Észak-Magyarország, 1993. március (49. évfolyam, 50-75. szám)

1993-03-22 / 67. szám

1993. Március 22., Hétfő --------Borsod Tájain Szigorúak a honosítás feltételei Miskolc (ÉM) — Magyar állam- polgársággal csak az rendelkez­zen, aki vállalni tudja az ezzeljáró jogokat és kötelezettségeket - mondották az MSZP országgyű­lési képviselői a magyar állampol­gárságról szóló törvényjavaslat­tal foglalkozó sajtótájékoztatóju­kon. Vastagh Pál egyebek között kije ­lentette: az állampolgárságra vo­natkozó jogi szabályozás felül­vizsgálatára olyan időszakban került sor, amikor sem a belső tár­sadalmi, gazdasági, szociológiai környezet, sem a külső nemzetkö­zi körülmények nem tekinthetők stabilnak. Ezért az állampolgári jog átfogó és főleg időt álló szabá­lyozása ilyen körülmények között nem lehetséges, és az országgyű­lés napirendjén szereplő javaslat a követelményeknek nem is felel meg. Véleménye szerint az állam­polgárijog nem tisztázza az állam és a polgárai közötti közjogi kap­csolat valódi tartalmát, vagyis azokat az alapvető jogokat és kö­telezettségeket, amelyek ebből a jogviszonyból fakadnak. A szabályozás egyik alapelve - amelyet egyébként az MSZP is elfogad -, hogy igyekszik megte­remteni az állampolgárság közjo­gi rangját, s ez bizonyos szigorí­tásokkal jár együtt. Nem világos ugyanakkor, hogy hol és milyen mértékben ismeri el a jogszabály a nemzetközi jog elsőbbségét, hi­szen a nemzetközi politika gya­korlatában több esetben elsősor­ban humanitárius szempontok a meghatározóak. Túl szigorúnak ítélik meg a szo­cialisták a honosításhoz szüksé­ges nyolcéves magyarországi tar­tózkodás követelményét, és visz- szalépésnek tekintik azt, hogy a kedvezményes visszahonosítás- hoz a nem magyar állampolgár magyar nemzetiségét írja elő fel­tételként a javaslat. Ugyanakkor üdvözlik azt, hogy a jogszabály eltörli az állampolgárságtól való megfosztás intézményét és alap­vető jogként tekinti az állampol­gárságról való lemondást. Képünk a városról Miskolc (ÉM-m.sz.zs.) — A térinformatika fiatal tudomány, lényege az, hogy térképi rendszer­hez szöveges adatokat rendelnek - fogalmazta meg Soltészné Szta- roveczky Mária, a miskolci Pol­gármesteri Hivatal Központi In­formatikai Osztályának vezetője. Az említett definíció azon a saj­tótájékoztatón hangzott el, ame­lyen az osztályvezetónő és kollé­gája, Bíró Csaba számolt be két pályázat elnyeréséről. Az egyik a térinformatika pénzü­gyi feltételeit célozta, 9 és fél mil­lió forintot nyert vele a városi önkormányzat. így Miskolcon (a saját erővel együtt) immár 19 mil­lió forint jut a tudomány fejlesz­tésére. Ennek lényege, hogy szá­mítógépre viszik Miskolc egészen részletes térképét, az egyes ada­tokat. A modellek segítségével könnyebbé válik az információ szerzés, majd a tervezés. A leg­fontosabb és most folyamatban lévő munka az ingatlannyilván­tartás, majd a közműellátás, a közműtérképek. Hogy kézzelfog­ható példát mondjunk: a számító­gép azt is megmutatja majd, me­lyik lakásban van vízóra (ezt a Vízművektől tudjákmeg térképre vitel előtt), hány fa és bokor van a városban, mekkora a zöldterü­let. Ez utóbbinál például tervez­hetővé válnak a kertépítési, - ápolási munkák. A miskolci informatikusok egy másik pályázaton elnyert „lehe­tősége", amelyet egy kanadai szakember, Stepehen Gouthro is segít megvalósítani. Mint mond­ta, náluk Halifaxban kezdtek el­sőként térinformatikával foglal­kozni. Egy hónapos itt tartózkodása alatt szeretne abban segíteni, hogy minél több buktatót kerülje­nek el a miskolciak. A jó térinfor­matika sokat javíthat egy város életének megszervezésében, a la­kók komfort-érzetének fokozásá­ban, egy rossz pedig hatalmas ká­rokat okozhat -szögezték le a szakemberek. A hegy közé zárt Répáshuta Az erdő még mindig kenyeret, megélhetést nyújt A Kegyeket egy hete még hó borította Gyárfás Katalin Répáshuta (ÉM)—A Bükk erdó- koszorúzta, magas hegyei között megbúvó, napjainkban alig hat­száz lelkes település történelmi léptékkel mérve fiatal. A vízben és termőföldben szegény terüle­ten kétszáz esztendeje jelentek meg az első telepesek. A mai utó­dok is elevenen őrzik az elődök származási helye, a morvaorszá­gi Ruspekt nevét. Az üveghuták adtak munkát a férfiaknak, ám a családok megélhetéséhez mindig is az erdő biztosított hasznos be­vételi forrást, kiegészítő jöve­delmet.- így van ez ma is. Az erdő most is hűséges az emberekhez. Ná­lunk még - szerencsére - aránylag kis mértékben jelentkezik a mun­kanélküliség - halljuk a község­ben tett körsétánk alkalmával a fontos tényt Mátrai Károly pol­gármestertől. Egyébként is azt tartják a Répás­hután élő, s a néhány „beván- dorló”-tól eltekintve többségében szlovák ajkú emberekről, hogy szorgalmasak, a lehetőségekhez alkalmazkodnak, a munkát kedv­vel végzik, portájukon, s a ház kö­rül mindig találnak tennivalót. A családok fiatalabb generációjára az is jellemző, hogy tovább tanul­nak, szellemi muníciójukkal jól sáfárkodnak, s a legtöbben visz- szatérnek a szülőfaluba. A község megtartó ereje A még ma is aránylag zárt közös­séget nemcsak a származási, ro­koni kapcsolatok tartják össze, hanem a község lakói számára a helyben vagy a környezetben ke­nyeret, megélhetést biztosító munka. Ezenkívül a mind kom­fortosabbá váló település, a közös nyelv és az aránylag nagymúltú nemzetiségi kultúra ápolása je­lenti a fő megtartó erőt. A mintegy 600 lakos közül 340 fő a keresőképes. Jelenleg mind­össze tizenheten munkanélküli­ek, zömmel fiatal, szakképzett pá­lyakezdők. A férfiak többségének, de az asszonyoknak is a Borsodi és a Mátrai Erdőgazdaság biztosít folyamatosan munkát. Répás­huta, Lillafüred, illetve Felsőtár- kány és Szilvásvárad környékén A répáshutai tévé-átjátszó to­rony végezhetnek fakitermelést, tele­pítést és más, az erdőgazdálko­dással kapcsolatos munkát. Mind gyakoribb, hogy a helybeliek vál­lalkozóként állnak kapcsolatban a gazdasággal.- Alig van olyan ház, ahol ne hasz­nálnák a motorfűrészt, többen rendelkeznek vontatásra alkal­. más berendezéssel, s gépkezelő­ként vállalnak munkát. Még ma is sokan foglalkoznak mészége- téssel is nálunk. A nyugdíjas, de mégjó erőben levő emberek is szí­vesen folytatják - a hagyományos technológiával, melynek titkát egymásnak adják át a generációk- a mészégetést. Egyébként a A könyvtár az iskolában kapott helyet Fotók: Fojtán László hutai mésznek messzi földön jó híre van, minősége miatt az Al­földről járnak ide érte, s viszik az építkezésekhez. Az asszonyok közül is kevesen jár­nak el Miskolcra, vagy a környék­re dolgozni, hiszen a helyi varro­da ma is 60-70 nő számára ad ke­nyérkereseti lehetőséget. Csatorna és kábel-tévé A település a Bükki Nemzeti Park részeként védett terület. Földraj­zi fekvése, természeti környezete, jó levegője és a vendégek fogadá­sáról híres lakói jóvoltából mind több turista keresi fel Répáshu­tát. Különösen nyáron népszerű, hiszen akkor Eger felől és Mis­kolcról jövet is könnyebb megkö­zelíteni. Az elmúlt esztendőkben előnyére változott a falu összképe. Felújí­tották az iskola épületét, belső átalakítással és a tetőtér beépíté­sével két új tantermet létesítet­tek, s helyet kapott az épületben a könyvtár. Sikerült elérni, hogy 1991 szeptemberétől ismét hely­ben tanulhatnak a felső tagozatos gyerekek is. A szlovák és a ma­gyar nyelven kívül idegen nyelv­ként az angolt is tanítják az a- ránylag kislétszámú iskolában. Tavaly megkezdték a csatorná­zást, s - ha a téli kemény, fagyos időjárás miatt valamennyit késik is a mintegy 40 milliós beruházás befejezése, nyáron végre meg­valósul e régóta várt létesítmény. Ezt is, valamint az iskola bővíté­sét is céltámogatással, továbbá a lakosság segítségével, munkájá­val tudták megoldani Répáshu­tán.- Hamarosan 5 külföldi, egy saját, valamint a hazai 1-es és 2-es tévé- csatorna adása is fogható lesz a községben.^ Eddig a vételt az a „házilagos” kivitelezésű tévé-át­játszó biztosította, melyet három éve mindössze 65 ezer forintból sikerült „összehoznunk”. A ká­bel-tévé kivitelezését egy kft. elő­nyös árajánlattal vállalta. A 175 ház tulajdonosai közül 130-an kérték a csatlakozást. A 4 kilomé­ter hosszú vezeték kiépítéséhez, és a csatlakozáshoz 6000 forint­tal járulnak hozzá a családok - ezt azonban két részletben fizethetik ki. Nemzetiségi találkozó A hegyek közé zárt településnek mindig voltak kiterjedt, külső kapcsolatai. Idén, augusztus 20- ra nagyszabású nemzetiségi ta­lálkozóra várja a község nemcsak a szlovák ajkúakat, hanem a más nemzetiségiek képviselőit, kül­dötteit is. Sátoraljaújhelyről a híres cigány táncegyüttest vár­ják, de érkeznek vendégek Szar­vasról, Szlovákiából és Finnor­szágból is. Több háznál vannak már kiadó szobák, ahol a vendégeket, turis­tákat elszállásolhatják. Májusra egyébként elkészül az a 20 ágyas, kulcsos turistaszálló is, melyet az önkormányzat egy korábbi épület felhasználásával alakított ki. ESZAK-Magyarország 5 Talicskás harácsolok Miskolc (ÉM - F J)—Nem akármilyen betö­réssorozattal „dicsekedhet” a miskolci Muszkás oldalon lakó Amit család: közel száz hétvégi házat fosztottak ki tavaly, il­letve idén télen. Pedig időközben a négy fivér közül János és társai jópár hónapos kényszerpihenőt voltak kénytelenek tar­tani, mivel az elmúlt év februárjában egy összefogott rendőri intézkedés során lakat alá kerültek, Csaba nevű testvérük ellen pedig körözést adtak ki. Novemberben azonban a bíróság szabadlábra helyezte mindnyájukat, s ők ott folytatták, ahol egy éve abbahagyták - Tapolcán tartották ret­tegésben a víkendház-tulajdonosokat. Csak éppen, míg korábban főleg a Csermőke- dűlőre összpontosítottak, idén kitolták vadászterületüket a Ruzsinszőlőre is. S no­ha sok rosszat el lehet róluk mondani, azt semmiképp, hogy válogatósak lennének: kiskocsijukon hazahúzták az élelmiszert ugyanúgy, mint a dísztárgyakat, műszaki cikkeket, gáztűzhelyt vagy ruhaneműt. Sőt, a komplett konyhaszekrény sem jelentett akadályt, így nemegyszer előfordult, hogy „nagytakarításuk” végeztével teljesen üres maradt a ház. Szorgoskodtak tehát rendesen, mígnem február 15-ike hajnalán a Városi Rendőrka­pitányság betörési alosztálya jubileumi ak­cióra szánta el magát. A házkutatással kombinált rajtaütés során ismét elkapták hármukat. Am míg tavaly a most az ágy­neműtartóból előcsalogatott Csaba oldott kereket, most János volt szemfülesebb, így Zsolt és Oszkár mellett jelenleg ő pihen „ott túl a rácson....” A házkutatás során annyi harácsolt holmi került elő, hogy a rendőröknek többször is fordulniuk kellett, mire a talicskás betörők összes zsákmányát el tudták fuvarozni. Egyelőre a bizonyítási eljárás folyik ellenük - és bár húsz újabb betörést sikerült rájuk bizonyítani - a nyomozók nincsenek könnyű helyzetben, hiszen a tárgyi bizonyítékokkal alátámasztott vádakat is tagadják. S hogy mi lesz a többszörös visszaesők bün­tetése? Egyelőre nem tudni, de aligha úsz- szák meg olyan könnyedén, mint tavaly. Legalábbis reméljük... Kard és pálmafa a címerben Köröm (ÉM - GyK) — Március 15-én fela­vatták Köröm község címerét, melyet a Községháza előtti díszoszlopon helyeztek el ünnepélyesen. A címer históriájához hozzátartozik, hogy bár a 16. században is rendelkezett e jelkép­pel a település, mindmáig azonban nem si­került nyomára bukkanni. A mostani alap­ját az a címeres pecsét adta, amelynek feli­ratán az 1807-es évszám olvasható. Acímer- pajzsot két oroszlán tartja. A magyar ruhás vitéz egyik kezében kardot szorít - mely ál­talában a török elleni harcra utal a magyar címerekben. Hogy a lombos pálmafa mit jelképez, arra vonatkozóan a szakértők csak találgatásra vannak utalva. A korona a címerpajzs ékessége, jelentése azonban ez esetben csak szimbolikus. Köröm címere jellegzetes településcímer. Egyszerű, s éppen ezért kifejező. A megújí­tás során csak a színek meghatározása és a harmonikus grafikai megformálás volt a cí­mertervező feladata. Fotó: Laczó József

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom