Észak-Magyarország, 1993. március (49. évfolyam, 50-75. szám)

1993-03-13 / 61. szám

1993. Március 13., Szombat Gazdaság- ÉSZAK-Magyarország 5 Már pirkad a föld Miskolc (ÉM - K.L.) — A hegy­oldalak északi részét még a Bükkben is és a Zempléni hegyek­ben is hó fedi, de a déli lejtőkön, mint például az abaúji részeken vagy a Borsodi Dombvidéken már „pirkad” a föld, s megkezdődtek a talajelókészítések a tavaszi cse­meteültetéshez, erdősítéshez. Er­ről tájékoztatott Kelemen Zoltán, a Borsodi Erdő és Fafeldolgozó Gazdaság osztályvezetője. Mint mondotta, tavasszal mint­egy 500-600 hektárnyi területen végeznek - szaknyelven szólva - felújítást, azaz a letermelt te­rületeken újraerdősítenek. Erre a célra mintegy ötmillió csemetét használnak fel. A termőhelyi adottságoknak meg­felelően túlnyomó részt lombos fafajtákat ültetnek. Ezek közül is főleg tölgyet és bükköt. A szük­séges csemetéket a gazdaság saját csemetekertjeiben nevelte, például Novajidrányban. Fenyő­ből kevesebbet ültetnek el. Feke­tefenyőt elsősorban véderdőkben, míg lucfenyőt csak elvétve. A bor­sodi viszonyoknak ez a faféleség nem felel meg. Az utóbbi évek száraz, kevés csapadéké időjá­rása következtében pedig nagy­arányú volt a kiszáradás. A teiepítéshez szükséges faféle­ségek zömét saját nevelésből használják fel, de társ-erdőgazda- ságokból is vásárolnak cseme­téket, úgynevezett elegyfajtákat, mint juhart, csert, hársat, kőrist. Nincs saját erő Miskolc(ÉM)—Nincs pénzame­zőgazdaságban, ezért a mezőgaz­dasági üzemek jelentős része kezdte gazdálkodását anyagi ne­hézségekkel az idén - állapítja meg a Földművelésügyi Minisz­térium felmérése. Az általánosan tapasztalható pénzhiányt a ta vaszi vetések ösztönzésére meg­hirdetett kormányrendelet sem tudta orvosolni. Az a tapasztalat, hogy a bankok csak a konkrét munkavégzést követően vállal ták a hitelnyújtást. Ezért bizony­talanná vált a gazdálkodás meg­indításához szükséges üzem­anyag, vetőmag és műtrágya biz­tosítása. Ez a banki magatartás az integrátoroknak kedvez, akik pénzügyi helyzetüknek köszön­hetően igénybe vehetik a ked­vezményes hiteleket, szolgáltatá­saikat azonban piaci kamattal érvényesítik. A földművelésügyi alapokból ige­nyelhető támogatások iránt élénk az érdeklődés. Az információt kérők többsége azonban újonnan földhöz jutott mezőgazdasagi kistermelő, adószám és mini­mális saját erő nélkül. Ez a rétég várhatóan nehezen tud máj d a pá­lyázati feltételeknek megfelelni. Gyakran előfordul az is, hogy a csődeljárásokon egyezséggel túl­jutott szövetkezetek az egyezseg teljesítése érdekében igyekeznek értékesíteni piacképes eszközei­ket, ingatlanaikat, pedig azokra a további gazdálkodásához szük­ségük lenne. Aminisztérium véle­ménye szerint azonban ez a va­gyonfelélés csak rövid túlélést eredményezhet. Ózdi kételyek az RDH-ban Magyar acélipar nélkül működő gazdaság elképzelhetetlen Ózd(ÉM - Sz.D.)—Madarak rak­v •/ ^i^uuui un i un tak fészket az Ózdi Kohászati Üzemek óriási üzemcsarnokai­ban, hiszen több, mint egy eszten­deje megdermedt minden. Az iparpolitikai koncepció ismere­tében most már szomorú tény, hogy a kohászat tulajdonképpen megszűnik Ózdon. Megmarad viszont egyetlen üzemrész, a csaknem hús^ esztendeje épített, s ma is korszerű rúd-dróthenger- mű (RDH), ahol egy esztendeig tartó üzemszünet után, szerdán reggel megkezdődött a munka s a délelőttös műszak már készter­méket állított elő. Igaz, a henger­mű mindössze 530 embernek ad munkát, s az alapanyagot sem Ózdon állítják elő, hiszen Ózdon megszűnt a kohászat, az acél­gyártás. A feldolgozásra, henger­lésre váró bugák Diósgyőrből ér­keznek. De azért csak öröm, hogy újra hallhatom ezt az istenverte dü­börgést, itt a csarnokban - mond­ja Balogh Zoltán előhengerész, E heti csődjeink Miskolc (ÉM - IS) — A Heti Csődértesítő című lap hetente kö­zöl gyorsjelentést azon magyaror­szági cégekről, amelyek ellen csődeljárás, felszámolási eljárás, vagy végelszámolási eljárás in­dult. A lap ez évi kilencedik szá­mában tallózva ezúttal is talál­koztunk olyan megyei gazdálkodó egységgel, termelőszövetkezetek­kel, amelyek most kerültek fel a listára. Ezek a következők: Aranykalász Mezőgazdasági Szolgáltató Bt.* (Riese), Bánvölgye Mgtsz (Nagy- barca), Építőipari-Gépkarban­tartó Kisszövetkezet (Miskolc), Printing Nyomdaipari és Csoma­golóanyaggyártó Bt. (Miskolc), Rakt-ker Kereskedelmi és Szol­gáltató Kft. (Miskolc), Rögzítés­technikai Termékeket Gyártó Kft. (Miskolc), Summa Építő, Ter­melő, Szolgáltató Kft.(Miskolc), Szigma Szigetelő Kft.(Miskolc), Tokajhegyaljai Mezőgazdasági’ Termelőszövetkezet (Tárcái). Latorcai János: Szakmai befek­tetők kellenek akinek 1975-tól az RDH ad ke­nyeret.- De azért csak bennem van a félsz, hogy pünkösdi királyság lesz ez az egész indulás. Mert mi lesz akkor, ha a diósgyőriek leáll­nak!? Ha nincs buga, nincs hen­gerlés sem, pedig úgy tudom, van megrendelésünk hazai és külföl­di cégektől is. Jó áron tudnánk el­adni termékeinket, amelyeknek ára jó ideje szépen emelkedik a világpiacon. De most csak füstö­löghetünk azon, hogy miért is nem mentették meg a hajdani kohászat, az acélgyártás egy ki­csinyke töredékét, ahonnan most kaphatnánk az alapanyagot. Megerősíti az előhengerész gon­dolatait Molnár István, az I-es műszak főművezetője is.- Most, hogy a miniszter úr ál­dását adta az RDH-ra, igen jó érzésekkel hallgattuk, de azért csak kételkedik az ember, mert acél nélkül a hengermű az égvilá­gon semmit nem ér. Nem érezzük a biztonságot, hiszen a kohászat­ban munkálkodó felszámoló biz­tos úr az RDH indulása előtt jelezte, hogy a diósgyőriek rö­videsen leállnak. Arról már nem is beszélek, hogy tengelyen szál­lítani, 70 kilométernyi távolság­ból félterméket, igencsak sokba üf.- ít.L:L Az indulás első napja kerül. Persze most, hogy beindul­tunk, madarat lehetne fogadni velünk. Úgy is járnak a henger­sorok, mint egy svájci óra, ami valóságos csoda egy esztendei üzemszünet után. A hallottakkal, a kétkedésekkel Latorcai János ipari-kereskedel­mi miniszterhez fordultunk, aki lengyelországi tárgyalása után úgyszólván ki sem fújhatta ma­gát, korahajnalban elindult Ózd- ra, hogy részt vegyen - mint mon­dotta, „a számomra is örömteli eseményen” -, az RDH újraindí­tásán.- Ha a diósgyőriek másfél hónap múlva a tervezett rekonstruk­cióra leállnak, akkor az RDH min­den bizonnyal arra kéri a kor­mányt, hogy nyújtson hitelga­ranciát az alapanyag megvásár­lásához. Ezt a kérést pedig méltányolni kell - mondja a mi­niszter. - A hengermű további sorsáról csak annyit: a magyar gazdaság nem képzelhető el mű­ködő acélipar nélkül, ezért hát nem cél, s nem lehet megoldás az acélipar megszüntetése. Struk­túraváltásra van szükség Ózdon is. Meggyőződésem, hogy a kor­szerűnek mondott rúd- dróthen­mi Fotók: Laczó József- Miniszter úr, a jelenlegi kor­mány első ipari minisztere több mint két esztendővel ezelőtt azt mondta itt, Ózdon: „Segíts ma­gadon, az Isten is megsegít”. Ezen túl pedig ötleteket várt a struk­túra átalakítására Ózd városá­Molnár István: Nem érezzük a biztonságot germű csak akkor működtethető gazdaságosan, akkor lesz ver­senyképes, ha az alapanyagot, az acélt is itt, Ózdon állítják elő, s nem tengelyen, nagy távolságból szállítják. Ezért az Ipari Mi­nisztérium már tavaly is kezde­ményezte egy mini acélmű felépítését. Balogh Zoltán: Pünkösdi király­ság lesz? ban, és persze a kohászatban. A kérdésre pedig: ha van ötlet, el­képzelés, lesz-e pénz a megva­lósításhoz? - a miniszter úr azt mondotta: - Nem lesz. És most?- Maradjunk az acélgyártásnál. Tavaly létrehoztunk egy kft.-t, amelyben a Corvin Bank, vala­mint az Állami Fejlesztési Intézet mintegy 10 millió forinttal vesz részt a mini acélmű megva­lósításában. Ez persze kevéske pénz, de éppen az elmúlt héten tárgyaltam a Közép-Európai Fejlesztési Bank magyarországi referensével, aki megerősített abban, hogy a pénz­intézet fantáziát lát a mini acél­mű és az RDH együttes üzemel­tetésében, s pénzt is ad az acélmű építésére. Most folynak a tárgya­lások a szakmai, befektetőkkel, mert jelenlétük nélkülözhetetlen. Az acélmű további 5-600 em­bernek adna munkát. A modern, európai léptékű acél­mű lehetőséget teremtene a je­lenlegi rúd-drót;hengermű kor­szerűsítésére is. így 2000-ben Óz­don egy működő korszerű acélipar alakulna ki. És mindenképpen szükséges is, hogy kialakuljon és működjön, mert hangsúlyozom: működő magyar acélipar nélkül működő magyar gazdaság elkép­zelhetetlen. Budapest (MTI) — A franchise finanszírozásának elősegítése a Magyar Franchise Szövetség leg­fontosabb célja ebben az évben - mondta Fazekas Endre elnök a szövetség csütörtöki sajtótájékoz­tatóján, amelyen beszámoltak a megalakulás óta eltelt két év munkájáról és a szövetség ez évi programjairól. Egy bevált marketing- módszer kisebb kockázat A szövetség szerződést írt alá a Kereskedelmi Bank Rt.-vel, amely a magyar Franchise Szö­vetség 1993. évi főszponzora lett. A bank jelenlévő képviselője el­mondta: a franchise, vagyis egy már bevált marketing módszer átvétele, jelentősen csökkenti egy induló vállalkozás kockázatát. Ez a banki hitelezés szempontjából pozitív elbírálást jelent, de a már meglévő hitelkonstrukciók mel­lett nem tudnak újat nyújtani. Megemlítette, hogy a külföldi gyakorlatban a franchise vállal­kozás, mivel munkahelyteremtő, általában kormányzati támoga­tásban részesül. Fazekas Endre beszámolt arról is, hogy a szövetség 7 millió forint ka­matmentesen visszatérítendő tá­mogatást kapott az OMFB-tól, amelyet hazai franchise rend­szerek kifejlesztésének támoga­tására szeretnének fordítani. Ma­gyarországon a franchise típusú vállalkozások száma mégszerény -150 körülire tehető. A külföldi nagy gyorsétkeztető hálózatok - McDonald’s, Pizza Hut, Burger King - elsőként je­lentek meg a piacon. Vannak azonban jól működő, Magyaror­szágon kifejlesztett franchise rendszerek is, például a City Grill, vagy a FORDÁN Biliárd Szalon, amely már első külföldi üzletét is megnyitotta Kassán - hangzott el a tájékoztatón. A franchise vállalkozási forma pri­vatizációs módszerként is jól al­kalmazható, elsősorban a bolthá­lózattal rendelkező kereskedelmi és szolgáltató cégeknél, valamint az idegenforgalom és a vendég­látás területén. A franchise szö­vetség képviselői elmondták, hogy még 1990-ben, az előpriva­tizációs program idején megke­resték az Állami Vagyonügynök­séget ezzel az ötlettel, de egyelőre eredménytelenül. A tájékoztatón elmondták: a Magyar Franchise Szövetség ez évben is megrendezi a Franchise Hungary nemzetközi szakkiállítást május 12. és 14. között a Budapesti Közgaz-. daságtudományi Egyetem aulá­jában. JEGYZET Nótárius A tömegtájékoztatókból, az írott sajtó­ból csakúgy, mint a rádióban, tévében elhangzott nyilatkozatokból megelége­déssel veheti tudomásul a honpolgár, hogy javult hazánk fizetési mérlege. Az oly gyakorta mumusként emlegetett külföldi adósságállományt sikerült je­lentősen csökkenteni. Nőtt a külkeres­kedelmi aktívumunk is - noha az export volumene csökkent. Igaz, ezt a javulást az IMF nem egyértelm űen értékeli, ezért kell folytatni a tárgyalásokat a világ­banki kölcsön ügyében. S ha már ilyen kedvező képet festenek nekünk a külföldi adósságot tekintve, arról persze nem szólva, hogy az utóbbi időben hol és milyen összegben bocsá­tottunk ki kötvényeket, amelyeknek tör­lesztését néhány év múlva kell megkez­deni, tény az, hogy megfelelő bonitásunk van a külföldi pénzpiacon. Ha a belföldi helyzet nem is ilyen ró­zsás. Mert a belső államadósság rekord- magasságot ért el. Meghaladja a 2100 milliárd forintot. Hogy ez milyen hatal­mas összeg? Nehéz érzékelni. Csak va­lamivel kevesebb, mint amennyit a la­kosság egy évben elfogyaszt. Annyi azonban bizonyos, hogy törlesztése még ükunokáinknak is feladata lesz majd. Mindennél azonban az átlagpolgárnak többet mond, hogy -szintén a statiszti­ka adatai szerint - az infláció január­ban a vártnál nagyobb volt, s ezen még az sem változtat, hogy a kimutatások szerint a költségvetés hiánya a vártnál lassabban nőtt az év első hónapjában. ÁRFOLYAMOK Budapest (MTI) — Huszonhat üzletben szokatlanul magas, összesen 1145,0250 millió forint forgalmat bonyolított le a Bu­dapesti Értékpapírtőzsde pénteken árfo­lyamértéken, eltekintve a kis tételben folyó kereskedéstől. A részvények forgalma (11 kötés) névér­téken 3,0069 millió forintot, árfolyam- értéken számolva pedig 3,7770 millió forin­tot tett ki. A kárpótlási jegy árfolyamértékű forgalma 11,9000 millió forint volt. Az Államkötvények és a kamatozó kincs­tárjegy együttes árfolyamértékű forgalma 1129,3480 millió forintot ért el. Kárpótlási jegy 85-I 80 1 75 I 70-| a> f 65 60 fönn MTI lS8 Co-N*.ut ÉKO BíO**« lupt N*» Von BrOM' BrOM» /"V... ... •* V”/ “ tőzsdei eladasiátlagar gorbe ■ nem volt kötés w minimális vételárajánlat a brókercégektől A a brókercégek maximális eladasiár-ajánlata r"111 M1111 i i M i M t 11 i 11»i n 11 i i n i 111 1111 ™ws8*esi:-:~£ Tőzsde Index (ideiglenes) március 12-én: 722,13 -1,19 Hivatalos árfolyamok Érvényben: 1993. március 12. Valuta Pénznem Angol font Ausztrál dollár Belga frank* Dán korona Finn márka Francia frank Holland forint Deviza Japán yen* Kanadai dollár Kuvaiti dinár Német márka Norvég korona Olasz líra** Osztrák sch.* Portugál es.* Spanyol peseta" Svájci frank Svéd korona tlSA-doüár ECU iKozos Piacil00,57 102,53 Vétel Eladás Vétel 1 122,84 125,64 124,28 60,82 62,06 61,23 251,97 256,63 253,61 13,51 13,77 13,60 14,17 14,57 14,30 : 15,27 15,55 15,36 46,15 47,01 46,42 126,05 123.65 126,76 73,2 474,44 73,80 69,15 70,55 69,96 279,97 285,47 282,25 51,86 52,82 52,20 12,18 12.42 12,26 53,54 54,82 54,02 737,36 750.96 742,53 56,04 57,14 56,43 72,63 74,16 73,12 56,50 57,58 56,88 11,08 11,34 11,16 86,24 87,80 86,89 101,21 124,98 61,53 254.77 13,66 14,40 15.44 46,64 127,40 74,10 70,30 283,63 52.44 12,32 54,34 745,93 P6,7i: 73,50 67,16 11,22 •87,29 101,71 A megadott számok 1 egységre értendők, forintban. *: 100 egység, **. 1000 egység A franchise finanszírozása O 1 .--x /"» «rrrvrv * - - - - -- - -

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom