Észak-Magyarország, 1993. február (49. évfolyam, 26-49. szám)

1993-02-04 / 29. szám

1993. Február 4., Hiányzó szakemberek A minőség után már a mennyi­ségen lenne a hangsúly Fotók: ÉM-archív Bekecs (ÉM-ME) — Ritka ma az a munkáltató, amely azért van gondban, mert szívesen foglalkoz­tatna még több dolgozót, de egy­szerűen nem talál a profiljának megfelelő szakembereket. A be- kecsi Cipker Kft. ilyen problé­mákkal küzd.- A szívem fáj, amikor ránézek az álló gépsorokra, de nem tudok mit csinálni, egyszerűen nincs a kör­nyéken 20 - 30 szakképzett cipő- felsőrész készítő - mondja Mes- tyák Jánosné, a cég ügyvezető igazgatója. A minőség érdekében szalagvezetőt is fel szeretnénk venni, ám próbálkozásaink siker­telenek. A hiányzó létszám feltöl­tése érdekében tárgyaltunk a me­gyei munkaügyi központ szeren­csi kirendeltségével, de megmon­dom őszintén jobban szeretnénk, ha a jelentkezők egyéni érdeklő­désből, nem pedig az iroda ajánlá­sára keresnének fel minket. így valószínűbb, hogy meg is marad az új szakmára vállalkozó és né­hány nap után nem dönt úgy, hogy ez neki mégsem tetszik. Azért is sürgető a létszámgondok megoldása, mert a svájci-olasz fél, amely száz százalékban tulaj­donosa a társaságnak, a magas minőségi követelmények után mára már a mennyiség növelé­sére helyezte a hangsúlyt. Jelen­leg 45 dolgozót foglalkoztatunk, akik nagyrészt bekecsiek, szeren­csiek, legyesbényeiek, de akad­nak távolabbról bejárók. A közle­kedési díjak emelkedésével azon­ban ez utóbbiak egyre kevesebben vannak. Tavaly áprilistól csak cipőfelsőrészt gyártunk, ami tő­lünk egyenesen Svájcba megy. Eleinte mindannyiunknak szo­katlanok voltak a nagyon magas minőségi követelmények, mos­tanra viszont belejöttünk és úgy érzem a külföldiek is elégedettek. A dolognak egyetlen szépséghi­bája van: mindezekért csak ala­csony bért tudunk fizetni. Ha enged a föld, épül az út Tállya (ÉM)—Volt nagy botrány annak idején a kőbánya miatt! Pontosabban amiatt, hogy a Tállyán nap mint nap átvágtató soktonnás teherautók alatt sorra szakadtak be a település pincéi. Már megkezdték a helyreállítá­sukat, de bizony ez őrült nagy munka, és még többe kerül. Tavaly például a parókia és a gyermekorvosi rendelő alatti pincéket hozták rendbe. Muszáj volt azzal kezdeni, mert majdnem leszakadt maga a parókia épülete is. Most az iskola környékén dol­goznak be a föld alá 5-6 millió forintot, de a jelenleg ren­delkezésre álló összeg is csak két pincére elég. Igaz, a helyreállítási program hároméves, elég, ha csak lassan folyik be a pincékre fordí­tandó pénz. Ami viszont igen biztató: mihelyt felenged a fold, elkezdik építeni az elkerülő utat, mert megjött a BM-től is a 15 milliós támogatás, így ez is hozzáadódik a Volán, a MÁV, a kőbánya, az aszfaltkeverő telep, no és természetesen az egyéb pályázatok, valamint a tállyai önkormányzat pénzéhez. Ez már elég is lehetne a három kilométernél alig hosszabb útra, de hát nem elég. Mert közben emelkedtek ám az árak! így megint jön a pályázat írás. De nagy valószínűséggel ez a kis malőr már nem szólhat bele az építés ütemébe, és ha a munká­sok is jól dolgoznak, akkor a ter­vezett időpontban, november 1- jén átadhatják az elkerülő sza­kaszt minden tállyai nagy-nagy örömére. Csütörtök — Zemplén Tájain------------------------ÉSZAK-Magyarország 5 I dén már nyereséges lesz a társaság Legyesbénye (ÉM-ME)—A haj­dan jobb napokat látott bekecsi termelőszövetkezet régi hírneve mára sajnos a múlté. Sok tár­sához hasonlóan ezt a gazdálkodó szervezetet sem kímélte a csőd, sorsa a felszámolás lett. De a ko­rábban melléküzemágként bein­dított egységek - új társasági for­mában - igyekeznek túlélni a ne­héz időszakot. Hogyan sikerül ez, milyenek a fennmaradás esélyei? Erről beszélgettünk Varga Lász­lóval a legyesbényei székhelyű, Mügért Kft. ügyvezető igazgató­jával. Amikor behajtunk a Mügért te­lephelyére elsőként a halomba rakott rengeteg műanyag láda szúr szemet. Ezúttal azonban szó sincs környezetszennyezésről, mert mint az igazgatótól megtud­juk az összedarált ládák adják a cég által gyártott háztartási edé­nyek, virágosládák és a többi mű­anyag eszköz egy részének alap­anyagát. Persze a folyamat nem ennyire egyszerű, hogy csak fog­ják bezúzzák a selejtet, formába öntik és már kész. Először is igen drága a színező koncentrátum, milliókba kerülnek a szerszámok és a fröccsöntő gépek. Meg aztán nem szabad elfeledkezni a szor­gos kezű dolgozókról sem.- Nem túl rózsás jelenleg az anya­gi helyzetünk, de úgy számítjuk, hogy ez az esztendő már jelentős árbevételt hoz - kezdi a beszél­getést Varga László. A társasá­gunk 1991-ben a Hegyalja téesz melléküzemágából alakult. Az igazat megvallva nem a legjobb pozíciókkal. Akkor én a szövet­kezet termelési elnökhelyettese voltam és jól ismertem a gondo­kat problémákat. Ennek ellenére vállaltam a kft. vezetését. Hittem benne, hogy néhány éven belül nyereségessé tudjuk tenni a vál­lalkozást. Az elmúlt két esztendő bebizonyította, hogy ha van vál­lalkozói kedv, akkor egy halódó üzemet is lehet eredményesen működtetni.- Azért azt hiszem, manapság nem elég pusztán a lelkes vál­lalkozói kedv. Ennél sokkal több kell az életképességhez.- Igen, de e nélkül nem megy. Természetesen óriási munka fek­szik abban, hogy egyáltalán talpon maradtunk és a meglevő 32 emberünk mellé, most még nyolcat fel tudunk venni. A jelen­legi üzleti partnereinket szinte egytől-egyig ’91 óta szereztük. Ez alatt az idő alatt alakítottuk ki az új termékösszetételt, szerszá- mokatbéreltünk, amimég mindig olcsóbb volt, mint a megvásárlá­suk. így sem tudtuk hitelek nél­kül megúszni a dolgot. A vissza­fizetést még most is „nyögjük” ezért is mondtam, hogy nem túl rózsás a helyzetünk.- Az üzleti partnereik belföldiek, vagy akad már külföldi is?- Egyelőre hazai cégekkel állunk kapcsolatban. Termékeink meg­ismertetése érdekében részt vet­tünk a Centrum Áruházak által szervezett Magyar Áruk hetén. Mintakollekciónkat elküldtük valamennyi Centrumnak és áruink nagy része elkelt. De megkerestük a nagykereskedel­mi áruházakat és a magánke­reskedőket is. Talán nem túlzók amikor azt mondom, hogy eddigi a legnagyobb sikerű üzletet a Nestlé-vel kötöttük. Tavaly jú­liustól 1,3 millió darab Nescafé műanyagkupak legyártására volt szerződésünk, idén 2,5 millió darabos megrendelésünk van.- A raktáraikban selyemvirágot is láttunk a színes konyhai tálak, vödrök, tálcák között.- Egy érdi kft-vel ugyanis áru­csere-kapcsolatban vagyunk. Mi szállítjuk nekik a műanyag ter­mékeket, ők ellentételként se­lyemvirággal fizetnek. Népszerű lett ez a cikk, hiszen a környéken sokan megtudták, hogy nálunk ez is kapható. Nem beszélve arról, hogy az ebben a kategóriában megszokottól jóval kedvezőbbek az áraink. A nagyobb ünnepek előtt valósá­gos vásárló dömping van itt. A legközelebbi rohamot nőnap előtt várjuk, a készleteinket is akkora fogjuk feltölteni.- Jól esik hallani, hogy van egy, a nehézségek ellenére is derűlátó cég.- Pedig a teljes képhez még az is hozzátartozik, hogy a mi szak­mánkban Magyarországon óriási a túlkínálat. Az nyer, aki a másik árai alá tud ígérni. Ennek ellenére ha minden össze­jön pozitív mérleggel zárhatjuk 1993-at. Híressé lett pataki diák A református Nagykollégium tágas udvarán álló ún. Bema sor, az egykori kollégiumi épületegyüttes egyetlen fennmaradt egysége Sárospatak (ÉM - Hegyi József) — A Sárospataki Református Kollégiumot a szegények iskolája jelzővel illették. Évszázadok alatt ugyanis sokezer szegény falusi gyermeknek volt alma matere, testi-szellemi táplálékkal ellátó „nevelő dajkája” - ahogyan Tom­pa Mihály, az egykori pataki szol­gadiák köszöntötte élete alko­nyán a kollégiumot. Ezek közé a híressé lett hálás pataki diákok közé tartozott a 125 évvel ezelőtt, 1868. január 23-án elhunyt Erdélyi János is. A kelet­szlovákiai Nagykapossal egybe­épült Kiskapos volt a szülőhelye. Egy jobbágy sorban élő, hétgyer­mekes család gyermekeként ke­rült 1824 szeptemberében a pata­ki kollégiumba. Gimnáziumi és főiskolai tanulmányai alatt ba­rátja volt Szemere Bertalannak, s tevékenyen részt vett a Szemere által alapított Ifjú Egylet elne­vezésű önképzőkör munkájában, amely Parthenon címen ifjúsági lapot jelentetett meg, s ebben je­lentek meg Erdélyi János első írá­sai. Pataki tanulmányait befejez­ve joggyakorlatra Pestre költö­zött, ahol olyan híres írók fogad­ták baráti körükbe, mint Vörös­marty, Bajza József, Garay János, Czuczor Gergely, Vachot Sándor, Vachot Imre. A Magyar Tudomá­nyos Akadémia már 25 éves korá­ban levelező tagjai közé, a Kis­faludy Társaság pedig „titokno- kává” választotta. Gazdag irodal­mi és szerkesztői munkát végzett. Verseket, esztétikai, kritikai, filo­zófiai műveket írt, s folytatta a szülőföldjén és Patakon elkezdett népköltészeti gyújtó munkáját. Hosszabb tanulmányutat tett Németországban, Franciaország­ban, Itáliában, s megismerhette a nyugat-európai országok irodal­mát, művészetét, ipari, mezőgaz­dasági fejlődését, a polgári de­mokratikus eszméket. Az 1848/49-es forradalom előestéjén bátran hangoztatta a népbe ve­tett hitét, a forradalom igenlését. „Elveszünk, el kell vesznünk, ha nem lesz a hazában a nép, a nem­zet egy.” Ennek a gondolatnak a szolgálatába állította népkölté­szeti gyűjtőmunkáját, amelyet a Kisfaludy Társaság megbízá­sából 1842-ben kezdett el és 1846- ban megjelentette a Népdalok és mondák c. háromkötetes művét. Szerkesztette Garay Jánossal együtt a Regélőt, a Szépirodalmi Szemlét, s 1848-ban megbízták a Nemzeti Színház igazgatásával, majd a forradalom és szabad­ságharc idején Kossuthot követ­ve, lelkes köztársaságpártivá vált. Szabad Hangok címen vers- füzetet jelentetett meg, gyújtó hatású versekkel buzdítva honfi­társait a forradalomra, szabad­ságharcra, s 1849-ben elvállalta a Respublica c. politikai lap szer­kesztését. Verseskötetében mű­dalok, népies ihletésű dalok, elé­giák, szatírák, epigrammák, szo­nettek, balladák és műfordítások találhatók. A szabadságharc leverése után egy ideig neki is bujdosnia kellett, majd a politikai légkör enyhü­lésével 1851-ben elvállalta a pata­ki kollégium meghívását a filozó­fiai tanszékre. Filozófiát, peda­gógiát, magyar és világirodalmat tanított. A Sárospatakon írt filo­zófiai műveiben azoknak a ma­gyar gondolkodóknak a munkás­ságával foglalkozott, akik be tud­tak kapcsolódni az egyetemes eu­rópai kultúra áramlataiba. A filozófiatörténet Erdélyit Hegel legkiválóbb magyar tanítványa­ként tartja számon, aki Hegel dia­lektikájában a fejlődés magas fo­kú tudományos megfogalmazását ismerte fel, nevezetesen az ellen­tétekben való fejlődés gondolatát. Irodalmi, kritikai munkásságát Patakon is folytatta, állandóan fi­gyelemmel kísérte az irodalmi életet. Az elsők közt írt tanul­mányt Madách drámai költemé­nyéről, Az ember tragédiájáról, s olyan értékelést adott róla, amely ma is megállja a helyét. A tudományos irodalom művelésé­re megalapította és szerkesztette a Sárospataki Füzetek c. folyóira­tot. Mint főkönyvtáros a Nagy­könyvtár állományát a tudo­mányágak szerint rendezte be, s ma is ugyanabban az állapotában tekinthető meg. Országos érdek­lődés kísérte 1859-ben az általa rendezett Kazinczy-emlékünne- pélyt, 1860-ban pedig a kollégium alapításának 300. évfordulójára tervezett, korábbról elmaradt ju­bileumi ünnepséget. Sárospatak és a kollégium országos híre sokat köszönhet Erdélyi János nagy­hatású munkásságának. Élete végén gégebajban és szív- betegségben szenvedett: 1868. január 23-án „napi munkája vé­geztével, családjától elköszönve nyugovóra tért és örök álomba szenderült” - olvashatjuk a szo­morú eseményről szóló megem­lékezésben. Ezrek kísérték utol­só útjára, a kollégium ifjúsága fáklyás menetben rótta le ke­gyeletét és háláját országos hírű professzora sírjánál. A magyar irodalomtörténet Er­délyi János helyét a 19. század­ban Vörösmarty, Petőfi és Arany mellett jelöli ki. Ezt Ady Endre is elismerte, s ezt írta a róla szóló megemlékezésében: „Magyar el­me volt, minden emberi eszme­áradat értője és bajvívója.” Tokaj is készül az Expóra A bor fővárosa ideális színhelye lesz a világkiállítás rendezvényeinek Fotó: Laczó József Tokaj (ÉM- K.L.) - Egyre határozottabban körvonalazódnak azok az elképzelések, ter­vek, amellyel Tokaj részt kíván venni az 1996-os Expón. Az önkormányzat pályáza­tát ugyanis elfogadták a világkiállításra. A rendezvények és azok helyszínei már tisztázódtak. A honfoglalás 1100. évfor­dulójára rendezendő, több megye múzeumi szervezetének összefogásával tartandó, a leletanyagot bemutató kiállítás helyszíne a helyreállítás alatt álló zsinagóga és a mel­lette lévő volt serház épülete lesz. Ezt kiegészítik egy új, az ősmagyarok lakóhe­lyéül szolgáló jurtát idéző épülettel. A hon­foglaláskori kiállítást követően itt rendezik meg a tervezett borászati világkiállítást. A másik helyszín a már felhagyott Patkó­bánya területe. A Bodrog parton lévő egyko­ri kőbányában kristály alakzatot formázó üveghasábokból létesített épületben ás­vány- és numizmatikai kiállítást nyitnak meg. A numizmatikai kiállítás érdekessége, hogy itt a tervek szerint a világon ma hasz­nálatban lévő összes pénzt megtekinthetik majd a látogatók - a régi pénzérmék mel­lett. A kőbánya öblében szabadtéri szín­padot alakítanak ki, különböző rendezvé­nyek megtartására. Itt tartanák meg pél­dául a szüreti mulatságot, folklórműso­rokat. A területet nemcsak közúton, hanem a Bodrogon hajóval is meg lehet majd kö­zelíteni. A Bodrogon létesített kikötőből pedig híd vezet a „szárazföldre.” Emellett több más célkitűzés megvalósítása is foglalkoztatja az önkormányzatot, vala­mint az érdekelt szakembereket. Bővülő lehetőségek Sárospatak (ÉM) — Sárospatakon jelen­leg csaknem 200 lakásban fogható a helyi kábeltelevízió műsora. A kábel bekötése a tömbházakban négy-ötezer forintba került családonként. A hálózat továbbépítése elvi­leg minden irányba lehetséges és leghama­rabb természetesen ott valósul meg, ahol a legtöbben igénylik. A szakemberek szerint a kábel lehetőségei tovább bővülnek és ebben az évben szeretnék megvalósítani a magyar műhold, a Duna Tv műsorának továbbítását is. Talaj mechanikai fúrások Szerencsen Szerencs (ÉM - I.S.)—Január 25-én és 27- én két ízben is környezeti szennyeződés történt a szerencsi vasútállomáson. Mint arról annak idején beszámoltunk, mindkét esetben vasúti tartálykocsikból vegyiben­zin szivárgott ki. Az Észak-magyarországi Környezetvédelmi Felügyelőségnél Sallai Ferenc érdeklődésünkre elmondotta: a vizs­gálatot még folytatják, annak eredményé­ről a későbbiekben tud beszámolni. Annyi azonban bizonyos, hogy az első szeny- nyeződés esetén 3660 kilogramm benzin folyt el Záhony és Szerencs között, ebből 1,5- 2 köbméternyi a szerencsi vasútállomáson. A második alkalommal jelentéktelen meny- nyisegú anyag szivárgott el. A MÁV szak­emberei a héten megkezdték a talajme­chanikai fúrásokat az állomáson, ennek eredményétől függenek a további teendők. A fúrások nyomán válik majd világossá, hogy a benzin milyen mélységben szeny- nyezte el a talajt, a vasúti pályatestet. Elképzelhető, hogy a vegyibenzint vissza­nyerik, de az is előfordulhat, hogy ki kell cserélni a talajt. Egy dolog azonban bizonyosnak tetszik: a legközelebbi kút olyan távolságra található szennyezett földterülettől, hogy annak vizét nem veszélyezteti a vegyibenzin.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom