Észak-Magyarország, 1993. március (49. évfolyam, 50-75. szám)
1993-03-24 / 69. szám
1993. Március 24., Szerda Gazdaság ÉSZAK-Magyarország 7 E heti csődjeink Miskolc (ÉM - IS)—A Heti Csőd- értesítő című lap hetente közöl gyorsjelentést azon magyarországi cégekről, amelyek ellen csődeljárás, felszámolási eljárás, vagy végelszámolási eljárás indult. A lap ez évi tizenegyedik számában tallózva ezúttal is találkoztunk olyan megyei gazdálkodó egységgel, termelőszövetkezettel, amelyek most kerültek fel a listára. Ezek a következők: Agronord Kft. (Bekecs), Borsodber Megyei Beruházási Vállalat (Miskolc), Ép- fu-Szolg Épületkarbantartó és Karbantartó Üzemfenntartás Kft. (Miskolc), Fémlak Fémszerkezeti és Lakatosipari Kft. (Miskolc), Gönczi és Társa Kereskedelmi Bt. (Sátoraljaúhely), Ko- rona-Gold Kereskedelmi és Vendéglátóipari Kft. (Miskolc), Lak- épszer Ipari és Szolgáltató Kft. (Miskolc), Metálbau Gyártó, Szerelő és Kereskedő Kft. (Miskolc), MSB Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.(Miskolc), Pique Gmk (Járdánháza), Solanum Tuberosum Termeltető és Forgalmazó Kft. (Bekecs), Szate-Car Fuvarozó és Szállítmányozó Kft. (Miskolc), Szőke Tisza Mgtsz (Zemp- lénagárd), Target Szolgáltatóipari Kft. (Miskolc-Szirma). Hídvégi História Sajóhídvég (ÉM) - Új regionális lap jelent meg megyénkben - a Hídvégi História. Sajóhídvégen a Széchenyi István Faluvédő és Fa- luszépító Egyesület negyedévenként adja ki e lokálpatrióta tájékoztatót. Az első számban Takács Győző beharangozóját olvashatjuk, melyben a kiadvány céljaként a falu kulturális örökségének megőrzését, a község krónikájának megírását jelölte meg. Diószeghy Lászlóné pedig az 1848-49-es szabadságharc helyi mozzanatait örökítette meg a lapban. Kívánjuk, hogy a lelkes egyesület hosszú éveken át sikeresen és szeretettel informálja a község és a környék olvasóit! Ma kezdődik: Medosz-tanfolyam Miskolc (ÉM - BSZL) — Ma felkészítő tanfolyamot rendez a Mezőgazdasági Dolgozók Szakszervezete a Szakszervezetek Megyei Székházában. A tréningen az üzemi szintű választási bizottságok elnökei, az érdekképviseletek szakemberei és a MEDOSZ alapszervezeteinek titkárai vesznek részt azzal a céllal, hogy - előadás és konzultáció keretében - avatott szakértőktől tájékozódjanak a májusi üzemi- és közalkalmazotti tanács választásának lebonyolítási rendszeréről. Kiállítás Iglón Igló (ÉM - I.S.) — „ Cseh és Szlovák Köztársaság szétválása után az önállósult Szlovákia gazdasági kapcsolataiban jelentős szerepet tölthet be az észak-magyarországi régió” - ezzel a mondattal invitálta az Észak-magyarországi Gazdasági Kamara és a Szlovák Ipari és Kereskedelmi Kamara a két országrész gazdasági szervezeteit a szlovákiai Iglón ma kezdődő második kooperációs gazdasági napokon. Észak-Magyarország és Kelet- Szlovákia több iparága - élelmiszer-, vegy-, könnyű-, műszeripar, mezőgazdaság, számítás- technika, építőipari termékek - mutatkozik be a március 26-ig tartó kiállításon. A rendezvény mai fórumán szó lesz a most már visegrádi négyeknek nevezett csoport szabadkereskedelmi megállapodásáról, valamint vegyesvállalatok alapításáról is. Regionális Fórum Nyíregyháza (ÉM - BSZL) — Megyénk is képviselteti magát az Ipartestületek Országos Szövetségének nyíregyházi I. Regionális Tanácskozásán, melyet ma tartanak. Az országban összesen öt ilyen fórum lesz; megvitatják az áprilisban tartandó Országos Küldöttgyűlés dokumentumait is. Munka nélkül az üveggyárban Április 8-án elhangzik a parancs: termelést szüntess! Üveg szállítás előtt. A készlet nagy, a termék a dekonjuktúra miatt egyelőre nem kelendő. Fotók: Fojtán László Miskolc (ÉM - I.S.) — Bár a Miskolci Üveggyárban határozottan cáfolják, hogy a vég közelébe jutottak volna, de az vitathatatlan tény: a cég olyan átmeneti munkaszünet elé néz, amelyből igen nehéz lesz újból talpra állni, újraindítani a termelést. Már csak annál is inkább, mert az itt dolgozó csaknem kétszáz ember túlnyomó többsége megkapja a felmondó levelet. Lapunk adott először hírt arról (Észak-Magyarország március 9.), hogy a belföldi piac beszűkülése, valamint egy jelentékenynek, és biztosnak tetsző külföldi megrendelés akadozása igen válságos helyzetbe juttatta a már amúgy is nehézségekkel küzdő üveggyárat. A vállalat valamennyi dolgozójával levélben tudatták: felmondásuk küszöbön áll. Nos, legfrissebb információink szerint április nyolcadikáig 46-48 dolgozótól köszönnek el, a többiek foglalkoztatását - a munkaügyi központ döntése értelmében - június harmadikéig fennt kell tartaniuk. Ám, hogy addig effektiv termelőmunka már nem lesz a gyárban, az is szinte bizonyos. Az üveggyár termékei iránt alaposan lecsökkent az érdeklődés. Félre értés ne essék! A felhasználók szerint míves üvegtáblák készültek, és még készülnek a gyárban, de - elsősorban - az építőipar pangása, méginkább válsága hozta ebbe a helyzetbe a céget. Igaz, azt sem szabad elfelejteni: az olcsó román és lengyel import üvegdömpingnek is köszönhető a mostani állapot, és persze az sem felejtendő: a Pannonglast Részvénytársaság ellen (ezen rt-be tartozik a miskolci gyár) az elmúlt év júliusában hitelezői felszámolást indítottak el. Ez egyben azt is jelentette, hogy a miskolciak sem kerülhették el az anyavállalat sorsát. Eördegh László igazgató azonban bizakodó, szerinte felkutatására is lehetőség nyílik, és amíg nincs munka, addig a készletekből fedezni tudják a keresletet. Ámbátor itt és most azt is el kell mondani: a mostani kínálati piac vélhetően megszűnik. Csak éppen: egy bizonytalan tényező a remélt szeptemberi újraindulásnál közrejátszhat. Mivel az embereket szélnek eresztik, Most még gyártanak, április nyolcadikától már csak feldolgoznak. az április nyolcadikán kezdődő átmeneti üzemszünetnek szeptemberre vége szakad. Ezt a tapasztalatokra alapozza, az exportpiac bővülésére is adott a remény, és a közelgő világkiállítás is lehetőséget teremthet az üveg konjuktúrájának. Az üzemszünet hónapjaiban új piacok senki és semmi sem garantálhatja, hogy akkor a mostani kvalifikált munkásokat ismét az üveggyártó gépek mellé, mögé tudják állítani. Persze, ismerve a munkanélküliség alakulását, köny- nyen elképzelhető az üveggyári munkanélküliek még akkor is munkanélküliek lesznek... Vállalkozók Szatmárnémetiben Síké Lajos Szatmárnémeti (ÉM) — Egy magyarországi kisvállalkozótól kérdeztem: milyenek a romániai vállalkozók? Hadd álljon itt néhány keresetlen szava. „Csalók, tolvajok, szélhámosok. Éogal- muk nincs az üzleti életről, semmiből akarnak nagy hasznot. Egyszemélyes vállalkozásuknál is azt írják névjegykártyájukra, hogy vezérigazgató, vagyis direktor general. Aki ezt nem tudja, könnyen megbízik bennük, nagytételben árut szállít nekik, aztán majd futhat a pénze vagy az ellen- tételezés után!” Egy román kisvállalkozó így vélekedik a magyarországiakról: „Idejönnek nagy pökhendien, mintha csak egy afrikai országban lennének, megjátsszék a nagy üzletembert, túrkálnak az áruban, de semmi nem jó nekik! Kérem, a csúszópénz náluk is annyira divat, mint nálunk. Több olyan magyar vállalkozóval találkoztam, aki csak úgy lett volna hajlandó üzletet kötni velem, ha minden száz dollárból két-három dollárt a megállapodott áron felül, zsebből fizetek ki nekik”. Gyanakvás, előítélet itt is, ott is. Egyetlen szélhámos, csaló - mindkét oldalon van belőlük - tíz rendesnek veszi el a kedvét, tíz szélhámos száznak, száz már több ezernek. Aztán évek telnek el, amíg szívós munkával helyreállhat, azaz kiépülhet a bizalom, hisz a rossz tapasztalat híre sokkal gyorsabban terjed és köny- nyebben hat, mint a jó. Párbeszédre, mind gyakoribb párbeszédre van szükség és sokkal több információra, találkozóra, ahol nem csak azt lehet megtudni, hogy mit adna és mit venne egyik és másik fél, de például azt is, hogy miként változnak a két ország törvényei az érintett területen, mit ösztönöznek és mit korlátoznak. A felülről szervezett vállalkozói szervezetekben nem sok bizalmuk van a kisvállalkozóknak, elsősorban azért, mert túlságosan bürokratikusán működnek, kötődnek bizonyos személyekhez, csoporthoz, akiket előnyben részesítenek, nekik közvetítik az információkat, üzleti lehetőségeket. Ezért is üdvözlendő, hogy több erdélyi városban maguk a vállalkozók kezdik szervezni érdekképviseleteiket, gazdasági és kereskedelmi információs hálózatukat. Ilyen vállalkozói klubok alakultak az elmúlt hetekben például Brassóban, Kolozsvárt, Szeben- ben. S az elmúlt napokban megalakult (beiktatták és immár jogi személyként működik) a szatmárnémeti Vállalkozók Fóruma Egyesület, tagjai Szatmár megyei magánvállalkozók a gazdasági tevékenység minden területéről. Elnöke Pécsi Ferenc közgazdász, parlamenti képviselő, aki maga is vállalkozó. Mint Pécsi úr elmondta, az érdekvédelem biztosítása és szakmai tanácsadás mellett nagy hangsúlyt helyeznek a határokon átívelő kereskedelmi információszolgáltatásra, üzletek közvetítéséra, találkozók és kiállítások szervezésére hazai és külföldi partnerekkel. Érdemes lesz tehát a miskolciaknak is megjegyezni címüket: Vállalkozók Fóruma, Szatmárnémeti (3900 - Satu-Maré) Ofp.l Cp.5. Telefon: 40-99-731.128, 714.333. Fax: 40-99-734.280.----------JEGYZET----------/ ídía&tutcp íett a tenatelíí Bekecsi Szabó László Mint ismeretes, ez év január 1-jétől a mezőgazdasági termékekre korábban érvényes 0-kulcs megszűnésével elvileg a mezőgazdasági termelők is adóalanyokká váltak. Elsősorban a kistermelők adminisztrációs terheinek csökkentése érdekében az AFA-törvény a mező- gazdasági kistermelők számára különleges jogállást biztosított. Eszerint a mezőgazdasági tevékenységet folytató adóalanyok üzemnagyságtól és a termelés szervezeti formájától függetlenül úgynevezett kompenzációs felárat kapnak, amely a termelési célú beszerzéseikben kifizetett ÁFA-t kompenzálja. A felárat a felvásárlási áron felül, az ellenérték részeként a terméket átvevő felvásárló adóalany köteles megfizetni. A felvásárló számára ez nem jelent többletkiadást, mert azt a kifizetendő adójából levonhatja. A felár mértéke növényi termékeknél 10 százalék, erdészeti tevékenységnél, élőállatoknál, állati termékeknél 6 százalék. A kompenzációs felár érvényesítése érdekében a termelőnek nyilatkoznia kell arról, hogy saját termésű termékét értékesíti, nevét, címét, adóigazgatási azonosító számát meg kell adni. A kompenzációs felárat csak az a termelő veheti igénybe, akinek nincs forgalmazásra alkalmas állandó, vagy ideiglenes elárusító helye. ÁRFOLYAMOK Budapest (MTI) — A kis tételben folyó kereskedést nem számítva 25 üzletben összesen 72,234750 millió forint forgalmat bonyolított le a Budapesti Értékpapírtőzsde tegnap.) Arészvények forgalma (17 kötés) név- értéken 2,4700 millió forintot, árfolyam- értéken számolva pedig 1,4190 millió forintot tett ki. A kárpótlási jegy árfolyamértékű forgalma 16,452300 millió forint volt. Az Államkötvény 1996/B sorozatának forgalma 5,3900 millió forint volt árfolyamértéken. A180 napos diszkont kincstárjegy XVI. sorozatának árfolyamértékű forgalma 48,4450 millió forintot ért el. A kamatozó kincstárjegy árfolyamértékű forgalma 477 450 forintra rúgott. A Dunaholding Rt. részvényére két üzlet jött létre 21 500, illetve 21650 forintos áron, a napi átlagár 21 575 forint volt. Kárpótlási jegy: e 65 Forr»* MTI lS6 CoNe.ui E ISO B/Öko* Lop.* Bror.ert-.ai New Y0rt OrO»a> PmsiI brO*«r ■ i mmm ” tőzsdei eladásiátlagár-görbe ■ nem volt kötés * minimális vótelárajánlat a brókercégektől A a brókercégek maximális eladásiár-ajánlata jí *68 60 -*—rri11i i ii 11rí iri 111tir11i i iTvtrm i n ! h i ii i it ni nt nirtR-' S2»5St£RÍs8iSRj Tőzsde Index (ideiglenes) március 23-án: 724,25 5,02 Hivatalos árfolyamok Érvényben: 1993. március 23. Pénznem Valuta Vétel Eladás Deviza Vétel Eladás Angol font 126,24 Ausztrál dollár 60,51 Belga frank* 253,98 Dán korona : 13.61 Finn marka 14,37 Franci« frank 15,38 Holland forint 46,54 tt font 126,85 Japán yen* 74,32 Kanadái dollár 68,51 Kuvaiti dinár 279,62 Német márka 52,30 Norvég korona 12,30 Olasz líra** " 53,96 Osztrák sch.* 743,78 Portugál «8.* /. 56,34 Spanyol peseta* 73,37 Svájci frank 56,66 Svéd korona 11,05 ÜSA-dollár 85,57 ECU (Közös PiacllOl,38 129,04 127,51 61,75 60,71? 258,64 256,00 13,73 14.50 15.50 46,92 13.87 : 14,77 15,66 47,40 129,45 127,92 75,52 69,91 285.12 53,26 12,54 74,57 281,57 52,75 12,40 55,24 54,46 757,38 750,36 57,44 56,79 74,89 73,92 57,74 56,95 11,31 11,13 87,13 86,03 103,34 102,26 128,21 61,01 257,16 13,79 14,60 115,58 47,14 128,56 74,87 69,34 282,95 52;99 12,-16 54,78 753,76 57,07 74,30 1 57,23 „11,19 102,76 A megadott számok 1 egységre értendők, forintban. *: 100 egység, **: 1000 egység
