Észak-Magyarország, 1993. március (49. évfolyam, 50-75. szám)

1993-03-11 / 59. szám

1993. Március 11., Csütörtök - Zemplén Tájain Tokaji szimpozion Tokaj (ÉM) — A hét végén, pén­teken és szombaton Tokaji szim­pozion elnevezéssel két napos tanácskozást tartanak a város­ban. A polgármesteri hivatalban rendezendő eseményen előadá­sok hangzanak el határon kívüli kapcsolatainkról, az Expó előké­szítés helyzetéről, a szállodaipar­ról, a főváros fejlesztési program­járól, alapítványokról, vállalko­zásokról. AszimpoziontMájer Já­nos, Tokaj polgármestere nyitja meg. _______________________ A dókedvezmény a földre Bogrogköz (ÉM - BSZL) — Áta­lakuló mezőgazdaságunk a fáj­dalmas és gyakran kínos meta­morfózis ideje alatt is - sokszor ön­pusztító módon, akár csődbe menése árán is termel kukoricát, tejet, nevel hízósertést, gondoz baromfit. E tevékenysége közben lépten- nyomon ügyelnie kell a környezet védelmére is. Növényvédelmi Kódex íija elő a vegyszerfel­használás, a műtrágyázás kör­nyezetbarát technológiáinak be­tartását, szigorú szankciók kötik a növényvédelemmel foglalkozó szakemberek munkáját akár magángazdaságban, kft.-kben, részvénytársaságban, vagy va­lamely új típusú szövetkezetben irányítják a tápanyaggazdálko­dást és a növényvédelmet. Az elmúlt héten a B.-A.-Z. Megyei Mezőgazdasági Érdekvédelmi Szövetséghez tartozó magángaz­dáknak, nagyüzemi szakembe­reknek tartott hasznos előadást a Megyei Növényegészségügyi és Talajvédelmi Állomás két szak­embere, Ferencz Ferdinand talaj- védelmi felügyelő és dr. Csete Sándor. A17/1992. évi törvényről Ferencz Ferdinánd elmondta, hogy a környezetkímélő növény- védelmi technológiák alkalma­zása után igényelhető állami tá­mogatás tulajdonképpen pályá­zat útján földadó-kedvezmény­ben részesíti a gazdálkodókat. Ez vonatkozik a hasonló tápa­nyaggazdálkodásra (szerves és műtrágyázásra) és a meliorációra egyaránt. Akik gondosan át­tanulmányozzák a törvényt, igye­keznek betartani az ott leírt szankciókat, azok jelentős - akár 50 százalékos - földadó-men­tességet is elérhetnek. Csak egy kicsit oda kell figyelni a munkákra .Mert támogatás jár vízerózió elleni védelemre (övár­kok, sáncok, gyepesítések), szél­erózió elleni védekezésre, a már régebben meliorált területekre (például a bodrogközi térségi me­liorációra is). Földadókedvez­mény igényelhető a savanyú területek javítására is (fenntartó, illetve melioratív meszezés - szak- vélemény alapján, ha megvaló­sult, akár visszamenőleg is igé­nyelhető). A környezetkímélő tápanyaggazdálkodásra állami támogatás akkor igényelhető, ha a tápanyagutánpótlás öt éven be­lül elvégzett talajvizsgálat alap­ján valósult meg. (Ezzel kap­csolatban jó tudni, hogy sem ma­gángazdák, sem vállalkozók, sem szövetkezetek talajvizsgálata­ikat már nem a miskolci állomá­son végeztethetik el, azzal Debre­cenhez kell fordulni.) A vizsgála­tért - hat hektáronként egy-egy minta 823 forintot kell fizetni. Áz igényelt földadó támogatáshoz a szakemberek által összeállított tápanyagutánpótlási terv szük­séges. Külön előírás vonatkozik a védett természeti területen gaz­dálkodókra, de mindez a kevés plusztöródés megéri, akár milliós nagyságrendű kiadástól is mentesítheti a gazdálkodókat. (í . . DIORO DIVAT STUDIO MODELL-tanfolyamára toMMD im®g|MMi&8ll Miskolc: Földes Ferenc Gimná­zium, Hősök tere 7, március 13-án 14 óra Szerencs: Városi Kultúrális Központ Rákóczi vár, március 13-án 10 óra Lőgyakorlat... Két hét alatt is megedződtek a határőr-jelöltek. Az eskü után már határőrök lesznek. Sátoraljaújhely (ÉM - I.S.) — A metsző északi szél hidegebbnek hazudja a márciusi tél-tavaszt, a katonákról dől a verejték, ruhá­juk nemcsak a fagytól épp’ hogy felengedett föld nedvétől vizes. Pedig vágják magukat derekasan a földre, testhelyzetet igazíts, tölts, célra tarts... És még egyszer, még egyszer... A csizma kérge töri a sarkat, a parancsnok megjegyzi: volt aki már kidőlt, de aztán később újra folytatta. A város határában, az agyagbánya dombjain határőr- újoncokat képeznek - határ­őröknek. „Én... A dolgozó magyar nép fia esküszöm, hogy a Magyar Köztár­saságnak hűséges katonája leszek...” Hoffmann Imre főhadnagy, a határőrség sátoraljaújhelyi ki­képző bázisának parancsnoka mondja:- A februári bevonuláskor több, mint száz sorállományú katona érkezett a bázisra, március 13-án már esküt tesznek. Az alap- és szakkiképzések után május köze­pétől végleges helyükön teljesí­tenek szolgálatot. Ez volt az ötödik bevonulás, ez lesz az ötödik katonai eskütétel Sátoraljaújhelyben, amióta a ki­képző bázis létrejött. Megyénk katonajelöltjeit megyén belül jóformán csak a határőrség fo­gadja, egy-egy bevonuláskor a sorállománynak csak minden ti­zedik tagjából lesz, lehet határőr. De persze csak az a biztos, hogy a sátoraljaújhelyi bázisra vonul­nak be, az már korántsem, hogy a kiképzést követően hol vetik be az akciószázadot. Mundérban minden más... „Békében és háborúban egyaránt nemzetünk igaz fiához méltó mó­don viselkedem, becsülettel élek és halok.” A húszéves Nagy Zsolt Sárospatakról vonult be, civilben kertész-technikus és munkanél­küli.- Ami talán a legnehezebb volt, a parancsok megszokása. Jelentés, tisztelgés..., visszabeszélés nincs. Parancs van, és azt teljesíteni kell.- Kétségtelen, nehéz megszokni a katonaéletet - mondja társa, az ongai Tarnóczi József, aki bár civilként egyenruhát viselt, vasu­tas létére, de határozottan állítja, ez nem ugyanaz. - Reggel hatkor kezdődik az élet, torna, takarítás, reggeli, és utána, mint az is­kolában. Negyvenöt perces órák, tíz perces szünetekkel. Felké­Fotók: Adóm István szülés a lövészetre, alaki ki­képzés, eskü előtt állunk. Tulaj­donképpeni igazi szabadidő csak este nyolc órától, háromnegyed kilencig van... Végezetül a bevonulás óta eltelt nem egészen két hét már faragta a fiúkat. Keményebbek lettek, a csizmák már majdnem egyszerre vágódnak az aszfaltra, az időbeosztás is beállt. „Példaadóan viselkedem és a fe­gyelmet minden törvényes esz­közzel fenntartom.”- Kétségkívül kemény gyerekek - jegyzi meg a parancsnok is -, de az igazsághoz hozzátartozik, egészségügyi problémák miatt néhány fiút le kell szerelni, má­sok idegileg nehezen viselik az életmódjukban bekövetkezett alapvető változást. A nagy több­ségből azonban igazi határőr lesz. A kiképzőbázison az esküre (is) készülnek Múltidéző szlovák táj ház Háromhuta (ÉM - GyK) — A Királyos, a Kőröshegy, az Éles bércek által koszorúzott zempléni kistelepülés korábban három kis önálló falu volt. Mára már szinte összenőtt Ohuta, Középhuta és a legfiatalabb rész, Újhuta. Közös a közigazgatása is az alig valami­vel több, mint kétszáz lelkes falu­nak. A nagymúltú Huták családjai között több olyan található, kiknek ősei szlovák ajkúak voltak. Ma már inkább csak az idősebbek értik és egymás között - a mai kifejezéseket magyar sza­vakkal mondva - időnként használják is a századok során sajátosan átalakult szlovák nyel­vet. De őrzik még sok házban a hagyományokat, a régi szoká­sokat, az elődöktől örökölt tár­gyakat is. Ha másért nem, tiszteletből és emlékezésként. Egy esztendeje nyílt meg Közép­hután a Szlovák Tájház. A haj­dani szlovák falusi építészet stí­lusjegyeit összegző, szép és jel­legzetes épület legutóbbi tulaj­donosa már korábban meghalt, az örökösök nem költöztek a faluba, a ház állaga egyébként is eléggé rossz állapotban volt. A tetőzetet már majdnem lebontották, ami­kor - szinte a huszonnegyedik órában - mégis sikerült megőrizni a múltidéző épületet. A Bükki Nemzeti Park a területtel és a berendezéssel együtt vette meg a házat, gondoskodtak arról is, hogy a látogató képet kaphasson a hajdani lakók életmódjáról. A tájházat inkább a nyári hó­napokban látogatják a hazai és a külföldi turisták, akik szívesen töltenek e tájon rövidebb-hosz- •szabb időt. Újhután kényelmes szálláshe­lyet, nyaralásra alkalmas szo­bákat is találnak. A kis házban megnézhetjük a szobát és a bútorokat, a haszná­lati és dísztárgyakat, kézimun­kákat. Látható a hagyományos helyi szlovák viseletét, a munkához való és az ünnepi öltözetet. Mondják, hogy a konyhát uraló kemencének is akadnak csodáiéi épp úgy, mint az írásos doku­mentumoknak, illetve azok má­solatának. Az egyik vitrinben olvasható az 1848-as belügyminiszter, Sze­mere Bertalan május 23-án kelt levele, mely Zemplén vármegye alispánjához szólt, ekképpen: „Önt ezennel felhívom: hogy a je­lentékenyebb törvényczikkek’ népszerű alakban átdolgozott, s 50 példányban ide mellékelt tót magyarázatát akár a házi pénztár hasznára esendő lehető legol­csóbb áron, akár ingyen, kivált a falusi földmíveló nép közt kellő arányban ossza ki, s a lelkészek és a tanítók által oda munkálkod­jék, hogy a nép az azokban foglalt hasznos intésekre kellőleg fi­gyelmeztessék, s ez által a tör- vény valódi értelméről, jóté­konyságáról, s a nyert jogokrúl tiszta s ép fogalmat nyeljen.” Tanulságos olvasmány ez ma is. A középhutai tájház, a település éke is... Fotó: Fojtán László ÉSZAK-Magyarország 5 Szomorú búzatáblák Zemplén (ÉM - BSZL) — Engedne már ez a száraz hideg! Engedne már a föld fagya! Hiszen havat alig-alig láttunk a télen, s az embertől csak a takaró nélküli növényzet sínyli meg a hó hiányát. Mert az őszi vetéseknek élet-halálharcot jelentett az idei tél. Sok helyen aztán meg is látszik káros hatása. Rőt, vörösek, kifagyottak a búza­táblák, és sok helyen fehérre fagyott az őszi káposztarepce. Megyénk keleti felében - Hegyalja kapu­jában és a Taktaközben - érdeklődtünk az őszi vetési állapotáról, hiszen csak úgy ál­talánosságban elhangzottak már hivatalos és nem hivatalos helyekről, hogy a kenyér­nek való milyen nagy mértékben káro­sodott, s félő, hogy a kifagyás mértéke még csak nagyobb lesz a becsült nagyságtól. Taktaköz, Tisza-melletti gazdaságában a Tiszaladányi Magyar Róna Termelőszövet­kezetben Glück Imre, megbízott növényter­mesztési ágazatvezető elmondta, hogy 340 hektár őszi búzát vetett az átalakult szö­vetkezet, és a szakember szerint eddig azok igen jól teleltek. Sajnos azonban az ősszel igen szép állományú őszi káposztarepce 100 hektárja mára már gyakorlatilag 100 százalékban kifagyott. Az ágazatvezető azonban nemcsak emiatt szomorkodik. Sok­kal inkább aggasztja az a szakmai, politikai fagyos légkör, amely körülveszi a vidék em­berét. Egyesületek, választmányok, mond­va csinált érdekképviseletek nem tudják kellően képviselni sem a szövetkezeti, sem a magángazdálkodó parasztság érdekeit. Itt mégis termelni kell - panaszkodik, és hozzáteszi: - Pedig ide igen messzire van Budapest. Ondón a Szérűkért Kft. 1700 hek­táron gazdálkodik. - 646 hektáron vetet­tünk őszi búzát - mondja Muha János, a kft. ügyvezetője. - Időben, jó kultúrállapotú ta­lajba vetettünk, s az állomány - a száraz hidegek ellenére - jól tűri a hosszan tartó zord időt. Még a szegedi fajták is jól bírják a fagyot. Lehet még ebből jó búza, habár tavaly sokan elspórolták a tápanyagot a búzától, mi adtunk műtrágyát és tavasszal is adunk fejtrágyaként nitrogént. Sajnos, tavaly októbertől ez év márciusáig 40 mil­liméterrel kevesebb csapadék hullott, még az előző aszályos, hasonló időszakához képest is. Még közelebb a Tiszához, Prü- gyön, 900 hektár búzát vetett a helyi gaz­daszövetkezet. Drofti Sándor növényter­mesztési főágazatvezető szerint e hatalmas területből mindössze 50 hektárnyi sorsa kérdéses, azt vagy felül kell vetni, vagy más kultúrát kell helyébe tenni. A szakember jó­nak tartja a 140 hektár őszi árpa és a 100 hektár tritikálé állományt. Amegyében per­sze nem biztos, hogy ez az általános helyzet. Egyik szakember azonban úgy fogalmazott, hogy régebben inkább panaszkodtak így tél végén, tavasz elején a mezőgazdászok, hátha több támogatást sikerül kicsikarni az illetékesektől. Zárgyár Kiesén Ipari munkát a Bodrogközben kevés cég ad. Közéjük tartozik a ricsei zárgyár... Riese (ÉM - I.S.) — Itt a Bodrogközben, a zempléni régió talán legelmaradottabb térségében az ipar alig-alig van jelen. A ritka kivételek közé tartozik a sátoral­jaújhelyi Elzett Certa ricsei gyáregysége, amely a mostani gazdasági krízis ellenére is csaknem félszáz embernek - férfinak, nőnek - ad munkát, és ha nem is oly’ sok, de biztos pénzt. Ezen túl - tudtuk meg az üzem vezetőitől, Illés Károlytól és Belföldi Istvántól - az újhe­lyi „anyagyár” legalább mégegyszer ugyan­ennyi bodrogközit foglalkoztat, Semlyéntől Lácacsékén át, Pácinig. * A ricsei üzem hosszú évek óta különböző, legalább tizenhat fajta bútorzárat készít. Partnerei közé tartozik jóformán az összes magyarországi bútorgyár, de a termékek egy része külföldön talál gazdára.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom