Észak-Magyarország, 1993. március (49. évfolyam, 50-75. szám)

1993-03-06 / 55. szám

1993. Március 6., Szombat — Miskolci Egyetem informatika és számítástechnika Jeles eseménynek adott otthont ezen a héten a Mis­kolci Egyetem. Hetedik al­kalommal rendezték meg a microCAD-System nem­zetközi informatikai talál­kozót. Az esemény szolgál­tatta az apropót ahhoz, hogy az intézmény számí­tástechnikai életét bemu­tassuk olvasóinknak. Se­gítségünkre voltak az egyetem tanszékei. Kezdjük talán azzal, hogy az Universitas számítóközpont­jában működik az ország leg­nagyobb teljesítményű IBM RISC\6000 970-es típusú szá­mítógépe. A központ ebben a tanévben igen jelentős fejlesz­tést hajt végre, a „Felzárkózás az európai felsőoktatáshoz” világbanki támogatás kereté­ben. Túl ezen, a dr. Bállá László ál­tal irányított számítóközpont az Információs Infrastruktúra Fejlesztési Program észak­magyarországi regionális köz­pontja is, amely lehetővé teszi hazai és nemzetközi informá­ciós adatbázisok használatát. A következő tanévben terveik között szerepel az egyetemi számítógépes hálózat kiter­jesztése miskolci regionális számítógépes hálózattá, és egy ezen üzemelő korszerű in­formációs rendszer létreho­zása. Ha ezek a fejlesztések meg­valósulnak, akkor nagymér­tékben hozzájárulhatnak a Miskolci Universitas meg­felelő színvonalú oktatásához, kutatásához, illetve Miskolc és az egyetem korszerű infor­mációs kapcsolatának kiala­kításához. Hét éve oktatják A gépészmérnöki karon már az 1986/87 tanévben modu­láris oktatási rendszert ve­zettek be, a korábbi, megle­hetősen merev előírások sze­rinti szakok és szakirányok megszűntek. A képzés végén a hallgatónak a választott szakirányban el kell addig jutnia, hogy a kor követelményeinek megfelelő mérnöki feladatokat meg tudjon oldani. Ezzel kapcsolatban a képzés­ben nagy figyelmet fordítanak a gépekben, technológiai fo­lyamatokban lejátszódó jelen­ségek, állapotok leírására, szi­mulálására a nagy kapacitású számítógépeken futtatható programok révén, már csak azért is, mert ezek vizsgálata sok esetben lényegesen ol­csóbb, mint a kísérletek végre­hajtása; a termékek tervezé­sénél, gyártásánál feltétlenül szükséges az optimális megol­dások keresése. A két tétel alatti feladatok el­végzéséhez nélkülözhetetlen az anyagtudományi eredmé­nyek, a numerikus módsze­rek, operációkutatás, a véges­elem módszer és a mechanika más numerikus módszereinek alapos ismerete. , A magyar műszaki felsőok­tatásban egyébként a Miskol­ci Egyetem gépészmérnöki ka­rán jelent meg először (1987) önálló tantárgyként a „Szá­mítógépes geometria és grafi­ka”. A számítógépi geometria és grafika a számítástechnika alkalmazásának egy igen di­namikusan fejlődő területe. A tantárgy célja azon geomet­riai és számítógépi grafikai alapok megismertetése, ame­lyek a CAD (Computer Aided Design - számítógéppel segí­tett tervezés) rendszerek mű­ködésének megértéséhez és intelligens használatához szükségesek. A számítógépi geometrián belül a görbék és felületek leírásán, számító­gépi reprezentálásán van a hangsúly. Elsősorban olyan görbékről és felületekről van szó, amelyek nem írhatók le zárt matematikai formulák­kal. Az Informatikai Intézetben ősszel mérnökképzés indul ámelyek több területre irá­nyulnak. így különféle prog­ramrendszerek készültek a mechanikai technológiák (he­gesztés, hőkezelés, képlé­kenyalakítás) technológiai és szerszámtervezésének támo­gatására, valamint különféle anyagtudományi (fémtani, anyagvizsgálati, törésmecha­nikai) alkalmazásokra. A fejlesztés minőségileg új szákasza kezdődött az IBM kompatibilis számítógépek széles körű elterjedésével. Kü­lönösen kiemelkedőnek mondhatók azok a progra­mrendszerek, amelyek külön­féle lemezalakító technoló­giák (vágó, lyukasztó, hajlító, mélyhúzó eljárások) technoló­giai és szerszámtervezésére dolgoztak ki a tanszék munka­társai. A gépelemek tanszék által ok­tatott tantárgyak ismeret- anyagának gyakorlatban tör­ténő alkalmazásához a tan­szék munkatársai több szá­mítógépi programot fej lesztet- tek ki, amelyeket az oktatás­ban más hazai felsőoktatási intézmények is felhasznál­nak, valamint az iparban is hasznosítanak. A Számítógépes géptervezés című tantárgyban ezek alkal­mazásának elsajátításán túl a hallgatók megtanulják a szá­mítógépes gépészeti rajz­készítést a CADdy program- rendszerrel, valamint elsa­játítják a korszerű 3 dimen­ziós alkatrésztervezési mód­szereket. Programfejlesztői jártasságot szereznek auto­matizált grafikus rajzok ké­szítéséhez. A vegyipari gépek tanszéké­nek oktatómunkájában a szá­mítástechnika alkalmazása a hétköznapi számítógéphasz­nálaton túl két területen ki­emelt. Egyrészt a tanszéken oktatott tantárgyak gyakorla­tainál figyelembe veszik, hogy már a harmadéves hallgatók megfelelő számítástechnikai ismerettel rendelkeznek. A számítógép alkalmazása el­mélyíti a programírási készsé­get, természetes szükségle­tévé válik a hallgatóknak. En­nek is következménye, hogy gyakorlatilag minden hall­gató a diplomaterv feladat ki­dolgozása során számítógépet is használ. Másrészről az ok­tatásban kötelező tananyag­ként szerepelnek a vegyipari műveletek, az összetett tech­nológiai folyamatok szimulá­lására, tervezésére használ­ható szoftverek ismerete. Automatikus targonca Az anyagmozgatási és logisz­tikai tanszékén számítógép­pel irányított automatikus anyagmozgató rendszert fej­lesztettek ki. Ez egyaránt ellát oktatási és kutatási feladatokat, megta­lálhatók benne napjaink leg­korszerűbb anyagmozgató be­rendezései: a felrakógépes tál­cás magasraktár, hajtott reve­rzálható görgósoros átadó­rendszer, portálrobot, vezető- nélküli targonca, valamint az ezeken végzett mérésekhez szükséges műszerek, működ­tető, irányító és informatikai elemek. A rendszer olyan felépítésű, hogy az automatikus működ­tetésű berendezések is mű­ködtethetők és vizsgálhatók, de lehetőség nyílik az egész rendszer együttes működteté­sére, osztott intelligenciájú számítógépes irányítás segít­ségével. A laboratóriumban az egyes eszközök gépészeti, dinami­kai, anyagmozgatás techno­lógiai mérések, vizsgálatok elvégzése, különböző kiszol­gálási feladatok szimulálása, irányítási stratégiák kipró­bálása történik. A számító- gépes hálózathoz kapcsolódik az anyagmozgató gépeket, lo­gisztikai rendszereket tervező rendszer is. A számítógéppel segített tervezés (CAD) te­rületén a szerszámgépek tan­széke több rendszer hasz­nálatát is oktatja. A hallgatók legnagyobb számban az Auto­Cad rendszerrel ismerkednek meg, ezenkívül használják és felhasználják a más tanszéke­ken szerzett CADKEY-es is­mereteket is. A tanszéken az Autocad-et grafikus segédcsomagként és programozási környezetként használva felhasználóbarát célrendszerek kialakítását tanítják. A különböző rendszerek vizs­gálatára, működésének üte­mezésére, beállítására a szá­mítógépes szimuláció az egyik Együtt a SZÜV-vel A fejlesztésben szorosan együttműködnek a SZÜV mis­kolci kirendeltségének mun­katársaival is. Az ennek ke­retében kidolgozott program- rendszereket ugyancsak több iparvállalat rendszeresen al­kalmazza és e programrend­szerek az oktatásban is be­vezetésre kerültek. A korszerű számítástechnika a technológia minden terüle­tét behálózza a gépgyártás­technológiai tanszéket is, a korszerű CAD/CAM/CAQ rendszerek beintegrálódtak az oktató-kutató munkába. A gyártási tervek tartalmazzák Automatizált anyagmozgató-rendszer az Anyagmozgatási és Logisztikai tanszéken leghatékonyabb eszköz. A tan­széken kifejlesztettek egy gyártócella szimulátort (Si- cell) és egy általános célú di­namikus szimulátort (Silast), amely elsősorban elektro­mechanikus rendszerek szi­mulációjára alkalmas. Az áramlás- és hótechnikai gépek tanszékén a számítás- technikai eszközök alkalma­zásának az oktatásban, ku­tatásban és ipari megbízások­ban szintén hosszú időre visz- szanyúló hagyománya van. A tanszék által gondozott té­mák: áramlástechnikai gé­pek, járókerék lapátozásának számítógéppel segített hid­raulikai tervezése csővezeték hálózatokban, vízellátó rend­szerekben, öntözőrendszerek­ben, olajat szállító távveze­tékekben a nyomáslökések numerikus szimulációja, erő- művi malomtüzelés számító- gépes modellezése. A mechanikai technológiai tanszéken széles tudományte­rületeket ölelnek fel a számí­tástechnikai fejlesztések, a telj es gyártási folyamat min­den tevékenységének tervét, vagyis a gyártási műveletek tervein túl a műszaki ellen­őrzés és minősítés, a szállítás, a raktározás, a csomagolás, a gépek és berendezések elren­dezése, az energiaellátás ter­vét is. A gyártástervezési te­vékenység összetett és komp­lex volta nyilvánvalóvá teszi a számítógépes módszerek al­kalmazásának szükségessé­gét. A technológiai tervezés ered­ményei alapján a gyártórend­szer-tervezési feladatok meg­oldását segíti a GYÁRTÁS programcsomag. E területen a közeljövőben a gépelrendezés és anyagutak tervezését se­gítő programcsomag beszer­zéséről kell a tanszéken gon­doskodni. Szerszámtervezés témakör­ben a legkülönbözőbb alakos körkés, üregeló szerszám és a geometriai szempontból leg­bonyolultabb lefejtőmaró ter­vezésére dolgozott ki a tan­szék CAD rendszert. É SZAK-Magyarország 13 Mérnökképzés új szakon A microCAD-nek is köszönhető - legalábbis dr. Cselényi József tudományos rektorhelyettes így mondta -, hogy az egyetemen létrejött az Informatikai Intézet, és az is, hogy a következő tanévben informatikai szakon is megindul­hat a mérnökképzés. Az informatikai tanszék oktatási tevékenysége a számítástechnikai alapoktatáson kívül - melyet nemcsak a gépészmérnök hallgatók számára végez -, az infor­matikai szakirányú oktatásra is kiterjed. A tanszék felelős a gépészmérnöki kar hallgatói által választható informatikai szakirány oktatásáért. A hivatalosan informatikai szakismereti blokknak ne­vezett tantárgycsoport oktatásának célja olyan gépész- mérnökök képzése, akik számítástechnikai, automa­tizálási és rendszerszervezési ismereteik alapján képe­sek lesznek iparvállalatok műszaki informatikai rend­szereinek tervezésére, létrehozására, üzemeltetésére. A szakirányt szívesen választják a hallgatók, ebben a tanévben nyolcán, jövőre már húszán diplomáznak. A műszaki informatikai szakon tíz féléves egyetemi képzés után kiadott diploma megnevezése: okleveles mérnök in­formatikus. A szakon végzett mérnök megfelelő ter­mészettudományi, műszaki és társadalomtudományi alapok birtokában, professzionális informatikai és szá­mítástechnikai felkészültséggel, valamilyen műszaki vagy közgazdasági szakirányú (bányász, kohász, köz­gazdász, gépész) speciális ismeretekkel képes műszaki informatikai rendszerek és szolgáltatások, valamint azok program- és adatrendszereinek kidolgozására, fenn­tartására és üzemeltetésére. Földkéreg és földfelszín Az elmúlt évtizedben a számítástechnika alkalmazása bevonult a bányamérnöki kar oktatási, kutatási tevé­kenységébe mint az öt szakterületen, ami felöleli a bányászati, geotechnikai, olaj- és gázipari, műszaki föld­tudományi, eljárástechnikai és környezetmérnöki tudo­mányokat. Jelentős szerepet játszottak a számítástech­nika fejlesztésében az egyetemi kari és tanszéki pályá­zatok, amelyek világbanki, európai közösségi és többféle hazai intézmény (MTA, OMFB, vállalatok) támogatások elnyerését eredményezték. A földkéreg és földfelszín környezetéből származó infor­mációk megszerzése, feldolgozása és értelmezése, a föld­tani formációk és folyamatok numerikus modellezése igen gyors és nagykapacitású számítástechnikai eszkö­zöket igényelnek. Az ásványi nyersanyagok felkutatása, feltárása, kitermelése és feldolgozása a természeti kör­nyezet modellezése mellett technológiai folyamatok nu­merikus leírását, e folyamatok szimulálását, optimalizá­lását igényli. Kutatás, oktatás a jogon Állam- és jogtudományi kar államtudományi tanszékén a számítógépes informatikával kapcsolatban két fő tevé­kenységi területet kell megemlíteni, a tudományos ku­tatómunkát, és az oktatást. A tanszék elkészítette a helyi önkormányzatok egyik lehetséges információs rendsze­rének számítógépes programcsomagját, a rendszerrel szemben támasztható követelmények - úgymint a rugal­masság, a komplexitás, az integráltság, a gyorsaság és a pontosság, az önkormányzati érdekeknek, azok érvé­nyesülésének elsődleges szolgálata, gépesítettség és biz­tonság alapelve - figyelembe vételével. A Városi Információs Rendszer grafikus változata (VIR- GRAF) az általunk hozzáférhető legújabb tudományos­technikai eredmények alkalmazásával készült, így teljes egészében megfelel a modem közigazgatással szemben jogosan támasztott elvárásoknak. Kohászok iparágukért A kohómérnöki kar is nagy lépéseket tesz az oktatás, de mondhatjuk: az iparág megújulására, az új tudományos eredmények alkalmazására. Á hagyományos kohász sza­kon a számítástechnika konkrét felhasználását elsajá­títják a hallgatók, de a képzés megkezdődött a szerkezeti anyagok, az automatizálás, az energiagazdálkodás, ke­mencék, a környezetvédelem és a minőségbiztosítás szak­irányokon is. Ezenkívül 1993 szeptemberétől új szak in­dítására kapott engedélyt a kar; ennek neve anyagmér­nöki szak. A szakon belül három szakirányban folytatódik a képzés, ezek közül kettőt a kohómérnöki kar gondoz (anyagis­meret, anyagminősítés), míg az anyagtechnológus szak­irány a gépészmérnöki kar felügyelete alá tartozik. A kép­zésbe a bányamémöki kar is bekapcsolódik. A kar tanszékei a számítástechnika alkalmazása terén igen jelentős eredményeket értek el. Például: öntvények számítógépes tervezése, a lehűlés (kristályosodás) szi­mulálása, a nagyolvasztóban lejátszódó folyamatok mo­dellezése, optimalizálása, metallurgiai folyamatok ener­getikai viszonyainak vizsgálata, thermomechanikus hen­gerlés számítógépi irányítása, kisajtolási folyamat opti­malizálása, mikrogravitációs kristályosodás szimulá­lása. A legtöbb kutatómunka külföldi partnerekkel (egyete­mek, kutatóintézetek) együttműködésében folyik, a leg­jellemzőbb ezek között az úranyagkutatás. Az oldalt összeállította: Illésy Sándor Fotók: Fojtán László

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom