Észak-Magyarország, 1993. április (49. évfolyam, 76-100. szám)

1993-04-19 / 90. szám

1993. Április 19., Hétfő Gazdaság ÉSZAK-Magyarország 7 Munkavédelmi konferenciát rendeznek Budapesten Fotó: Fojtón László Több eréllyel megszüntethetők Miskolc (ÉM- K.L.) — Két tábla áll a Tiszai pályaudvaron az alul­járóban, ahonnan a vágányok megközelíthetők. Az egyiken rendszeresen feltüntetik az érke­ző vonatok idejét. A másik már egy idő óta üresen áll. Arról nem lehet megtudni: mikor érkeznek a vonatok. Legfeljebb a hangosbemondóból, ha a dübörgő vonatok, az utasok zaja el nem nyomja a hangszóró recsegését. Aki a táblát „kitölt- hetné”, az kényelmesen ül a táb­lákkal szemben lévő „őrhelyén”. S ha már a közlekedésnél tartunk, említsük meg azt az ugyancsak bosszantó „apróságot”, hogy a ko­rábban „sétáló utcának” ke­resztelt és kij elölt Széchenyi utcát nemcsak a villamosok, hanem egyre több teher- és személygép­kocsi veszi igénybe. Az sincs rend­jén, szerintünk, hogy a tonnás árut szállító tehergépkocsik a nap akármely órájában közlekedhet­nek a díszburkolaton, de az aztán különösen nem, hogy a butikbolt tulajdonosok, vezetők személyko­csival vonulnak a gyalogosok kö­zött. Emlékezetünk szerint volt ren­delet a főutcai gépjárműforgalom szabályozására. Miért nem lehet azt betartani? Más, de ugyancsak bosszantó té­ma, a sétáló utcából. Amely úgy látszik, nem elég zajos. Ezért az­tán a színház árkádjairól szól a műsorokat ajánló szöveg, esetleg a próbán felvett epizód, amitől u- gyan a járó-kelő nem lesz oko­sabb, hiszen alig lehet valami ér­telmes szöveget hallani. Zajt csapni értelmetlen kakofóniát kelteni azonban igen. . Ugye, ezek nem nagy ügyek. Mert azonban nap mint nap ismétlőd­nek, az embereknek amúgy is i- génybe vett idegeire mennek. Csak egy kis figyelem, esetleg több erély, s megszüntethetők. A Halgazdálkodási Alapról Budapest (ÉM - BSZL.) — Mint ismeretes sorozatban számolunk be az országgyűlés által létreho­zott Földművelésügyi Alapokról. E számunkban a Halgazdálkodá­si Alappal ismerkedhetünk meg. A Halgazdálkodási Alap rendel­tetése a vizek halállománya vé­delmének és megőrzésének előse­gítése, a halállomány értékének fejlesztése, a halpusztulások megelőzése és az esetleges hal- pusztulások következményeinek elhárítása, továbbá a halászati és horgászati vízhasznosítással ösz- szefüggő egyes állami feladatok ellátása. A Halgazdálkodási Alap bevételi forrásai a következők: az állami horgászjegy és halászjegy díja, halászatfejlesztési hozzájá­rulás, a halászattal kapcsolatos jogszabályi előírások megsértése miatt megállapított kártérítés összege, a halgazdálkodási bír­ság, és a Halgazdálkodási Alap pénzeszközeinek pénzintézetnél történő elhelyezéséből származó kamat. A Halgazdálkodási Alapból tel­jesíthető kiadások: az állami ha­lászjegy és horgászjegy kiadásá­val kapcsolatos költségekre a ter­mészetes vizek halállománya pótlásának költségeihez való hoz­zájárulása, a halpusztulással ösz- szefüggő kár megelőzésre, kárel­hárításra és a halállomány reha­bilitációs költségeihez való hoz­zájárulása használható fel. Ugyancsak ebből az alapból tel­jesíthető a természetes vizekkel összefüggő tudományos vizsgála­tok költségeihez való hozzájáru­lás, a halgazdálkodással össze­függő szakmai képzés és isme­retterjesztéshez való hozzájáru­lás, a különleges értéket képező vagy veszélyeztetett halfajok ál­lományának fenntartására gén­banki tevékenység támogatására teljesíthető kiadások. Valutatartalék Mindenkit hazavárnak... Budapest (ISB - R.S.) — Or­szágos munkavédelmi konferen­ciát rendez Budapesten a Műsza­ki és Természettudományi Egye­sületek Szövetségi Kamarája, va­lamint a Gépipari Tudományos Egyesület és az Országos Munka- védelmi és Munkaügyi Főfelügye­lőség. Az április 22-én, csütörtö­kön tartandó esemény fő témája a készülő űj munkavédelmi tör­vény lesz, s így a résztvevők meg­ismerkedhetnek azokkal a vár­ható változásokkal, amelyek a szabálygyűjtemény elfogadása u- tán a munka világát érintik. A törvény - életbe lépése után - új szabályokat érvényesít az egész­Budapest (ISB - S.Z.) — Aközel- jövőben két jelentős eseménye is lesz a hazai reklám- és marke­tingszakmának. Április második felében a Magyar Reklámszövetség Debrecenben rendezi meg a VII. országos rek­lámkonferenciát, míg május első hetében a Magyar Marketing Szövetség (MMSZ) hívja tanács­kozásra Pécsett a szakma nem­zetközileg is elismert szakem­bereit, immár harmadik alka­lommal. A debreceni eseményen elsősor­ban a reklámügynökségek piacon elfoglalt helyét, szerepét, a rek­lámhordozókkal kialakított kap­csolataikat, a fogyasztóvédelmi előírásokat és azok betartását, a reklámetikát veszik górcső alá (erről később beszámolunk az ol­vasóinknak). Sátoraljaújhely (ÉM - U.J.) — A Zempléni Regionális Vállalko­zásfejlesztési Alapítvány sátor­aljaújhelyi vállalkozói központját az elmúlt esztendőben közel öt­száz érdeklődő kereste fel. Az ügy­felek a legtöbb esetben a külön­böző vállalkozások meginításá- hoz, illetve bővítéséhez igényel­hető hitelek ügyében kérdezős­ködtek. A szakemberektől a hely­színen ugyanúgy részletes tájé­koztatást kaptak, mint azok, akik általánosságban tudakozódtak a vállalkozásokat érintő kérdések­ről, vagy egy-egy adott szakterü­let ágas-bogas kérdéseiről, eset­len a kénzésről oktatásról tudako­séges és biztonságos munka­végzés kapcsán, s emellett na­gyobb önállóságot ad a munkálta­tóknak az előírások végrehajtásá­ban. A leendő törvény egyszerűsíti a munkabaleseti eljárást és mó­dosítja a munkavédelmi minő­sítés rendszerét is, s várhatóan bevezeti a munkavédelmi bírság intézményét. A törvény minden szervezett munkavégzésre kiterjed majd, függetlenül attól, hogy milyen ke­retek között és milyen tulajdoni formációban végzik. Éppen ezért a konferencián lehetőség lesz ar­ra is, hogy az érintett szervezetek A MMSZ keddi, Budapesten tar­tott sajtótájékoztatóján Kandiké József, a szövetség elnöke a pécsi tanácskozás témáiról tárt rész­leteket az újságírók elé. Mint mondta, a magyar tulajdonú cégek többségében a marketing helyzete lehangoló, s ezért nem tudják ezek a vállalkozások e te­kintetben felvenni a versenyt az egyre erősebb és rámenősebb kül­földi konkurenciával. Egy vizsgálat során megállapí­tották, hogy a marketinges szak­emberek egyharmada semmilyen szakirányú végzettséggel nem rendelkezik. A hazai stratégiák általában a külhoni mintákat másolják, a- melyek azonban - Kandikó József szerint - sok esetben alkalmatla­nok a hazai piacok feltérképezé­sére. tóberében kezdte meg működé­sét. A négy főállású és a külső szakemberek bevonásával ingye­nes szaktanácsadást nyújtanak a hozzájuk fordulóknak jogi, köny­velési, adó, társadalombiztosítá­si, pénzügyi, kereskedelmi, be­fektetési, számítástechnikai és egyéb kérdésekben. A központ pá­lyázat útján kiépítette a térségi szakértői hálózatát, amelyen ke­resztül a komolyabb, nagyobb összegű támogatást igénylők jut­hatnak szakmai segítséghez, üz­leti alapon. Üzleti, fejlesztési tervek hitelpá­lyázatok elkészítésének támo­gatására az elmúlt évben 13 kifejtsék a tervezettel kapcsola­tos véleményüket. A rendezvényen több előadás is el­hangzik: így például az egészsé­ges és biztonságos munkavégzés új szabályaival és a foglalkozás­egészségügyi követelmények vál­tozásaival ismerkedhetnek meg a résztvevők. A Műszaki és Természettudomá­nyi Egyesületek Szövetségi Ka­marájának fővárosi székházában megtartandó konferencia mellett munkavédelmi kiállítást is ren­deznek a szervezők: a jelentkezők díjmentesen mutathatják be a vá­zolt témához kapcsolódó anyagu­kat. A nagy dérrel-dúrral beharango­zott külföldi termékek előbb- utóbb hiánycikké válnak - leg­alábbis egy ideig -, mivel gyakran helytelenül állapítják meg a felvevőképes fogyasztók körét. Az egyre nagyobb mennyiségű áru bemutatására nincs elegendő hely - elég egy példa ennek érzé­keltetésére: a mintegy tizen­hatezer élelmiszeráruházból ke­vesebb mint ötszáz alapterülete nagyobb száz négyzetméternél. A vidéki vállalkozók helyzetét ne­hezíti - s ez már átvezet a debre­ceni tanácskozás témakörébe -, hogy helyi lapok hirdetési oldalai meglehetősen drágák. Ebben már elértük az európai színvonalat - mondta a marketingszövetség el­nöke. Ezért egy-egy termék be­vezetése vidéken a legnehezebb, a legtőkeigényesebb. rábbi évekhez képest annyi a vál­tozás, hogy 1993-ban maximum 50 százaléknyi támogatás nyer­hető el. Az alapítvány a PHARE-program keretében elnyert támogatások­ból 1992 harmadik negyedévében hirdette meg mikrohitel pályáza­tát. Erre összesen 23 elfogadható tervezet érkezett meg határ­időben. A Mikrohitel Bizottság 16 pá­lyázónak ítélt oda 100-től 250 e- zer forintig fejlesztési hitelt, ame­lyet az igénylők különböző esz­közök vásárlására fordíthattak. A hitelek teljes összege 2 millió 750 ezer forintra rúgott. Az idei Vidéken a legnehezebb A hazai vállalatok reklám- és marketingtevékenysége lehangoló Hitelek az alapítványtól---------JEGYZET---------­Br ackó István A számokkal sem viccelődni, sem visszaélni nem akarok. Tisztelem a tör­vényeket, a statisztikát, a szám-miszti­kában hiszek. A száz kerek, a tizenhár- mas szerencsétlen, három gyermekből a legkisebb viszi a legtöbbre, a három per hármas ügyosztály dolgai még mindig tisztázatlanok. A 21-et kivágják, a 48- ból nem engednek, ha 67, akkor kiegye­zés, ha hatvanhat, akkor kártya. Három a kislány, a szomorúság mércéje az a kutya, amelyik kilencet kölykedzett, de 101 kiskutya már bájos. Heten voltak a törpék, hét vezér kötött vérszerződést, a gonoszok is heten vannak, s a József Attila vers is arra biztat, hogy a hetedik te magad lény... Biblikus ismeretekkel bíró ismerősöm­től tudom, hogy minden embernek hét aurája, azaz lehelete, lelke, védőburka van, s hasonlóan vélekednek a termé­szetgyógyászok is. Családszociológusok vallják, hogy a házasságban töltött évek közül a hetedik a legkritikusabb, leg­gyakrabban ilyenkor kerül sor kenyér­törésre, vagy válásra. Ez utóbbi valószí­nűleg összefüggésben van azzal a bioló­giai ténnyel, hogy az emberi sejtek hét esztendőnként kicserélődnek, s a szerve­zet teljesen megújul. A társadalmi tör­ténéseket nehéz beleverni a számok kalodájába. Egy sokáig agyonhallga­tott szovjet-orosz gazdaság-futurológus tett erre egy kísérletet. Az úgynevezett Kondratyev-effektus 16 évenként valószínűsíti a világon végig­söprő pénzügyi-gazdasági viharokat. Lehet találgatni, illetve visszaszámol­ni, hogy 1993 hullámvölgy, vagy hul­lámhegy-e... Jó lenne azt is tudni, hogy Magyaror­szágon hány teltei már a hét szűk eszten­dőből. árfolyamok Budapest (MTI) — Huszonkét üzletben összesen 64,3590 millió forint forgalmat bo­nyolított le a Budapesti Értékpapírtőzsde árfolyamértéken, a kis tételben folyó keres­kedéstől eltekintve. A részvények forgalma (12 kötés) névér­téken 6,1600 millió forintot, árfolyamér­téken számolva pedig 13,7000 millió forin­tot tett ki. A kárpótlási jegy árfolyamértékű forgalma 660 000 forintot ért el. Kárpótlási jegyi 80 c S 75 «S •8 70-| N w> •o 65 tr •a>-E 60 55 Fo*ras MTI. ISB Co Nílus, első Bfrtief laws B'OMrt'SJ. New Y<y* B'0*e* Pí»«tl Broke« • tőzsdei oiadásiatiagár-gorbe nem volt kötés minimális vetelárajánlat a brókercégektől a brókorcogek maximáiis eiadásiár aianiata : iíloSiíagisq = = á = ssáí2:2: Tőzsde Index (ideiglenes) április 16-án: 693,69 -3,26 Hivatalos árfolyamok m Érvényben: 1993. április 16. Valuta Deviza Pénznem Vétel Angol font 133,90 Ausztrál dollár 62,33 Belga frank* 263,51 Dán, korona 14,12 Finn márka 15,50 Francia frank 16,05 Holland forint 48,28 ír font 132.19 Japán yen* 77,07 Kanadai dollár 69,01 Kuvaiti dinár 289,01 Nemet márka 54,24 N orveg korona 12,78 Olusz lira** 56,19 Osztrák sch.* 770,88 Portugál es.* 58,47 Spanyol peseta 75,01 Svájci frank 59.38 Svéd korona 11,62 ÜSA-dnllár 87,04 ECU (K. P.) 105.61 Eladás Vétel Eladás 136,70 134,61 135,31 63.57 62,64 62,94 268,17 265,25 266,41 14,38 14,21 14,2? 15,90 15,71 15,81 16,33 16,14 .16,22:; 49,14 48,57 48,79 134,79 133,12 133,76 78,27 77,78 78,08 70,41 69,55 69,89 294.51 290,46 291,84 55,20 54,58 54,82 13,02 12,88 12,94 57,47 56,95 57,27; 784,48 776,11 779.51 59.57 58,83 59,11 76,53 75,52 75,90 60,46 59,70 59,98 11,88 11,71 11,77 88,60 87.67 88,07 107,57 106,28 106,78

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom