Észak-Magyarország, 1993. március (49. évfolyam, 50-75. szám)
1993-03-02 / 51. szám
1993. Március 2., Kedd Gazdaság E SZAK-Magyarország 7 Spanyolok jöttek Tokaj -Hegy alj ára Sátoraljaújhely (ÉM - I.S.) - Több, mint kétszáz millió forintos alaptőkével létrejött az immár ötödik tokaj-hegyaljai gazdasági társaság, a Bodegas Oremus Kft. Az alapítóokiratot Bacsó András, a Tokaj-hegyaljai Állami Gazdasági Borkombinát vezérigazgatója és David Alvarez Diez, a spanyol Bodegas Vega Sicilia cég elnöke írta alá Sátoraljaújhelyben. Az új kft. Erdőbénye, Tolcsva és Sátoraljaújhely térségében rendelkezik telephelyekkel, a szőlőtermesztés és a borászat technikai fejlesztését tűzte ki céljául. Emellett szó van arról, hogy megújítják a tolcsvai Kurucz-kú- riát, valamint az újhelyi Bortemplomot. Túl ezen: vállalták, hogy jelentékeny mennyiségű hegyaljai bort vásárolnak meg és három év alatt mintegy másfélszáz millió forintot fordítanak fejlesztésre. A mostani kft. megalakulásával egyébként befejeződött a borkombinát decentralizált privatizációs programja. Magyarán: az egykori mamutcég darabjaira hullott, öt különböző részvénytársaságra, valamint pinceszövetkezetekre. A megmaradt egység valószínűleg az év második negyedévének elején Tokaj Kereskedőház Részvénytársasággá alakul, a megmaradt vagyon gondozása, a szőlőtermelési és borászati tevékenység holding formában történő összehangolása lesz a feladatuk. _________ Á VÜ - Dimag per Budapest-Miskolc (ÉM -I S.)— Az ÁVÜ viszontkeresettel fordult a Dimag Rt. ellen azt követően, hogy a Nouvometal GmbH beperelte az ÁVÜ-t, a szerződést megtámadva és mintegy 20 millió dollár kártérítést követelve az elemaradt haszon és a céget ért erkölcsi kár miatt - jelentette tegnap a Magyar Távirati Iroda. Klicsu András, a Dimag R.t. vezér- igazgatója lapunk érdeklődésére a hírt nem volt hajlandó kom- mentálni, azt azonban elmondta: a kohászati társaság a vagyonügynökséget már korábban beperelte, valótlan adatok szolgáltatása miatt. „Klicsu szenn ugyanis az AVU az adásvételt megelőzően sem az adósság pon tos mértékét, sem pedig azt nem közölte a vevővel, hogy aDinlag ellen az APEH már korábban felszámolási eljárást indított. Visszatérve az előzményekre, az ÁVÜ még 1991- december 29-én adásvételi szerződést kötött a Nouvometal GmbH és a Szo- juzruda Egyesüléssel a Dimag Kt. részvényeinek eladásáról, részvények vételárának megfizetése két részletben történt volna. A szerződés szerint a Nouvometal úgynevezett követelesen- gedményezéssel egyenlítette vo na ki az első részletet. Ez azt jelenti, hogy a neki tartózó cég közvetlenül az ÁVÜ-nek fizet. Erre azonban nem került sor. (Klicsu szerint ennek eleget tettek.) . , A második részletet a vevőnek készpénzben kellett volna te - jesítenie, még az elmúlt ev októberében, ezt sem tette. (A tulajdonos vezérigazgató eire azt válaszolta: akkor már perben állt az ÁVÜ-vel, ezért nem fizettek.) Az ÁVÜ azonban alapján úgy véli, hogy a vevők megszegték a ko- rábban létrejött adásvételi szerződést, viszontkereseteben éppen ezért arra kéri a választott bírósagot, hogy állapítsa meg a vevők fizetési kötelezettségét. Az ÁVÜ kérelme több részből all; elsődlegesen annak a megállapítását kéri, hogy a vevő teljesítse az engedményezéshez nelkulozhetetlen feltételeket, így nevezze meg a követeléseket, illetőleg csatolja a szükséges devizaengedélyt. Ha ez ,15 napon belül nem teljesül, az ÁVÜ arra kéri a választott bíróságot, hogy kötelezze a vevőt a teljes vételár kész- pénzben való megfizetésére. Amennyiben ez is eredménytelen, az ÁVÜ érdekmúlás miatt el akar állni a szerződéstől, és visszakéri a Dimag-részvényeket. Gazdakörök önsegélyezése .> : Hitel, kis- és nagyvállalkozóknak Budapest (ISB -S.Z.) — Az országban működő gazdakörök pénteki gyűlésén, Hódmezővásárhelyen, a vidéki bankhálózat kialakításáról tanácskoztak. A 217 szervezetet 20 ezer taggal magába foglaló Gazdakörök Országos Szövetségének ügyvezető igazgatóját, Nagy Józsefet a gyűlés előtt kérdeztük:- Mitől lehet jobb egy új bankhálózat, mint a meglévő pénzintézetek, amikor ugyanabban a gazdasági környezetben kell működniük?- A nagy bankok feladata a közelmúltig az volt, hogy a termelő nagyvállalatok, szövetkezetek pénzét kezeljék, s támogatásokat is ilyen szervezeteknek biztosítsanak. Nincs azonban olyan pénzintézet Magyarországon, amely a kisvállalkozók, a magángazdálkodók számára tudna - sokszor kis összegű - hiteleket nyújtani. Ezért van szükség egy olyan bankrendszerre, amely ott van a falvakban, amelynek a munkatársai alkalmasak arra, hogy a mezőgazdasági termelés sajátosságaihoz alkalmazkodó kölcsönöket, hiteleket folyósítsanak és akik esetleg személyesen is ismerik a gazdálkodókat és tudják, hogy a megkapott hitellel a gazda nem a kocsmába megy, hanem dolgozni, termelni fog.- Miből áll össze ennek a bankhálózatnak az alaptőkéje?- A meglévő takarékszövetkezetek vagyona kevés ahhoz, hogy komolyabb mennyiségű pénzt tudjanak a falvakba juttatni. Ezért a kormányzat pénzügyi segítségére számítunk, a Phare-program keretein belül.- Milyen szervezetekre számítanak még a vidéki pénzintézeti hálózat kiépítésében?- 1989-ben egyszerre indult meg a gazdakörök és a Hangyaszövetkezetek újjáélesztése. Talán ezért is volt kézenfekvő, hogy a takarékszövetkezeti hálózaton kívül a Hangya-mozgalmat is bevonjuk a szervezésbe. Ezeket a szerveződéseket összefogva szeretnénk a vidék, a mezőgazdaság számára egy olyan rendszert feépíteni, amely alkalmas arra, hogy az önsegélyezés elve alapján a gazdák tudják a saját beruházásaikat támogatni. Ez azt jelentené, hogy agazdák egy bizonyos alaptőkével részt vesznek a hangya-szövetkezetekben, amelyek ennek a pénznek a felhasználásával, illetve hitelek felvételével képesek lennének arra, hogy a mezőgazdasági termeléshez szükséges anyagokat - műtrágyát, növényvédőszert, vetőmagot - nagy tételben, olcsón megvásárolják és eljuttassák a gazdákhoz a nagy forgalom, kis haszon elve alapján. A vidék bankjai pedig kezelnék a szövetkezetek pénzét, így kapcsolódnának össze ezek a rendszerek. Mezőgazdasági érdekvédelemről Hitelről, újrakezdésről és támogatásról tárgyalt a MÉSZ Miskolc (ÉM) — Télvégi-tavasz- eleji napjaink már csak úgy telnek itt Borsod mezőgazdaságában, hogy nemcsak várjuk a kikeletet, a jobbrafordulást, de igyekszünk is tenni érte valamit. Az elmúlt hétvégén Miskolcon a B.-A.-Z. Megyei Mezőgazdasági Érdekszövetség Műszaki Szaktagozata szakmai tanácskozást tartott a termelőszövetkezetek, magángazdálkodók, különböző társulások szakemberei részére. Sebe Imre, a műszaki választmány elnöke nemcsak köszöntötte a szépszámú érdeklődőket a megye egész területéről, de közvetlen hangú előadásában vázolta is azokat a lehetőségeket, amelyek kihasználása most a kvalifikált falusi szakembernek feladata. Mint elmondta, a mezőgazdaság műszaki feltételrendszere mára megváltozott. Megyénkben van a legtöbb felszámolás alatti szövetkezet, de a szövetkezeteknek ez az adottságából következik, tehát a felszámolás nem a tsz-ek minősítése. A műszaki választmány elnöke szólt még a diszkriminatív 1993. évi II.sz. törvényről, és arról is, hogy jó lesz felkészülni a megyében is a magántulajdon és a szövetkezetek összeférhetósé- gére. Mibe kerül az átalakulás A szakember szerint az átalakulás sem gazdaságilag, sem közgazdaságilag még nem következett be, le sem zárulhatott, ezért ebben az évben közös érdekük, hogy megbízható gazdasági környezetet biztosítson a kormány. A szakember felhívta az agrárszakemberek figyelmét, hogy ha a műszaki és gazdasági vezetők nem fognak össze, úgy könnyen a napi politika játékszereivé válhatnak. A tanácskozáson részt vett a gödöllői Gépkísérleti Intézet osztályvezetője dr. Gockler Lajos is, aki a műszaki szolgáltatásról, az érdekeltségi alapon történő lehetőségekről - és módszerekről tartott előadást.- Hatféle törvény szabályozza a műszaki ágazat átalakulását a mezőgazdaságban. A szövekeze- ti, a földtörvény az agrárpiaci rendtartás, az átmeneti törvény, az adótörvények, és a mezőgazdaság tönkretételének törvénye - az 1993 évi II. törvény - hangoztatta előadásában. Mint elmondta, a mezőgazdaságban a szövetkezeti vagyon 1,1 millió állampolgáré. Ha így vesszük, akkor átlagosan 1 főre 3 hektár jut. Tehát egyetlen 3000 hektáros szövetkezetnek átlagosan ezer tulajdonossal kellene földbérleti szerződést kötni. Viszont, hogyan termeljen a parasztember, ha a termelési költség nagyobb, mint a felvásárlási ár. Ennek ellenére is termelt a mezőgazdaság sőt! A mezőgazdaságból élők nagyrésze- mindenféle fondorlat ellenére is a nagyüzemi gazdálkodásban bízik, hiszen a szövetkezeti tagságnak mindössze öt százaléka vált ki, hogy magángazdálkodó legyen. Aszakember szerint azonban a közösben gazdálkodók esetében a már említett 1993 évi II. törvény gondoskodik arról, hogy a közös munka ne legyen zavarmentes. Csökkent a gépellátottság Ehhez méghozzájárul a mezőgazdaság megromlott műszaki állapota is. Igen nagy mértékben nőnek az energia- és a gépárak, határ sok esetben a csillagos ég. Ehhez j árul még az a példa nélküli adórendszer, mely szerint a munkabért 52 százaléknyi teher sújtja. A mezőgazdasági gépek esetében a javítási és karbantartási költségek általában harminc százalékkal nőttek. S ha valaki azt hinné, hogy ezek után a kézi munka díja olcsó, az bizony téved. Gépellátottságunk is romlott a korábbi évekhez képest: egyetlen erőgépre 80 hektár megmunkálása jut feladatként. Ezen az egyéni munkavállalók megjelenése, az egyéni gazdálkodás még csak rontott. Örvendetes, hogy az új termelési formáknak megfelelően új gazdasági struktúrák is megjelentek. Lízingelés, gépbérlet, egyéni vállalkozás, mező- gazdaság: kistermelés egyre nagyobb mértékű előretörésével új lehetőségek alakulnak ki a mezőgazdaságban a hagyományos bérmunkában dolgozóktól egészen a szolgáltató típusú gazdálkodásig. Hitelpályázat - támogatás A tanácskozáson dr. Turnyánszki János a Mezőgazdasági Érdek- védelmi Szövetség agrárpolitikai titkára ismertette a mezőgazdasági vállalkozók, az új típusú szövetkezetek által elnyerhető hitelpályázatokat, amelyek már napjainkban is funkcionálnak. (Reorganizációs támogatás, öntözésfejlesztési hitel, egzisztencia hitel, térségi fejlesztési támogatás stb...) Végül a szakemberek az AGRO- KER idei gépforgalmazási lehetőségeiről, a növényvédószer forgalmazásról hallhattak tájékoztatást. Most már a gyakorló szakembereken a sor e sokrétű feladat napi megoldására. JÜU I i Bekecsi Szabó László Nagyon készülünk erre a bizonyos EK- tagságra. Nagyon fáj már a szívünk, hogy ott legyünk, ahol Ok! Szinte sóvár- gunk már, hogy tovább borígassák libamájas kamionjainkat, vagy - mint legutóbb láttuk kurrens áruink egyéb vagonjait - hal és egyéb szállítmányainkat, jégbe fagyasztott mirelitjeinket - ahogy manapság divat ott az EK-n belül. Szóval alig várjuk már, hogy részünk legyen belőle. Hogy mondjuk francia, német, vagy holland parasztok bunkósbotokkal felszerelve üssék-verjék a keletről jött áru konténereit. Mert ez a csatlakozás így ettől olyan izgi, olyan hej de jó lesz. Csak mellesleg említem, hogy mégis miféle sok jó vár ránk az Európai Közösségben: nemrégen látogatást tett ott a MEDOSZ-szakszervezet titkára Czir- mai Tibor, aki múlt héten pénteken el is mondta tapasztalatait a Falurádióban. „ Megdöbbenéssel értesültem az EK- tagállamok azon beszámolóján, melyen kijelentették, hogy az egy szarvas- marhára jutó állami támogatás kétszerese annak, amelyet az emberek kapnak” Vagyis egy marhát kétszer úgy támogatnak, mint egy hús-vér embert. No, ezt a támogatási rendszertakarjuk mi utolérni. Csoda-e, ha az ember arra vágyik: Bárcsak marha lehetnék..! ÁRFOLYAMOK Budapest (MTI) — Tegnap 23 üzletben összesen 179,5790 millió forint forgalmat bonyolított le a Budapesti Értékpapírtőzsde árfolyamértéken. A részvények forgalma (15 kötés) névértéken 7,2900 millió forintot, árfolyamértéken számolva pedig 8,9700 millió forintot tett ki. A CA Befektetési Alap forgalma 146 000 forint volt árfolyam- értéken. Az Államkötvény árfolyamértékű forgalma 213 000 forint volt. A diszkont kincstárjegyek együttes árfolyamértékű forgalma 170,2500 millió forintot ért el. A FOTEX Rt. részvénye három üzletben cserélt gazdát. Nyitó ára 270 forint, napi átlagára és egyben záró ára 273 forint volt. Az IBUSZ Rt. papírjára két opciós üzletet kötöttek. A Konzum Ipari és Kereskedelmi Rt., Pécs részvénye egy alkalommal talált vevőre, 310 forintos áron. A Pick Szeged Rt. papírjára két üzletkötés történt. Kárpótlási jegy Tőzsde Index (ideiglenes) március 1-én: 774,93 +5,23 Hivatalos árfolyamok mmmmmzm Érvényben: 1993. március 1. Valuta Deviza Pénznem Vétel Eladás Vétel Eladás Angol font 122,26 125,06 123,96 124,66 Ausztrál dollár 60,33 61,57 60,82 61,12 1 Belga frank 253,04 257,70 254,27 255 43 Dán korona 13,56 13.82 13,66 13,72 f Finnmarka 14,28 14,68 14 43 14 53 Francia frank ’ 15.33 15.61 15,44 15^52 ! Holland forint 46,24 47,10 46,59 46 81 ír font 126,29 128,89 127,35 127.99 1 Japán yen 72,68 73,88 73,21 7.3,5] ' Kanadai dollár 68,64 70,04 68,95 69319 s Kuvaiti dinár 279,80 285,30 281,65 283,0,3 ' Német márka 52,00 52,96 52,40 52,641 Norvég korona 12,20 12,44 12,31 12,37 Olasz líra 54,18 55,46 54,64 5436 j Osztrák schilling739,19 752,79 744,56 747 96 Portugál escudo 56.84 57,94 57.26 57/>41 Spanyol peseta 72.19 71,01 7.3,11 73 49 Svájci frank 56.13 57,21 56,51 56 79 ; ?Xdlí0«0na 10>9;í n’19 U.08 11,14 tlSA-dollár 86,02 87,58 86,59 86,99 ECU (Kozós Piac)100,86 102,82 101,59 102.09 A megadott számok 1 egységre értendők, forintban. *: 100 egység, **: 1000 egység
