Észak-Magyarország, 1993. március (49. évfolyam, 50-75. szám)

1993-03-23 / 68. szám

1993. Március 23., Kedd Gazdaság ÉSZAK-Magyarország 7 Magyar franchise Budapest (ÉM) — Harmadik éves közgyűlését tartotta csütör­tökön Budapesten a Magyar Franchise Szövetség. Elhangzott: az 1991. májusi megalakulás óta eltelt idő egyik eredménye, hogy a szövetség privatizációs munka- bizottsága az Állami Vagyon­ügynökség számára tanulmányt készített a franchise rendszerek alkalmazására a privatizációban. A szervezet jó kapcsolatot alakí­tott ki különböző kormányszer­vekkel is: mind az igazságügyi, mind az ipari és kereskedelmi tár­ca felkérte a szövetséget a fran­chise szabályozásával kapcso­latos törvényelőkészítő munká­ban való részvételre. A franchise szövetség az elmúlt évben meg­duplázta taglétszámát, jelenleg 55 tagja van: magyarországi fran­chise vállalkozásokban érdekelt világcégek, hazai franchise átve­vők és rendszergazdák, tanács­adó cégek és pénzintézetek. A szövetség védnöke a májusban Budapesten rendezendő Fran­chise Kiállításnak, és részt vesz számos, ezévi külföldi kiállításon: Párizsban, Milánóban, Essenben és Birminghamben. A szövetség külön bizottságot ho­zott létre a franchise finanszíro­zásának elősegítésére. Fizetési korlátok Vegyipari gondok Zalaegerszeg (MTI) — A volt keleti piacokon fizetési korlátok nehezítik a magyar vegyipar hely­zetét, ugyanakkor a nyugati cégek - kedvező hitelfeltételeik ré­vén - sóira jutnak piacokhoz. En­nek ellenére tavály az iparág pro­duktumának 45 százalékát expo- tálták - mondotta Botos Balázs, az Ipari és Kereskedelmi Minisz­térium helyettes államtitkára a hazai vegyipar átalakulását elemző, zalaegerszegi tanácsko­záson. A Magyar Kémikusok Egyesülete által rendezett fóru­mon a tárca vezető tisztviselője megállapította: a mezőgazdaság válsága miatt az agrokémiai ter­mékek kereslete és gyártása je­lentősen visszaesett. Az olefin bá­zisú műanyagipari üzemek to­vábbra is stratégiai szerepet töl­tenek be a petrolkémiai ágazat­ban, ugyanakkor a műanyag­alapanyag előállítás és a feldolgo­zás is az öt évvel ezelőttinek a felére csökkent. A gyógyszeripar, ha nehezen is, de igyekszik meg­tartani piaci pozícióit. Csunderlik Ferenc, a Vagyonügy­nökség igazgatója felszólalásá­ban kiemelte: a privatizáció a vegyipari termelés jelentős visz- szaesése ellenére jól halad az iparágban, első sorban a már ko­rábban kiépített külföldi kapcso­latok jóvoltából. Csak a földkiadók Részaránytulaj donosok Miskolc (ÉM) — A B.-A.-Z. Me­gyei Földművelésügyi Hivatal ké­rését tesszük közzé azzal a szán­dékkal, hogy segítsük a rész­aránytulajdonok kiadását. Ugyanis a határidő március 24-e! A hivatal felhívja a részarány­földtulajdonosok figyelmét, hogy tulajdonuk kiadásával kapcsola­tos igényeikkel közvetlenül a föld­kiadó bizottsághoz forduljanak. Az 1993. évi II. törvény ugyanis kizárólag a földkiadó bizottságo­kat hatalmazza fel a földkiadás­sal kapcsolatos egyedi igények egyeztetésére és kielégítésére. Minden más fórum és szervezet illetéktelen erre a feladatra, mert törvényi felhatalmazással nem rendelkezik. A földkiadó bizottságok tevékeny­sége jogilag szabályozott keret­ben, ellenőrizhetően folyik a föld­kiadások közérdekű végrehajtása érdekében. Utólagos panaszok, jogviták ren­dezése is ebben a szabályozott ke­retben lehet eredményes. Közve­títők megbízásával, a földkiadás­sal kapcsolatos jogok átruházá­sával az igénylő kiszolgáltatottá válik, lemond a jogos földtulajdo­nának kiválasztásával, elhelyez­kedésével, kiadásával kapcsola­tos legkedvezőbb lehetőségekről. Azok elmentek vadászni... Az új törvényt a föld tulajdonosai is nagyon várják A vad, a vadászati jog az államé Miskolc (ÉM - BSZL) — Ki-ki vérmérséklete, tapasztalata - esetleg - politikai hovatartozása szerint ítéli meg a magyarorszá­gi vadászat helyzetét. Való igaz: régen az urak privilégiuma volt, és ez a bélyeg napjainkig kíséri e szenvedélyt. Az elmúlt rendszer elvtársi pasz- sziójaként emlegetik sokan, noha ugyanúgy hódolt megszállott­ságának a bolti eladó, mint a trak­toros, vagy a mezőőr. Nem csoda tehát, hogy a rendszerváltás óta sokan várják a változást ez ügy­ben is. Sokan állítják: semmi sem történt, most is ugyanazok, és ugyanolyan módszerrel űzik a va­dászatot, mint ezelőtt. Ezért vár­ják a vadászati törvényt, ezért re­mélik a föld tulajdonosai, hogy le­gyen egy törvény, ami megakadá­lyozza, hogy idegenek gázolják végig (évente többször is) annak a területét, akinek soha semmi köze nincs a vadászathoz, s a je­lenlegi-törvény szerint mégis kö­teles tűrni az „úri passziót”. Meg is kérdeztem ezzel kapcsolat­ban a B.-A.-Z. megyei Vadászati Területi Szövetségben Szendrei Mihálytól: mi ez ügyben most az álláspont, mennyire jogos a vára­kozás az új vadászati törvényre? A szakember így válaszolt:- Nem tudom, ki és miért várja az új vadászati törvényt, hiszen a va­dászat eddig is szabályozott volt, sőt azt kiegészítve, illetve meg­erősítve kijött a 8/1993. (jan. 30-i) FM rendelet, mely megerő­sítette, hogy a vad és a vadászati jog az állam tulajdona, és a vadá­szatijogot az állam haszonbérben hasznosíthatja, méghozzá annyi­ért, amennyiért a bérbeadó adja. Ez Nyugat-Európában is így van, és a földtulajdonosok részére el­mondhatom, hogy ha a vadászat a jövőben földtulajdonhoz kötött lesz, a jog akkor is az államé, leg­feljebb a bérleti jog lesz a tulaj­donosé!- A földtulajdonosok úgy érzik, hogy ők a vadászat hasznából szinte semmit nem kapnak.- Ezzel kapcsolatban megjegy­zem, hogy megyénk hatvannégy területi vadásztársasága például tavaly 21 millió forintot fizetett ki a Földművelésügyi Hivatalnak és az erdőgazdaságnak. A bérleti díj eddig 1 forint volt hektáronként, ma, pedig ez már nyolcvan forint. Úgy érzem, ez tisztességes bérleti díj, amihez még jön a vadkárra kifizetett összeg, ami tavaly majd, 7 millió forint volt. Sót! Kifizettünk több, mint két millió forintos átalány­díjat is, amit akkor is folyósítot­tunk, ha volt vadkár, ha nem volt. Ezzel kapcsolatban még sze­retném elmondani, hogy az 1991- es önkormányzati törvény szerint a vadászati jog bérbeadásából származó bevétel az önkormány­zatot illeti meg. Amelyik önkor­mányzat ezt kérte, meg is kapta. A földtulajdonosok által sérel­mezett vadkárt pedig minden évben per nélkül tisztességesen kifizettük. A hiba ott van, hogy nem mindig fordulnak hivatalos szervekhez a kárt sérelmezők, de mi csak ott tudunk fizetni, ahol kérték, és megállapították a vad által okozott kárt. Fotó: Laczó József Egyébként a vadászat nem egy vé­letlen szerű aktus, hiszen a rend­szer olyan terv alapján működik, melyben a törzsállomány becslé­sétől a szaporulaton át a kilőhető vadféleség- és mennyiségig mind­mind szám szerint meghatározott megyénkben, vadásztársaságon­ként. Például 1990-ben 994 szarvas, ’91-ben 887, ’92-ben pedig 879 volt a kilőtt mennyiség. Ugyanígy meghatározott a meny- nyiség őznél, vaddisznónál, fácánnál. Tervezzük például még a kár­tékony vadak kilövését is - tavaly több, mint tizenkilenc-ezer dú- vadat lőttünk ki. Ha már itt tar­tunk. Nem olyan olcsó ez az ősi szenvedély (igaz, nem olcsó a kocsma, a cigaretta sem). Vadta­karmányozásra, vadföld műve­lésre, vadlegelőre milliókat fordí­tunk évente. Csak tavaly pl. 550 tonna szálastakarmányt, 284 tonna szemestakarmányt, 1428 tonna lédús takarmányt vettünk a vadaknak. A négyezer megyei vadász 25 és kétszáz forint között vehet egyet­len töltényt, s a tagdíj 500-1000 forint havonta. Ezért átlagosan évi 32 kg „szőrös-bőrös” vadhúst visz haza. Ezzel szemben a megye 560 ezer hektáros területén négy­ezer hektáronként 1 hivatásos vadőrt, vagy vadászt is kell fizet­nünk. Mégis valahogy misztikus jelzők keringenek a vadászat körül, mégis változásra várnak a föld (új) tulajdonosai, de a vadászni szerető, az ősi szenvedélyt űző emberek is. Sír, zokog a biztosítási piac Miskolc (ÉM - SZD) — Majd a szíve szakad meg a magyar bon- polgárnak amint néhanapján hallja, olvassa minő ráfizetéssel működnek szép hazáj ában az egy­re sokasodó biztosító társaságok. Igaz, a társaságok székhelyéül szolgáló átalakított, vagy frissi­ben felépített paloták láttán mintha apadoznának a könny­zacskók, amikor pedig arra gon­dol, hogy az utóbbi években ki tud­ja hányadszor emeltettek megkü- lönféle biztosítások dijai vala­hogy hihetetlennek tűnik a vesz­teséges üzletmenet. A hazai biztosítási piacról vala­melyest segíti a tisztánlátást egy, a minap közzétett tanulmány amelyet hazánk egyik legnagyobb brókercége a Gíró Credit készí­tett. A tanulmány szerint a hazai biztosítók többségének vár­hatóan éppúgy veszteséges lesz az idei év, mintáz 1991-92-es esz­tendő. Mindez annak ellenére va­lószínűsíthető, hogy a bruttó díj­bevételek az elmúlt években folyamatosan nőttek. Míg 1987- ben, az Állami Biztosító és a Hun­gária Biztosító a bruttó díj­bevételekből közel 22 milliárd forintot könyvelhetett el, addig tavaly - bár a biztosítók mérlegei még nem készültek el - a bizto­sítók összes díjbevétele várható­an megközelíti a 73 milliárd forin­tot. A hazai biztosítási piacon napjainkban 13 engedélyezett biztosító cég működik 576 irodá­val. Az érvényben lévő szabályok sze­rint jelenleg a helyi biztosítók csak belföldi kockázatok ellen biz­tosíthatnak. A mintegy 70 mil­liárd forint összegű teljes piac el­lenére a 13 biztosítóból 1991-ben 12 jelentett veszteséget, melyet 15,4 milliárd forintban állapítot­tak meg. A veszteségek felét az 1991-es évben a Hungária, .nyelte le” a tanulmány szerint. Míg 1991-ben a Hungária volt a piac­vezető cég 50 százalékos része­sedéssel, addig 1992-ben piaci hányadából 15 százalékot vesz­tett. Az elmúlt évben az ÁB- Aegoné volt a vezető szerep a tel­jes díjbevételek 43 százalékával. Tavaly az összes nettó díjbevétel­ből mintegy 30,2 milliárd forintot mondhatott magáénak az ÁB­Aegon, a Hungária Biztosító pedig közel 24,8 milliárd forintot. A GiroCredit tanulmánya szerint a veszteségeket részben a rossz marketingpolitika és a biztosítók merész díjmegállapítása, vala­mint a gyakori autólopások és a számos tisztességtelen kárigény­bejelentés okozták. A tanulmány alapján az 1991-es év veszteségei az új irodák bein­dításának, a reklámok és a to­vábbképzés költségeinek is be­tudhatok. A betöréses lopások, lakás- és házfeltörések némely esetben oda vezettek, hogy egyes biztosítók néhány biztosítási szolgáltatást nem nyújtottak. Az ÁB például kivonult a buda­pesti casco-piacról, valamint az országos üdülóbiztosítási tevé­kenységből. Az Atlasz Utazási Biztosító lesz valószínűleg az egyetlen, amely mind 1991-ben, mind 1992-ben nyereséget köny­velhet majd el. Ebben erősen közrejátszhat, hogy nem vett részt a gépjárműbizto­sításban - állapítja meg a bróker­cég összegzése.----------JEGYZET----------­' SayÁént vett <witutty&on<M<z Bekecsi Szabó László Mint láthattuk, hallhattuk, nincs vala­mi nagy rend, egyetértés a földek új tu­lajdonlása körül. Legutóbb tévében, rá­dióban értesülhettünk a sajószentpéte- riek gondjairól. Nem jutott föld (mind­össze pár hektár) a város önkormány­zatának. Évtizedek alatt addig egyesít- gették-vonták össze a kistéeszeket, hogy végül a nagyhalak megették a kisha­lakat. Nyilatkozatok hangzottak el pro és kontra, hogy a valamikori többszáz katasztrális hold - ami Sajószentpéter tulajdona volt - mára hová is lett. Elhelyezkedés szerint valószínű, hogy a helyén maradt, csakhogy a tulajdon­jog megváltozott. A jelenlegi téesz hiva­talosan igazolja, hogy szabályos adás­vételi szerződés alapján került tulaj­donába. A szentpéteriek viszont azt ál­lítják, hogy az állami tulajdon jogta­lanul került a szirákiakhoz. Csakhogy megkell talán nézni egy kicsit más szem­mel is azt az adásvételi szerződést. Mert bizony annak idején 10 kemény magyar forintért adták, vették az állami tulaj­dont aranykoronánként. Mert olcsó volt az, aminek nem volt gazdája. És ezek a földek ilyenek voltak: 10 forintért egy aranykoronát? Bizony ez volt a vételár. Apám akkori bányászfizetése havonta 170 aranykorona vásárlására lett vol­na elég (ha kellett volna, és ha adták volna.) Tíz év alatt földbirtokosok lehet­tünk volna. Jó ár volt ez - a vevőnek. Azonban ez a vásár nem volt tisztes­séges, bármennyire hivatalos volt is. Ilyen szemüvegen át is nézhetjük azt az adásvételi szerződést, meg a szentpéte­riek elégedetlenségét... ÁRFOLYAMOK Budapest (MTI) — A kis tételben folyó kereskedést nem számítva 17 üzletben mindössze 3,8280 millió forint forgalmat bonyolított le a Budapesti Értékpapírtőzsde tegnap árfolyamértéken. A részvények for­galma (12 kötés) névértéken 0,9300 millió forintot, árfolyamértéken számolva pedig 0,6740 millió forintot tett ki. A kárpótlási jegy árfolyamértékű forgalma 0,8820 millió forint volt. Az Államkötvények együttes ár­folyamértékű forgalma 2,2720 millió forin­tot tett ki. Kárpótlási jegy \-Ü 70 F»'*» Mti 'SB CoN««u* 6M BtoM' l jpt$ Ne*» Yo*» \ — tőzsdei eladásiatlagár-gorbe ■ nem volt kötés w minimális vetelarajánlat a brókercégektől a a brókercégek maximális eladasiár-ajánlata E ' = W 5 S Tőzsde Index (ideiglenes) március 22-én: 719,27 +2,31 Hivatalos árfolyamok Érvényben: 1993. március 22. Valuta Deviza Pénznem Vétel Eladás Vétel Angol font 127,14 129,94 128,16 Ausztrál dollár 61,42 62.66 61,52 Belga frank* 253,04 257,70 255,69 Dán korona 9. 13,56 13,82 13,68 Finn márka 14,33 14,73 14,52 Francia frank 15,31 15,59 15,44 Holland forint 46,38 47,24 46,86 ír font 126,29 128,89 127,69' Japan yen* 74.14 75,34 74,30 Kanadai dollár " 68,87 70,27 69,17 Kuvaiti dinar 283,12 288,62 281,62 Német márka 52.14 53,10 52.67 Norvég korona Olasz líra** 12,27 12,51 12,39 53,92 55,20 54,36 Osztrák sch.* 741,77 755,37 748.83 Portugál es.* 56,68 87,78 56,84 Spanyol peseta* 72,80 74,32 73,58 Svájci frank 56,63 57,78 57,03 Svéd korona 11.05 11,31 11,19 ÜSA-dollár 85,84 87.40 86,13 ECU (Közös Piac)101,06 103,02 102,13 128,86 61,82 256,85 13,74 14,62 15.52 47,08 128,33 74,60 69,51 283,00 52,91 12,45 54,68 752,23 57,12 73,96 57,31 11,25 86.53 102,63 A megadott számok 1 egységre értendők, forintban. *: 100 egység, **: 1000 egység

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom