Észak-Magyarország, 1993. február (49. évfolyam, 26-49. szám)

1993-02-05 / 30. szám

Magyarország gátat emel Egy év alatt több mint 800 ezer embert fordítot­tak vissza a határon a magyar hatóságok - pa­kisztániakat, bangladesieket, románokat - akik Nyugatra akartak jutni. (2. oldal) Szmogveszély fenyeget Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szol­gálat műszerei Miskolcon a levegő nitrogéndi- oxid tartalmának vészes emelkedését jelezték. (8. oldal) Pontosít a BM Budapest (MTI) — A közvé­leményben elterjedt és a sajtóban is megjelent hírek pon­tosítása érdekében közöljük: elóteijesztés készül egyrészt „a külföldre utazásról, a kiván­dorlásról s a hazatérésről” szóló törvényre, s annak keretében az útlevél érvényességi idejének je­lentős meghosszabbítására; másrészt „az illetékekről” szóló törvény módosítására, s annak keretében az útlevélilleték emelésére. A munkálatok jelen­legi állása szerint az illetékekről szóló törvényjavaslat áprilisban kerülhet az Országgyűlés elé. Ezért addig az útlevélilleték emelkedése nem várható. Nemzetiségi törvényj avaslat Budapest (MTI) — A hat parla­menti párt képviselője csütör­tökön egyeztető megbeszélése­ket folytatott a nemzetiségi törvényjavaslat egyes kérdé­seiről. Erről Lukács Tamás, a tárgyalások soros elnöke tájékoztatta az MTI-t. A keresz­ténydemokrata politikus köz­leménye szerint: a pártok kép­viselői áttekintették a kisebbsé­gi önkormányzatok kérdéskörét és kifejtették véleményüket a törvény különböző változtatásá­nak lehetőségéről. A képviselők megállapodtak, hogy tovább­gondolják a változatokat és a következő héten folytatják a vitát. Van elég kenyérgabonánk Budapest (MTI) — Az ország kenyérgabona-szükséglete min­denképpen biztosított - jelen­tette ki Gergátz Elemér föld­művelésügyi miniszter cáfolva azokat a híreket, miszerint hazánk nagy mennyiségű gabo­na importjára kényszerülne. A miniszter éppen ezért azt sem tartotta elképzelhetőnek, hogy nagyobb mértékű kenyérár-eme­lésre kerülne sor. A tavalyi aszályos év ellenére 3,4 millió tonna gabona termett hazánkban, ebből 2,1 millió ton­na az étkezési gabona. Az ország éves étkezési gabonaszükséglete nem éri el az 1,5 millió tonnát. A földművelésügyi miniszter ugyanakkor nem vitatta, hogy az elosztásnál lehetnek gondok, de ez már a gabonaforgalmi vál­lalatok számlájára írandó, azaz e cégek gazdálkodásának hi­bájából fakadhat. Civil Diéta Budapest (MTI) — A civil tö­mörülések egyeztető fóruma a közös érdekek képviseletére ter­vezi létrehozni azt az erkölcsi és szellemi értékekben gazdag testületet, amely társadalmi „Országgyűlésként” konstruktív partnere lenne a kormánynak és a Parlamentnek. A civil szer­veződéseket tömörítő szerveze­tek: a Társadalmi Kamara, a TESZ és a TÉT tudják: együtt­működve kell párbeszédre törekedni arra, hogy a civil élet képviselőit a kormány és az or­szág egészét képviselő Parla­ment tárgyaló partnerként fo­gadja el. Az IMF alapvetően elégedett a magyar gazdaság teljesítményével Budapest (MTI) — A héten to­vább folytatódnak a Nemzetközi Valutaalap szakértőivel a meg­beszélések. Az IMF-küldöttség felkereste a Magyar Nemzeti Bankot is. A megbeszélésekről Hárshegyi Frigyes, az MNB alelnöke elmondta: a Nem­zetközi Valutaalap szakértői alapvetően arra voltak kíváncsi­ak, hogy a központi bankban ho­gyan látják az ország külső fi­nanszírozásnak jövőjét, az el­következő években milyen hite­lekre, többek között milyen IMF-kölcsönökre van szükség az átalakulás folytatásához. A tárgyalásokon kiderült, az IMF alapvetően elégedett azzal a teljesítménnyel, melyet a ma­gyar gazdaság a külföldi adós­ság menedzselése során elért. Ennek eredménye az, hogy az MNB a külföldi piacokon stabil és elfogadott kötvénykibocsá­tóvá vált. A múlt esztendőben mintegy 1,5 milliárd dollár értékű kötvényt hozott forga­lomba. Ez azt jelenti, hogy az évente lejáró mintegy kétmil­liárd dollár értékű hitel tör­lesztése alapvetően kötvényki­bocsátással megoldható. A tar­talékok az elmúlt három év so­rán megtöbbszöröződtek, míg 1990-ben 700-800 millió dollár körül alakultak, jelenleg elérik az ötmilliárd dollárt. Arról is szó volt, hogy mi várható az 1996-os esztendőben, amikor a külföldi adósságok terén törlesztési csúcs alakul ki, egy esztendő alatt 3,5 milliárd dollár értékű hiteljár le. Ezzel kapcsolatban Hárshegyi Frigyes kifejtette, hogy olyan ütemben nő a magyar gazdaság devizaszerző képessége, amely lehetővé teszi az 1996-os tör­lesztési feladatok teljesítését. Az elmúlt esztendőben az ország exportja meghaladta a 10 mil­liárd dollárt. Az egyéb bevételek - a turizmusból és a szolgáltatá­sokból származók - 2,5 milliárd dollár körül alakultak. A pénzben beérkező működőtóke pontosan 1,47 milliárd dollárt tett ki, meghaladta az előző évit, mégpedig 20 millió dollárral. A vállalatok élve a lehetőségekkel mintegy 700 millió dollár értékű hitelt vettek fel külföldi bankok­tól. Mindezt összeadva egy év alatt összesen 15 milliárd1 dollár értékű devizabevételhez jutott az ország akkor, amikor a GDP - a visszaesés következtében - nem éri el a 40 milliárd dollárt. Hárshegyi Frigyes szerint mind­ez azt is jelzi, hogy amennyiben a növekedés egyéb feltételei megteremtődnek, úgy nincs akadálya a nagyobb mennyiségű import finanszírozásának. A megbeszéléseken a Nemzetközi Valutaalap képviselői alapvető­en egyetértettek az MNB által eddig folytatott árfolyampoli­tikával, a devizapiac fejlesztésé­vel. A megbeszélések során most már elsősorban a költségvetés helyzete a téma. Az IMF-szak- értőket elsősorban a következő évek várható deficitje érdekli. Útlevél-mizéria a hivatalban Miskolc (ÉM - GyK) — Ül a bé­kés állampolgár este a fotelben a tévé előtt, és kissé unottan sze­mezgeti a hazai híreket. Szer­dán este - talán nem túlzás - milliókat ért váratlanul a stressz. Boross Péter belügymi­niszter megerősítette, emelkedik az útlevelek díjtétele. Hogy mi­kortól és pontosan mennyivel növekedik a tarifa, melyet okmánybélyegben kell lerónunk - az egyelőre nem ismeretes. Ám „örvendezhetünk”, hiszen a ter­vek szerint az útiokmány nem öt, hanem tíz esztendeig lesz ér­vényes.Hogy is van ez? Nem is olyan régen, néhány hete még úgy nyilatkozott a híreszte­lésekre az illetékes: egyelőre nincs szó a paszport árának növekedéséről. Az a hír szer­dáig volt érvényes. Az állampol­gár tehát csütörtökön reggel veszi a még érvényes, vagy már éppen lejáróban levő útlevelét, ha van kéznél a kitöltött ok­mányt és fényképeket, és a máig még 1000 forintokat, s igyekszik az ügyfélszolgálat kezdésére sort fogni a helyi önkormányzatnál. Nem mindegy ugyanis, hogy egy. vagy öt, esetleg hét Bartó­kot kell leperkálnia az új út­levélért ... Miskolcon, a Polgármesteri Hi­vatal Petőfi utca 1-3. szám alatti ügyfélszolgálatánál tegnap reg­gel 8 órától a kora délutánig több mint ezer ember sorakozott útlevélügyben. A hivatalban fel­készültek a rohamra, hiszen már tulajdonképpen egy hete ta­pasztalható volt a fokozott ér­deklődés.- A három ügyintéző munkáját először további öt, majd még két munkatársunk segítette. Hely­Fotó: Laczó József ben árusítjuk az űrlapot, az ok- mánybélyeget is megvásárol' hatják ügyfeleink. Az azonnal átvehető fotó készítéséhez is már korábban helyet biztosítót' tunk. Igyekszünk gyorsan, pom tosan végezni az ügyintézést, s a megfelelő felvilágosítást is mái az előcsarnokban megkaphatják az érdeklődők. Egy kis türelmet kérünk - ez kölcsönösen az érdekünk - tájékoztatott tegnap a helyszínen dr. Putnoki Nagy Pálné, a hivatal hatósági osztá­lyának helyettes vezetője. Ami lényeges: az új illetékfizetési kötelezettség csak akkor lép hatályba, ha módosítják az il­letéktörvényt. E ténnyel ugyan tegnap a meg­kérdezett állampolgárok több­sége tisztában volt - ám mégis jobbnak látta már most elkez­deni az ügyintézést. Csak 100 koronával Szlovákiába Budapest (MTI) — Zavartalan a forgalom a magyar-szlovák ha­tárállomásokon - mondta Krisán Attila határőrségi szóvivő csü­törtök délelőtt az MTI-nek. Egyedül a rajkai átkelőnél élénk a forgalom, de ott sem kell várakozni. A szlovák hatóságok a korábbi napokkal ellentétben nem ellenőrzik, hogy a beuta­zóknál mennyi csehszlovák ko­rona van. Banki igazolás nélkül azonban továbbra sem ajánlatos személyenként 100 koronánál többet bevinni Szlovákiába, ahol, miként Csehországban is, csak vasárnapig fogadják el a csehszlovák koronát.------KOMMENTÁR---------, 'Téjfatöt Marczin Eszter A magyar történelemnek, a politiká­nak vannak híressé vált „pontjai”, hogy ez a legutóbbi, az SZDSZ által megfogalmazott 15 pont a „megvaló­sult” jelzővel, vagy a „csak javaslat volt” megjegyzéssel kerül be az or­szág históriájába, azt az elkövetke­zendő 15 hónap dönti el. A szóban forgó 15 pontos program- csomagot a szabaddemokraták or­szágos tanácsának és parlamenti frakciójának múlt hétvégi együttes ülése után hozták nyilvánosságra. Pető Iván pártelnök hangsúlyozta; szó sincs választási programról, az SZDSZ vezetése azokat a megoldás­ra váró feladatokat kötötte egy cso­korba, amelyekkel - véleményük sze­rint - o parlamentnek és a kormány­nak 1994 tavaszáig foglalkoznia kell, hiszen ezek valóban az állam­polgárok érdekeit szolgálják. Tegnap Miskolcon tartott sajtótájé­koztatóján Bauer Tamás, az SZDSZ gazdasági szakértője, az országos ta­nács tagja - ugyancsak a 15 pont kapcsán - elmondta; gyökeres válto­zást - a jelenlegi helyzetben - minden bizonnyal egy új kormány tudna el­érni, de így sem mindegy, hogy mi történik a hátralevő több, mint egy esztendőben. Az SZDSZ azt szeretné, ha mind kevesebb feszültséggel élné meg a társadalom ezt az interval­lumot. A „konstruktív ellenzéki magatartás bizonyítékának” szánt 15 pontról po­litikai körökben megoszlanak a véle­mények. A Fidesz visszhangja pozi­tív, a kormánypártoknál viszont nem osztatlan a siker, jóllehet Kupa Mi­hály elismerte, hogy konstruktív ja­vaslatokról van szó, ezek egy részével egyet tud érteni, másik részének kivi­telezésére azonban nincs pénz. A pártok, politikusok dolga a vitat­kozás és a nézetek ütköztetése során győztesként kikerült elvek és a gya­korlat érvényre juttatása. Az állam­polgárok • mindennek szenvedő vagy nyertes alanyai - nyugodtabb, jobb életkörülményeket, csökkenő mun­kanélküliséget, az infláció megféke­zését remélik. A következő 15 hónap­ban is. Hazatérnek Grimma * Orosz katonák masíroznak a tankokat szállító szerelvény mellett Né­metország délkeleti részén fekvő Grim­ma város vasútállomásán. Ez az egyik legutolsó harci egység, amely 47 éves itt tartózkodás után vegleg elhagyja az országot. Volgográdba, a korábbi Sztá­lingrádba térnek vissza. Oroszország­ban nemcsak a munkájuk bizonytalan, de az is, hol fognak lakni. Fotó: AP A szokásosnál nagyobb volt a forgalom

Next

/
Oldalképek
Tartalom