Észak-Magyarország, 1993. április (49. évfolyam, 76-100. szám)
1993-04-10 / 84. szám
1993. Április 10., Szombat Gazdaság ESZAK-MagYARORSZÁG 5 Tilos a húsbevitel Budapest (MTI - ÉM) — Mint ismeretes, az Európai Közösség betiltotta az élőállatok, a nyershús és a szalámi importját a Kelet Európai országokból. Döntését az EK azzal indokolta, hogy az importált termékekben felfedezték a száj-és körömfájás kórokozóját. A tilalom következtében az EK országaiba nem exportálhatnak a magyar állattenyésztők sem hiszen a tilalmi listára felkerült az élőmarha-, sertés juh és a nyershús. Az EK tilalomhoz csatlakozott Ausztria is.- Szakmailag megalapozatlan mind az EK, mind Ausztria élőállat és húsbeviteli tilalma, amelyet csütörtökön 0 órától rendeltek el- mondta Mike Imre, a Húsipari Szövetség titkára. - Magyarországon az állategészségügyi helyzet jónak mondható. Megszűnt a sertéspestis, száj- és körömfájás sincs az országban. A beviteli tilalom igen nagy kárt okoz a magyar termelőknek. Úgy tűnik azonban a jelenlegi gondok levezetésére van lehetőség. A lehetséges megoldásokról pénteken tárgyalnak a szakemberek. Ami rendkívül fontos lehet hazánk számára, az az, hogy a tilalomra miként reagálnak majd az EFTA-országok. Válasz a tilalomra Budapest (MTI) — A magyar kormány azonnali hatállyal teljes import-tilalmat rendelt el az Európai Közösség országaiból és Ausztriából származó marha, sertés, juh, kecske élőállatokra, azok húsára, valamint azok tej éré és tejkészítményeire. A kormány a Közös Piac országaiból származó élőállatok tranzitszállítását sem engedélyezi. A kabinet azután hozta meg döntését, hogy megütközéssel értesült az Európai Gazdasági Közösségek Bizottsága szerdai ülésén azonnali hatállyal elrendelt beviteli tilalomról, amelynek indoka az Olaszországban február végén megállapított fertőző száj- és körömfájás. A magyar kormány figyelemmel arra, hogy e betegségeket az Európai Közösségek egyik tagállamában észlelték, s hogy a tizenkét tagállam közös piacot képez, a magyar állategészségügyi érdekek védelmében és a betegség behozatalának megakadályozására rendelte el az importtilalmat.- Az EK szerdai intézkedése Magyarország számára azért is rendkívül sérelmes, mert hazánk területén - a Közös Piac állatorvosai által is igazoltan - semmiféle járványos állatbetegség nincsen. Jegyzés - jegyből Budapest (ÉM) — Jelentősen túljegyezték a befektetők az 1994/I-es sorozatú kamatozó kincstárjegyet. A Pénzügyminisztérium csütörtöki tájékoztatása szerint a túljegyzések visszafizetése április 9-én kezdődik. A kibocsátó a jegyzésből az eredetileg meghirdetett 10 milliárd forint névértéket fogadta el. A lakossági jegyzéseket maradéktalanul kielégítik, a jogi személyek esetében csak arányos kielégítésre kerülhet sor, vagyis jegyzésük hányadában juthatnak hozzá kincstárjegyekhez. Atúljegyzésekvisz- szafizetése 99,6 százalékos árfolyamon történik. A befektetők a kincstárjegyeket, illetve a letéti igazolásokat április 19-étől vehetik át a jegyzési helyeken. Béregyezség Miskolc (ÉM) — Kemény tárgyalássorozat és' parázs hangulatú munkásgyűlés után megegyezés történt a szakszervezetek és a munkáltató között az idei béremelés mértékéről a Miskolci Műanyagfeldolgozó Rt-ben. Bár az érdekképviseleti szerv 30------1X1--— U/vMÍ/illíVClffí Atlf 1 »*\ A tejipar konkurenciája A nyugati joghurt, desszert és a magyar kapituláció ÉlMÉ ________ A z árrést a fogyasztók fizetik meg Miskolc (ÉM - BSzL) — Rossz szokásunk, hogy az idegent többre nézzük, mint a hazait. Választásokon is jobban hiszünk a kétszáz kilométerrel odébb lakónak, mint annak, akit évtizedek óta ismerünk. így vagyunk a termékekkel is: az idegen, a külföldi - ki tudja miért - valahogy vonzóbb, mint a hazai. Szomorúan jegyzi meg egyik tejipari vállalatunk igazgatója, aki arra kérte szerkesztőségünket, írjunk már a „Védd a hazait! Védd a munkahelyed!” című mozgalomról. Fenti buzdítás nemcsak a tejtermékekre, hanem szinte minden más élelmiszeripari termékre érvényes. Hiszen gyakran a nagy és színes, precíz, tetszetős csomagolás - silány terméket takar. Látható, hogy Magyar- országon főleg az élelmiszeriparban egyre nagyobb konkurenciát jelentenek az országba szabadon beáramló nyugati termékek. Ezért az élelmiszeripari vállalatok - például a tejipar - túltermelési válsággal küzdenek. Miközben egyre több a nyugati desszert tejterméket fogyasztunk, a magyar tejipar ádáz harcot folytat a piacért az alacsonyan feldolgozott friss tejtermékek kategóriájában. , Miközben egyre több pénzt kell fizetni a magyar tejtermelőknek, hogy megőrizzék a maradék életet, higgyenek a tejtermelés jövőjében, a tejfeldolgozó ipar elől besöpri a profitot néhány igen gyorsan terjeszkedő német, dán és osztrák mamutcég. Nekik még arra is van pénzük, hogy a Magyar Tejgazdaság lapjában (!) hirdessék a magyar tejipart diszkrimináló gyümölcsjoghurtokat és egyéb termékeiket. Nézzük például az M3- as áruház élelmiszer kínálatát. Nincs benne magyar termék - legfeljebb üdítőital. A kérdés lényege az, hogy csak a magasan feldolgozott tejtermékek (poharas termékek) jelentenek a magyar tejfeldolgozók számára olyan nyereségszintet, amelyből finanszírozható a termelő és legalább szinten tartható az ipar. Érthető, hogy ezt a termékkört hozzák be a nyugati cégek alapította magyar kft-k. így azt a vásárló réteget veszik el a magyar tejipar elöl, amely meg tudná fizetni az egyébként hasonló minőségű magyar terméket. Jórészt ezért képtelen a tejipar többet fizetni a termelőknek a nyerstejért és többek között ezért fogy vészesen a tej. A kereskedelem szempontjából nézve a nyugati gyümölcsjoghurt biztos hasznot ígér, hiszen az utóhókezelt termék minimum három hónap szavatossággal érkezik és nem kell hűtőpultban tartani. Közel ugyanazért az átadási árért szerezhetők be a magyar gyümölcsjoghurtok. Ezek ugyancsak 20-30 napig tarthatók el, de beltartalmilag jobbak - és csomagolásuk is versenyképes. A hazai tejtermék védelmének elmaradása tény. Az FM 80 százalékos védővámot javasolt már tavaly is. Az intézkedés lassan egy éve késlekedik. Az eredetileg választékbővítés céljára (meg hogy lássuk, hogy merre kell haladni) beengedett tejdesszertek, ömlesztett sajtok, tejitalok egyre jobban uralják a boltok polcait. Ami marad: a poly- tej, féltartós tej és trappista sajt. Ez maradt, miközben a profit özönlik ki az országból. Ahelyett, hogy a magyar termelőt és feldolgozót gazdagítaná végre. Pedig ma már beltartalmilag különb termékeket is gyártunk például gyümölcsjoghurtban, mint néhány Magyarországon egyre terjeszkedő nyugati cég. Úgy látszik, ha az agyontámogatott (50- 60 százalék) és csak külcsínben extra nyugati tejtermékek hazai továbbteijesztésének útjába nem állunk, legalább védővámmal, akkor a jövőkép egyre borúsabb lesz. A hazai tejtermelők és feldolgozók jelenlegi kiszolgáltatott helyzete példa nélküli Európában. Sokan elmondták: az alacsony támogatottságú magyar termékek erősen dotált nyugati tejtermékekkel állnak szemben, és ezt a versenyhátrányt magyar részről csak fegyverletétel követheti. Ez az út Európába? A csökkenő tejtermékfogyasztás a számokból nyomon követhető, vidéken pedig jól megfigyelhető. A falvakba egyre kevésbé jutnak el az új termékek, egyrészt mert kevés a vásárlóerő, másrészt a tejipari vállalatok zömének nincs elegendő hútőkocsija, a boltokban rosszak a hűtőpultok. Majd ide is betörhet a hűtést nem igénylő nyugati tejtermék. Ez lesz a megoldás? — Magyarországon egyetlen nagypiac létezik. A koncentrált termékelhelyezés lehetősége vonzza a fővárosba a még mindig értékesítési gondokkal küzdő tejfeldolgozókat. A budapesti nagyvevők pedig leszoríthatják az átadási árakat. Mégis teszik. Utána pedig esetenként ráteszik a 20-25 százalékos árrést amit megfizet a fogyasztó. Kormányzati tennivaló lenne a magyar tejtermékek védelme. Szükség lenne, arra is, hogy a kereskedelem elsőbbséget adjon a magyar tejtermékeknek, korrekt piaci verseny mellett természetesen. Ehhez persze az is szükségeltetne, hogy magyar kézben maradjon a döntés lehetősége.------—JEGYZET--------a ,,éi4ÁaÍ€ifa&ei” Nótárius A nemzetgazdaság, a „nagykalap”határozza meg, mi jut a lakosságnak, a „kiskalapba”. A gazdaság hivatalos irányítóitól hallgatjuk-olvassuk, vitathatatlan, hogy ha nem is hurrá-hangulat, de bizonyos optimizmus lehet úrrá rajtunk. Gondoljunk csak a Nemzeti Bank elnökének legutóbbi prognózisára, mely szerint már az idén kijuthatunk a válságból - ami további kedvező gazdasági vonzatot is jelent. Már az is biztató, hogy csökkent a külföldi adóságunk. Gazdasági életünknek azonban vannak furcsa ellentmondásai. Nevezetesen: akkor, mikor a növekvő számú munka- nélküliről beszélünk, amikor milliókban adjuk meg a létminimum alatt élők számát - egyre emelkedik a megtakarítások összege. Olyannyira, hogy abból a költségvetés deficitjét is finanszírozni, kezelni lehetne. Azok, akik kritikus szemmel vizsgálják belső gazdasági viszonyainkat - anékül, hogy az „ördög ügyvédjének” szerepére vállalkoznának - az ipari termelés ijesztő arányú visszaesése mellett mindinkább felhívják a figyelmet a mezőgazdaságban egyre inkább jelentkező anomáliákra, rendellenességekre. Úgy vélik - s ebben minden bizonnyal igazuk is van -, hogy az átgondolatlan gazdaságpolitika következtében egyre több a meghökkentő, elkeserítő jelenség. Gondoljunk például azÁllamiVagyon- ügynökségnél egymás után kibukó visszaélésekre, egyes iparágak ötletszerű leépítésére, az ügyeskedésekre, a vagyonharácsolásra módot adó joghézagokra - s akkor mindjárt arra is választ kapunk: miért jut a kevésnél is kevesebb a „kiskalapba”.-----ÁRFOLYAMOK----B udapest (MTI) —A kis tételben folyó kereskedéstől eltekintve 38 üzletben összesen 278,8050 millió forint forgalmat bonyolított le a Budapesti Értékpapírtőzsde árfolyamértéken. A részvények forgalma (29 kötés) névértéken 2,4700 millió forintot, árfolyamértéken számolva pedig 2,9790 millió forintot tett ki. T/ ' /.I / • • Jvarpotlasi jegy Tőzsde Index (ideiglenes) április 8-án: 710,12 -11,76 Sírni lehet, de nem érdemes Hivatalos árfolyamok Érvényben: 1993. április 8. Miskolc (ÉM - SzD)—A biztosító társaságok megjelentették az elmúlt esztendő bevételeiről a legfrissebb adataikat, ezek alapján a GiroCredit Befektetési (Budapest) Rt. - nemrégiben áttekintést készített a magyar biztosítási piacról. Korábban lapunkban megírtuk, hogy bár a biztosító társaságok bevételei az elmúlt években sem voltak elhanyagolhatóak - mint szokták mondani: volt mit a tejbe aprítani - ennek ellenére mindig is sírt, panaszkodott a biztosítási piac, illetve a biztosítók. Igaz, jól megfontolt, átgondolt sírás volt az, mintegy megalapozta, előkészítette a biztosítási díjak emelését. Mi tagadás, írásunknak nem örültek különöseb- i------ nail At Tlo nézzük, miről l iárd 790 millió forint nettó díjbevétellel, amely a mintegy 61,3 milliárd forintos piac 40,4 százalékát jelenti. A biztosítók közgyűlései ugyan még nem zajlottak le, így a számok valamelyest változhatnak. A legutóbbi adatok alapján az ÁB- Aegon 21,4 milliárd forintos nettó díjbevételt könyvelhet el, amely a biztosítási piac 34,9 százalékának felel meg. Az ÁB- Aegon életbiztosítási tevékenysége során jelentős tartalékot képez, amelyet más területeken fektet be. Ennek hozama döntő részben hozzájárult egy további 8,7 milliárd forintos bevételi forráshoz, amellyel együtt a biztosító teljes bevétele közel 30,2 milliárd forintra rÚETűtt. (A piaci rint 5,64 milliárd forint volt a nettó díjbevétel, s ezzel piaci részesedése eléri a 9,2 százalékot. A sorban a következő a Generali 2,6 milliárd forintos nettó díjbevétellel, piaci részesedése 4.2 százalék. A Colonia 1,9 milliárd forint nettó díjbevételt ért el, (piaci részesedése 3,1 százalék). A sorban a következő a Nationale Nederlan- den 1,6 milliárdos nettó díjbevétellel (2,6 százalékos piaci részesedéssel), a Garancia 1,5 milliárd forint nettó bevétellel (piaci részesedése 2,4 százalék) és az Atlasz 1.2 milliárdos nettó díjbevétellel (ami 2 százalékos piaci részesedésnek felel meg). Számos biztosítási cég az elmúlt másfél év során kezdte mec Valuta Deviza Pénznem Vétel Eladás Vétel Eladás Angol font 132.49 135,29 133, ,35 134,05 Ausztrál dollár 61,55 62,79 62, .04 62,34 Belga frank* 263,34 268,00 265, ,20 266,36 Dán korona 14,12 14,38 14. ,21 14,27 , Finn márka 14,87 15,27 15, ,01 15.11 Francia frank 16,02 16,30 16 ,11 16,19 Holland forint 48.26 49.12 48. ,57 48,79 ír font 132.10 134,70 133. ,09 133,73 Japán ven* 76,59 77,79 76. ,96 77,26 Kanadai dollár 69,18 70,58 69 M 69,95 Kuvaiti dinár 287,97 293,47 290. ,16 291,54 Német márka 54,26 55,22 54, ,60 54,84 Norvég korona 12,72 12,96 12 ,80 12,86 Olasz líra** 54,73 56,01 55, ,19 55,51 : Osztrák sch.* 771,50 785,10 776. ,40 779,80 Portugál esc.* 58,41 59,51 58, 75 59,03 Spanyol peseta 75.60 77,12 76. ,21 76,59 Svájci frank 58,78 59,86 59, .12 59,40 Svéd korona 11,39 11,65 11. ,48 11,54 USA-dollár 87,25 88,81 87, ,84 88,24
