Észak-Magyarország, 1993. március (49. évfolyam, 50-75. szám)
1993-03-20 / 66. szám
4 ESZAK-Magyarország Megyei Körkép 1993. Március 20., Szombat JEGYZET Nagy József A bottal is csak igen nehezen boldoguló hajlott hátú nénikének annyi esélye volt ép bőrrel átbotorkálni a miskolci Zsol- cai kapu forgalmában a négysávos autóáradatában, mint egy nyugdíjasnak hóvége előtt egy kiadós éttermi pezsgős vacsorához. Am csodák mégiscsak vannak, mert a hozzá vészesen-sebesen közeledő teherautó vezetője félrerántotta a kormányt, a másik sávban a buszsofőr enyhén lassított, valami nyugati csoda- autó, majd’ a botját csapta ki a kezéből, de elfértek az aszfalton. S legvégül egy részvétteljes ábrázatú úr a kocsijával megállt és türelemmel kivárta, míg a szabályokra oda sem figyelő néni elérte a megmenekülés szigetét, a járdát. Az autós ezt nyugtázva ismét kapcsolatba lépve lóerőivel, lendületet vett járművével és továbbállt. Nem látszott arcán felszültség, az elmormolt káromkodások nyoma, nem sziszegett az orra alatt, nem dudált, nem rázta az öklét. Ellenkezőleg, nagy békesség áradt el az arcán, meg a jócselekedeteket gyakorlókra visszavetülő belső elégedettség is. Mennyire békességben él a világgal, önmagával ez az ember, vetődött fel bennem a látottak nyomán. Nem ezt szoktuk meg egymástól. Ellenkezőleg, milyen gyakori, hogy a szabálytalanul átsiető gyalogost leckéztetik, ijesztgetik az autósok, a cipője sarkához érve állnak csak meg, amivel halálra rémisztik. Sajnos, ha baleset következik be, többnyire azzal zárul az ügy: a gyalogos hibájából történt. Pedig ha magunkra ölthetnénk annak az igazi úriembernek a viselkedését, sok elgondolkodó, rosszul látó, nehezen járó gyalogos maradhatna életben. Nem utolsó sorban megadatna még az is, hogy másként láthatnánk végre önmagunkat. Locsolkodóink a Tátrában Miskolc (ÉM) — Háromnapos húsvéti utat szervez a Magas-Tátrába a Borsod Tourist Kft. A résztvevők autóbusszal indulnak április 10-én, s Kassán, Eperjesen, Lőcsén keresztüljutnak el szálláshelyükre, a kézs- márki Hotel Start-ba, ahol félpanziós ellátásban részesülnek, 2-3 ágyas szobákban alszanak. Itt lesz húsvétkor a locsolkodó hagyományok felelevenítése is. Innen Tátra Lomnicra és a Csorba-tóhoz kirándulnak. Hazafelé az útvonal: Poprád-Dobsina-Rozs- nyó. Az útra csak korlátozott számban fogadnak el jelentkezéseket a miskolci Széchenyi utcai központban, a jelentkezések sorrendjében. Vásárhelyi István emlékezete Fotó: Fojtón László Halálának huszonötödik évfordulóján megkoszorúzták Vásárhelyi István természetkutató sírját a hámori temetőben, majd megemlékeztek munkásságáról a pisztráng telepen lévő emléktáblánál Vigyázzunk a cementtel! Miskolc (ÉM - Ny.I.) — Évekkel ezelőtt Edelényben összeroskadt egy új ház, mert kispórolták belőle az anyagot. Elvileg ma is bármikor előfordulhat ilyen azokkal az építtetőkkel, akik kétes helyről származó, a hazainál olcsóbb, ám esetenként ellenőrizhetetlen minőségű importcementet vásárolnak, használnak fel. A Magyar Cementipari Szövetség a Népszabadságban külön is felhívta rá a figyelmet: az ilyen cementekért nem vállalnak felelősséget a hazai gyártók... A beáramló importcement hátrányosan érinti helyben a Hejőcsa- bai Cement- és Mészipari Rt-t is, akik az ország jelenlegi gazdasági helyzete, az emiatt is alacsony hazai cementfelhasználás miatt amúgy is nehéz körülmények között dolgoznak.Az itthon legmodernebb és legnagyobb gyárnak számító HCM Rt-ben 1990-ben még 1.1 millió tonna, 1991-ben 660 ezer tonna, tavaly pedig már csak 520 ezer tonna cementet ér- tékesítettek.Ilyen körülmények között nyilván őket sem örvendeztette meg, hogy az elmúlt évben mintegy 300 ezer tonna importcement jött be az országba. S mivel főként cseh, illetve szlovák, ukrán, orosz és román cementről van szó, a határok közelsége miatt ez főként a HCM Rt. és a bél- apátfalvai BECEM Rt. ellátási területén talált vevőre. Rontva ezzel versenyhelyzetüket, aminek további következménye a privatizáció veszélyeztetése, illetve - például Hejőcsabán is - munkások kényszerű elbocsátása. Önkéntelenül is felvetődik a kérdés: miért vásárolnak a hazai felhasználók import cementet, amikor itt a magyar? Ennek szerteágazó okai közül fentebb már céloztunk az importcementnek a hazainál olcsóbb árára. Ezt a külföldi szállítók országuk sajátos gazdasági helyzeténél fogva tudják elérni, például a valutáik katasztrofális leértékelődése, a miénknél alacsonyabb bérek és energiaárak miatt. A kedvező önköltségi ár miatt nyilván köny- nyebben exportálnak, s alacsonyabb eladási ár mellett is nyernek az üzleten. Az itthoni igazán nagy felhasználók, mint például a betongyárak, mégis óvakodnak ezektől a cementektől. Egyrészük ugyanis nem felel meg a magyar minőségi követelményeknek, nem egy esetben nincsenek ellátva a szálA legutolsó nagyberuházás a HCM Rt. életében Európa legkorszerűbb mészüzemének felépítése volt. Archív felvételünk a Maerz-ke- mence egységeinek helyretételét idézi... Fotó: Farkas Maya lítmányok megfelelő származási és minősítési okmányokkal, de előfordult már olyan konkrét eset is, hogy a zsákokon semmi feliratozás nem jelezte a gyártási helyet, időt, s lehet, bedöglött, lejárt szavatosságú cementet vásárolt a hazai felhasználó, aki még csak reklamálni sem tud ilyen esetben. Itt vannak azután a manapság divatos bartell-üz- letek, amikor a magyar áru ellenértéke esetenként ugyancsak kétes származású és minőségű importcement, ami azután a hazainál szintén olcsóbb áron kerül piacra. Sajnos, a magánépíttetók egy része, de némely esetben méggaz- dasági társaságok sem törődnek a némi pénzmegtakarítás esetleges következményeivel... Mindezek miatt a Magyar Cementipari Szövetség beadványnyal fordult az ipari és a külgazdasági tárcához, hogy legalább kontingenst állapítsanak meg az importcement behozatalra. Döntés azonban még nem született. Lépett a Fogyasztás védelmi Főfelügyelőség is: vizsgálatot rendeltekéi, büntettek is adott esetben cementimportóröket, ám ez se volt képes megállítani az egész folyamatot, továbbra is áramlik be az importcement, miközben a hazai gyártók nem egyszer fennmaradásukért küzdenek. Olcsó dolog lenne arra biztatni bárkit is, hogy ha már itt van a jó magyar cement, ne vásároljon külföldit. Hiszen a pénztelenség nem egyszer szorította már háttérbe a lokálpatrotizmust, a nemzeti érzést. Viszont arra mindenkinek jó odafigyelnie, hogy adott esetben a tűzzel játszik, ha kétes származású és minőségű cementet használ fel csak azért, hogy spóroljon. Közjegyzők külföldi útjai Miskolc (ÉM) — A magyar közjegyzőkről is elmondható: senki sem lehet próféta a saját hazájában. Példa erre, hogy az idei jogász-bál meghívóján kimaradtak a felsorolásból, csak magán a bálon jutott eszükbe a rendezőknek, hogy őket is köszöntsék. Az év elején első születésnapját ünneplő 211 tagú Magyar Országos Közjegyzői Kamara (csak az lehet közjegyző, aki egyben kamarai tag is) annál ismertebb és elismertebb külföldön. A MOKK tagja a Latin Közjegyzők Nemzetközi Uniójának. Tegyük hozzá: hazánkat a reform országok közül elsőként vették fel az unióba. Az ötven ország kamaráit tömörítő szervezet székhelye Buenos Aires. Nevét nem Latin- Amerikáról kapta, hanem onnan ered, hogy tagországai a latin-típusú közigazgatási rendszereket alkalmazzák. Ez azt jelenti, hogy a közjegyzők szabad foglalkozásúak, munkájuk során az írott joghoz ragaszkodnak, felügyeletüket a kamarán kívül az Igazságügyi Minisztérium látja el. (Az angol-típusú közjegyzőségek a szokásjogot alkalmazzák.) A magyar közjegyzők rendszeresen részt vesznek a Latin Közjegyzők Nemzetközi Uniójának öszszejövetelein, az idén májusban Mastrichtban, októberben pedig Münchenben. Áprilisban pedig az európai tagokkal közösen megalakítják a szervezet európai titkárságát Rómában. A tekintélyes világszervezetnél nemcsak magukra a magyar közjegyzőkre számítanak, a magyarok önálló rendezvényei is „tételt jelentenek” az Unió éves programjában. így például az a Keszthelyi Konferencia, amelyet osztrák társaikkal közösen hívtak életre és 1992. novemberében immár a negyedik alkalommal tartottak meg. A konferenciák célja, hogy közelebb kerüljünk az egységes európai jogrendszerhez, a jogbiztonsághoz. Az idei összejövetel témája is ennek része: a cégnyilvántartás, a társasági jog. Megyénk az Utazás ’93 kiállításon Budapest (ÉM - U.J.) — Csütörtökön Budapesten, a Nemzetközi Vásárközpont „A” pavilonjában megnyitotta kapuit az Utazás ’93 idegenforgalmi kiállítás és vásár, melyhez kapcsolódva tartják a turizmussal, a sporttal és a hobbival összefüggő szakkiállításokat. A rendezvényt Téglássy Tamás, az Országos Idegenforgalmi Hivatal elnöke nyitotta meg, s többek között utalt a turizmus idegenforgalmi szerepére a gazdaság fellendülésében. A Nemzetközi Vásárközpont „A” pavilonjában összesen 350 kiállító 6700 négyzetméteren várja a szakmai közönséget, illetve az érdeklődőket. A kiállításon először vesz részt Hongkong, Írország, Iz- land és Brazília. A legnagyobb stand az itáliai kiállítóké. Olaszország 500 négyzet- méteren mutatja be idegenforgalmi kínálatát. A hazai kiállítók során megtaláljuk a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Idegenforgalmi Hivatal 12 négyzetméteres standját is. A kíváncsiskodók természetesen ingyen hozzájuthatnak megyénk szálláshelyeinek, panzióinak, turistaházainak, kempingjeinek listájához. A vásár vendégei ezenkívül tájékozódhatnak még a falusi vendéglátás feltételeiről, természeti szépségeinkről, múzeumokról, valamint a gyógyfürdőkről és a strandokról is. Megyénk bemutatkozását „Harmóniában a természettel” szlogen jegyében állították össze. Most látható Borsod- Abaúj-Zemplén új vendégcsalogató emblémája is: országhatár, benne megyénk kontúrja piros-fe- hér-zöld színekből. Az Utazás ’93-on tegnap és tegnapelőtt zajlottak, illetve zajlanak le a szakmai programok, szombaton és vasárnap a nagy- közönségé a kiállítás, melyre a helyszínen szerzett tapasztalataink szerint is valóban érdemes elmenni tájékozódni az idei bélés külföldi utazási kínálatról. Szerkezetváltás a Farmagroban Mályi (ÉM - NYI) — Miskolctól alig néhány kilométerre, az M3- as út mellett immár harmadik tavasszal várja árukészletével a kiskerttulajdonosokat, mezőgazdasági üzemeket, a farmergazdaságokat a mályi Agroker hatalmas áruháza, a Farmagro. Szabó F erenc áruházvezető: - Annak idején ez a sok pénzbe került áruház azt a célt szolgálta volna, hogy ellássa mindennel a vevőkört. De hát hová is jutottunk? Mezőgazdasági üzem jóformán már alig található, farmergazdaság pedig még nincs... Vagyis: alig van közületi vevő, akik valaha nagyban vásároltak.- Ennyire rossz a helyzet?-Nos, nem alegrózsásabb. Am természetesen figyelembe vesszük, hogy sokan hagyományos árucikkeink miatt térnek be hozzánk, s ezért továbbra is forgalmazzuk, ha kisebb mennyiségben is, vagy előmegrendelésre a vetőmagokat, szaporító anyagokat, a növényvédőszereket, a műtrágyákat, a kisgépeket, motoros kapákat, motoros hátipermetezőket és így tovább. Akínálati listában egyfajta szerkezetátalakításra kényszerültünk. Arra, hogy olyan árukkal is foglalkozzunk, amilyenek eddig nálunk nem voltak.Ilyenek a különböző hűtők, a Honda szivattyúcsalád, a műanyagáruk sokasága, az MT 8-as kistraktorok, vagy a Septi termékcsalád. Előnyük, hogy kizárólagosan természetes alapanyagból készülnek, vagyis egyfajta biotermékről van szó, amely vegyszert nem tartalmaz. Egyébként mi is elfogadjuk napi áron a kárpótlási jegyet a vásárlóktól. A kisbaltás vitatkozó esete Miskolc (ÉM - BG) — C. András mind ez idáig viszonylag olcsón megúszta, amikor bírák elé kellettjárulnia. Két alkalommal ösz- szesen tizenegyezer forinttal gazdagította az államkasszát, mert egyszer egy kicsit csalt, máskor meg társtettesként vétkezett mint garázda és könnyű testi sértő. Életvitele ettől függetlenül meglehetősen szokványosnak tekinthető, ha nem számítjuk ide idült alkoholizmusát. Családi kötelékek révén került kapcsolatba G. Pállal, lévén a fent nevezett férfiú C. András nővérének élettársa. Talán ezért, vagy valami teljesen másért, de a két férfi nem igazán kedvelte egymást. Ennek ellenére ha úgy adódott, együtt is megnézegették a pohár fenekét. így volt ez tavaly március végén is, amikor C. András végiglátogatta a helybeli kocsmahivatalokat. Az utolsó vendéglátóipari alapegységben összetalálkozott öccsével, és G. Pállal, innentől kezdve este tizenegy óráig együtt poharazgattak, majd elindultak hazafelé. Hogy a gyaloglás ne legyen unalmas, elkezdtek a küzdősportokról beszélgetni, még vetélkedőt is rögtönöztek a Ki tud több karatés mozdulatot mutogatni a másiknak - kategóriában. Már úgy tűnt, hogy ennyiben maradnak, mert mindannyian megtértek saját otthonukba. Nem telt el sok idő, amikor G. Pál rájött, még nem mutatott meg mindent C. Andrásnak, ezért benyomta a sógor lakásának ajtaját és látványos bemutatóba kezdett, hangoztatva, ő az erősebb. C. András ezt kétségbe vonta, ebből vita kerekedett, ami azzal végződött, hogy C. András „kirúgta G. Pál alól a lábát”, és a földön fekvő férfit kétszer baltával fejbe ütötte. A helyszínre érkező rendőröknek C. Gyula, a testvéröccs azt vallotta, hogy ő ütötte meg G. Pált, majd ezt a vallomását később visszavonta. A megyei bíróság bűnösnek találta C. Andrást emberölés bűntettének kísérletében, ezért négyévi börtönre és négyévi közügyektől való eltiltásra ítélte. A bíróság ugyancsak bűnösnek találta C. Gyulát bűnpártolás bűntettében, ezért nyolchónapi börtönre és egyévi közügyektől való eltiltásra ítélte. Mindkét ítélet jogerős.
