Észak-Magyarország, 1993. március (49. évfolyam, 50-75. szám)

1993-03-18 / 64. szám

1993. Március 18., Csütörtök Zemplén Tájain ÉSZAK-Magyarország 5 Segítséget kérnek Lácacsékén Talán él még az elővásárlási jog a szerződésekben Gyógyító fakín Cigánd (ÉM -BSZL) — Télen és a tavaszi rügyfakadás előtt szem­betűnik az útmenti fák (nyár- és egyéb lombosfák) ágai között gömbalakú, zöld színű viaszos le­velei ága-bogas teste. Ennek az élősdinek nem csak szipolyozó tulajdonságai vannak. Esztétikai látványnak is szép, ahogy a Bodrogközben Cigánd és Riese közötti műutat kísérő fa­sorokban látjuk a fagyöngyöt, ahogy régebben hívták, a fakínt. Mitológiai érdemeit a germánok azzal ismerték el, hogy a téli nap­fordulót fagyönggyel ünnepelték, mert úgy hitték, a nyári meleg, a napfény megszemélyesítő növé- nye. A régi gallok egyik ősi papi rend­je gyógyító növénynek tartotta a fagyöngyöt, mely minden méreg ellenszere és minden élőnek ter­mékenységet ad. Ezért azt különös szertartással szedték. (Egy pap hófehér ruhá­ban felmászott a fára és arany sarlóval levágta a fagyöngyöt, majd a lenn várakozók fehér kendőjébe dobálta. Utána két hófehér bikát áldoztak, melyeknek szarvát akkor érte elő­ször kötél. Közben hangzott a fo­hász, hogy az istenség adja meg adományát azok számára, akik­nek a növényt szánták). A régiek úgy tartották, hogy a fa­gyöngy villás ága varázserőt ad. Az első nyomtatott fűvészköny- vekben pedig az olvasható, hogy olyan fába nem csap a mennykó, amelynek ágán fagyöngy nőtt. Mint növény is érdekes a fa­gyöngy. Szívó gyökérzetét a fa ágába mélyeszti, s a fából vizet és vízben oldott sókat von el. Bogyói gyöngyházfényűek, s a bennük lévő magvak sem vízben, sem földben nem csíráznak. Gyógyító hatását évszázadok óta ismerjük. Kiváló vérnyomás-szabályozó: az érelmeszesedés és a vesezavarok ellen jó. Szinte azonnal megszün­teti a fejfájást, szédülést, a bi­zonytalan járást, a látászavart, a fülzúgást. Igen gyorsan egyen­letessé, rendszeressé teszi a szív­verést, rendkívül hatásos a vál­tozáskort panaszok enyhítésé­ben. Általában jó hatását tapasz­talták az egész mirigyrendszerre, így anyagcsere-szabályozóként is nyilván tartják. Jó szolgálatot tesz teája a cukorbetegeknek, mert kevesebb inzulinra van szükség fogyasztása esetén. Jo görcsoldó, nagyon jól csillapítja a belső (tüdő-, méh-) vérzéseket. Hidegen felszippantva teáját, megszünteti a makacs orrvérzé­seket is. Újabban rákellenes hatását is felismerték. Fékezője a daganatok burjánzásának. I ea- ját nem kell főzni, csupán hide­gen áztatjuk a púpozott teáskanál fagyöngyöt egy pohár (két és fel deciliter) vízben éjszaka és reggel éhgyomorra isszuk. Vérnyomás­csökkentőnek úgy a leghatáso­sabb, ha egész nap kortyolgatjuk. Kazinczy-könyvek Sátoraljaújhely (ÉM) A Kazinczy Ferenc Társaság gon­dozásában, Busa Margit szer­kesztésében hamarosan megje­lenik a Kazinczy-bibliográfia má­sodik kötete. A kiadvány Ka- zinczytól és Kazinczyról 1980 es 1990 között megjelent közle­ményekről ad áttekintést. A bib­liográfia megrendelhető a Ka­zinczy Társaság címén: 3981 Sá­toraljaújhely, Pf: 217. Ugyancsak itt rendelhető meg a Losontzi István Hármas kis tükör című művelődéstörténeti értékű tankönyve, valamint a Szépha­lom című évkönyv 5. kötete. Ez a kiadvány tartalmazza az 1992. évi II. Abaúji Szabadegyetem tel­jes anyagát. Waldorf-pedagógia Sárospatak (É M)—Waldorf-pe­dagógia az óvodai gyakorlatban címmel Anette Stroteich Waldorf- óvónó tart előadást április 7-én délelőtt tíz órától a sárospataki III. Számú Napközi Otthonos Óvodában. A továbbképzésnek számító rendezvényre jelent­kezni lehet az óvoda címén levél­ben (Sárospatak, Október 23. tér 3950) vagy telefonon: 41/23-856. Lácacséke (ÉM - BSZL) — Ez az átalakulás a szövetkezetekben, ez az kárpótlás, ez a tulajdon- váltás sok-sok feszültséget hoz felszínre megyénkben is. A Bodrogköz csücskében, távol a nagyvárosoktól indulatok, érde­kek feszülnek egymásnak, és ter­mészetes, hogy a legnagyobb el­lentéteket - mintha csak száz évvel korábbi érdekek élednének újra - a föld okozza. A föld, melyért régen képesek voltak az emberek ölni, de tudunk évtizedekig elhúzódó perekről, melyeket csupán a múló idő -, sok­szor az elmúlás, a sír fejezett be. Egy szomorú, és ki tudja, ki szem­pontjából igazságos adásvételi szerződés kapcsán írtak szerkesz­tőségünkbe levelet Lácacsékéről, amely elkeseredett hangú pa­naszáradatot 17-en írtak alá. E levélből idézünk: „Itt Lácacsé­kén, a Bodrogköz csücskében rendszeres olvasói vagyunk lapjuknak és örömmel állapítjuk meg, hogy mindig szívesen se­gítenek az itt élő lakosság gond­jainak megoldásában. Ezért for­dulunk mi is bizalommal Önökhöz panaszunkkal, amire orvoslást remélünk. Kérjük, szí­veskedjenek levelünket közölni, hogy a ricsei Zöldmező téesz mennyi gondot és bosszúságot okozott nekünk. A lap január 14- i számában is olvastunk egy ilyen­ről, ennek alapján vettük mi is a Viss (ÉM - BSZL) — Bárhová megyünk is a megyében, minden­felé van épp elég baj, probléma. Jó lenne ezek nélkül élni, mert hiszen olcsó dolog ma a megyében a munkanélküliségről, a megél­hetési gondokról panaszkodni. De hát megyénk fokozottan érintett az újdonsült munkanélküliség­ben. Az elmúlt két évben olyan magasra szökött a - saját hi­bájukon kívül - munkanélküliség­re kárhoztatottak száma, hogy országos szinten az „elsők” között vagyunk. Még fokozottabban érvényes ez a Bodrogközre, ahol ipari munkásság alig-alig van, az itt élők nagy része a földből sze­retne, szeretett volna megélni, de hát a sors másként hozta. Vissen, ebben a pár száz lelkes bodrogközi faluban jártunk, ahol egyetlen család sorsán lemérhető az itt élők nyomorúságos hely­zete. Lézer Lajosék a Bethlen Gábor utcán laknak, s levelük kapcsán érdeklődtünk a háromgenerációs családnál. A család - érdekes mó­don - nem is annyira a munkanélküliségről, mint inkább jövőbeni sorsának ala­kulásáról érdeklődött.- Csupán tanácsot szeretnénk kérni - mondja Lézer Lajos, a negy­vennégy éves rokkantnyugdíjas családfő, és el is mondja kételyeit: - Szüleimnek hat hold szántó­földje volt, összesen 58,7 aranyko­rona értékben, amit még egy 1949-es kormányrendelet alap­Bodrogköz (ÉM - BSzL) - Nem akarok én itt tudományoskodni, ezért semminemű latinos hang­zású virágnevet le nem írok. inkább a népies hangzású kövi­rózsát szeretném dicsérni, és gyó­gyító hatásának hírét terjeszteni. Mert régen még a nádfedeles házakon, faluhelyen a tetőn dísz­lett leginkább a kövirózsa. Mára inkább már a sziklakertek lakója lett, pedig egyik legrégibb és el­sősegélynyújtásra használt növé­nyünk. Egész Európában elter­jedt, s kezdetben mágikus erőt tu­lajdonítottak e növénynek (vil­lámlás, mennydörgés, tűz és boszorkányság ellen javasolták az embereknek. Sőt a ház védel­mét is reábízták. Nagy Károly francia király egyenesen elren­bátorságot, hogy súlyos sérel­münkre, igazságtalanságokra kaphassunk felvilágosítást. Ti­zenheten úgy érezzük, hogy kérésünket a még hatályban sem lévő törvényekre hivatkozva, hi­vatalosan kikényszerített intézés módjával idős F.F. jogtalanul és törvénytelenül eltulaj donította és nevére íratta az általunk bérelt szőlő- és földterületet, amit mi év­tizedek óta sajátunkként gondoz­tunk. Az 1961-ben Lácacsékén mega­lakult téeszbe bevitt földterü­letünkből mi ezt a szőlővel és aká­cossal beültetett részt a mega­lakulástól kezdve béreltük és a téeszek összevonása után is így használtuk és gondoztuk a te­rületet. Ez a földterület a Zöldmező téesz tulajdonában volt, soha nem volt idős F.F. tulajdona a múltban sem. Megdöbbenésünkre a közel­múltban kaptunk tőle egy érte­sítést, miszerint ő a mi általunk bérelt szőlőterületet megvette. Mi ez ellen tiltakozunk, és fel vagyunk háborodva, hogyan lehet ilyen jogtalan, fondorlatos, sza­bálytalan intézkedéssel em­bertársait kijátszani. Pedig valamikor együtt dolgoz­tunk itt a faluban, és nem érdek­lődött ő a föld használóitól, hogy van-e szándékunk megtartani, vagy tovább akaijuk használni, vagy megvásárolni e föld­jén állami tulajdonba vettek - minden kártalanítás nélkül. Be is adtuk mind a négy testvér nevében - az örökösök jogán - kár­pótlási igényünket, s azt ked­vezően bírálták el, aminek következtében én 14 aranykorona értékben kaptam kárpótlási je­gyet. Amikor érdeklődtem, hogy mit csinálj ak aj eggyel, az egyik jogász azt mondta, hogy várjam meg, amíg itt a faluban földárverés lesz, és akkor menjek el licitálni, de bizony megeshet, hogy egy aranykorona termőföldért akár 3000 forintot is megszámítanak. Egy másik jogász meg azt mond­ta, hogy - mivel kárpótlás nélkül vették el szüleim földjét, így azt licitálás nélkül ki kell mérni. Persze Lézer Lajosék helyzete nem egyedülálló, de abban mege­gyezhetünk, hogy aki kárpótlási jegyet kap, annak bizony majd a földárverésen lehet érvényesíteni követeléseit. Lehetne ezt átvál­tani életjáradékra, lehetne befek­tetni a most felkapott 133 száza­lékos „Pillér”-befektetésre, elad­hatnák 75 százalékos áron kész­pénzért, de a család földet sze­retne. Erre viszont a legközelebb meghirdetett földárverésen min­den lehetőségük megvan. Mert igen ráfér a családra, hogy - ha lehet - gazdálkodjon ott hely­ben, termeljen búzát, kukoricát, neveljen disznót, amire eddig a pár öles kertben nem volt le­hetőség. delte, hogy mindenki ültessen a háztetőre kövirózsát. Szülőfa­lumban Nagy Sándor bácsi és Forrai Rózái néni háza tetején lát­tam nagy kiterjedésben, de mond­ják, hogy még az időszámítás előt­ti évszázadokban is termesztet­ték. Bizonyára ismerős a húsos zöld rózsa alakú levélzete, nyári rózsaszín virága. Pozsgás levele megtörve-behasítva nyálkás le­vet ereszt, amiről viszont bebizo­nyosodott, hogy gyógyító-nyug- tató hatású és jó gyógyszer kisebb sebeknél, égésekre, vágásokra. Néha fülgyulladás gyógyítására a fülbe is cseppentették. Ennek köszönhető talán, hogy egyik ismerősöm Tiszavasváriban így ajánlotta beteg fülemre: csep­pents bele fülfüvet. Nos, hát ez a területet. Hiszen elsősorban mi vagyunk rá a legilletékesebbek.” Ha a 17 panaszos levelét jól értelmezzük, akkor ők elővásár­lásijogukkal szeretnének élni, ha már egyszer á'ricsei termelőszö­vetkezet arra kényszerül, hogy eladja azt a szőlő- és akácos területet, amelyet panaszosaink évtizedeken át szorgalmasan műveltek, mint bérleményt, ak­kor most ennek tulajdonjogához is szeretnének hozzájutni. Szerintük a jelenlegi téeszelnök jogtalanul és „tájékozatlanul ad­ta hivatalos aláírását a tulajdon­jog átírásához”. Mert a lácacsékeiek, akik gondoz­ták a szőlőt, továbbra is ra­gaszkodnak ahhoz. Eltökélt szándékuk, hogy e földdarab a tu­lajdonuk lesz az új törvények sze­rint is. Ezért remélik, hogyha nyilvánosan megjelenik pana­szuk, mint közérdekű probléma, az felkelti a hivatalos szervek fi­gyelmét. Szerkesztőségünk ezért szíves figyelmébe ajánlja nem csak a termelőszövetkezet és az önkormányzat, de a sátoraljaúj­helyi körzeti földhivatal figyel­mébe is, hiszen talán nem elha­nyagolható tény a több, mint három évtizedes bérművelés, de talán figyelembe lehet venni az ilyenkor méltányolható elővásár­lási jogot is. Ezért adjuk közre a 17 lácacsékei szőlőműveló panaszát. Kellene minden fillér, hiszen három nemzedék lakik együtt. Ugyanis két nagy lányuk közül Ildikó már féijhez ment, Márta pedig már menyasszony, ha­marosan bekötik a fejét. Meg­érkezett az első unoka is, úgy­hogy a kis családi fészekben már hatan élnek. A legszomorúbb, hogy mindössze a vő az egyetlen aktív dolgozó. Mégis úgy kell szinte elszámol­tatni a családot, ugyan ki, hon­nan, mennyi pénzt kap. Hiszen a vő a MÁV dolgozójaként tizen­háromezret keres bruttóban, s mint említettük, a családfő rokkantnyugdíjas, felesége teme- tógondnoki állást vállalt, az új­donsült kismama sehonnan sem­mi ellátásban nem részesül, a munkanélküli menyasszony négyezer forintot kap havonta. És itt van, a ki tudja milyen eséllyel életbe induló hat hónapos unoka. A család egy főre jutó átlaga négy­ezernyolcszáz forint. Ebből élnek itt a Bodrogközben. Ennyi a lehetőség. Szinte érthetetlen az az egyszerű emberekre jellemző büszkeség, amelynek birtokában még csak egy panasz-szó sem hagyja el ajkukat.A családtól el­búcsúzva azon töpreng a krónikás: vajon honnan van ez a - már szinte megalapozatlan - „büszkeség”, honnan van ez a pár óra alatt ott tapasztalt jókedv, derű, amivel egymást biztatják, amivel körülveszik a harmadik generációt - az unokát...? fülfú a kövirózsa. Mások inkább „gőzölést ajánlanak készíteni belőle”. A friss leveleket áztassuk forró vízbe, és ezzel inhaláljunk! Meggyógyul a fül, és megszépül tóle a bőr. Fehéríti is a pigmentes foltokat a bőrön, ezért szeplő ellen is hatásos. A házi patikában tyúk­szem és szemölcs eltávolítására is használható. Hogyan? Kössük rá a kövirózsa levélkét a tyúkszem­re, azután áztassuk forró vízben, majd a tyúkszemet próbáljuk eltávolítani. A szemölcsöt napon­ta kétszer kell bedörzsölni a kövirózsa levelével. Forrázata gyógytea torokgyulladásra, hörg­hurutra. Javasolják szájsebek gyógyítására is. Ezért volt régen szinte minden háznál kövirózsa... „A Bodrogközből üzenjük...” Szinte semmi munka nem akad a falvakban éveken át Fülfű avagy kövirózsa Beindult a talajmunka Itt van végre ez a várva várt tavasz. Még nem az az igazi, de a szunnyadó szán­tóföldek már lehellik párájukat, valami­vel zöldebb a búzavetés is. Az őszi szán­tások talajlezárása - a föld fagyának lassú kiengedése után - időszerűvé vált. Me- zőzombor határában kapta lencsevégre fotósunk ezt a két traktort, amelyek a helyi Agroterm Kft. földjén végzik a simítózást. A kft. egyébként a tarcali „Tokaj- hegyaljai" téesz területéből a kivált tulaj­donosok 650 hektárját vette bérbe és azon gazdálkodik. Fotó: Farkas Maya Cukorgyártók büntetve Szerencs (ÉM - I.S.) — Március ne­gyedikén vált ismertté, hogy a Versenytanács összesen 96 millió forint bírság megfizetésére kötelezte all hazai cukoripari vállalatot. A hivatalból indított eljárás lényege: a tavaly november 16-i cukor áremelés egységesnek tűnt, mi több, a vizsgálat kiterjedt az elmúlt év további másik két áremelésére is, ahol szintén felmerült ez a gyanú. A versenybírák azt vélelmezték - s ez később bizonyítást is nyert -, hogy a novemberi egységes áremelés mögött a magyar piacon monopolhelyzetben lévő cukorgyárak összehangolt maga­tartása, illetve megállapodása állt. A gyakorlatilag megvalósuló árkartellt a versenytörvény tiltja, ugyanis az össze­hangolt magatartás, különösen, ha a kivételezett helyzetben lévő piaci szereplők hozzák létre, korlátozza a versenyt, kiszol­gáltatottá teszi a fogyasztókat. A Ver­senytanács a 11 cukorgyárat piaci része­sedésük arányában 2-15 millió forint bírság megfizetésére kötelezte. A hír ismeretében kérdeztük meg a Szerencsi Cukorgyár műszaki igazgatóhelyettesét, Pallai Miklóst, aki megerősítette: a Verseny- tanács őket is „megbüntette”, méghozzá 9,1 millió forintra, ám - és ezt hozzátette - ezzel nem értenek egyet, a döntést megfelleb­bezik. A cukor ára reális, a piac diktátu­main nincs módjuk változtatni, sem aláígérni, sem pedig emelni az árakat nem érdekük. (Az persze más kérdés, hogy a honi gyárak termékeit kísértetiesen azonos árakon kínálja a kereskedelem.) Ter­mészetszerűen ez a büntetés még nehezebb helyzetbe hozná a cukorgyárat, amelynek így is tetemes vesztesége van. Pontos összegről - a mérleg hiánya miatt - még nem tudott beszámolni az igazgatóhelyettes, de meg nem erősített források több, mint 226 millió forintra teszik a cég tavalyi veszteségét. A cukorgyár bírja egyébként a haza piac cirka tíz százalékát, ám, hogy térségünkben miért nem lehet szerencsi cukrot kapni, az már a kereskedőkön mú­lik. Pallai Miklós saját véleményét hangoz­tatva kijelentette: a cukorellátás nem forog veszélyben. Magyarán: volt, van és lesz cu­kor. Különben a gyárban - a részvények csaknem 40 százaléka a francia Beghin Say cég, harmada a Magyar Befektetési Rt. tulajdonában van - jelenleg mintegy fél­ezren dolgoznak, és az elmúlt kampányban 42 ezer tonna cukrot gyártottak. Cukor, szállítás előtt. Az igazgatóhelyettes szerint árkartell nincs, de a jelenlegi cukor­árak reálisak. Fotó: Fojtán László

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom