Észak-Magyarország, 1993. április (49. évfolyam, 76-100. szám)
1993-04-17 / 89. szám
14 ESZAK-Magyarország Jrodalom/Művészejt 1893. Április 17., Szombat Cseh Károly Új Ararát Kapukat emelnek, majd kerítést, s végül biztos talajra a házat. Tetejére zöld ágat tűznek ki: lássák a bárkából Ararátnak. Rátéved a hírt hozó galamb - és hússág dicsőül a fazekukban. Cseh Károly Fehérorgonák- keleti motívumok Orgonafürtökkel: ágon ringó sok kis holddal, smaragdló májusban virrasztasz velem, arcunkon időtlen illatú fény remeg. Mióta vagy, tudd:nincsen dolgom a múlandóval. Dudás Sándor Szállnak éveink Szállnak éveink: fázós vaijak. Lehullanak szines ruhák s némán utánunk kutyagolnak megtépett erdőkből a fák. Aztán törzsünk is megvonaglik és elgáncsol könnyen egy ág, s tépelődünk: meddig tarthat ki szivünk, a tűzpiros virág? Füzes László Igazolatlan álmaink Igazolatlan álmaink olykor még visszatérnek. Kisérteteket csókolunk, Kavargó hópihéket. Bódít nem-létünk illata sziromhullató nyárban: - s észrevesszük, az öreg fákon, egyre több halott ág van. Reiner Kunze (német) Szivárvány alatti Szivárvány a zene, és alatta száll az óra, amiot megélsz; s mint madár, ragyogva suhan magasba. Lombos fa a költemény, zöldellő. Minden óra, amit megélsz; álmodon derengő pára, átlengő hajnali hűs fuvallat Levélről levélre hull a fény: szivárvány alatti fán dal terem, és lüktet időd, amit megélsz: madár lélegzi párás reggelen. , Alekszandr Makarov-Krotkov Reggel: eső után bánat után asszonyi könnyek után mind az után ami volt az lesz-e még ami lehetne? (Cseh Károly fordításai) Juhász József MOST HAMU Azt olvasom az egyik újságban, hogy a bajor határ közelében, a hesszeni Seligstatban lévő apátság ősrégi templomában egy híres lovag nyugszik. Sírkövén kitüntetéseinek, viselt méltóságainak hosszú sorát felvé- sette. Hadd lássa az utókor, ki volt hajdan a sírüreg néma lakója. De nem lehetett az illető csupán külsőséges hiúságok embere, mert méltóságainak Ha kell: játszani tudok angolul is Beszélgetés Udvaros Dorottya színművésznővel szerepléseiről .jelenet a Glóbusz című tévéjátékból: Udvaros Dorottya, Olsavszky Éva és Koós Olga jelenete Fotó: Kende Tamás Barabás Tamás Amikor megérkezik riportalanyom, így köszöntöm: □ Good evening, Lídia! Udvaros Dorottya gyönyörű, égszínkék és lelke minden rezdülését kifejező szeme megrebben, csodálkozás bujkál benne, és így válaszol: • Most angolul fogunk beszélgetni? Ha van egy kis szabad időm, és ritkán van, újra meg újra nekiveselkedem az angol tanulásnak, de igazából nem tudok angolul. Most rajtam a csodálkozás sora: □ De hiszen a nézők tömegei tapasztalhatták nemrégiben, a Glóbusz című tévéjáték mind az öt folytatásában, hogy Maga, mint az angol tanár Lídia, kiválóan beszél angolul, tökéletes hangsúlyozással, remek kiejtéssel, értőn és érzéssel. • Ja, játszani tudok angolul, valószínűleg minden nyelven tudok, ez a mesterségem - válaszolja mosolyogva. Egyébként, mint a továbbiakban kiderül, Dorottya enyhén szólva nem kedveli a tv folytatásosait. Nézzem meg akármelyiket, mondja, például a Dallast, nemcsak a történet forog ócska, kiszámítható panelkerekeken, de az egész silányságot áraszt, még a színészi játék is többnyire csapnivaló. - Tudom - folytatja -, hogy a világon mindenütt rengeteg a sorozat, annak idején nyilván ezzel akarták a készülék mellé csábítani a közönséget, hiszen aki egy epizódot megnéz egy sorozatból, az megnézi a többit is, mert „fut a pénze után”. De nem látom be, hogy miért éppen a vacakságokat, a nívón aluli dolgokat kell átvennünk, másolnunk a nyugati televíziókból. □ Akkor most kényes ponthoz érkeztünk. Nekem, bevallóm, nem túlságosan tetszett ez a magyar tévésorozat, nyögve-nyelősnek, von- tatottnak éreztem, az irodalomhoz nem volt köze, csak néhány elsőrendű színész kitűnő játéka tudta megemelni, elsősorban Udvaros Dorottyáé. De ha Magának ilyen rossz véleménye van a sorozatokról általában, lehet, hogy a Glóbusz sem tetszett? Akkor miért vállalta? • Mennybe nem mentem tőle, de nem is idegenkedtem. Mégiscsak szólt valamiről, akart mondani valamit, a mai élet és annak gondjai, problémái, küzdelmei így vagy úgy, de jelentkeztek benne, és eit lehetett vállalni. Meg aztán kiváló stáb gyűlt össze, a rendezővel, az operatőrrel, Bánsági Ildikóval meg több más színésszel, minthogy szeretem őket, boldogan dolgozom együtt. Azt sem akarom tagadni, hogy szükségem volt a honoráriumra, kinek nincs szüksége pénzre, manapság? És csak öt részes volt a sorozat, ami enyhítő körülmény. Véget nem érő teleregényekben nem vállalnék szerepet, akárhogy fizetnék, mert nem bírnám ki, hogy a közönség azzal az egy figurával azonosítson. □ A közönség jórésze, gondolom, ugyanolyan rajongója Udvaros Dorottya művészetének, mint jómagam, kezdettől fogva. És nemcsak elemi erejű tehetsége miatt, hanem azért is, mert ezt olyan sokszínűén, sokoldalúan tudja előadni. Vegyük csak a színház mostani repertoárját: egészen más figurát elevenít meg a Három nővérben meg a Platonovban, a Katharina Blum elveszett tisztességében és Az új lakásban, azonosság csak annyi, hogy mindegyikben nagyot játszik. • Ami a közönséget illeti: a mi színházunknak van egy állandó törzsközönsége értelmiségiekből, az egyetemisták, középiskolások megmaradnak érettségijük, illetve diplomázásuk után is, miközben jönnek nyomukban az újabb gimnazisták és egyetemisták. Egy idő óta azonban úgy érzékelem, minthá a közönség némiképp átrétegeződött volna, másfajta emberek is beülnek a nézőtérre, gyakran a reagálásokból érzem, hogy ezek már nem ugyanazok. □ jEs a külföldi közönség? A maguk színháza városokat, országokat, világrészeket járt be, mindenütt sikert aratva. Ezt sokan irigylik, azt hiszem. • Akik irigylik, nyilván nem értik meg, hogy ez milyen fárasztó, mekkora stresszel jár. Az első utak izgalma: hogyan állunk majd helyet a vadidegen közegben, a nézők számára vadidegen nyelvünkön? Később a stressz nem enyhül, sőt fokozódik, mert legközelebb az első sikereknek, elvárásoknak is meg kell felel- nünk.És hát az életünk külföldi útjainkon is főképp próbákból és előadásokból áll, meg néhány rövid séta a városban. □ Búcsúkérdésem: készül-e újabb premierre? • Igen, ismét az Amerikából mind sűrűbben hazajáró Halász Péter rendezésében, a Kamrában. Kyri, az Isten is színpadra teremtett Miskolc (ÉM)—Ambrus Kyri, az 1960-as évek első igazi tini sztárja, az akkori fiatalság bálványa volt. Naponta hallhattuk a rádióban, és az akkor még gyermekcipőben járó televízió képernyőjén is gyakran feltűnt jellegzetesen huncut mosolya. Közben szállongtak a hírek, hogy egy évre kiment Angliába nyelvet tanulni, majd férjhez ment Pá- pay-Faragó Lacihoz, a Juventus együttes vezetőjéhez, a „Bites magyar úr”-hoz. Én abban az időben a Szegedi Nemzeti Színház színésze voltam, és irigykedve néztem hétfőnként az ŐRI turnékban vendégszereplő Ambrus Kyrit, amint kipattant piros kis bogárhátú VW kocsij ából és a Tisza Szálló presszójában nevetett harsányan, jó humorral. Akkor még nem gondoltam, hogy egy-két év múlva, s szinte azóta is, együtt fogunk turnézni. Ma még sokkal szebben énekel, mint valaha, a közönség pedig minden esetben rajongással, ovációval foA tini sztár 1964-ben gadja. Barátságunk régikeletű, és a mai napig is tart. uKyri, téged az Isten is színpadra teremtett. Nyilván énekesnek készültéli ha nem tévedek? • Nem. Újságíró szerettem volna lenni, de érettségi után nem vettek fel az egyetemre. □ Hogy módosítottál elképzelést? •Bíztattak, hogy jó a hangom, és a rádió tánczenei stúdiójába valóban azonnal felvettek. Sok rádió- felvétel készült velem, de a szerkesztők lassacskán „leszoktak” rólam. Felvételeimet, dalaimat egyre ritkábban tűzték műsorra. Én pedig nem vagyok könyöklős típus. De nem keseredtem el, mert kezdetben műsorvezetői feladatokat is kaptam, és bíztam a Rádióban. Először a Könnyűzenei Híradóban dolgoztam, 1967-76 között, azután a Magnósok figyelem sorozatot kaptam meg, és csinálom mind a mai napig. □ Feltűnően érthető, kellemes és kulturált a beszéded. Nem akartál tovább lépni ezen a vonalon? • Rádióbemondónak jelentkeztem perfekt angol nyelvtudással. Háromszor elutasítottak, indokolás nélkül. És amikor beindult a Danubius, majd a Calypso, ott is elutasítottak! □ Váltsunk témát. Tudok olyan énekeseket, akik 10-15 évig „sehol sem voltak", de visszaverekedték magukat az élvonalba. Hála a Rádiónak, Téged a közönség nem felejtettel. Nem futsz neki újból az éneklésnek? • Ha megmondod a módját, hogy hogyan csináljam, szívesen! □ Kyrikém, rengeteg új kiadó van! • Igen. Például most az egyik ilyen kiadó a hatvanas évek slágereit állított^ össze, de engem kihagyott, mintha nem is lettem volna a hatvanas évek sztárja. Később világslágerek magyarított változatait is sikerre vittem, például előadásaimon most is kérik a Fehér házikót. □ 1983-ban a Hungarotonnál megjelent a nagylemezed. • 21 év után az első! Nevetséges, nem? □ Tudtommal ennek nagy sikere volt. Mondd! Vannak még egyáltalán művészi terveid? • Ha ennek az az ára, hogy kilincselni, könyörögni és megalázkodni kell, akkor nincsenek. Yoko Ono jogos aggodalma fajunkról (MTI Press - Kádár).— Tavaly Berlinben, most május 10-ig Budapesten látható a New Yorkban élő japán művész, Yoko Ono Veszélyeztetett faj: 2319-2322 című nagyszabású isntallációja. A szoboregyüttes 22 darabból áll. Fő motívuma az öntöttvas pádon ülő négy bronz figura a lábukhoz telepedett kutyával. E fóművet gipsz testrésztöredékek - mellkas, láb, kéz -, egy gránitba vésett írás, vázatöredékek, fotó és hat kép egészítik ki. Az üzenet világos, a veszélyeztetett - talán kihalásra ítélt? - faj: az ember. Akinek neve sincs, csak számokat visel Yoko Ono budapesti kiállításának megnyitóján 1966-os mű bronz változatát, gard művész volt. 1960-tól sikeír» ___1'_f.i'_____________________i.ii. __• a, _~-----------z a társulás minden tagja sokféle művészettel foglalkozott, kedvelték a performance-t, a happenin- get. Yoko Ono konceptuális jellegű képzőművészeti munkákat alkotott. Híres objektjeit - Alma, Kalapács, Sakk, Négy kanál, Kulcs az éghez, stb. - 1988-89-ben bronzból is elkészítette. Egyik jellegzetesen konceptuális installációjával Yoko Ono szerepelt a Velencei Biennálé Fluxus-kiállításán. S az idei Biennálére újból meghívást kapott. Yoko Ono személyesen megjelent a budapesti kiállítás megnyitóján. Annál is inkább, mert a Galéria 56 Ono és magyar származású New York-i AlnTfóroo +nloidAna A ry í Áxr\
