Észak-Magyarország, 1993. február (49. évfolyam, 26-49. szám)

1993-02-03 / 28. szám

1993. Február 3., Szerda Gazdaság ÉSZAK-Magyarország 7 Kiaknázatlan lehetőség Miskolc (ÉM-ME) — Kétnapos miskolci látogatása során Pertti Torstila finn nagykövet és Lasse Carlson kereskedelmi tanácsos találkozott a megye és a város gaz­dasági szakembereivel is. A vendégek elsőként rövid tá­jékoztatót hallgattak meg Borsod gazdasági és infrastrukturális helyzetéről és szó volt arról is, hogy a házigazdák elsősorban a mezőgazdaság, a könnyűipar és az idegenforgalom területén látják a finn-magyar gazdasági együttműködés lehetőségét. Pertti Torstila úr elmondta, hogy a két ország magas színvonalú kulturális együttműködése után, most elsősorban a gazdasági kapcsolatok bővítésére kívánják helyezni a hangsúlyt. Ezen a területen ugyanis igen sok még a kiaknázatlan lehetőség. Példa­ként kiemelte, hogy a finn kivitel­nek mindössze 0,4 százaléka a hazánkba irányuló export, mely alig több, mint kétszázmillió dol­lár. - Az önök segítségével meg kell változtatnunk ezt a számot - mondotta a nagykövet, majd hoz- zátette:biztos vagyok benne,hogy tudunk olyan területeket találni ahol a finneknek van mit adni a magyaroknak és fordítva. Lasse Carlson kereskedelmi ta­nácsos is a kontaktus keresést említette első helyen, majd felvá­zolta a két ország közötti eddigi gazdasági együttműködés fonto­sabb állomásait. A finn papír már a háborút megelőzően is jelen volt a magyar piacon - tudhatták meg a jelenlévők - és napjainkban is ez a legfontosabb árucikk az orszá­gaink közötti kereskedelemben. A cél ennek a megváltoztatása, hiszen a finn partnerek más szakágakhoz is szívesen társul­nának, így például a telekommu­nikáció, a szállítás, a fuvarozás, az ipar, ezen belül a gépgyártás területéhez. Örvendetes az a tény, - hangsú­lyozta - hogy az elmúlt években a finn vállalkozók megjelentek a magyar piacon és közel ötvenféle terméket képviselnek többek között a gyógyszer-, az építő-, az élelmiszer- és a műanyagiparban. A kereskedelmi tanácsos re­ményét fejezte ki, hogy a jövőben a borsodi térségben is növekszik a finn-magyar vegyes vállaltok aránya. _______ H eti csőd Miskolc (ÉM - IS) A Heti Csődértesítő című lap hetente közöl gyorsjelentést azon ma­gyarországi cégekről, amelyek ellen csődeljárás, felszámolási eljárás, vagy végelszámolási eljá­rás indult. A lap ez évi negyedik számában tallózva ezúttal is ta­lálkoztunk olyan megyei kft-kel, gazdasági munkaközösséggel amelyek most kerültek fel a listára Arlói Zöldség- és Gyümölcsfel­dolgozó Kft. (Arló), Civilcont Epi- tőmérnöki Vállalkozások Kft. (Miskolc), Mályi Üdítőitalgyártó és Kereskedelmi Vállalat (Mályi), Ónod-Raktár Raktározási és Ke- reskedelmi Kft. (Ónod), Zeodrade Bányászati és Feldolgozó Kft. (Mád). Közvetítési iroda Budapest (ÉM) — A hazai ku­tatás-fejlesztési eredmények belföldi és külföldi népszerűsítés­re, a hazai kutatók és felhaszná­lók közötti kapcsolatok előmoz­dítására jött létre az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság Technológia Közvetítési Irodája. Az iroda piacfeltáró munkájával a híd szerepét kívánja betölteni a feltalálók, vállalkozók, kutatóin­tézetek és hazai, külföldi fel­használók között. Az iroda várja mindazok jelentkezését, akik gyártásra érett termékekre, eljárásokra stb. gyártót keresnek, piackutatást igényelnek. Cím: OMFB Technológia Közve­títési Iroda (Dr. Budinszky József) 1052 Budapest. Szervita tér 8. Telefon: 117-5900 Telefax: 118-7998. A korona még mindig bizonytalan Várjanak akik utazni akarnak Határon... A korona már túl van ezen, de hogyan tovább? Fotó: Adóm István Tornyosnémeti (ÉM - Illésy Sándor) — Továbbra is teljes a bi­zonytalanság a cseh és a szlovák fizetőeszköz körül. A csehszlovák korona hovatovább a múlté, a két ország új pénze - ki tudja minek hívják majd - még a nyomdákban, így aki teheti halassza el útját. Földesi Balázs alezredes, a Vám és Pénzügyőrség Borsod-Abaúj- Zemplén megyei parancsnoka tegnap a tomyosnémeti határál­lomáson azt is elmondotta: a pil­lanatnyi állapot szerint jóformán mindegy hogy az utas milyen va­lutával vág neki Szlovákiának, vagy Csehországnak, az ottani bankok sem forintért, sem már­káért, sem pedig dollárért nem tudnak nemzeti valutát kiszol­gálni. Éppen azért, mert még nincs forgalomban ilyen pénz. Különben a vámparancsnokhoz hasonlóan nyilatkozott a prágai magyar nagykövet is, ő is arra kéri a magyarokat: ha lehet, vár­janak. Cseh információ szerint e hét második felében várható az ezres, az ötszázas és a százas bankjegyek cseréje, s vélhetően a szlovákok is ekképp cseleksze­nek. A határállomások mege­rősítették: a 10-es, 20-as és 50-es bankjegyeket, valamint az aprópénzt a szlovákok továbbra is elfogadják, bár ezekből manap­ság nagy a hiánycikk. És külön­ben is: a valamikori Csehszlo­vákia valamennyi fizetőeszköze hiánycikknek számít. Magyar- országon a Nemzeti Bank (MNB) 60-80 millió csehszlovák ko­ronáról tud, amely a kereskedel­mi bankok, valamint a lakosság tulajdonában van. Ezen, mintegy 200-250 millió forintot érő (a volt árfolyam szerint) valuta sorsa kétséges, a cseh bankosok holnap tárgyalnak magyar partne­reikkel Budapesten. Az MNB egyébként január 29-én kiadott egy körlevelet, amelyben arra kérte a pénzváltókat, hogy az ál­taluk 1992. augusztus 1-je után eladott csehszlovák korona bankjegyeket a vonatkozón ela­dási bizonylat bevonása mellett koronánként 2,50 forintos ár­folyamon vegyék vissza. A kör­levélben előírtak szerint eljáró pénzváltóknak az MNB bizto­sítékot nyújt a februári záró cseh­szlovák korona készletük el­lenértékének megtérülésére. A körlevél a kereskedelmi bankok részére azt az ajánlást is tartal­mazza, hogy azon belföldi szemé­lyektől, akik a megfelelő eladási bizonylat hiányában a meg­maradt koronát februárban nem tudják visszaváltani, nyugta el­lenében vegyék át letétbe az el­lenérték beszedése és későbbi el­számolás érdekében. A vissza­váltás és a letétbe vétel várhatóan február végéig tarthat. Nos, erről a körlevélről még kevés pénzváltó tud, az Ibusz Bank Miskolcon mindenesetre az említett árfolya­mon visszaváltja a koronát, de csak azt, amelyet ők forgalmaz­tak, január 15-e után. A kisebb utazási irodák még ezt sem nyújtják. Mindenesetre, ameny- nyiben a bank felhívása - amely természetesen nem kötelező ér­vényű - meghallgatásra talál a kereskedelmi bankoknál és az utazási irodáknál, vélhetően ren­deződik ez a visszás helyzet. Ad­dig is: ha lehet, tartsuk be a megyei vámparancsnok jótaná­csát. Várjunk, és talán a jövő héten indulhatunk. Virágos családi vállalkozás Miskolc (ÉM-Marczin Eszter) — A régi fotókat nézegetve, szinte hihetetlennek tűnik, hogy az el­hanyagolt, mállott vakolatú pince, ugyanaz a helyiség, amely­ben mára egy szépen berendezett, hangulatos virág-, és ajándékbolt található. A hely nem túl tágas, ám Kispap Andrea dekoratőr mindent megtett, hogy az üveg polcok, állványok átlátszóvá, ugyanakkor tágassá, légiessé varázsolják a teret. A különleges berendezésnek köszönhető, hogy a nagy mennyiségű cserepes és vágott virág sőt a sok szárított növény sem teszi zsúfolttá a kis üzletet. Fodor Lászlót, a családi vállalko­zás vezetőjét a megnyitóra össze­gyűlt barátok, üzleti partnerek gyűrűjéből „raboltuk el” néhány perces beszélgetésre.- Azt hiszem nem egyediek azok a körülmények, amelyek a betéti társaságunk beindításához meg­adták a végső lökést. Korábban a Hejőmenti Állami Gazdaságban dolgoztam kereskedelmi osztály­vezetőként. Aztán jött a priva­tizáció. A központi apparátusra - ahogy az lenni szokott - nincs szükség és természetesen a keres­kedelmi osztály is feleslegessé vált. Alkalmam lett volna más munkakörben elhelyezkedni, de ehhez nem volt igazán kedvem. Gondolkodni kezdtünk a család­dal mihez is kezdhetnénk, így jött a vállalkozás ötlete. Mivel a középfokú végzettségünk - a fe­leségemnek és nekem is - dísz­növény kertész, nem volt gond a Ki a virágot szereti... tevékenységi kör meghatározása. Legalábbis az egyik tevékenységi köré; én ugyanis agrármérnök közgazdász lévén, felsőfokú külkereskedelmi végzettséggel, nem akartam teljesen feladni ed­digi munkámat sem. Logikus volt tehát, hogy a külkereskedelmi üzletkötés és lebonyolítás, vámügyintézés kerüljön még fel a palettára. Amikor újra a virág­boltra terelődik a szó a félj a fe­leségre „hárítja” a válaszadást, mondván ehhez mégiscsak ó ért jobban. Fodorné Gadnai Edit fog­lalkozása könyvtáros, de kereset kiegészítésként már eddig is fog­lalkozott szárazvirág kompozí­ciók készítésével. - A vágott és Fotó: Farkas Maya cserepes virágokat a Hejócsabai Antalflóra Kft.-től, a miskolci Mezőgazdasági és Élelmi- szeripari Szakmunkásképzőtől, a Kertészeti Vállalattól és az Óbu­da Kertészet szentpéteri kapui lerakatától vesszük. Mivel a boltunk éppen szemben van a Csabai kapui rendelőinté­zettel, az ajándék kínálatunknál ezt szeretnénk figyelembe venni. Amiben - terveink szerint - kész­letünk különbözik majd a város többi hasonló üzletétől, az a szárazvirág választék. Ez az a piaci rés, amelyben úgy érzem igazán különlegeset tudunk nyúj­tani. Újra jön a Lada Budapest (ÉM) — Várhatóan napokon belül megköti az ez évi szállítási szerződést az oroszor­szági Lada autógyár és magyar vezérképviselete, a Hunga- roLada Kft. - mondotta Szabó Esz­ter, a társaság kereskedelmi igazgatóhelyettese. A cég jelenleg még a tavaly december 31-ig fel­vett igényeket elégíti ki, hiszen 1992 októberétől ugrásszerűen megnőtt a kereslet. Az idei szállítási szerződés aláí­rása előtt is vesznek már fel megrendeléseket a márkakeres­kedők. A leendő autótulajdono­sokkal azonban minden esetben közük, hogy az idei ár még nincs meghatározva, és legkorábban márciusban kerülhet sor a gép­kocsi átadására. Szabó Eszter el­mondta, hogy tavaly 10 ezer autót adtak el, és ezt a mennyiséget az idén is tartani szeretnék. A Ladák várható áremelkedéséről a keres­kedelmi igazgatóhelyettes mind­össze annyit mondott: az árnöve­kedést nem a kereskedői haszon növelése okozza, hanem a forint­dollár árfolyamának, valamint a különböző adók és vámtételek változása. A cég képviselője azt is elmondta, hogy néhány márka­kereskedőnél lehet Ladát részlet­re vásárolni, bár ez ma még nem általános.---------JEGYZET---------­t íjfetfáe&í/ Bekecsi Szabó László Volt (sőt van) piszkos tizenkettő - már­mint az ország legszennyezettebb tizen­két városa (közöttük néhány borsodi is). De ha van ilyen, akkor lennie kell tisz­ta tizenkettőnek is. A tiszta tizenkettő viszont kivétel nélkül mind a megyében található (Hála Istennek!). Ugyanis ők, vagy „azok” a száz-egynéhány mezőgaz­dasági üzemből azok, akik megyénkben is talpon tudtak maradni ebben az elke­seredett világban. Vagyis eddig már bizonyos, hogy leg­alább tizenkét mezőgazdasági nagy­üzem - minden fondorlat, törvényes jog­szabály ellenére - talpon maradhat. Sőt! Ez a szám még növekedhet is. Tudom, az arány irtózatosan rossz. Ezzel kap­csolatban jó említeni annak a honatyá­nak a kritikáját, mely szerint: az a szö­vetkezet, amelyik ezt az átalakulási, átváltozási mizériát kibírja, az már mindent kibír. Szerencsére vannak közös gazdaságok- köztük a Szerencsi Állami Gazdaság, a hernádkércsi Mgtsz - és még néhány- (ez idő tájt tizenkettő), amelyek min­den szorítás, minden törvény, szabály- módosítás ellenére is - nyereséges ma­radt. Nem könnyű ilyeneket találni ma­napság a megyében. Állítólag ugyan­annyian vannak, mint a „piszkos tizenkettő”. - Csak ezek tiszták - még! ÁRFOLYAMOK Budapest (ÉM) - Csökkenő forgalom a február 2-i tőzsdenapon - 23 üzletben össze­sen 51,8630 millió forint forgalmat bonyolí­tott le a mai napon a Budapesti Értékpapír- tőzsde árfolyamértéken. A részvények forgalma (15 kötés) névértéken 6,7200 millió forintot, ár­folyamértéken számolva pedig 6,6680 mil­lió forintot tett ki. A Hunnia Befektetési Alap árfolyamértékű forgalma 582 000 forint volt. Az Államkötvények árfolyamértékű forgal­ma együttesen 31,5150 millió forintot ért el. A 360 napos diszkont kincstárjegy ár­folyamértékű forgalma 13,0980 millió forintra rúgott. Kárpótlási jegy lOMimimMiiifiiiwiiiiiiiMiiiiiii 85 80­75 70 i E 65 Q ; Forrás MTI. iSB. Co-Nexus Élsó Brofcer New- York Broker Pakett Bróker ' .»ürfAkumnmm 4-i-í­74.01 •"78 > tőzsdei eladásiátlagár-görbe 1 nem volt kötés minimális vótelárajánlat a brókercégektől a brókercégek maximális eladásiár-ajánlata 60-1—t-H; i ,| jlj j j .| j.j j i i i-i'I i i i i -rt f i l iTi i i i ti s *í s SS B B - - - -> ­Tőzsde Index (ideiglenes) február 2-án: 7729,26 -3,67 Hivatalos árfolyamok Érvényben: 1993. február 2. Valuta Deviza Pénznem Vétel Eladás Vétel Eladás Angol font 122,05 124,85 123,00 123 70 Ausztrál dollár . 56,53 57,77 56,91 57,21 ? Belga frank* 250.08 254,74 250,28 251,44 Dán korona ' 13,26 13,52 13,38 13,44 F inn marka 14,70 15,10 15,03 15,13 Francia frank , . 15,15 16,43 15,25 15,33! Holland forint 45,49 46,35 45,83 46,05 frfoot • 124,75 127,35 125,71 126,35' Japan yen* 66,98 68,18 67,45 67,75 Kanadai dollár 66.08 67,48 66,48 66,82' Kuvaiti dinár 272,27 277,77 272,92 274,30 Kémet márka 51,19 52,15 51,57 51,81* Norvég korona 12,02 12,26 12,14 12,20 Olasz Ura** 55,07 56,35 55,59 55.91 Osztrák sch.* 727.44 741,04 733,21 736,6Í Partwgálea* i 56.01 57,71 67,08 , WiMj Spanyol peseta* 72.02 73,54 72,62 73,00 Svájci frank ; ,*«* * 56,13 • 56,21 f|| 55,67 55,9ßf Svéd korona 11,21 11,47 11,43 11,49 IJSA-doBá* : 83,65 85.21 84,10 84,50‘ ECU (Közös Piac) 99,83 101,79 100,71 101,21 A megadott számok 1 egységre értendők, forintban. *: 100 egység, **: 1000 egység

Next

/
Oldalképek
Tartalom