Észak-Magyarország, 1993. március (49. évfolyam, 50-75. szám)
1993-03-10 / 58. szám
BORSOD - ABAUJ - ZEMPLÉN FÜGGETLEN NAPILAPJA Márciusi tél Tudvalévő, hogy aki márciusi hóban megmosdik, szép marad. A Blikkben most erre is mód van. (3. oldal) Böjti szél A Szárazvölgyben a böjti szél nagyon erős. A kázsmárki hulladékgyűjtő gödörből széthordja a limlomot. (5. oldal) Tavaszi temetés Tavasszal itt is fölengedett a föld. Ekkor temették közös sírba az oroszokat, németeket, magyarokat. (12. oldal) XLIX. évfolyam, 58. szám 1993. március 10., szerda Ára: 14,80 Ft. Feloszlatási terv Szigethalom (MTI) — A szigethalmi Önkormányzat feloszlatására tett javaslatot Skultéty Sándor Jász-Nagykun-Szolnok, Pest és Nógrád megye köztársasági megbízottja, miután hétfőn immár ötödik alkalommal elmaradt a helyi képviselőtestület ülése. Az ügy előzménye, hogy a helyi önkormányzat már hosszabb ideje működésképtelen, különböző visszaélések gyanúja miatt a 13 tagú testület többsége és a polgármester között megromlott a kapcsolat, a testület 8 tagja különböző gazdasági visszaélésekkel vádolta meg Németh Gábor polgármestert. A többség álláspontja szerint az ülések légköre nem alkalmas az érdemi munkára, ezért január óta gyakorlatilag nem működik az önkormányzat. Az apátságért Veszprém (MTI) — Pert indított a Veszprém megyei önkormányzat a Művelődési és Közoktatási Minisztérium ellen, mivel a tárca egy tavalyi határozatával kártalanítás nélkül adta vissza egyházi tulajdonba a tihanyi apátság épületét. A Veszprém megyei önkormányzat tulajdonában volt épületben eddig a megyei múzeum tartotta állandó kiállításait. Az önkormányzat most azt kéri bírósági úton, hogy vagy kapjon megfelelő kiállítási helyiséget a volt apátsági termek helyett, vagy olyan kártalanítást - mintegy 60 millió forintot -, amelyből új múzeumi kiállítóhelyet tud teremteni. Alkotmányos a kárpótlás Budapest (MTI) — A kárpótlásról szóló törvény rendelkezéseit - a 24. paragrafus kivételével - alkotmányosnak találta az Alkotmánybíróság. A 24. paragrafus - amely a vállalkozási támogatás címén teljes kárpótlást nyújt az egykori földtulajdonosoknak - alkotmányellenesen tesz megkülönböztetést a kárpótlásra jogosultak között. A testület a 24. paragrafus megsemmisítéséről való határozat- hozatalt 1993. szeptember 1-jéig felfüggesztette. Rekordbevétel Budapest (MTI) — Rekordbevétel, illetve aktívum keletkezett tavaly az idegenforgalomban. A Magyar Nemzeti Bankban kedden elmondták, hogy 1992-ben 1 milliárd 231,4 millió dollár bevétel származott az idegenforgalomból és ez 29 százalékkal több a megelőző esztendőhöz képest. A kiadás 639,6 millió dollárt tett ki, ami 44 százalékos emelkedés. (Ez elsősorban a lakossági valutakeret emeléséből származott.) így az aktívum 591,8 millió dollárt tett ki, 30 millió dollárral többet, mint 1991-ben. Forintban számolva a bevétel 96,9 milliárd, a kiadás 50,8 milliárd, az aktívum pedig 46,1 milliárd volt az elmúlt esztendőben. A hatalmi harc ártalmas az ország egységének A fején lévő serpenyőt egy kanállal ütögetve és Jelcin-ellenes jelszavakat kiabálva tüntetett - több ezer társával együtt - az „üres fazék" elnevezésű menetben ez az idős kommunista nő. Asszonytársaival hétfőn vonult végig Moszkva belvárosán. A kommunistabarát tüntetés - a volt szovjet vörös zászló alatt - a Jelcin-kormány által szorgalmazott reformok ellen tiltakozott. Fotó: AP Moszkva (MTI) — Az orosz államfő egy nappal a rendkívüli népképviselő kongresszus kezdete előtt ismét megerősítette: kész lemondani az áprilisi népszavazásról, ha sikerül alkotmányos megoldást találni a kongresszuson a két hatalmi ág közötti viszályra, de legalábbis közelíteni az álláspontokat. Borisz Jelcin a kongresszusi előkészületek jegyében kedden délelőtt a köztársaságok és az autonómiák vezetőivel, délután pedig a helyi kormányzatok képviselőivel és az elnöki megbízottakkal tárgyalt. Mindkét tanácskozás résztvevői az elnök értésére adták: nem támogatják a népszavazás megtartására irányuló törekvéseit. Az Oroszországi Föderációhoz tartozó köztársaságok és autonómiák vezetői ugyanakkor arra is rámutattak, hogy a Moszkvában zajló hatalmi harc elvonja a figyelmet a központ és a régiók közötti kapcsolattartástól, ami méginkább szétzilálja az irányítási rendszert, veszélyeztetve ezzel az ország egységét is. Ezért azt sürgették, hogy az érintettek mielőbb rendezzék a vitás kérdéseket. A köztársasági vezetők a jelenlegi válság egyik legfőbb okát abban vélték felfedezni, hogy a gyakorlatban semmi sem valósul meg a Föderációs Szerződésből. Ezért az elnökkel karöltve indítványozták: a kongresz- szus vegye fel napirendjére a kérdést és hozzon törvényt a szerződés végrehajtásáról. Jelcin a helyi közigazgatási vezetők előtt javasolta, hogy az új orosz alkotmány elfogadásáig a jelenlegi alaptörvény maradjon olyan formában, amilyen az előző kongresszus idején volt, s ne történjenek változtatások a végrehajtó és a törvényhozó hatalom viszonyában. A tűzszünet után azonnal rakétákkal lőtték egymást Kabul (Reuter) — A Hizb-i- Vahdat (Iszlám Egység Pártja) síita szervezet fegyveresei hétfőn aknavetővel nyitottak tüzet az afgán főváros nyugati részében, és egész éjszaka szórványos lövöldözés visszhangzott a harcok során megtépázott utcákon. Az újabb lövöldözés egy nappal azután tört ki, hogy az egymással szemben álló afgán vezetők azonnali tűzszünetet hirdető békemegállapodást írtak alá Iszlámábádban. A három legjelentősebb erőt képviselő afgán csoport két-két küldöttet delegált a tűzszünet betartását ellenőrző bizottságba. A testület közölte: mind Ahmad Sah Maszud védelmi minisztertől, mind a Hizb-i- Vahdattól ígéretet kaptak arra, hogy beszüntetik a harcot. A Kabulért folytatott küzdelemnek idén már több mint ezer halottja és hatezer sebesültje van. Az újabb jelentések szerint 22 halálos áldozata és 150 sebesültje volt a hétfő esti harcoknak Kabulban. A Hizb-i-Vahdat erőin kívül a Hizb-i-Iszlami alakulatai is bekapcsolódtak az összecsapásokba. A két kormányellenes frakció nehéztüzérségi támadást intézett az afgán főváros három északi kerülete ellen, s mintegy 70 rakétát lőtt ki erre a körzetre. Kabuli megfigyelők szerint valószínűleg a lázadók nyitottak előbb tüzet. Kedden délelőtt támadás érte a védelmi minisztérium alakulatainak előretolt állásait, amelyek a Serdavaza hegylánc csúcsain helyezkednek el. A stratégiai fontosságú hegylánc Kabul délnyugati részétől a főváros közelében lévő, és a Hizb-i-Iszlami ellenőrzése alatt álló területig húzódik. Kölcsönös gyilkosságok sora a megszállt gázai övezetben Gáza(AP) — Az izraeli hadsereg vizsgálatának első eredményei szerint „valószínűleg” izraeli telepesek lőtték le hétfőn azt a palesztin vendégmunkást, akit több száz társával együtt kolónialakók feltartóztattak és megtámadtak, amikor Izraelben lévő munkahelyükről visszatértek a megszállt Gáza-övezetbe. A körzetben kedd délelőtt tíz palesztin sérült meg katonák lőfegyvereitől tüntetők és a hadsereg alakulatai közötti összecsapásokban. A megszálló hatóságok ismét figyelmeztették a gázai telepeseket, tartózkodjanak az önbíráskodástól, ellenkező esetben az igazságszolgáltatással találják szemben magukat. A hétfő délutáni összetűzés a reggel meggyilkolt izraeli temetéséről felvonuló telepesek és az Izraelból Gázába hazatérő palesztinok között tört ki; az összecsapásnak végül katonák vetettek véget, de előzőleg egy palesztint valaki agyonlőtt. A telepesek egyik vezetője még a múlt héten - egy akkori gyilkosságra válaszként - felszólította társait, hogy használják fegyverüket akkor is, ha nincsenek életveszélyben. A megtorlás jegyében kolónialakók hétfő délután több tucat palesztin autót hajigáltak meg kővel. Hatnapos zárva tartás után hétfő hajnalban nyitották meg az övezetet, ahonnan általában 35 ezer palesztin, a gázai munkaerő egyharmada jár dolgozni Izraelbe. Ehud Barak tábornok, izraeli vezérkari főnök keddi gázai látogatása során igyekezett megnyugtatni a telepeseket: a hatóságok minden lehetőt elkövetnek megvédelmezésük érdekeben. A több mint 750 ezer palesztin mellett a Gáza-övezetben mintegy ötezer zsidó telepes él, tizenhat kolónián. A megszállt körzetben uralkodó állapotokért az ellenzék fő erejét kitevő jobboldali Likud a kormányt tartja felelősnek. A párt kneszetbeli frakciójának keddi ülésén elhatározták, hogy bizalmatlansági indítványt terjesztenek be a törvényhozásban. Ennek időpontját nem tűzték ki, de a jeruzsálemi rádió szerint röviddel Jichak Rabin e hét végén kezdődő amerikai látogatása után kerítenek rá sort.------KOMMENTÁR-----f pOfteUtáeM& C4&Á Brackó István Sipos Imre somogyi képviselő kedden a parlamentben akaratlanul is kínos helyzetbe hozta a „rádióra és a . televízióra figyelő honfitársait”. Bár Szabad György bejelentette, hogy a honatya a kisebbségi törvényhez „nemzetiségi nyelven” szól hozzá, ám a Tisztelt Házat és a Tisztelt Hallgatóságot ez felkészületlenül érte. A televízió és a rádió a „nemzetiségi nyelven” elmondott beszéddel nem tudott mit kezdeni. Bár a tévé hamarabb éledt. Néhány perc után fordítani kezdték a szöveget. A rádió viszont nem tudott hirtelenjében előkapni egy szinkrontolmácsot. A képviselők könnyebb helyzetben voltak, mert ők csak a fülükbe nyomták a fordítógép mini hangszóróját. A dolgot bonyolította, hogy a somogyi képviselő németül és horvátul adta elő mondandóját, s ez a tény szinte megoldhatatlan feladat elé állította a két nagy médium technikai apparátusát. Engem már ez sem lepett meg, hiszen Jelcin parlamenti felszólalásának kínos ügye „elromlott a tolmácsmikrofon kábele” figyelmeztető lehetett volna a nagyobb figyelemre. Mi lesz akkor, ha a képviselő törvényadta jogánál fogva cigányul, héberül, románul vagy szlovákul szólal föl a parlamentben? Lesz-e magyar, aki lefordítja, hogy minden magyar megérthesse? Ismét Gombár-Hankiss Budapest (MTI) — A Köztársasági Elnöki Hivatal sajtóirodájának 1993. március 8-i közleménye szerint: „Mindaddig, amíg a médium-elnökök kinevezéséről és felmentéséről szóló 1990. évi LYII. törvényt az Országgyűlés nem változtatja meg, a Magyar Rádió és a Magyar Televízió elnökét csak a köztársaság elnökének van joga tisztségéből felmenteni. Amíg ez nem történik meg, jogi értelemben a Magyar Rádió és a Magyar Televízió elnöke hivatalban lévőnek tekintendő, annak ellenére, hogy őket a miniszterelnök a munkavégzés kötelezettsége alól mentesítette.” A Miniszterelnöki Sajtóiroda szerint a hivatkozott közlemény helytelenül minősíti a Magyar Rádió és a Magyar Televízió elnökét még mindig hivatalban lévőnek, hiszen éppen az elnökök egyoldalú jognyilatkozattal történő lemondásukra tekintettel a kormány 1993. január 21-étól mentesítette őket a munkavégzési kötelezettség alól, ezáltal ók ettől az időponttól kezdődően már jogilag nem minősülnek a Magyar Rádió és a Magyar Televízió elnökének. Senki sem vitatja, hogy az úgynevezett kinevezési rendről szóló 1990. évi LVII. törvény hatályos rendelkezése szerint a Magyar Rádió és a Magyar Televízió elnökét csak a köztársasági elnöknek van joga az elnöki tisztségből felmenteni. A jelen esetben viszont a médium-elnökök az 1993. január 6-án benyújtott lemondásukkal a lemondási idő (2 hónap) elteltével - a törvény erejénél fogva - 1993. március 6-án a közalkalmazotti jogviszonyukat is megszüntették. Ennek megfelelően tehát a médium-elnöki tisztséget már be nem töltő és közalkalmazottnak sem minősülő személyekkel kapcsolatban a köz- társasági elnöki felmentési jogkör szóba sem kerülhet.
