésekben, amelyeket az ottani magyarság felvet, közös megállapodás tud születni, akkor mi tiszta lelkiismerettel mehetünk bele bármilyen egyezménybe”. Ez nagyon megkönnyítené nemcsak az alapszerződés szövegéről történő megegyezést, hanem - ami ennél sokkal fontosabb - azonnal létrejöhetne a tartós román-magyar jó viszony. Ami a határkérdést illeti, „amennyiben az ottani magyarságnak intézményes biztosítékai vannak jogai tekintetében, akkor gondolkozhatunk akár újabb fogalmazásokban. Egyébként az egész határkérdés a békeszerződéseknek csak egy kis eleme. A '19-es békeszerződésnek nagyon lényeges elemei voltak a kisebbségvédelmi egyezmények, amelyeket Románia is aláírt”. Jeszenszky Géza hangsúlyozta, hogy a kisebbségi kérdés mellett a gyakorlati együttműködés az igazi próbája a jó viszonynak. Kifejezte reményét, hogy a húsvét hetében ideiglenesen megnyílt határátkelőhelyeket sikerül véglegesíteni. Az interjú befejező részében, amikor a székelyföldi lakosság érzéseit felkavaró döntésről szólt, a magyar külügyminiszter annak a véleményének adott hangot, hogy Romániában sok von álon születnek a döntések, és amikor a külügyi vagy más vonalon olvadás történik, akkor egy másik tárca nehezíti a dolgokat. Párizs (MTI) — A volt kommunista országok protekcionizmussal vádolják a Nyugatot - állapítja meg keddi számában a La Croix című francia lap, a G7 által szervezett tokiói tanácskozásról szóló beszámolójában. A lap idézi Kádár Béla, a nemzetközi gazdasági kapcsolatok miniszterének kijelentését: a Nyugat magatartásában „az újprotekcionizmus”, bizonyos elemei jelentkeznek” , holott ehelyett a gazdasági diplomácia eszmegállapítva, hogy a berlini fal leomlása után jelentkezett eufórikus hangulat mára eltűnt a kelet-nyugati gazdasági kapcsolatokból; „A Nyugat ezúttal is amellet kardoskodott, hogy a gazdasági légkör még nem jó a keleti országokban, még sok mindent kell megváltoztatni ahhoz, hogy ne tegyék bátortalanná a nyugati beruházókat. A Kelet viszont visszavágta a labdát a Nyugat térfelére” - írja a otviqIxT O rrnvi' ni- r-»---------JEGYZET--------P eveeá, c*atta£oá Fecske Csaba Olvasom (irigykedve), hogy milyen pontosan közlekednek a vonatok Svájcban. Az egyik szövetségi vasúti társaság szóvivője azt nyilatkozta, hogy 1992-ben a vonatok 80 százaléka egy percnél, míg a vonatok 90 százaléka öt percnél kisebb késéssel közlekedett a helvéciai síneken. Öt perc - hát mi az Istenkém?! Ha öt percet késik az órám (Rakéta szegény) utána se állítom. Ugyan mi az ördögnek, amikor a vonat, amellyel utazni szoktam, álltó helyében, már induláskor többet késik. így aztán azok is elérhetik, akik egyébként lekéstek volna. Minden rosszban van valami jó. Ilyen értelemben nálunk rengeteg a jó. S vasútilag az órám is pontosnak tekinthető. Kár volna eldobni még. A külföldi tőke nálunk Budapest (MTI)—A statisztika szerint az első negyedévben 1.069 újabb külföldi érdekeltségű cég alakult az országban, a befektetett tőke nagysága pedig az első három hónapban 15,3 milliárd forintnak megfelelő összeget tett ki. A vegyes vállalkozások alapítói vagyonában egyre nagyobb hányadot tesz ki a külföldi tőke. Aránya az 1989 évi 24,1 százalékról mostanára 77 százalékra növekedett. Az alapítói vagyonnal kapcsolatban azonban a statisztikusok megjegyzik, hogy ez a szám nem tükrözi az alapítást követő tőkeemeléseket, illetve -csökkentéseket, sem azt a külföldi tőkét, amely a már meglévő külföldi érdekeltségű vállalkozásokba áramlik. A háromezres kormányhatározatok Budapest (MTI) — A Miniszterelnöki Hivatal nem bocsátja Haraszti Miklós rendelkezésére azokat a kormánydöntéseket, amelyekkel a kabinet állami vagyont juttat alapítványoknak - erről a szabaddemokrata képviselő tájékoztatta az MTI-t kedden. A döntést tudtul adó levélben Kajdi József miniszterelnökségi államtitkár több indokot is felsorol: hiányolja a határozatok pontos tárgymegjelölését, illetve számát, majd arra hivatkozik, hogy a képviselőkjog- állásáról szóló törvény - amelynek alapján Haraszti Miklós a dokumentumokat kérte- nem jelent „korlátlan hozzáférési jogot a közigazgatási iratok tekintetében az egyes képviselők számára.” Végezetül megállapítja: a képviselő által kért iratok olyan mértékű áttekintést adnának a kormányzat egészének működéséről, amely - a kormány alkotmányos felelőssége értelmében- az egyes képviselőt nem, csak az Ország- gyűlést és annak bizottságait illeti meg. Haraszti Miklós a hírügynökség munkatársának úgy értékelte: a válasz bizonyítani látszik, hogy a mostanában sokat emlegetett kormányhatározatok - a kabinet állításával ellentétben - valóban titkosak, ugyanis a képviselők jogállásáról szóló törvény Kajdi József által idézett 9. paragrafusa korlátozás nélkül mondja ki, hogy az állami szervek kötelesek az országgyűlési képviselőket „megbízatásuk ellátásában támogatni és részükre a munkájukhoz szükséges felvilágosítást megadni”. A képviselő szerint a levelében megjelölt tárgy meghatározása nem is lehetett volna pontosabb, ugyanis ő mindazoknak a kormánydöntéseknek a szövegét kérte, amelyekkel alapítványoknak állami vagyont juttatnak. Az államtitkár válasza - Haraszti Miklós értelmezésében - azt jelenti, hogy akárcsak régen, a kormány maga dönti el, milyen mértékben óhajt eleget tenni a törvényeknek.- A 3000-es határozatokkal megsértették az államháztartási törvényt, amely előírja: minden egyes állampolgárnak joga van tudni a közvagyon ingyenes átadásáról. Az ilyen lépésekről egyébként eleve külön törvényt kell hozni. A levélben közöltek azt jelentik, hogy nemcsak az állampolgárok, hanem a képviselők sem szerezhetnek tudomást a kormány határozatairól, holott ennek jogát a törvény biztosítja, még akkor is, ha a határozatok titkosak. Amennyiben nincs több, eddig napvilágra még nem került alapítványi juttatás, akkor érthetetlen az államtitkár elzárkózása - fiangsúKádár a protekcionizmusról
