Észak-Magyarország, 1993. április (49. évfolyam, 76-100. szám)
1993-04-10 / 84. szám
1993. Április 10., Szombat------------------------Ém-Hétvége/Húsvét A feszület nem lehet divatcikk Beszélgetés Papp Endre esperessel a hitről, a húsvétról, a szektákról Kocsik László Hangács-Domaháza (ÉM) — Nagyhét van. Jézus Krisztus kínszenvedésének és feltámadásának az ideje. Ilyenkor hívők és nem hívók különböző módon értelmezzük magunkban az ünnep jelentőségét. A következő beszélgetést Papp Endre esperes plébánossal, Hangony-Domaháza és Kissikátor lelkipásztorával készítettük. Véleménye részben szubjektív, de tükrözi a római katolikus egyház álláspontját is arra vonatkozóan: mi a jelentősége húsvét ünnepének. • A szót, hogy „világnézet” a mi húsvétunk fejezi ki a legjobban - kezdi az esperes úr. - Ügy fogadjuk el a világot, hogy van örök élet, s ennek bizonyítékát éppen Jézus Krisztus adta feltámadásával. Ezért is érthetetlen számomra az o- lyan hit, amelyik Isten létezését elfogadja, de a feltámadást nem. Pár évvel ezelőtt Németországban készítettek egy felmérést, ahol a megkérdezettek 75 százaléka vallotta magát istenhívónek, de csak 25 százalékuk fogadta el a feltámadást. Végtelenül meglepő ez az arány és egyben felfoghatatlan is. Nekem például egy olyan Istenhez nem volna közöm, aki „csendes magányában” éli az örök életét a mennyben, s hagy minket, embereket a földi élet végén a semmibe veszni. A hívőknek éppen az adja a többletet más filozófiák tanaival szemben, hogy van örök élet, s vissza lehet térni. □ Esperes úr! Nemrégiben interjút készítettem egy híres művésszel, aki azt mondta: istenhívő, de nem jár templomba, nem hajlandó imádni a papokat. Mit szól ehhez'? • Istenhez nem egy út vezet, el lehet jutni hozzá például a mohamedán és a zsidó hiten keresztül is. Az ilyen kijelentésekben persze lehet nagyfokú tájékozatlanság. Ki tudja, ez a művész beszélt-e már életében pappal, mert ha igen, akkor talán más lenne a véleménye. Mi ugyanis azt tanítjuk: Istent kell imádni, nem pedig minket, papokat. („Lírádat, Istenedet imádd és csak neki szolgálj!”) Az első parancsolat is ezt fogalmazza meg a tízparancsolatban. Persze mindennel vissza lehet élni, így Istennel is, a papi hivatással is. Mostanában tapasztalataim szerint éppen a hittel élnek vissza egyesek. Sokszor látom a televízióban, hogy ott látható a Biblia és a feszület egyes nyilatkozó politikusok közelében, s nem vagyok róla meggyőződve: az interjúalanynak vagy az általa képviselt ügynek sok köze lenne Jézushoz, az ő tanításához. □ Ön szerint mennyire árt ez az igazi istenhit hitelének? • Nagyon sokat. Minden szent ügynek árt, ha visszaélnek vele. Maguk elé teszik tüntetőén a Bibliát, s közben piszkálják egymást, vagy keresztet akasztanak a nyakukba, ne adj, Isten a fülükbe, s közben erkölcstelen életet élnek. Ismét a televíziót hozom példaként: egy francia divatbemutatót láthattunk valamelyik este, ahol a „hölgyek” nagy kereszttel a nyakukban vonultak föl, azok, akik pár perccel korábban már félpucéran jelentek meg a nagyközönség előtt. Otromba dolog, hogy a mi legszentebb jelvényünkből divatdarabot csinálnak. De ugyanilyen otromba, amikor egy politikus a politikájára „akasztja” a feszületet, s egyszerű embereknek a voksát így akaija megszerezni. □ Napjainkban Magyarországon is egyre szaporodnak a különböző vallási csoportok, szekták. Mi a véleménye Önnek ezekről? • A szekták nagyon veszélyesek és károsak, mert egyszerű embereket manipulálnak. Tapasztalatlanságuk, esetleg tájékozatlanságuk miatt olyan vallási tévútra vezetik őket, ahonnan a későbbiekben talán vissza sem tudnak térni. □ Milyen eszközöket használnak mindehhez? • Egyrészt a rámenósséget, másrészt pedig bármilyen furcsán hangzik is, a Bibliát. Csak azokat a részeket emelik ki belőle, amelyeket saját ideológiájuk alátámasztására használhatnak. Állandóan a próféciák, a világvége, a jövendölések izgatják őket, ezekkel stresszelik az embereket, holott Jézus megmondta: „Nem a ti dolgotok, hogy az időpontokat kutassátok...”. □ Hallani arról, hogy „agymosást” is végeznek. • Igen, valószínűleg benne van az eszköztárukban a pszichológiai sokkolás is, s a megszokott társadalmi, valamint családi környezetből való kiszakítás. □ Egyes „tanítóik” éppen a katolikus egyházat vádolják hasonlókkal. • Az egyház engem soha nem szakított el a családomtól. Papságom ideje alatt édesanyám hét évig velem élt, s korábban is mindig a családhoz jártam megpihenni. Egyébként, hogy ne csak személyes cáfolatot mondjak: XXIII. Já- nos-Pál pápa a szerzetes rendeket is kötelezte arra, hogy hazajárjanak, hiszen a 4. parancsolat is azt tanítja: „Atyádat és anyádat tiszteld! és a 4. parancsolat minden szerzetesi szabály felett áll”. □ Vádolják persze azzal is a szekták képviselői, a római katolikus egyházat, hogy konzervatív, nem képes a megújulásra, másrészt pedig nem követeli meg következetesen a törvények betartását híveitől. • Az egyháznak vannak olyan törvényei, amelyek Istentől valók, ezekhez ragaszkodunk. S ha konzervativizmussal vádolnak, arra azt válaszolhatom: azok, akiknek a „Ne ölj!” isteni parancs konzervatív, nem is valók egyházunkba. A kérdés második részére a következőt mondhatom: mi nem vagyunk hajlandóak lelkiismereti nyomást gyakorolni híveinkre. Egyszerűen megmondjuk, hogy bűneikért viselik a felelősséget. Aki a katolikus egyház tagja akar lenni, azzal közöljük: ezek a törvényeink, ezeket tartsd be, ha azt akarod hallani: „Jöjjetek Atyám áldottai és vegyétek birtokba az öröktől fogva nektek készített országot”. Emberi vágy - isteni esemény Dr. Réthly Gyula Valamikor - nagyon is régen - egy roppant furcsa dolog tör-, tént. Nevezetesen pedig az, hogy az élővilág törzsfejlődésének vonalán a végső egyed különösképpen megváltozott. Szürke agykéregállományának valamelyik csoportosulása a továbbiakban a még rendezetlen sejtalakzatból valami olyasféle rendezettségbe képződött át, ami gazdájának, az őt hordozó élőlénynek tudatot adott. Ez a tudat embert csinált, aki személyiséggel rendelkezik. A személyiség felismerése életre keltette benne az ÉN fogalmát. Akkor még nem tudta - és nem is tudhatta -, hogy önnönmagára ébredése nemcsak a lehetőségek végtelenbe nyúlóan széles skáláját tálja elébe, de egyben sajátmaga önnyomorának korlátja is lesz. A létét felismerő ember létének minden örömével és létének minden bánatával együttesen élni kívánt 8 azóta is élni kíván. Am a biológiai törvényszerűségek az élet mozgásterét viszonylag meglehetősen rövidke időtartamra zsugorítják össze, ami az emberben a kezdetek leg- kezdetétől fogva dacos tiltakozást váltott ki. Magyarán szólva: az ember nem akar meghalni, ezért fél a haláltól s e- zért igyekszik mindent elkövetni saját léte meghosszabbítása érdekében. Fáradozásainak fizikai eredményei szűkre szabottak, kénytelen tehát vágyainak hatásvonalát más irányokba átterelni, létalapját olyan dimenziókba helyezni, melyek egészében véve függetlenek az anyagi világ tér és idő korlátáitól, nincsenek kapcsolatban a fizika, kémia, biológia s egyéb tudományok rendkívül szigorú feltételeivel. Figyelmét tehát a gondolati világ mezsgyéire ültette át. Ebben a mozgástérben csak lehet szállni. Igaz, a gyakorlati tapasztalat a fizikai halált nap mint nap élénkbe tálja, viszont az érzelmi formák megfelelő csoportosításában lehetőséget nyújtanak egy olyan további életnek, aminek következő - s egyben végső - állomása az örök élet a feltá- 'madáson keresztül. Ennek az emberileg nagyon is érthető vágynak a szimbólikája húsvét ünnepe. Adott egy Ember, aki magára vállalva az emberiség valamennyi addig és az azóta is elkövetett összes bűnét, kínhalált halt érettünk, majd a korábbi próféciák és saját tanításai szerint is harmadnapra halottaiból feltámadott. Adott egy teremtmény, az Issák a világot az eredendő bűntől, melyet az első emberpár vétett teremtójével szemben. Az Isten Fia nyilvánvalóan nem halhat meg örökre, feltámadásával utat nyit a feltámadásnak - mint lehetőségnek - a megvalósulására. A- dott egy személy, aki egyrészről Isten, mert saját lelkét helyezte el benne, másrészt - származását tekintve földi anyától született, azaz ember is.Ezért megjárja a kálvária mind a tizennégy stációját, ahol szenved mint ember, de vállalja és elviseli, mint Isten. A karácsony örömhírét felváltja húsvét drámája, hogy mindjárt feloldódjék egy újabb ígéretben. Karácsony kisjé- zuskájátátlényegíti húsvéttö- viskoszorús Krisztusává. A ten. Éppen ezért az ésszerűség talaján imbolygó ember elfogadhatatlannak tartja, következésképpen a halállal szembeni rettegése változatlan, szemben a hit vallóival. Szerintük húsvét ünnepének tárgya - a valóságos isteni esemény - nyitó játéka az ember jövőjének. A vallások legtöbbje tanítja a földi életet követő azonos vagy más típusú örök létezést. Ä hívók egyrésze magáévá teszi a jövendölés nagyszerű perspektíváit, de legyünk egészen őszinték magunkhoz és valljuk be töredelmesen: bizony az élet túloldali kapuja előtt azért mégiscsak megrettenünk. Silánykára sikeredő néhány évtizedünk racionális tapasztalati magva óriási kételyt növeszt a transzcedens ígéretek bizonytalan jövőjébe. A tavasz nyarat ígér, ezt jól tudjuk. De tudjuk azt is, hogy utána az ősz következik az elhalás csendes beletörődésével s a tél egyhangú nyugalmával. Vétkeink zömét az ingatag hi- szem-nem hiszem kettősségének súlya alatt követjük el. A feltámadás tömeges formája térben és időben egyaránt ismeretlen az ember előtt, legfeljebb a Vatikánban, a Six- tusi kápolna óriásméretú mennyezeti freskóján döbbenti elénk az igazságtétel isteni eseményét. Á teremtő jobbján az igazak, balján az örök kárhozatra ítéltek. De ki meri magáról bizton állítani, hogy márpedig ó valójában igaz. És egyáltalában az emberi megítélés azonosulhat - e valójában az isteni megítélés kereteivel? Legyen azonban akárhogyan is, egy biztos: a földi életet olymódon kell széppé tennünk, hogy az harmonizáljon létünk hasznosságával és embertársaink megbecsülésével. Feltámadunk - emberi vágy. Feltámadt Isten egyszülött Fia-is„Az én hitem a földnek melegsége"(József A.) Feledy Gyula rajza ÉSZAK-Magyarország 9 Tavasz, remény, megújulás türelem, kézügyesség - így lesz hímes a fyúkGörömbölyi nyuszik a Búza téren. A tapsifüles 150 forintot kóstál. Kis Jankó Bon motívumai a szivárvány színeiben Szolid kis ágacska - a barka mindig a tavaszt idézi
