Észak-Magyarország, 1993. április (49. évfolyam, 76-100. szám)
1993-04-14 / 86. szám
ÉSZAK-Magymiország Megyei Körkép 1993. Április 14., Szerda---------JEGYZET--------S íC űzatiétú... Salló László Olvasom, hogy Kádár lakberendezési tárgyait, egyéb hagyatékát, a különböző személyiségektől kapott ajándékokat nyilvános árverésen értékesítik a tavasszal. Hallottam róla, hogy más kelet-európai országokban a rendszerváltozást követően, milyen sorsra jutottak az egykori államfők, pártfunkcionáriusok személyes dolgai, fényűzően berendezett villái, esetleg luxushajói vagy magánrepülői. Hasonló tényekről olvasok most a hajdani szovjet pártvezetést érintően. A mindenható szovjet hatalom - a testvérpártok vezetőihez hasonlóan - nemcsak a rendszer ellenségeivel bánt el kíméletlen szigorral, de a hozzá hű, a törvényeket betartó, és annak betartására zordan vigyázó talpnyaló alattvalóit is szorgalmasan jutalmazta. Ha nem egyébbel, egy nyakba akasztható fémplakettel, vagy színes jelvénnyel. Amit az illető nyilván büszkén magára is aggathatott a különféle nemzeti ünnepek vagy pártkongresszusok alkalmával. S minél több ilyen fémkoronggal rendelkezett valaki, annyival fokozottabban tudtajelezni a pártelvekhez való ragaszkodását. Ezeket a kitüntetéseket rendszerint maga a (teljhatalmú) pártvezér nyújtotta át a kiérdemlők számára ünnepélyes külsőségek között, ezzel is emelve az esedékes érdemérem fontosságát! Az érintettek pedig meghatottan rebegtek hálát és ígértek további hűséget a „mindenhatónak!” A Szovjetunióban - a közelmúltig - tiltották ezen kitüntetések bármiféle gyűjtését. A kitüntetettek elhalálozása esetén az érmeket vissza kellett juttatni a legfelső szovjetnek, amely a Kreml egy különleges páncéltermében tárolta a különféle kitüntetéseket. A bekövetkezett változásoknak köszönhetően ma már gyűjtésük, vásárlásuk, eladásuk is szabadon folyhat, így például az Usakov, Nahimov, Szu- vorov katonai érdemérmek - melyek összetételében nemesfémet is találni - mai árfolyama kétszázötvenezer rubel körül mozog, míg Nyugaton húsz-huszonötezer dollárt is elér az áruk! Az 1930 április 6-án alapított Lenin rendet, amelyet közel négyszázezren kaptak meg, húsz-huszonötezer rubelre taksálható (míg Nyugaton ugyanez kb. ötezer dollárt ér.) A legritkább és a legdrágább ugyanakkor az 1943 november 8-án létrehozott Győzelmi emlékérem. Ez platinából készült, 16 karátos briliánsokból és rubinkövekből áll. Ezt mindössze tizenhét személynek ítélték oda. A ritkaság pedig természetszerűen növeli az értékét! Egykor dicsőséget, győzelmet, tántoríthatatlan hitet sugároztak. Mi maradt mára mindebből, leszámítva a kitüntetésekbe épített nemesfémeket? Hasznavehetetlen fémplecsnik, egy más kort idéző bádogkorongok. Sic transit gloria mundi... így múlik el a világ dicsősége!... Mai változások Minden második házban telefon Partnerünk: Poitou-Charantes Segítségével karnyújtásnyi közelségbe került a közeli-távoli világ Miskolc (ÉM - Gy. K.) - Az infrastruktúra fejlődésének jelei a telefonhálózat bővítésében mutatkoznak meg a legerőteljesebben. Az első hullámban a városi előfizetők számának gyarapodása volt igazán feltűnő. Sorra kötötték be az új készülékeket a korábbi, sokéves igénylések alapján. Ezt követően, illetve ezzel párhuzamosan megkezdődött a falvak telefonhálózatának kiépítése, bővítése is. Ennek keretében családok sokasága juthatott készülékhez olyan településeken, ahol korábban csak a hivatalok, szövetkezetek központjai rendelkeztek távbeszélő kapcsolattal. Mindez a folyamat része csak, melynek keretében a hazai lakosság nagyobbik része rendelkezik majd telefonkészülékkel és ezzel kézzelfogható közelségbe kerül a közelebbi és a távolabbi világgal. Másfél esztendeje valósult meg Bogácson és a környékbeli négy településen - önkormányzati beruházással - a távhívásos rendszerű telefonálás lehetősége. Mára már minden második bogácsi házban van távbeszélő, hiszen az ötven közAhol régen várták a készüléket, nagy az öröm Fotó: Fojtán László intézményen kívül négyszáz család kapcsolódott be az önerős beruházásba. Ahol már működik a korszerű elektronikus technika rég várt áldása, a telefonszolgáltatás,ott egy-kettőre A cukorbetegség kezeléséről és a megelőzés módjairól Dr. Molnár Imre (ÉM) — A kezelés első lépése a diéta megismerése, elsajátítása, a helyes életmód kialakítása. Az I. típusban a ketoacidotikus súlyos állapot miatt azonnal inzulint kell adni. A felnőttkori típus igen lassan manifesztálódik, diagnosztizálásáig hosszú idő telik el; itt majd csak a diéta hatástalansága esetén kap a beteg vér- cukorcsökkentó gyógyszert vagy inzulint. A diéta legfontosabb pontja, hogy a cukorbeteg cukrozott ételt nem fogyaszthat. Étrendjét gondosan válogatja az összetevők kalória- és szénhidráttartalma alapján. Ez türelmet, tanulást, gyakorlást igényel. Az egyes ételekből a szénhidrátok felszívódásának sebessége eltérő. A vércukoremelő hatásuk alapj án válogatott ételek ingadozásmen- tesebb vércukorszintet biztosítanak. A napi elfogyasztott szénhidrát általában az összes kalória 50-60 %-át fedezi (egyszerre maximum 50-55 gramm ajánlott). Naponta 50-70 g fehéije elegendő, túlzott fogyasztása nem indokolt. Vesebetegség esetén pedig akár káros is lehet. A zsír a kalóriaszükséglet 25-30 %-át ne haladja meg. Gyógyszeres kezelés. A szájon át szedhető vércukorcsökkentő gyógyszerek hatásmódja eltérő. Ma leggyakrabban a Gilemalt javasolják, mely serkenti az inzulintermelést, fokozza a sejtek inzulin érzékenységét. Túlsúlyos cukorbetegeknek gyakran rendelik az Adebitet is. Ha a legszigorúbb diéta és a legnagyobb gyógyszeradag sem elegendő, inzulint kell adni. Inzulinkezelés. Korábban állati eredetű, szerkezetében az emberitől alig eltérő inzulint alkalmaztak. Ma már gyártanak mesterséges emberi inzulint. Étkezés előtt 30-60 perccel adva meggátolja a vércukoremelke- dést. Hogy ne kelljen naponta 4- 6 alkalommal adni az injekciót, a rövid hatásún (4-6 óra) kívül közepes (8-16 óra) és hosszú (22-30 óra) hatástartamú inzulint is előállítanak. Ketoacidózis kezelésére, átmeneti inzulinozásra a rövid hatásút használják (fiatalabb betegek hosszú hatásút nem kapnak). Újabban koncentráltabb inzulinkészítményeket zárt patronokban árusítanak. Ezek a töltőtollszem penekkel könnyedén beadhatók. Alig terjedtek el a folyamatos, hordozható inzulinadagoló készülékek. Az inzulintermeló sejtek transzplantációjával (emberi vagy állati) sikeres kísérletek folynak, az akadályok inkább immunológiai, semmint sebészeti-technikai jellegűek. A vércukor mérésére cigarettadoboznyi készülékek kaphatók. Az önellenőrzés lényeges, hiszen kellő ismeret esetén a beteg igényeihez igazíthatja a diétát és a kezelést. Legfontosabb azonban a megelőzés: családi halmozódás, hajlamosító tényezők esetén időben kezdett diéta, helyes életmód, a további rizikótényezők kiiktatása fontos. Fiatalkori típusban a maradék inzulintermelő sejt védelme és regenerálódásának biztosítása a cél. Beteg és orvos jó együttműködése, a társadalom segítsége esetén a cukorbeteg életkilátásai jók maradnak, az egészségesekhez hasonló életet élhet. (Szerzőnk belgyógyász, immuno- lógus-allergológus, a Sátoraljaújhelyi Kórház II. belgyógyászati osztályának osztályvezető főorvosa.) Üdvözlet Zircről Borsodba Együttműködés a két egymástól távol eső régió között Miskolc (ÉM-B.S.) — Zircet, a települést és templomát III. Béla hívására 1182-ben francia cisztercita szerzetesek alapították, 1982-ben kapott városi rangot. Apátsági templomát a pápa ószentsége követe avatta bazilikává. Az apátság épületében található a Bakonyi Természettudományi Múzeum és a Reguly Antal Könyvtár. A szépen fejlődő kisváros másik nevezetessége a Zirci Arborétum és a szintén Reguly Antalról elnevezett néprajzi múzeum, melynek gyűjteményét nagyrészt a helyi néprajzosok hozták létre önerőből. A húsvéti ünnepek előtt a Tér- Kép Alapítvány és a miskolci Rónai Sándor Művelődési Házban működő Kelet Irodalmi és Társegyüttműködését. Régiónk bemutatásához Böszörményi úr néhány borsodi, megjelent, illetve megjelenő kiadványt vitt magával. A zirci polgármester viszonzásul Szelényi Károly fotóművész Balatonfelvidéktől a Bakony aljáig című fotóalbumát adta ajándékba. Böszörményi Sándor tárgyalt a Bakonyi Önkormányzatok Szövetségének vezetőivel is -mint kiderült, ennek vezetője, dr. Rigó Barnabás miskolci születésű. A zirci Apátság és Bazilika templom őre, Sárközi Katalin egy „Szenvedő Krisztus” keresztet ábrázoló képeslapon a következő üdvözletét küldi régiónk hívó és főleg jó akaratú embereinek: „Isten sugallatával minden köny- nyebb. Még szenvedni is. T7'~-í _L___^1X4-4- __1 -£ 1— P oitiers (ÉM-CsM)—Hazaérkezett egyhetes franciaországi látogatásáról a Köztársasági megbízotti hivatal, Borsod-Abaúj- Zemplén megye és Miskolc város politikai, gazdasági és kulturális delegációja. Az ország délnyugati részén fekvő Poitou-Charentes régió, az ezt alkotó négy megye, valamint a legjelentősebb városok vezetőivel folytatott bemutatkozó tárgyalások, a különböző intézmények megismerése a tapasztalatgyűjtésen túl jó alapot biztosít a továbbiakban a kapcsolatok kiépítésére, sőt néhány területen - például a Miskolci Egyetem és az Universite Poitiers, az Észak-magyarországi Gazdasági Kamara és különböző városok kamarái, valamint több középfokú oktatási intézmény között - konkrét megállapodások Is születtek, amikről a későbbiekben részlegesen beszámolunk. Rádóné Gyárfás Ildikó, a megyei önkormányzat alelnöke a politikai delegáció útját értékelve kiemelte a Poitou-Charentes régió és Deux-Sevres megye alelnöké- vel, Armelle Guinebertiere asz- szonnyal folytatott tárgyalásokat, melyek eredményeként valószínűleg már a nyáron - a megyei és a városi önkormányzat közös meghívására - egy politikai és gazdasági delegáció érkezik hozzánk. Ennek a találkozónak lesz feladata a lehetséges együttműködési formák pontosítása. Addig elsősorban az Ouverture-prog- ramhoz kapcsolódó, a szakmai programokat és a szakembercserét támogató pályázatok benyújtásánál számíthatunk segítségükre. Tovább drágult ami rosszabb Miskolc (ÉM) — Április 1-én az MKV, a már megszokott júniusi időponttól eltérve, új menetrendet léptetett életbe. A „bolondos” időpont dacára azonban sajnos nem tréfás jókedvében. Az új menetrend lényege nem más, mint a járatsűrűség 5,5 százalékos csökkentése. De vajon miért? - kérdezték, kérdezik tőlünk sokan .Jómagam is érdeklődtem, s ahogy rebesgetik azért, mert a közgyűlés oly’ kicsinyke támogatást szavazott meg legatyásodott közlekedési vállalatunknak, amellyel még az eddigi - ideálisnak távolról sem nevezhető - állapotokat sem lenne képes fenntartani. Sokan persze kapásból kontráznak, felemlegetve az egyre növekvőjegy-, illetve bérletárakat. Csakhogy: a legutóbbi jegyár- emelés kettő forintjából mindössze egy vándorol az MKV kasz- szájába, a fennmaradó másik egy forint pedig az áfá-t fedezi. Márpedig ez édeskevés. Pláne, ha figyelembe vesszük az egyre növekvő üzemanyag-, és alkatrészárakat, valamint az ott dolgozók minimális béremelését. Persze - és ez természetes - mindez aligha érdekli komolyabban az utazóközönséget, akik csupán azt tapasztalják, hogy a több pénzért nemhogy jobb, de alacsonyabb színvonalú kiszolgálást kapnak. Az ostor vége pedig - ki máson? - az MKV-n csattan - ártatlanul. A vállalat ugyanis hiába szeretne korszerűbb járműparkot sűrűbben üzemeltetni, hiszen az önkormányzat által meghatározott fix összegből gazdálkodhatnak. Ebből pedig ennyire telik. Zárszóként hadd idézzem egyik panaszos olvasónkat: „Talán nem zavarna a dolog, ha nekem is volna szép autóm, amivel reggelente bejárhatnék jól fizetett hivatalomba! így azonban nem tudom elfogadni a fővárosinál is drágább vonaljegy árat, mert a pesti honpolgár ha akarja ma is keresztül utazhategy világvároson 19 forintért. A miskolci jegyár-döntnökök nyilván többre taksálják Budapestnél a jaj de sok mindenben szerényebb, kopott koldus sze•• 1 _ Jmegszokottá válik mindennapos használata. Hiszen ez ma már hozzátartozik az életünkhöz. Mert kell a telefon,ha örömhírt akarunk közölni, de akkor is, ha segítségre van szükségünk.
