Észak-Magyarország, 1993. április (49. évfolyam, 76-100. szám)
1993-04-20 / 91. szám
Megyei Körkép 1993. Április 20., Kedd 4 ÉSZAK-Magyarország Munkaterület átadás Cigándon Fekete Béla Cigánd (ÉM) - Április 13. Vigasztalan, szeszélyes idő, az eső dühödten ostromolja a vidéket. Hideg van. Sárospatakot elhagyva Cigánd felé, gyérül a forgalom. Túl a település utolsó házain, a kompig sarat dagasztanak a gépkocsik kerekei. Autók sorjáznak a kevésbé maszatos kupacok mellett, felhajtott gallérú utasaik csoportba verődve, ernyők alatt lepedőnyi térképet böngésznek. A térség önkormányzatainak képviselői, a foldátadó és -rendező bizottság tagjai, a Strabag Hungária Építő Kft. szakemberei, a Vízügyi és a Miskolci Közúti Igazgatóság megbízottai. Folyik a leendő új Tisza-híd munkaterületének átadása. Közel kilenc hónapot emésztett fel a földtulajdonjog tisztázása, hogy megkezdődjék az érdemi munka. Mennyi volt és maradt mára az állami tulajdonból, mennyinek volt kezelője a már nem létező téesz, s mennyi jutott kárpótlásul a leendő újgazdáknak. Hiszen a folyó két partján, közel 18 és félhektárnyi földet „emészt” fel az új létesítmény. Ezen az oldalon minden rendben. Az érdekeltek megegyeztek, s a kissé megko-' pott komp háromszor fordul az autóskaravánnal a túloldalra. Bővül a társaság a dombrádi, a tiszakajári, kécskei képviselőkkel. Lassan kialakul a hídépítésre kijelölt terület, a hozzávezető, mintegy 5,5 km út helye, benne a híd félkilométer hosszúságban. Á kijelölő karók helyükre kerülnek, s Az új híd Cigándtól északkeleti irányba, Kécske előtt íveli át a Tiszát Fotó: EM-repró Laczó József a jelenlévők tovább tanácskoznak, vitatkoznak a következő munkafázison. A vaskos jegyzőkönyvek lassan megtelnek hitelesítő aláírásokkal. Nyugvópont csakúgy a hídépítők, a közúti igazgatóság, mind a Tisza két partja mellett élőknek, akik a tél beálltát követően hosszú vargabetűket írtak le közúton, hogy célba jussanak. Az öreg, megfáradt komp lehet, hogy „múzeumba” kerül, de az is lehet, hogy más tájon könnyíti az arra rászorulók utazását. A késő délutánba csúszó procedúra véget ért. A leendő cigándi Tisza-híd ünnepélyes alapkő letételére várhatóan májusban kerül sor, s függetlenül a szeszélyes áprilisi időjárástól a közeli napokban megélénkül ez a táj, a kivitelező, a Strabag Hungária Építő lift. felvonulási épületei, vasszerkezeti elemek, ezerféle anyag, kerül tárolásra ami biztosítja a tervezők elképzelését, hogy 1994 októberében a hídon megindul a forgalom... Moshatja kezeit az ismeretlen tettes Kiscsécs (ÉM) — Kiscsécsen, a Dózsa György úti vegyeskereskedést látogatta meg szombatra virradóra az az ismeretlen tettes, aki élelmiszert, italféleségeket, valamint tisztítószereket tulajdonított el mintegy ötvenezer forint értékben. S bár ismeretlensége folytán tanúvallomást egyelőre nem tett, az már most tagadhatatlan: hosszú időn át lesz mivel mosnia kezeit... Tetten érték Miskolc (ÉM) — Az elmúlt szombaton támadt D. S., miskolci lakosnak az a szerencsétlen ötlete, hogy záróra után meglátogatja a Tégla utcai italboltot. Vehemens qty-iLjov lá\rór» rncnrocf Iin77.á Í.Q látott, álmai A sógoroknak nem kell a magyar cement Amíg készül a szabályozás, megy, mendegél a cement. Ha nagyon lassan is. Fotó: Fojtán László Miskolc (ÉM - BG) — Nem azért, mert drága, és nem is azért, mert rossz minőségű, egyszerűen azért, mert csak. Az indok azért ennél kicsit bonyolultabb, de a lényegen nem változtat, tehát április 16-án nulla óra nulla perctől ebben az évben hivatalosan csak százezer tonna magyar cement lépheti át az osztrák határt, a sógorok egy milligrammal sem hajlandóak többet importálni tőlünk. A történet ott kezdődött, hogy mint annyi más ágazat az elmúlt években, a cementipar sem büszkélkedett azzal, hogy Magyarország gazdaságának tartóoszlopa lenne, és csak azért vagyunk még úgy-ahogy egyensúlyban, mert a magyar cementnek nincs párja. Igaz ami igaz, nem is drága, minősége is megüti a nyugati színvonalat, mégsem kapkodtak utána különösebben, pedig hazai cementgyáraknak is elkelne a deviza. Ebben az évben úgy tűnt, megmozdult valami. Ausztriából érkezett az igény Magyarország felé, kellene nekik nyolcvanezer tonna cement. Meg is indultak a tárgyalások, már-már nyélbe is üttetett az üzlet. A Hejőcsabai Cementipari Rt. a hírek szerint az igényelt nyolcvanezer tonna kiszállításának jelentős százalékát vállalta. Volna. Mégpedig amiatt, mert az osztrák konkurencia példás gyorsasággal összefogott, és kitalpalta, hogy állapítsanak meg erre az évre import-kontingenst, ami azt takarja, hogy 1993-ban Ausztria csak százezer tonna cementet importálhat Magyarországról. • Érthető is a pánikhangulat, elvégre tavaly a sógorok öt és fél millió tonna cementet használtak fel, ennek ez az említett nyolcvanezer tonna majd’ 1,6 százaléka, következésképp, ha nem zárják le a sorompót, tömegesen fognak tönkremenni az osztrák cementgyárak, rohamosan nőni fog a munkanélküliség. Ez természetesen minket nem érint, hiszen nálunk gyakorlatilag a csillagos eget veri az élet- színvonal, az átlagfizetés lassan élre tör európai viszonylatban, és már csak pár nap telik el addig, amíg az utolsó két-három munkanélküli ismét álláshoz jut. Az is lehet azonban, hogy ez az intézkedés a húsmizéria analógiája. Hátha szennyezett az a cement, sose lehet tudni, nem lappang-e a cementpor között néhány B-vírus vagy bármi más. Mindenesetre megindultak az egyeztető tárgyalások, addig is csordogál a magyar cement osztrák terüle- tre.Á hejőcsabaiak április közepéig ötezer tonnát exportáltak, de elmondásuk szerint ennek tízszeresét is vállalhatnák minden különösebb gond nélkül. Az fel sem merül magyar részről, hogy esetleges irigység, piacféltés, vagy bármely más gyarló ok játszana szerepet a „cementháborúban”. A haemophilia professzora a gyógyítás szakmai jövőjéről Kovács Judit Miskolc (ÉM) — A haemophiliai világnap alkalmából április 17- én, szombaton Miskolcon rendeztek megemlékezéssel egybekötött nemzetközi szakmai tanácskozást, melyen a legnevesebb hazai és külföldi szakemberek vettek részt. 8Közöttük jelen volt prof. dr. István Lajos, a transzfuziológia miniszteri biztosa, a Magyar Haematológiai és Transzfuziológiai Társaság elnöke is. A „haemohphilia magyar pápájaként” emlegetett professzort anynyira lekötik elfoglaltságai, hogy a konferenciára tartva autótelefonján keresztül adott interjút lapunknak, ám ennek ellenére készséggel válaszolt a feltett kérdésekre. □ Professzor úr, mi is voltaképpen a haemophilia? • Örökletes vérzékenységet jelent, ami abban nyilvánul meg, hogy a betegnek hiányzik a véréből a véralvadást elősegítő nyolcas, illetve a kilences faktor. Különösen nehéz betegség ez, mert ha nem pótoljuk ezeket az anyagokat (sérülésnél, műtéteknél), akkor a páciens elvérezhet akár egy foghúzás során is. Másik következménye, hogy ízületi bán- talmakat okozhatnak a belső vérzések, melyeket a legenyhébb megerőltetés is kiválthat. Elsősorban a gyerekeket veszélyezteti ez utóbbi, hiszen ők még nem tudnah n-rollcnrlrn rnnTirhllataikori. 37, A szolgálat új emblémája • Első és legfontosabb feladatunk a hiányzó faktorok biztosítása, melyek előállítása azonban igen költséges, s nagyon korszerű technológiát kíván. Sajnos hazánk még importra szorul ezekből a készítményekből, tavaly 2,2 millió dollárért vásároltunk nyolcas faktort (VIILF). A szükséges 15 millió egységből mindössze 4-5 milliót tudunk itthon előállítani, ami arra elegendő, hogy az elvérzéstől megóvjuk a betegeket, a szervi, az említett ízületi leépülés megelőzésére azonban már kevés. Minél előbb szeretnénk tehát megoldani a vírusmentes faktor hazai készítését, a megvalósításra - úgy tűnik -, talán már a közeljövőben lehetőségünk nyílik. □ A készítmények előállításához természetesen elegendő vér kell. Tudomásom szerint küszöbön áll a nemzeti vérprosram reformja, lyi, de a regionális, országos érdekek is érvényesülnek. Ehhez kevés, de jól felszerelt vérellátó állomás szükséges (a tervek szerint 30 ilyet szeretnénk létrehozni), ugyanakkor a jelenleg működők közül egyet sem kívánunk megszüntetni. Fontos ezenkívül, hogy minden kórházban működjenek transzfuziológiai osztályok és szolgálatok, s legyenek a készítmények gyári előállításához jól felkészült gyógyszerészeink, biokémikusaink. □ Mi a véleménye az úgynevezett pénzes véradásról, segíthet-e ez a vérellátásban? • Minden ilyen jellegű kezdeményezés ellen vagyok, s nemzetközileg is mindenütt hasonló a szakemberek véleménye. A térítéses véradás rengeteg veszélyt rejt magában, a pénz reményében ugyanis a donor eltitkolhatja betegségeit, amelynek beláthatatlan következményei lehetnek. Erre a megoldásra általában a perifériára szorult, rossz körülmények között élők, rosszul, egészségtelenül táp- lálkozók, netán kábítószeresek, hadd ne soroljam, kik vállalkoznak. Mi az önzetlen segíteni akarás hívei vagyunk. Ezért is választottuk emblémánk egyik motívumául a pelikánt, melyről a monda azt tartja, hogy amikor már nem tudta etetni fiókáit, felhasította a mellét, s vérével táplálta kicsinyeit. Már elszálltak a szalonkák Mocsolyás telep (ÉM-K.L.— Amilyen változékony, szakaszosan szaggatott volt a márciusi időjárás - olyan szakaszos, szaggatott volt az első tavaszi vadászesemény, a szalonkahuzás. Megkésve is és csak kisebb csoportokban, alig néhány tucatot tett ki - a vadászok megfigyelése szerint - a nagy tavaszi vadászeseményre érkező gyorsröptű madarak száma. Ez a húzás a korábbi évekhez képest is csekélyebb volt. Alig néhány vadásznak volt olyan szerencsés, hogy az alkonyatkor illetve a kora hajnali órákban nászrepülésüket végző hosszú- csőrű madarakat puskavégre kapja. A jelek szerint már „bejáratott” útvonala van a szalonkahúzásnak. A legtöbbet belőlük most is a dél-bükki vidéken lévő Mocso- lyás-telep környéki ciheresekben figyelték meg, és kapták puskavégre. Az ottani Halomvár vadásztársaság a szerencsés vadásznak meg is adta a módját, hogy „felavassák”, illetve áldomással megtiszteljék. A szalonkázás véget ért - a korábbi éveknél 10 nappal korábban kellett befejezni kilövésüket. A vadászok most a következő vadászeseményre, a májusi őzbak- vadászatra készülnek. A vadcsapásokat figyelők már tapasztalták, hogy a bakok tisztogatják aggancsukat. Mintegy 20 nap kell, hogy a fejüket védő szőrből álló védőburoktól, azt fákhoz dörzsölve megszabaduljanak. A fán „ejtett” jelekből aztán a vadászok következtetni tudnak az aggan- csok fejlettségére. Az őzbakok kilövésének rendjében az idén a korábbiakhoz képest változás lesz. Május elsejétől szeptember 30-ig ugyanis csak a selejt bakok kaphatók puskavég- re. A kifejlett, golyóéretteket majd csak augusztus és szeptemberben lehet kilőni. / Értelmiségi találkozó Miskolc (ÉM) — A Szabad Demokraták Szövetségének miskolci szervezete értelmiségi találkozót szervez április 23-án, pénteken Miskolcon a Tudomány és Technika Házában. Mint azt a Magyar Bálint és Matyi László országgyűlési képviselők által aláírt meghívón olvashatjuk, a napi tevékenységben s az Országgyűlésben végzett munka során a szövetség igyekezett figyelembe venni és érvényesíteni az értelmiség érdekeit, próbálta hozzásegíteni - a rendelkezésre álló szűk mozgástéren belül - a felmerülő problémák orvoslásában. Úgy hiszik, hogy mivel minden réteg a saját helyzetét ismeri a legjobban, saját maga tehet legtöbbet a változásért. Szeretnék tehát, ha a fórumon valamennyien elmondanák észrevételeiket, javaslataikat. Szocialisták — katonapolitika Jósvafő (ÉM) — A Magyar Szocialista Párt edelényi szervezete lakossági fórumot rendez április 22-én 17 órakor a jósvafői Művelődési Házban, ugyanezen a napon 19 órától pedig Edelényben, az Ifjúsági Házban. A fórum vendége mindkét helyszínen Keleti György, az MSZP országgyűlési képviselője, aki a szocialisták katonapolitikájáról szól majd. Lakossági vitaest Ernőd (ÉM) — A Magyar Szocialista Párt mezőkövesdi szervezete április 22-én, csütörtökön 19 órai kezdettel „Van jobb út is?” címmel lakossági vitaestet rendez az emődi Művelődési Házban. A