Észak-Magyarország, 1993. április (49. évfolyam, 76-100. szám)

1993-04-17 / 89. szám

1993. Április 17., Szombat Gazdaság ÉSZAK-Magyarország 5 Klicsu balesete Miskolc (ÉM - IS) — * Súlyos, nyolc napon túl gyógyuló köz­lekedési balesetet szenvedett csütörtök este Klicsu András. A Dimag Részvénytársaság el­nök-vezérigazgatója gépkocsijá­val, az M 3-as autópályán - Gö­döllő magasságában - megcsús­zott, átszakította a szalagkorlá­tot, majd egy fának ütközött. In­formációink szerint Klicsu igen nagy sebességgel vezette Merce­desét, őt is, utasát is súlyos sérülésekkel szállították kórház­ba. Bár természetesen ma még nem tudni: gyógyulása mennyi időt vesz igénybe, de feltételezhetően a Dimag Rt. májusban megtar­tandó éves rendes közgyűlése veszélybe került. Ugyanis Klicsu tulajdonában van a kohászati tár­saság részvényeinek csaknem harmada, néhány, a közgyűlés napirendjén szereplő kérdés meg­vitatásához, illetve a határozatok elfogadásához 75 százalékos sza­vazattöbbségszükséges. Ez pedig a kohász-vezér nélkül nemigen megy... Földvédelmi Alap Budapest (ÉM - BSZL.) — Az országgyűlés törvényt alkotott a Földművelésügyi Alapok létre­hozásáról, azzal a céllal, hogy a mezőgazdaságot, az erdő- és vad- gazdálkodást segítse, illetve e segítségnek a pénzügyi forrásait előteremtse. A közelmúltban az állattenyésztési alapról írtunk, ma a Földvédelmi Alapot mutat­juk be olvasóinknak. A törvény szerint a Földvédelmi Alap. célja a termelésből kivont termőföld pótlása, a termőföld rendeltetésszerű hasznosítása, minőségének védelme, valamint a mezőgazdasági termőterület csökkenésének mérséklése. A földvédelmi alap bevételi forrá­sai: a földvédelmi járulék, vala­mint a földvédelmi bírság. Ugyan­csak az alapot növeli a felszámo­lási eljárás következtében meg­szűnő és államigazgatási felü­gyelet alá nem vont állami gaz­dálkodó szervezet kezelésében lé­vő állami tulajdonú termőföld - kivéve az 1991. évi XXXIII. tör­vény hatálya alá tartozó belterü­leti termőföld - hasznosításából e- redö térítés összege, ugyancsak növeli az alap bevételi forrásait pénzeszközeinek pénzintézetnél tqrténő elhelyezéséből származó kamat, a Földvédelmi Alap részé­re juttatott adomány, önkéntes támogatás, és a bírságokból eredő befizetések. A Földvédelmi Alapból teljesít­hető kiadások: a termőföld minő­ségi védelmével összefüggő fe­ladatok végrehajtásához, a mező­gazdasági hasznosításra alkal­massá tehető - művelés alól kivett - természetvédelem alatt nem ál­ló terület, valamint a jó termóké- pességű, de egyébként kihaszná­latlan gyep újrahasznosításához, a földhasznosítást és a földvédel­met elősegíti ismeretterjesztés­hez való hozzájárulás. A Földvé­delmi Alapból fedezhető a ter­mészetvédelmi oltalom alatt álló, vagy arra tervezett terület műve­lési ágának megváltoztatása (csak az illetékes természetvédel­mi hatóság hozzájárulásával). Következő számunkban a Hal­gazdálkodási Alapról írunk. A kamarákról Miskolc (ÉM - IS) — Az elmúlt hónapban a szlovákiai Igló váro­sában rendezett magyar ter­mékeknek, vállalkozóknak be­mutatót az Észak-magyarországi Gazdasági Kamara, ezen a héten pedig ismét jeles esemény részve­vője a regionális kamara. Bihall Tamás főtitkár elmondotta: -Tavaly szándéknyilatkozatot ír­tunk alá a Szlovákiában, Ukraj­nában, Lengyelországban és Ro­mániában működő kereskedelmi és iparkamarákkal való együtt­működés érdekében. A kamarák és az általuk képviselt régiók gaz­dasági lehetőségeinek javítása, a Nem beszélhetünk fordulatról Budapest (ISB - S.Z.) —- Az Ér­dekegyeztető Tanácsban szüle­tett megegyezés alapján a közel­jövőben a parlament elé kerül az illetékes tárcák beszámolója az idei foglalkoztatáspolitikai elkép­zelésekről. Szerdán a Parlament­ben Kiss Gyula munkaügyi mi­niszter és az érdekelt miniszté­riumok képviselői tartottak saj­tótájékoztatót ez ügyben. Jelenleg 13,5 százalékos a mun­kanélküliségi ráta az országban - hallottuk a minisztertől. Az utób­bi 3-4 évet figyelembe véve, idén márciusban először fordult elő, hogy csökkent a munkanélküliek abszolút száma (ennek okairól, s magáról a tényről is szakmai ber­kekben meglehetősen távoliak az álláspontok), ám a miniszter sze­rint a mintegy 7500 fős - egy szá­zalék körüli - csökkenés nem ad okot arra, hogy fordulatról beszél­jünk. Ezért továbbra is fontos, hogy az aktív elemek szerepeljenek az el­ső helyen a foglalkoztatáspoli­tikai koncepcióban. A közhasznú munkavégzés területén még szá­mos kihasználatlan lehetőséggel számolnak a szakemberek, s ezek kiaknázásához számítanak az önkormányzatok segítségére is. Ugyancsak jelentős volna a kor­mány elképzelései szerint, ha az önkormányzatok szerződést köt­nének a megyei munkaügyi köz­pontokkal, s időről-időre beren­delnék a munkanélküli járadékra jogosultakat ellenőrzésre. Ennek egyébként jelentős hagyományai vannak Európa nyugati felén - mondta Kiss Gyula. Az ilyenfor­mán megtakarítható pénzeket - a jogosulatlanul járadékhoz jutók kiszűrésével átcsoportosíthatnák a foglalkoztatási alap megyei ke­retébe. A környezetvédelmi és területfejlesztési tárca illetékese arról számolt be, hogy a minden tekintetben legrosszabb helyzet­ben lévő keleti országrész felzár­kóztatására újabb és újabb erőfe­szítéseket tesznek. Az infrastruktúra fejlesztését célzó programba eddig öt megyét, köztük Szabolcs-Szatmár-Bere- get és Borsod-Abaúj-Zemplén me­gyét vesznek be, s jelenleg készül a Hajdú-Bihar megyére vonatko­zó fejlesztési terv. Erre a térségre egyébként két év alatt mintegy 8,5 milliárd forintot költöttek - ezek elsősorban infrastrukturális fejlesztések voltak -, s mintegy 30 milliárd forint értékű beruházás alapjait sikerült így megterem­teni. Ez tízezer új munkahelyet jelentett. A vállalkozások alapfeltételeinek javítására 10 milliárd forintot for­dítottak, elsősorban a gázveze­ték-rendszer és a telefonhálózat korszerűsítésére. Illegális, törvénysértő gyermekmunka Budapest (ISB - Sinka Zoltán)— Milyen kormányelképzelések vannak a gyermekek és fiatalko­rúak törvénysértő, vagy illegális foglalkoztatásának megakadá­lyozására? A kérdést Mádi László szabolcs-szatmár-beregi fiatal demokrata képviselő teszi fel ab­ban az interpellációban, amely már az illetékes miniszterek asz­talára került, s rövidesen a par­lamentben is elhangzik majd. A képviselő szerint a vállalkozók műhelyeikben olykor 12-13 éves kamaszokat foglalkoztatnak, 4-6 órás kisegítő munkára, mert ók „olcsóbbak”. Gyakori a 14-18 éve­sek túlóráztatása: építkezéseken, egészségre ártalmas munkákat végezve nem ritkán 10 órákat dol­goznak - sokszor „feketén”. Mi igaz ezekből a vádakból? - tet­tük fel a kérdést Váradi Bélának, a munkaügyi minisztérium főosz­tályvezetőjének. • Szerencsére viszonylag kevés e- setről van tudomásunk. Sokszor nem is alapvetően a munkaügyi ellenőrzés keretébe tartozik ez a kérdés, a népjóléti tárca, a Csa­ládvédelmi Szolgálat, ne adj,isten a rendőrség együttműködésére van szükség a jelenség visszaszo­rítására. □ Milyen konkrét eseteket tudna említeni. • Ide tartozik például, hogy sok helyen a gyermekek mossák az autók szélvédőit az utak mentén. Ez odáig rendben is lenne, ha a saját zsebükre csinálják és nem ütközik az egyéb kötelezettsé­geikkel, baj csak akkor van, ha egy „szervezet” áll a hátuk mö­gött, felnőttek dolgoztatják őket és a pénz egy részét ók teszik zseb­re. Ezt azonban nagyon nehéz bi­zonyítani. □ Milyen elképzeléseik vannak az ilyen és ehhez hasonló esetek fel­derítésére, megakadályozására? • Először is fel kell mérnünk, hol lehet a legtöbb visszaélés, de hoz­zá kell tenni, hogy a társadalom együttműködése nélkül a kor­mányzat nem tud hathatós in­tézkedéseket tenni. Fontos az önkormányzati segítség is, de el­sősorban az egyes emberek odafi­gyelése a döntő, az, hogy ne men­jenek el szó nélkül a visszásságok mellett. A kormány élénkítő politikába kezd Budapest (ISB - R.S.) — Egyre nagyobb az esélye annak, hogy a választások közeledtével a kor­mány gazdaságélénkítő politiká­ba kezd - hallhattuk Vértes And­rástól a társaság szerdai sajtótá­jékoztatóján. A Gazdaságkutató Rt. (GKI) elnök-vezérigazgatója szerint a kormány többek között a következő lépéseket teszi meg annak érdekében, hogy az embe­reknek javuljon a közérzete, s jö­vőre a mostani koalíciós pártokra szavazzanak: költségvetési támo­gatásban részesíti az agrárszfé­rát, az exportáló vállalatokat, s valószínűleg a vaskohászatot és a bányákat is. A sajtótájékoztatón bemutatták „A gazdaság szereplőinek vára­kozásai az 1993-as gazdasági-----------j— i— — 1 >> —' ±. —:—l^ g yütt, de ez elsősorban nem a ha­zai termelés élénkülését, hanem az import növekedését váltaná ki. Ha mindez bekövetkezik, akkor a GKI szerint az export jelentősen visszaesik, s ezzel együtt a külke­reskedelmi és a folyó fizetési mér­leg is romlani fog. A főként külső - az eladósodottságunkat tovább növelő - forrásokból táplálkozó élénkülés így már rövid- és közép­távon is súlyos következmények­kel járna, s a társadalomnak nagy árat kellene fizetnie az átmeneti sikerekért. Egyrészt az export növelésének érdekében a forintot a tavalyinál jóval nagyobb mér­tékben le kellene értékelni, más­részt ebben az esetben az állam- háztartás deficitje elérheti a 300 milliárd forintot is. Ez pedig je­lAní-nnnn »./vrttrtnn n /rniírlnoáíT TY1f\_ háztartási hiány tőkepiacon ke­resztüli finanszírozása pedig szinte teljes mértékben elvonná a hitelforrásokat a vállalkozók elől. A GKI tanulmánya szerint - akár élénkít a kormány, akár nem -, a munkanélküliek száma ez év vé­gére eléri a 850 ezret, s valószínű­leg az infláció sem lesz tartható 22 százalék alatt. A dokumentum szerint hazánkban a gazdaság szereplőinek körében általános­nak mondható a bizalomhiány és a perspektíva-vesztés is. A kér­dőíves mintavétel és a várakozá­sok elemzése során kiderült: a gazdálkodó egységek a termelés további visszaesését feltételezik, amit alátámaszt az is, hogy a meg­kérdezett emberek többsége ha­tározottan állította, megtakarítá­------------JEGYZET------------­S f £& piac — af frőzc Nótárius Az Európai Közös Piac hús- és húské­szítményekre vonatkozó import korlá­tozó intézkedése igencsak kellemetlenül érintette hazánkat. Mennyi lesz a vesz­teség - dollárban számolva, azt most még nem érdemes „saccolni”. De bár­mennyi lesz is, annyi bizonyos, hogy érzékenyen érinti majd azt a piacot, amelyen mezőgazdasági termékeinkkel érdekeltek vagyunk. Jelen esetben élőál­lat, hús- és húskészítményeinkkel. Elő­zetes hírek szerint a Nyugaton nem ér­tékesíthető mennyiség eladására van­nak elképzelések. Az sem titok, hogy ezt „áron alul”, azaz csökkentett értékben tudjuk csak elhelyezni. Mert régi piaci törvény, hogy ha megszorul az eladó, az árat a vevő diktálja. A nemzetgazdasági kár bizonyos - mint ahogy a termelő károsodása is. Hogy ez utóbbi mennyi lesz? Biztatás van rá, hogy az intervenciós alapból kárpótlást kapnak. Azt is mindenki tudja, hogy a „kárpótlás” nem azonos az „értékkel”. Mindenesetre több, mint semmi... Nem világos, külföldi piackutatóink, kereskedelmi szerveink mennyire sze­reztek értesülést a várható EK intéz­kedésekről. Már, ami a húskorlátozást illeti. Az sem világos, milyen előrejelzé­seik voltak enqek, az állathigiénés jel­zővel díszített, kétségtelen protekcio­nista intézkedésnek bevezetéséről? Ami bizonyos, a hazai külkereskedelmet vá­ratlanul érte. Annyiszor elmondtuk, annyiszor prédikáltuk az úgynevezett „több lábon állást”, hogy a végén csak egy lábra támaszkodtunk. „Ezt” a ha­zai piacot tartottuk csak szemmel, „azt” a piacot, amelyen eladni akartunk, nem mértük fel kellőképpen sajátos tör­vényeit. ÁRFOLYAMOK Budapest (MTI) — Huszonkét üzletben összesen 64,3590 millió forint forgalmat bo­nyolított le a Budapesti Értékpapírtőzsde árfolyamértéken, a kis tételben folyó keres­kedéstől eltekintve. A részvények forgalma (12 kötés) névértéken 6,1600 millió forintot, árfolyamértéken számolva pedig 13,7000 millió forintot tett ki. A kárpótlási jegy ár­folyamértékű forgalma 660 000 forintot ért el. Kárpótlási jegy \ Tőzsde Index (ideiglenes) április 16-án: 693,69 -3,26 Hivatalos árfolyamok Érvényben: 1993. január 24. Valuta Pénznem Vétel Angol font 133,90 Ausztrál dollár 62,33 Belga frank* 263,51 Dán korona 14,12 Finn márka 15,50 Francia frank 16.05 Holland forint 48,28 ír foot 132,19 Japán yen* 77,07 Kanadai dollár 69,01 Kuvaiti dinár 289,01 Német márka 54,24 Norvég korona 12,78 Olasz líra** ^ 56,19 Osztrák sch.* 770,88 portugál es,*' ' 58,47 Spanyol peseta 75,01 Svájci frank 59,38 Svéd korona 11,62 tt<2A j'-SíSí - ann.i Eladás 136,70 63,57 268,17 14,38 15,90 Deviza Vétel 134,61 Eladás 135,31 265,25 .14,21 Í5.71 266,41 14,27. 15,81 16,22 48,79 iisiit 78,08 & 16,33 16,14 49,14 48,57 134,79 333,12 78,27 77,78 70,4.1 69,55 294,51 290,46 55,20 54,58 13,02 12,88 57.47 56,95 784,48 776,11 • 59,57 58,83 76,53 75,52 60,46 59,70 11,88 11,71 11,77 291,84 12,94 ^ MM 779,51 ■69,111 * 75,90 ül..... Vá sár van, de piac?...

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom