Észak-Magyarország, 1993. március (49. évfolyam, 50-75. szám)

1993-03-16 / 62. szám

1993. Március 16., Eedd Gazdaság ÉSZAK-Magyarország 7 Folytatódott a visszaesés Budapest (MTI) — Az ígé­retekkel ellentétben nem történt az elmúlt év során gazdasági el­mozdulás, sót folytatódott a visszaesés - állapította meg Sü- meghy Csaba, a Magyar Iparszö­vetség elnöke Budapesten tartott sajtótájékoztatóján. A szervezet elmúlt évi tevékenységét összeg­ző beszámolónak az adta az ak­tualitását, hogy az iparszövetség a jövő héten tisztújító közgyűlést tart, s ezen értékelik a tavaly óta új struktúrában múködő OKISZ egész tevékenységét. Sümeghy Csaba elmondta: a gaz­daság recessziója a szövetségben is érzékelhető. Az elmúlt évben 730 tagságot szüntettek meg, ugyanakkor az OKISZ-tagok ma már csupán 31 milliárd forintos vagyont képviselnek, holott ez nemrég még 50 milliárd forint volt. A szövetség pontokba foglalta véleményét a gazdaságpolitika eddigi eredményeiről. Szüksé­gesnek tartják a Kupa-program­ként ismert kormányprogram felülvizsgálatát, a jelenlegi vi­szonyokhoz való igazítását. A szövetség kifogásolja azt is, hogy a magyar gazdaságban 30 száza­lékot képviselő magánvagyon nagyobb közterheket visel, mint a 70 százaléknyi állami tőke. Sür­getik továbbá az adórendszer, a bankprivatizáció, a műszaki-fej­lesztési alap problémájának megoldását. Sümeghy Csaba bejelentette: a VOSZ, a MGYOSZ, az IPOSZ és az OKISZ vezetői megállapodtak abban, hogy konfóderatív érdek- képviseleti szervezetként szoro­sabb együttműködést alakítanak ki. Erről egy hónapon belül meg­kötik a szerződést. Létminimum alatt a nyugdíjasok Miskolc (ÉM) — Tény, hogy ál­talában nehéz helyzetben vannak az ország nyugdíjasai. De a me­zőgazdaságból nyugdíjba vonul­takra még inkább érvényes ez. Csupán egyetlen példa: átlagos nyugdíjszintjük alig haladja meg a létminimumot, s jelentős ré­szüknek pedig el sem éri azt. Fenti megállapítást a nemrégiben ala­kult Mezőgazdasági Nyugdíjasok Országos Érdekképviselete adta hírül. A mezőgazdaság nyugdíja­sait ezentúl már a helyi, át-, új­jáalakult szövetkezetek sem tudják segíteni, még ha szeretnék is. Mert az újtípusú mezőgaz­dasági üzemben már nincs háztáji juttatás, és egyéb segítségre sem igen számíthatnak, hiszen a gaz­dasági verseny, a cégek nyeresé­geinek hajszolása közben a csen­des nyugdíjasok panasza nem épül be a pénzügyi tervbe. Pedig a mezőgazdasági nyugdíjasok megértik ezt a fene nagy átala­kulást (ismét parancsra!), de azért annyit szeretnének elérni, hogy a már helyileg kialakult tá­mogatásukat megkaphatnák, in­gatag szociális „biztonságuk” ne alakulna át szociális bizonytalan­sággá!_____________________ Tavasz a földeken Miskolc (ÉM)—Az erős februári lehűlések ellenére sem észleltek jelentős fagykárokat a gyümöl­csösökben. A szőlőültetvények esetleges fagykárát pedig még ilyenkor nem lehet egyértelműen megállapítani. A tavasz beköszöntével több me­gyében folytatták az elmaradt őszi mélyszántásokat, és meg­kezdődött az őszi vetések fejtrá­gyázása is. A hideg miatt a gyü­mölcsösökben még nem végeztek lemosópermetezéseket, erre csak a fagyok után kerülhet sor. A szántóföldi kultúrák. vetőmagja iránti élénkülő kereslet kielégít­hető. A kertészeti növények vető­magjaiból viszont jelentős a tül- kínálat. A termelési szerződés- kötések a kertészetben csak las­san indulnak be, sót egyes fel­dolgozók egyáltalán nem kötnek szerződést. A szántóföldi növé­nyek termékértékesítési szerző­déskötései tovább folytatódnak. A borsodi szénbányászatról Hatvani Zoltán napirend előtti felszólalása a Parlamentben Miskolc - Budapest (ÉM - IS) — Módosult a borsodi szénbányá­szat visszafejlesztési tervezete, miután az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium szakértői úgy lát­ják: a Borsodi Szénbányák na­gyobb része már nem képes gazdaságos működésre. Az új tervezetet az Ipari Középszintű Érdekegyeztető Tanács Bányá­szati és Energetikai Bizottsága vitatta meg a héten. Az eredeti elképzelés szerint a felszámolási eljárás alá került Borsodi Szén­bányáknál a felhalmozódott adós­ság elengedésével, illetve tőké­sítésével a kormány lehetővé ten­né a kapacitások nagyobbik ré­szének működtetését. A felszá­molás alatt azonban a vállalat évente mintegy egymilliárd forin­tos adósságot halmozott fel, és a piaci viszonyok is azt mutatják, hogy a működésre szánt bányák - Lyukó, Edelény, Feketevölgy - nem alkalmasak társasággá szer­vezésre. Viszont a bányabezárás gyorsítása fokozná a foglal­koztatási feszültségeket a térség­ben. Az ipari tárca ezért úgy tervezi, hogy az energetikai szenet adó Lyukóbányát az MVM Rt. Tiszai Hőerőművébe integrálja, a be­zárásra ítélt üzemek sorsát pedig egy létrehozandó bányavagyon­hasznosító rt.-re bízná. A tanács­kozáson a szakszervezetek hang­súlyozták: a bányabezárások üteméről szóló eredeti kormány- határozatot komplettebbnek és jobb megoldásnak tartják. A minisztérium javaslatát csak kiegészítésekkel tudják elfogad­ni, ezeket a hét végéig kidolgoz­zák. Az Országgyűlés március nyol- cadiki ülésén napirend előtt kért szót Hatvani Zoltán az SZDSZ megyei képviselője, aki szintén a borsodi szénmedence, több ezer borsodi bányász család sorsáról beszélt. A képviselő elmondotta, tudomása szerint a kormány közeli ülésének napirendjén sze­repel a borsodi szénbányák visszafejlesztésének ügye. Felszólalásával az ügyben várha­tó döntés előtt hívta fel a figyel­met néhány olyan fontos szem­pontra, amelyek figyelmen kívül hagyása tovább súlyosbítaná a borsodi válság térség kritikus helyzetét. A kormány elé kerülő ügy hát­terének lényege: a borsodi szén­medence ma még üzemelő 7 bá­nyája közül csupán egy bánya, Lyukó bánya működik veszteség- mentesen, költségvetési támoga­tás nélkül. Négyezerötszáz borso­di bányász olyan bányákban dol­gozik, amelyekben a bányaműve­lés műszaki, gazdasági kockáza­ta rendkívül magas. Miért veszteségesek ezek a bányák? - tette fel a kérdést a képviselő. Azért mert a szén- vagyon kimerülőben van, a ter­mészeti és a műszaki feltételek rendkívül kedvezőtlenekés mind­ezt súlyos értékesítési gondok tetézik. Ugyanis a termelésük 70- 75 százalékát kitevő - csak erőmúvi tüzelésre alkalmas - apró szenet az erőművek csak részben veszik át, a lakossági fel- használásra alkalmas darabos szén pedig drágább mint az im­port szén. így a borsodi bányák a szenet csak 20-30 százalék vesz­teséggel tudják értékesíteni, nagy szezonális kereslet ingado­zás mellett. A borsodi bányák üze­meltetése így az államnak folya­matos, évről évre jelentkező, nagy terhet jelent. Gazdasági szem­pontból tehát indokoltnak látszik a mielőbbi bezárásuk. A döntés­nél azt is figyelembe kell venni, hogy a bányabezárások terhei na­gyok. A képviselő kifejtette: a bor­sodi szénmedence térségében a lakosság több mint 30 százaléka már most is munkanélküli és ahol a gazdasági fordulatnak még csak a körvonalai sem látszanak. Mi­lyen döntést hozhat ebben a kri­tikus helyzetben a kormány? Az Ipari és Kereskedelmi Minisz­térium három döntési alternatí­vát mutat be, de a 3-as számú vál­tozatot ajánlja elfogadásra a következő érvekkel:- nem terheli a költségvetést folyamatos vesz­teség finanszírozás,- ha pedig a vállalkozások csődbe jutnak az ál­lami szerepvállalás a bánya- bezárások műszaki költségeire korlátozódik és végül - mintha az előterjesztő is érezné, hogy érvei nagyon gyengék-,- kijelenti, hogy a javasolt változat az érdekvédel­mi szervezetekkel és a dolgo­zókkal elfogadtatható. Ez a kijelentés azonban nem igaz - mondotta Hatvani Zoltán. - Az érintettek számára ugyanis nem fogadható el olyan megoldás, amelyik nem oldja meg a problé­mát, csupán zavarossá és átte­kinthetetlenné teszi a helyzetet, a döntés felelősséget pedig áthá­rítja a vétlen áldozatokra. Először is, mi történik akkor, ha nincs je­lentkező ezekre a reménytelen vállalkozásokra? Ebben az eset­ben azonban már a bányák vezetőire és dolgozóira hárul a felelősség, amiért munkahelyük megtartása érdekében nem vál­lalták a kockázatot. És mi törté­nik, ha mégis lesznek vállal­kozók? Nagy valószínűséggel kö­vetkeztetni lehet arra, hogy tá­mogatás hiányában néhány hó­nap után ők lesznek kénytelenek bezárni a bányákat és szintén a foglalkoztatáspolitikai szem­pontból legkedvezőtlenebb válto­zat következik be. Mégpedig azért, mert nem lesz forgó­tőkéjük, mert hitelképtelenek lesznek, mert az erőmúvi szén át­vételére előírt kontingens május végére kimerül, mert ha nincs pi­acvédelmi intézkedés a lakossági szenet csak veszteséggel lehet eladni. Az SZDSZ képviselőcsoportja sze­rint először is az érintettekkel il­letve képviselőikkel tárgyalni kell - jelentette ki a képviselő. - A tárgyalásnak nem a legeredmé­nyesebb módja, ha nagygyűlésen közöljük velük a sorsukról szóló terveinket. Másodszor pedig olyan megoldást kell keresni, amely iránt a vállalkozók is biza­lommal viseltetnek. Amennyiben erre nem kínálkozik lehetőség, úgy mérlegelni kell a támogatás, vagy bezárás lehetőségeit. A célok, feltételek és felelősség tekintetében pedig tiszta és vilá­gos helyzetet kell teremteni és nem eleve reménytelen vállal­kozásokra hárítani a felelősséget. / •• AVU határozat a jegyről Egymásnak ellentmondó állítások a jegy-ígérvényről Budapest (MTI) — Az elmúlt napokban egymásnak ellent­mondó állítások láttak napvilágot a sajtóban azzal kapcsolatban, hogy hozott-e az ÁVÜ Igazga­tótanácsa határozatot a kárpót­lási jegyek ígérvény-rendszeré­nek bevezetéséről. A témáról az ÁVÜ sajtóirodája közleményt adott ki. Ebből ki­derül, hogy az ÁVÜ Igazgatóta­nácsa egy más téma - az Állami Tejipar privatizációjának már­cius 3-ai tárgyalása - kapcsán vetette fel a kérdést. Az ÁVÜ vezető testületének tagjai állást foglaltak arról, hogy az élelmi­szeripar privatizációja során az ÁVÜ fogadjon el a szövetkezetek­től kárpótlásijegy-ígérvényt. A testület azonban megfelelő ga­rancia meghatározását tartotta szükségesnek arra az esetre, ha a szövetkezet mégsem kapná meg a kárpótlási jegyet, s így az ÁVÜ nem jutna bevételhez. Sepsey Tamás, az igazgatótanács ülésén vállalta, hogy a Kárpótlási Hivatal nyilvántartása alapján - amennyiben igény van rá - az ÁVÜ rendelkezésére bocsátja a szövetkezetek kárpótlási jegyeire vonatkozó adatokat. A Kárpótlási Hivatal ugyanis - a földár­verésekre érkező igények alapján - birtokában van azoknak az in­formációknak, amelyek a saját jogú kárpótlásijegy-tulajdono- soknál lévő értékpapírok menny­iségére vonatkoznak. Az igazgatótanács ülésén megfo­galmazódott az az igény is, hogy a Kárpótlási Hivatal és az Állami Vagyonügynökség szakértői tár­gyaljanak egymással. É tárgyalásokon határozzák meg annak lehetőségét, hogy ameny- nyiben az élelmiszeripari cégek privatizációja során a szövet­kezetek hitelígérvényt kívánnak fedezetként figyelembe vetetni, akkor kárpótlási jegyeik az ÁVÜ- höz közvetlenül a megyei kár­pótlási hivataloktól kerülhes­senek át. Az Állami Vagyon­ügynökségnél az érintett szak­emberek megkezdték a kon­strukció kidolgozását, így remél­hetően rövidesen mód nyílik an­nak működtetésére is. 1 a Illésy Sándor Amióta közvetlen szomszédunk önálló­sult, jószerivel most lesz az első olyan alkalom, hogy régiónk ipara, gazdasá­ga hemutatkozhat a Szlovák Köztársa­ságban. Iglón, vagy ahogy mostanság hívják, Spiska Nova Ves-en. Kétség­telen: jeles esemény lesz március utolsó dekádjáhan a bemutató, jelezte részvé­teléta mezőgazdaság, az élelmiszeripar, a vegyészet, a számítástechnika. Igaz, minden valószínűség szerint hiányzik majd a standokról a kohászat, a gépi­par, mindaz, amely korábban reprezen­tálta megyénket. De sebaj... Ez a mos­tani jelenlét végre talán azt szimbolizál­hatja: ha nehezen is, de átalakulóban iparszerkezetünk. Persze ebből, mi itt élők még nemigen látunk, érzékelünk sok mindent; a munkanélküliséget, az ipari válságot konstatáljuk csak, ám ez az iglói bemutatkozás már jelzés értékű lehet. Jelzés értékű ebben az értelemben, és jelzés értékű abban a vonatkozásban is, hogy térségünk gazdasága egymás­ra utalt, és lehet, egymásra talál. Bár Szlovákia még nem írta alá a Kárpátok Eurórégiójának dokumentumait, de az, hogy Eszak-Magyarország és Kelet- Szlovákia ipara, mezőgazdasága most együtt mutatkozik be, közeledést jelent­het. Az iglói kiállítást és szakmai fórumot mindenesetre a kereskedelmi kapcsola­tok gyorsításának szándékával ren­dezik meg. ÁRFOLYAMOK Budapest (MTI) — Huszonhat üzletben szokatlanul magas, összesen 1145,0250 millió forint forgalmat bonyolított le a Bu­dapesti Értékpapírtőzsde pénteken árfo­lyamértéken, eltekintve a kis tételben folyó kereskedéstől. A részvények forgalma (11 kötés) névér­téken 3,0069 millió forintot, árfolyam- értéken számolva pedig 3,7770 millió forin­tot tett ki. A kárpótlási jegy árfolyamértékű forgalma 11,9000 millió forint volt. Az Államkötvények és a kamatozó kincs­tárjegy együttes árfolyamértékű forgalma 1129,3480 millió forintot ért el. Kárpótlási jegy asasBaH Tőzsde I Index (ideiglenes) március 12-én: 722,13 -1,19 Hivatalos árfolyamok »ssm® Érvényben: 1993. március 12. Valuta Deviza Pénznem Vétel Eladás Vétel Eladás Angol font 122,84 125,64 124,28 124,98 Ausztrál dollár 60,82 62,06 61,23 61,53 Belga frank1 251.97 256,63 253,61 254,77 pan feouma 33,51 13,77 13,60 13,66 Finn márka 14,17 14,57 14.30 14 40 Francia frank 15,27 15,55 15,36 1544 Holland forint 46,15 47,01 46,42 46 64 ír font 126,05 128,65 126,76 127 40 Japán yen* 73.2 474,44 73.80 74 10 Kanadái dollár 69,15 70.55 69,96 70,30 Kuvaiti dinár 279,97 285,47 282,25 283 63 Német márka V 51,86 52,82 52,20 52,44 Norvég korona 12,18 12,42 12,26 12 32 Olasz líra** '53,54 54,82 , 54,92 '54,34 Osztrák sch.* 787,36 750,96 742 53 745 93 Portugál es.* " 56,04 57,14 ' 56,43 5^71 Spanyol peseta* 72,63 74,15 73,12 73,50 Svájd frank 56.50 57.58 56,88 57^16 Svéd korona 11,08 11,34 11,16 11,22 USA-doUár 86,24 87,80 86,89 87,29 ECU (Közös PiacilOO,57 102,53 101,21 101,71 A megadott számok 1 egységre értendők, forintban. *: 100 egység, **: 1000 egység Mélyben... Nemcsak a bányász, de a bányászat is. Fotó: Laczó József

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom