Észak-Magyarország, 1993. április (49. évfolyam, 76-100. szám)

1993-04-28 / 98. szám

1993. Április 28., Szerda Viszony(lat)ok ESZAK-Magyarország 9 Kilakoltatják Tatabánya (MTI) — Rövidesen kilakoltatási hullám kezdődik Tatabányán. A városi önkor­mányzat úgy döntött, hogy három újvárosi háztömbből kilakoltatja az önkéntes lakásfoglalókat és azokat, akik antiszociális viselke­désükkel zavaiják a környék nyu­galmát. A drákói intézkedésre a lakosság tiltakozása késztette a képviselőket. Az újvárosi Ü, T és Ty jelű épüle­tekben 160 család él, közülük 60- nak jelentős lakbér, közszolgálta­tási díjhátraléka van és a legalap­vetőbb együttélési szabályok be­tartását is semmibe veszik. Sokan feltöréssel, önkényesen foglalták el lakásukat. Az önkormányzat most megbízta a Városgondnok­ság Rt. szakembereit, hogy ponto­san méijék fel kik azok, akik szo­ciális helyzetük miatt képtelenek tartozásuk kiegyenlítésére, és kik azok, akik nem is akarnak fizetni. Egyenként minden lakót felke­resnek, s a helyszíni szemle függ­vényében döntenek a további lak­hatóságról. Az indokolatlanul nem fizetőkkel szemben eljárást indítanak. Az önkényes lakás- foglalókat, illetve azokat, akik­nek a kiköltöztetését már hatóság vagy bíróság elrendelte, karha­talmi segítséggel az utcára teszik. A város szükséglakásai ugyanis már túlzsúfoltak. (Holnapi számunkban megkér­dezzük: sor kerül-e hasonló lépé­sekre Miskolcon.) A közjogi kamarákról Budapest (MTI) — A piaci elven működő magyar gazdaságban olyan problémák is a felszínre ke­rültek, amelyeknek a megoldásá­hoz sem a kormányzati eszközök, sem a meglévő érdekképviseletek lehetőségei nem elegendők. Dr. Tolnay Lajos, a Magyar Gazdasá­gi Kamara elnöke a közjogi ipari és kereskedelmi kamarák létre­hozásában és megfelelő működte­tésében látja a megoldás kulcsát. □ Voltaképpen mit fed a „közjogi kamara” fogalma? - kérdeztük az MGK elnökét. • Az egykor - a háború előtt - jól működő kamaráktól az állam el­vett számos feladatkört, amelyek az egyéni vállalkozók életében meghatározó fontosságúak vol­tak. E vállalkozói kör újraéledé­sével szükséges, hogy az őket érintő témák megint a vállalati önkormányzatok döntési jogköré­be helyeződjenek vissza. Azaz: a végrehajtásra a vállalatok által választott testület, illetve az ál­tala irányított szervezet kapjon felhatalmazást. □ Milyen eredmény várható egy ilyen irányú változástól? • A közjogi kamara - köztestü­letként - továbbra is ellátja majd a klasszikus kamarai tennivaló­kat. Információkat szolgáltat, elő­segíti a kereskedelem fejleszté­sét, etikai ügyekben lát el képvi­seletet, gazdaságszervező tevé­kenységében pedig a kormányza­ti szervek partnere. Részben vi­szont új feladatokat is átvállalna. Olyanokat, mint a cégnyilvántar­tással kapcsolatos munka, a csőd­iroda működtetése, s bekapcso­lódna a hatósági engedélyezések folyamatába, a szakképzésbe, a vizsgáztatásba és más hasonló te­vékenységbe. Ezenkívül fontos szerepet vállalna a vállalkozások élénkítésében, fejlesztésében, a külpiaci kapcsolatok kiépítésé­ben és az export-ösztönzésben is. Mindezt a ma ismert módozatok­nál olcsóbban, szakszerűbben, a vállalatok által szükség szerint befolyásolhatóan teheti. Az ENSZ-embargó Washington (MTI) — Beható vi­ták után a magyar gazdaságra kedvezően alakult a Szerbia elle­ni új rendszabályok értelmezése keddre virradóra az ENSZ illeté­kes bizottságában. Elfogadták a magyar indítványt, hogy a dunai tranzitforgalomra a korábbi szankciók keretében kiadott en­gedélyek tíznapos türelmi időre érvénvben maradhassanak: a Csurka István a Magyar Ut és az MDF viszonyáról Budapest. (MTI) — Csurka Ist­ván, az MDF elnökségi tagja, a Magyar Út mozgalom megalapí­tója hétfőn az MTI munkatársá­nak nyilatkozva kijelentette: megfelel a valóságnak, hogy szá­mára fontosabb volt a Magyar Út Körök pécsi tanácskozása, mint az MDF Országos Választmányá­nak alakuló ülése. - A választmá­nyi ülés előtt beharangozott viták sem voltak valami kecsegtetőek számomra - mondta d Csurka Ist­ván -, de a Magyar Út szervezése, „vil ágba borítása” jelenleg min­dennél fontosabb. Csurka cáfolta, hogy bármikor is kifejezésre juttatta volna lemon­dási szándékát az MDF elnöksé­gi. tagságáról, de utalt azokra a nyilatkozataira, miszerint: ha az MDF elfogadja a Magyar Út „szolgálatát”, akkor nincs ok a válásra, de ha továbbra is durva és kirekesztő jellegű megnyilvá­nulásokat tapasztal maga ellen, akkor természetesen el kell gon­dolkodnia. Pontosítva szombati pécsi kije­lentését, az író-politikus kijelen­tette : ha az MDF és a liberális pár­tok bármelyike között a frigy kétségbevonhatatlan jeleit látja, vagy akár kézfogót az MDF veze­tősége részéről, akkor egy percig sem marad tovább az MDF-ben. Ennek okaként azt jelölte meg, hogy az MDF és a liberális pártok akármelyiké tűz és víz, s össze­házasításuk - tisztán annak re­ményében, hogy a meggyengült MDF meg tudja tartani kormány­Csurka István Fotók: ÉM-repro zati pozícióit - számára elképzel­hetetlen. Ugyanakkor annak a meg­győződésének adott hangot, hogy ha az MDF elvállalná a Magyar Út céljait, és a választásokig hát­ralévő időben megkísérelné azo­kat elérni, akkor a pártnak olyan esélyei nyílhatnának, amelyek fe­leslegessé tennék a liberális pár­tokkal való alkudozást. Mivel azonban az MDF ezt nem fogad­ja el, a Magyar Út kénytelen a sa­ját lábára állni. Csurka István leszögezte: most az MDF és a kormány politikai több­ségét semmi sem fenyegeti, és sem a Magyar Út néhány képvise­lője, sem pedig ó maga nem for­gat a fejében olyasmit, ami a vá­lasztásokig hátralévő időben megnehezítené a kormány hely­zetét, vagy kormányválságot idézne elő. Nyomatékosan hangsúlyozta, hogy semmi olyat nem kívánnak megtenni, ami idő előtti választá­sokhoz vezet, tehát a Magyar Út ilyen értelemben kiszámítható. A Magyar Út nem vállalja olyan helyzet létrejöttét, amelyikben már a következő ciklusra oszta­nak el a háttérben bizonyos pozí­ciókat, és ennek érdekében szer­vezik meg a választási kampányt - hangsúlyozta Csurka István. Hozzátette: politikai dolgozatban kívánja kifejteni mindezeket a gondolatokat, és azok benne lesz­nek a Magyar Út mozgalom prog­ramjában is. ígérete szerint rövid időn belül egy olyan politikai mozgalom lép színre, amely nem párt, de mégis nagyon jelentős kulturális, tár­sadalmi és politikai erővé válik. Az író-politikus megítélése sze­rint az MDF tagságának jelentős része a Magyar Út Köröknek is tagja, de ide tartoznak kisgazda és kereszténydemokrata párt­tagok, valamint olyanok is, akik nem tagjai egyik pártnak sem. Őket a rendszerváltoztatás elég­telensége, az általános elégedet­lenség, a magyarság éppen a rendszerváltozás dátuma óta el­szenvedett súlyos sérelmei, kiszo­rított helyzete egyesíti a Magyar Út mozgalomban. Jeszenszky Géza külügyminiszter a román-magyar kapcsolatokról Bukarest (MTI) — Magyaror­szág nem előfeltételeket támaszt egy magasszintű román-magyar találkozó kérdésében, hanem azt szeretné látni, hogy készség van a megoldásra, az előrelépésre - hangoztatta Jeszenszky Géza ab­ban az inteijúban, amelyet a Bu­karestben megjelenő Romániai Magyar Szó hétfőn délután ter­jesztésre kerülő számának adott. A magyar külügyminiszter sze­rint bár az elmúlt három évben már többször volt olyan pillanat, amikor azt hitte, kitűzhetik ro­mániai hivatalos látogatásának időpontját, mindig közbeszólt va­lami, ami számára lehetetlenné tette ezt. Most is van ilyen kérdés, amely a Székelyfoldön élő magyar lakosság érzéseit felkavarta - utalt a székelyföldi prefektusok kinevezésére.. Jeszenszky Géza a terjedelmes interjúban „óriási elmulasztott alkalomnak” nevezte az 1989-es romániai fordulatot közvetlenül követő időszakot egy román-ma­gyar kiegyezést illetően. Hangsú­lyozta, hogy a legutóbbi gyulai ta­lálkozó iránti óriási érdeklődés is jelezte: a magyar társadalom sze­retné, ha radikálisan megváltoz­na, megjavulna a román-magyar viszony. Maga a találkozó arra nyújtott alkalmat, hogy „mindkét fél világosan lássa: az adott pil­lanatban a másik félnek mi az ál­láspontja”. Jeszenszky Géza kije­lentette, hogy Teodor Melescanu román külügyminisztert, aki erdélyi születésű és ismeri a hely­zetet, alkalmas személynek tart­ja a közeledés előmozdítására. A román-magyar tárgyalások érde­mi témáiról szólva kifejtette: „In­dokolatlan, és bizonyos szem­pontból érthetetlen is mindent az alapszerződésre tenni fel és azon belül is kiemelni egy bizonyos kér­dést, a határok ügyét, ami tu­lajdonképpen nem kérdés. Az új Magyarország ezt soha nem ve­tette fel, nincs területi igénye, elismerjük, tiszteletben tartjuk a békeszerződést. Egy nemzetközi­leg aláírt békeszerződés sokkal erősebb dokumentum, mint akár­milyen kétoldalú deklaráció vagy kétoldalú szerződés”. A magyar külügyminiszter véle­ménye szerint - amelyet elmon­dott román partnerének is Gyu­lán - egy szerződés betetőzése kell, hogy legyen két állam jó vi­szonyának. A továbbiakban rá­mutatott: „A magyar-román vi­szonyban van néhány megoldat­lan probléma... A romániai ma­gyarságnak vannak nagyon jogos kívánságai... Ha ezekben meg­oldás születik, ha a romániai ma­gyarság megelégedett lesz - tény­leg ez az egyedüli, igazi akadály - , akkor valóban van értelme szer­ződést kötni. Százszor elmond­tuk, hogy a kisebbségek ellenére, a kisebbségek feje fölött nem fo­gunk szerződést kötni, mert ál­szent dolog lenne.” Mindez vonat­kozik a sokat emlegetett felsőbb szintű találkozókra is - tette hoz­zá. „Mi úgy véljük, túl vagyunk az ismerkedésen, tudjuk, a másik félnek mik a gondolatai, félelmei, szándékai, reményei. Itt frontát­törésre van szükség. Ez pedig azt jelenti: ha a romániai magyarság­gal valóban leülnek tárgyalni, és azokban a kérdésekben, amelye­ket az ottani magyarság felvet, közös megállapodás tud születni, akkor mi tiszta lelkiismerettel mehetünk bele bármilyen egyez­ménybe”. Ez nagyon megkönnyí­tené nemcsak az alapszerződés szövegéről történő megegyezést, hanem - ami ennél sokkal fonto­sabb - azonnal létrejöhetne a tar­tós román-magyar jó viszony. Ami a határkérdést illeti, „amennyiben az ottani magyar­ságnak intézményes biztosítékai vannak jogai tekintetében, akkor gondolkozhatunk akár újabb fo­galmazásokban. Egyébként az egész határkérdés a békeszerző­déseknek csak egy kis eleme. A '19-es békeszerződésnek nagyon lényeges elemei voltak a kisebb­ségvédelmi egyezmények, amelyeket Románia is aláírt”. Je­szenszky Géza hangsúlyozta, hogy a kisebbségi kérdés mellett a gyakorlati együttműködés az igazi próbája a jó viszonynak. Ki­fejezte reményét, hogy a húsvét hetében ideiglenesen megnyílt határátkelőhelyeket sikerül véglegesíteni. Az interjú befejező részében, amikor a székelyföldi lakosság érzéseit felkavaró dön­tésről szólt, a magyar külügy­miniszter annak a véleményének adott hangot, hogy Romániában sok von álon születnek a döntések, és amikor a külügyi vagy más vo­nalon olvadás történik, akkor egy másik tárca nehezíti a dolgokat. Párizs (MTI) — A volt kommu­nista országok protekcionizmus­sal vádolják a Nyugatot - állapít­ja meg keddi számában a La Croix című francia lap, a G7 által szer­vezett tokiói tanácskozásról szóló beszámolójában. A lap idézi Kádár Béla, a nem­zetközi gazdasági kapcsolatok miniszterének kijelentését: a Nyugat magatartásában „az új­protekcionizmus”, bizonyos ele­mei jelentkeznek” , holott ehe­lyett a gazdasági diplomácia esz­megállapítva, hogy a berlini fal leomlása után jelentkezett eu­fórikus hangulat mára eltűnt a kelet-nyugati gazdasági kapcso­latokból; „A Nyugat ezúttal is amellet kar­doskodott, hogy a gazdasági lég­kör még nem jó a keleti orszá­gokban, még sok mindent kell megváltoztatni ahhoz, hogy ne tegyék bátortalanná a nyugati beruházókat. A Kelet viszont visszavágta a lab­dát a Nyugat térfelére” - írja a otviqIxT O rrnvi' ni- r-»---------JEGYZET--------­P eveeá, c*atta£oá Fecske Csaba Olvasom (irigykedve), hogy milyen pontosan közlekednek a vonatok Svájc­ban. Az egyik szövetségi vasúti társaság szóvivője azt nyilatkozta, hogy 1992-ben a vonatok 80 százaléka egy percnél, míg a vonatok 90 százaléka öt percnél kisebb késéssel közlekedett a helvéciai síneken. Öt perc - hát mi az Istenkém?! Ha öt percet késik az órám (Rakéta szegény) utána se állítom. Ugyan mi az ördögnek, amikor a vonat, amellyel utazni szok­tam, álltó helyében, már induláskor töb­bet késik. így aztán azok is elérhetik, akik egyébként lekéstek volna. Minden rosszban van valami jó. Ilyen értelem­ben nálunk rengeteg a jó. S vasútilag az órám is pontosnak tekinthető. Kár volna eldobni még. A külföldi tőke nálunk Budapest (MTI)—A statisztika szerint az első negyedévben 1.069 újabb külföldi érdekeltségű cég alakult az országban, a be­fektetett tőke nagysága pedig az első három hónapban 15,3 milliárd forintnak megfelelő összeget tett ki. A vegyes vállalkozások ala­pítói vagyonában egyre nagyobb hányadot tesz ki a külföldi tőke. Aránya az 1989 évi 24,1 százalékról mostanára 77 százalékra növekedett. Az alapítói vagyonnal kapcso­latban azonban a statisztikusok megjegy­zik, hogy ez a szám nem tükrözi az alapítást követő tőkeemeléseket, illetve -csökken­téseket, sem azt a külföldi tőkét, amely a már meglévő külföldi érdekeltségű vál­lalkozásokba áramlik. A háromezres kormányhatározatok Budapest (MTI) — A Miniszterelnöki Hivatal nem bocsátja Haraszti Miklós ren­delkezésére azokat a kormánydöntéseket, amelyekkel a kabinet állami vagyont juttat alapítványoknak - erről a szabaddemokra­ta képviselő tájékoztatta az MTI-t kedden. A döntést tudtul adó levélben Kajdi József miniszterelnökségi államtitkár több in­dokot is felsorol: hiányolja a határozatok pontos tárgymegjelölését, illetve számát, majd arra hivatkozik, hogy a képviselőkjog- állásáról szóló törvény - amelynek alapján Haraszti Miklós a dokumentumokat kérte- nem jelent „korlátlan hozzáférési jogot a közigazgatási iratok tekintetében az egyes képviselők számára.” Végezetül megálla­pítja: a képviselő által kért iratok olyan mértékű áttekintést adnának a kormány­zat egészének működéséről, amely - a kor­mány alkotmányos felelőssége értelmében- az egyes képviselőt nem, csak az Ország- gyűlést és annak bizottságait illeti meg. Haraszti Miklós a hírügynökség munkatár­sának úgy értékelte: a válasz bizonyítani látszik, hogy a mostanában sokat emlege­tett kormányhatározatok - a kabinet állítá­sával ellentétben - valóban titkosak, ugyan­is a képviselők jogállásáról szóló törvény Kajdi József által idézett 9. paragrafusa korlátozás nélkül mondja ki, hogy az álla­mi szervek kötelesek az országgyűlési képviselőket „megbízatásuk ellátásában támogatni és részükre a munkájukhoz szükséges felvilágosítást megadni”. A képviselő szerint a levelében megjelölt tárgy meghatározása nem is lehetett volna pontosabb, ugyanis ő mindazoknak a kor­mánydöntéseknek a szövegét kérte, ame­lyekkel alapítványoknak állami vagyont juttatnak. Az államtitkár válasza - Haraszti Miklós értelmezésében - azt jelenti, hogy akárcsak régen, a kormány maga dönti el, milyen mértékben óhajt eleget tenni a törvények­nek.- A 3000-es határozatokkal megsértették az államháztartási törvényt, amely előírja: minden egyes állampolgárnak joga van tudni a közvagyon ingyenes átadásáról. Az ilyen lépésekről egyébként eleve külön törvényt kell hozni. A levélben közöltek azt jelentik, hogy nemcsak az állampolgárok, hanem a képviselők sem szerezhetnek tu­domást a kormány határozatairól, holott ennek jogát a törvény biztosítja, még akkor is, ha a határozatok titkosak. Amennyiben nincs több, eddig napvilágra még nem került alapítványi juttatás, akkor érthetet­len az államtitkár elzárkózása - fiangsú­Kádár a protekcionizmusról

Next

/
Oldalképek
Tartalom