Észak-Magyarország, 1993. február (49. évfolyam, 26-49. szám)
1993-02-27 / 49. szám
Em HÉnrvróE/KATEDRA 1993. Február 27., Szombat 8 ÉSZAK-Magyarország A gimnáziumok sorrendje a felvettek aránya szerint Átlag Gimnázium felv. arányöt Város Helyezési szám 87 88 89 90 91 92 években 72 1. Fazekas M. Budapest 1 2 12 11 60-63 2. Apáczay Cs. J. Budapest 8 5 2 4 2 6 3. Kossuth. Debrecen 6 1 5 7 15 14 4. Földes F., Miskolc 2 8 11 3 5 2 5. Nagy L. Szombathely 13 7 19 8 7 4 6. Piarista Budapest 22 6 4 21 3 8 7. Trefort Á. Budapest 10 9 9 10 12 9 8. Szent István Budapest 7- 3 5 20 15 9. Révai M. Győr 5 3 8 „ - 14 10 50-59 10. Ságvári Szeged 9 10 7 12 6 5 11. Lovassy L. Veszprém 25 11 10 11 18 7 12. III. Béla Baja 11 4 17 18 19 20 13. Radnóti M. Budapest 18 20 21 14 9 3 14. Krúdy Gy. Nyíregyháza 14- 12 38 4 12 15. Radnóti M. Szeged 15 14 13 23 11 11 16. Zrínyi I. Nyíregyháza 27 13 20 13 24 13 17. Ságvári E. Kazincbarcika 21 33 49 - 61 71 18. Zrínyi M. Zalaegerszeg 24- 25 19 8 31 19. Varga K. Szolnok 2 26 6 27 22 23 20. Tóth Á. Debrecen 34 24 24 16 16 28 21. Lehel vezér Jászberény 12 15 14 32 23 30 40-49 22. Katona J. Kecskemét 23 12 33 30 17 22 23. Verseghy F. Szolnok 56 17 30 17 33 17 24. Nagy L. Pécs 46 16 28 9 27 44 25 Táncsics M. Kaposvár 31 42 23 15 21 27 26. Berzsenyi D. Budapest 43- 47 42 10 21 27. Teleki B. Székesfehérvár 39 29 27 22 48 25 28. Toldy F. Budapest 66 22 66 20 31 29 40-49 29. Eötvös J. Tata 76 51 41 31 25 18 30. Árpád Budapest 26 38 16 28 28 61 31. Móra F. Kiskunfélegyh.32 59 22 46 42 16 32. Váci M. Encs 37 36 18 25 38 57 33. Vörösmarty Mihály Érd 104 64 42 35 35 19 34. Bányai J. Kecskemét 4 31 38 70 30 33 35. József A. Budapest 58 27 29 44 40 53 36. Szent I. Kalocsa 52 37 34 49 73 26 37. Bolyai J. Salgótarján 20 50 36 59 32 36 38. Herman O. Miskolc 49 18108 24 29 54 39. Czuczor G. Győr 70 55 15 33 45 86 40. Református Sárospatak 99 69 59 26 37 35 41. Bethlen G. Hódmezővásárhely 63 19 58 29 75 47 30-39 42. Leówey K. Pécs 47 49118 40 26 32 43. Garay J. Szekszárd 28 56 32 41 53 46 44. Széchenyi I. Sopron 17 39 35 36 41 99 45. Bencés Pannonhalma 74 26 56 52 41 46. Váci M. Tiszavasvári 45 40 68 39 44 58 47. Illyés Gy. Dombóvár 64 45 31 58 78 45 48. Fazekas M. Debrecen 59 48 44 52 54 65 49. Balcescu Gyula 103 41 50 47 127 24 50. Arany J. Budapest ' 54 34 39 75 49 75 51. Eötvös J. Budapest 38 46 63 57 58 63 52. József A. Székesfehérvár 35 35 48 69 67 55 53. Berze N. J. Gyöngyös 80 70 45 34 68 64 54. Petőfi S Bonyhád 57 21 57 68 99 59 55. Berzsenyi D. Celldömölk 16 23 100 62 93 39 56. Jurisics M. Kőszeg 119 81 77 89 34 48 57. Rózsa F. Békéscsaba 29 60 61 48 57 82 58. Széchenyi I. Dunaújváros 40 54 67 43 76 70 59. Kisfaludy K. Mohács 67 28 69 87 65 62 60. Kanizsai D. Szombathely- 79 79 77 40 61. Felsőbüki Kapuvár 19 65 106 6 96 108 62. Frankel L. Baja 86 71 90 55 43 74 63. Petőfi S. Mezőberény 116 87 115 67 56 34 64. Ságvári E. Zalaegerszeg 30 66 93 78 59 52 65. Dobó I. Eger 102 130 98 95 13 42 66. József A. Makó 42 32 37 54 88139 67. Vajda J. Keszthely44 103 63 47101 68. Kossuth L. Cegléd 72 67 107 73 70 43 69. Patrona Hung. Budapest 89 75 54 82106 38 70. Hunyadi J. Bácsalmás 51 73 46 85 62 98 71. Gönczi F. Lenti 55 90 125 53 46 67 72. Piarista Kecskemét 36 52 104 119 36 81 73. Móricz Zs. Budapest 60 79 62 64 82 90 74. Dobó K. Esztergom 85 98 51 61 66 96 75. Berzsenyi D. Sopron 48 61 52 83 86103 76. Kazinczy F. Győr 41 84 72 - 83 72 77. Horváth M. Szentes 62 100 43 108 64 87 78. Vak Bottyán Paks 68 30 113 37 95128 79. Bocskai J. Hajdúböszörm. 100 68 56 51 94130 80. Körösi Cs. S. Budapest 144 47 167 45130 50 81. Kölcsey F. Körmend 50 154 97 60 51 51 20-29 82. Szilágyi E. Budapest 61 63 71 88 101 91 1 83. Jókai M. Komárom 133- 74 115 98 69 84. Bercsényi M. Törökszent* mikl. 101 77 86 120 112 49 85. Szlovák ny. Békéscsaba 137 119 96 50 159 37 86. Tinódi S. Sárvár 33 92 55 134 81 85 87. Zrínyi I. Miskolc 94 106 64 111 102 79 88. Vasvári P. Nyíregyháza 146- 117 152 39 84 89. Veres Pné Budapest 121 110 121 72 85 66 90. Zalka M. F.-gyarmat 91 104 82127 50 93 91. Madách I. Vác 138 83 83 80 103 100 92. Bródy J. Ajka43 60 93 104 163 93. Svetíts Kát. Debrecen 129 115 91 76 113 73 94. Lóczy L. B.füred 118 99 105 135 55 80 95. Hőgyes E. H.szoboszló 97 58 73 103 100 126 96. III. Béla Zirc 77 53 76 141 117 88 97. Balassi B. B. gvarmat 82 80 84 92 80 133 98. Perczel M. Siófok 88 11 89 48 169 117 99. Ferences Szentendre 65 72 136 97 115 68 100. Táncsics M. Budapest 105 58 292 98 87 119 Király Ernő Életünk egyes szakaszainak kritikus jelentősége van: a tanulás, a nevelés formál bennünket, sikerekkel és kudarcokkal. A pedagógusok a megmondhatói, hogy ahol a követelményeket a képességhez igazítják, ott a siker természetes. A túlzó követelmények bénítólag hatnak. Hol lehet a középút? Lehet e egyáltalán, hiszen a sikernek és a kudarcnak nincs általánosan elfogadott minősítése; megéljük, ahogy tudjuk. Nincs két azonos rajzolatú emlék az alma máter- ről. Nem tudjuk tárgyilagos pontossággal értékrendbe állítani a gimnáziumokat, holott a mérce kézenfekvő lenne: hány diák jut be a felsőoktatásba? A 183 hazai gimnázium ugyanis elsősorban erre ad jogosítványt. Neu- wirth Gábor egyetemi docenssel, az Országos Felsőoktatási Felvételi Iroda vezetőjével beszélgetünk a számítógépes rendszerrel elemzett továbbtanulási értékrend idei alakulásáról.- A lista a gimnáziumok sorrendjét tartalmazza, hat év, 1987-1992 - a felsőoktatásba bekerülés átlagaránya szerint. Ebből kitűnik, hogy a többség tartja a helyét, de tapasztalhattunk látványos előretörést és visszaesést is. Az előbbire a legfeltűnőbb példa a tiszalöki Teleki Gimnáziumé, amely 1987-ben a 162., 91-ben a 129. volt, most pedig az 56. helyre ugrott előre. Másként kifejezve: 6 éve az érettségizők 11 százalékát vették fel, legutóbb viszont a 44 százalékát, ami 32 százalékos emelkedésnek felel meg. A második szembetűnő fejlődést a békéscsabai Szlovák Gimnázium mutatja: 1987-ben a 137. volt, legutóbb pedig a 37. A felvételi arány 30 százalékos emelkedése azt is jelenti, hogy 100 hellyel ugrottak előbbre. A harmadik figyelemre méltó fejlődési arányt a kispesti Deák Gimnázium nyújtotta a 6 évvel ezelőtti, 170. helyről a 77-re lépett. Ezekkel ellentétben a visszaesést a budapesti Szlovák Gimnázium példázza: 6 éves átlagos eredménye alapján a 144., de úgy, hogy tavalya 182. helyre esett vissza. Ám a vizsgált időszakban volt 44., 91. és 90 is. Feltűnő az ajkai Bródy Gimnázium visszaesése is. Ez a 43. helyről egyre hátrálva, legutóbb már a 163. helyre jutott. Míg korábban az itt érettségizők 38 százalékát vették fel, legutóbb már csak a 16 százalékukat. Ide kívánkozik a szikszói Szepsi Csombor Gimnnázium említése is: a 117. helyről a 181.- re esett vissza az iskola, s ez 6 százalék felvett diákot jelent.- A táblázat számos összevetést kínál, persze, elsősorban az érintett intézmények számára, amelyek a hátteret is ismerik. Mégis, azt kérem, hogy Ön - éppen a korábbi, folyamatos elemzések alapján - az általánosnak mondható tendenciáról beszéljen.- A tények azt mutatják, hogy 1987-tól 90-ig a gimnáziumokban nyílott az olló, vagyis növekedett mind a nagyon, mind a kevésbé eredményes iskolák száma. 1991- 92-ben megállt, illetve megfordult a trend, ezért, mert általában is több hallgatót vettek fel a felsőoktatásba. Még nem mutatható ki, hogy az emelt keretek között miképpen alakul a diplomáig eljutok aránya, egy dolgot azonban látni kell. Nevezetesen azt, hogy a felvételi létszám növelés egyes felsőoktatási intézmények esetében A miskolci Földes Gimnázium évek óta az élvonalban Fotó: Fojtán László a szűrés nélküli felvételt jelentette. Vagyis nem a vizsgán szelektáltak, hanem majd a bekerülés után teszik meg. Elképzelhető - hangsúlyozom, ez csak feltevés - hogy ezeknek a gyerekeknek egy részét az első, vagy a második év után nem kívánják megtartani. E feltevést a jövő támaszthatja alá, vagy vetheti el. 4- Az Önök listája az átlagos felvételi arány alapján nyolc mezőnybe sorolja a gimnáziumokat. Az elsőben egyetlen iskola található, 72 százalékkal. A nyolcadikban ötöt találunk, átlagosan 10 százalék alattiként. Változtak ezek a mezőnyök ? Az ág is húzza a szegényeket...- Úgy ítélem meg, hogy nincs jelentős változás a korábbiakhoz képest. A budapesti Fazekas Gimnázium vezeti most is a rangsort, 72 százalékkal. Nyolc iskola található a következő, a 60 százalék feletti kategóriában: 50-59 százalékos 12 gimnázium, 40-49 százalék az arány további 20 gimnáziumnál. És aztán innen kezdődően bővül a mezőny, minthogy a 30-39 százalékos arányúak száma 40, a 20-29 százalékúakat pedig 57 iskola teszi ki. Egyébiránt ők vannak a legtöbben. Aztán megint zsugorodik a következő csoport, 10-19 százalékot 22 gimnázium produkált.- Ez az utolsó szféra két szempontból feltűnő. Egyrészt sok fővárosi, másrészt viszonylag jelentős számú kisvárosi gimnázium alkotja. Van erre valami magyarázati- Magyarázat nincs, nekünk nem is az a feladatunk, hogy ilyent keressünk. Arról viszont tényeket közölhetek, hogy a budapesti gimnáziumok e tükörképe évek óta ismert. Vagyis a fővárosban vannak a legmagasabb és a legalacsonyabb felvételi arányú gimnáziumok. Az első tíz között lévő öt és az utolsó tíz között lévő 5 fővárosi iskola igazolja ezt. A kisvárosi iskolákról e számok alapján veszélyes lenne bármiféle minősítő véleményt formálni, hiszen, ha megnézzük a táblázatot, feljebb ugyancsak láthatunk e kritériumnak megfelelő gimnáziumokat. Nyilván vannak jól vezetett, nagy hagyományú, de nem nagyvárosi iskolák s ezek az első 40 közé is bekerültek. Viszont tudjuk, hogy egyes intézményeket még az ág is húzza...- Mit mutatnak az egyes megyéken belüli szóródások? A megyeközpontok vezetnek- Mindenek előtt azt, hogy a megyeközpontok gimnáziumait, vagy legalább egy gimnáziumát a kiegyensúlyozottan jók közé sorolja az elért eredmény. A 20-30 hely kö- zöttiekre gondolok. Az országos képet is úgy lehetne megrajzolni, hogy a vidéki nagyvárosok vezetnek, aztán a közepes nagyságrendű városok következnek, majd pedig a főváros - a maga polarizáltságával - és végül a kisebb települések gimnáziumai zárják a sort.- Ön az imént azt mondta, hogy egyes intézményeket még az ág is húzza. Mit mondjunk akkor azoknak, akiknek nincs más lehetősége, hogy mást válasszanak? Köztudott, hogy nemcsak az iskolák polarizálódtak, s erről itt szó is esett, hanem polarizálódik a társadalom is. Nevezzük néven a dolgokat: akinek több pénze van, választhatja a jobbhírű iskolát, ám van akinek csak az jut, akit az ág is húz...- Nekem az a határozott véleményem, hogy a táblázati sorrend nem a gimnázium értékére utal. Tudott dolog - s ezt pedagógusként is mondom - hogy vannak olyan iskolák, amelyek erkölcsileg, testileg-lelkileg jobban nevelnek, emberségből többet nyújtanak, noha hiába keressük őket a magas felvételi arányúak között, ott ahol abszolút mértékben ráhajtanak, s úgyszólván felvételi versenytenyészet alakul ki. Senkit sem kívánok megnevezni, azonban számos szülővel beszéltem, aki azt mondta, hogy oda nem küldi a gyerekét, mert eltorzítják az egyéniségét. S ez elfogadható vélemény, ha tudjuk, hogy egy átlagos gyerek a legjobbak között éveken át nem jut sikerélményhez. Hangsúlyozom, hogy mi, ezekkel a számokkal nem minősítünk egyetlen iskolát sem, mi csak a felvételi arányokat jelezzük.- Ennek ismeretében úgy vélem, beszélnünk kell a ki nem mondottakról is, hiszen olyan időt élünk, amikor a verseny, az eredmény, az anyagilag is kifejezhető siker áll a középpontban. Ha ez igaz, akkor vajon nem azokra az iskolákra kell figyelni, akik ezt teljes mértékben biztosítják?- Az én feladatom a felvételek elemzése, s nem az, hogy eldöntsem, mi jó, mi a célszerű a mai diáknak. Magánvéleményként, szülői megfontolásból azonban azt mondanám, hogy ha olyan gyerekem lenne, akinek iskolát keresek, a beíratást attól tenném függővé, hogy milyen az egyénisége. Miként teljesített az általános iskola utolsó évében, persze, a lehetséges objektív megítélés szerint és nem a szülői elfogultság alapján. A megfelelő iskolát választanám, azért, hogy a sikerélményekkel a lehető legjobban kibontakozhasson az egyénisége. Ami pedig a 10- 19 százalék körüli felvételi arányú gimnáziumokat illeti, ezeket fel kellene hozni, segíteni kellene őket, hogy emelhessék az oktatás színvonalát. Ezt mindenképpen indokolná a sorozatos alsó szférában tartózkodás, a 160.-170. hely a 183 magyar- országi gimnázium közül.- A felvételi pontszámok alakulásában, tudjuk, számít az idegennyelv-tudás, a nyelvvizsga. E téren mit mutatnak a számok? Kiknek fontos a nyelvvizsga?- Vannak olyan iskolák, ahol 100 felvételizőre 121, 118, 105 nyelvvizsga jut. Vagyis némelyik diáknak több nyelvből is volt papírja. E téren a budapesti Piarista Gimnázium vezet, a 121-es adattal. Kiemelném a debreceni Kossuth és a miskolci Földes Gimnáziumot. Azokról inkább ne beszéljünk, ahol a nullára kellene utalni. Tehát a kép a 121 és a 0 közötti állapotot jelzi, ennek minden előnyével illetve hátrányával.- Mi a véleménye arról, hogy manapság soha nem látott választékkal kínálják magukat a különféle középiskolák, magániskolák, a 4, 6,8 osztályos gimnáziumok ? Mit jelenthet ez a hazai oktatás távlatában?- A létjogosultságukat az eredmények igazolják majd. Ehhez pedig néhány évig várni kell. Feltételezem - természetesen magánvéleményként - hogy itt is ugyanolyan nagy lesz a szóródás, mint a jelenlegi iskoláknál. Lesznek köztük egészen kiválóak, mert sok pénzt tudnak befektetni és ezzel felveszik a versenyt a mostani legjobbakkal is. A nemzetközi tapasztalatok viszont arra intenek, hogy lesznek köztük olyan iskolák, amelyek többet ígérnek, mint amennyit nyújtanak, ahol pénzért hozzá lehet jutni az érettségi bizonyítványhoz. Tehát a két véglet rajzolódhat föl: az elit iskoláké és az érettségi gyáraké. Ám lehet, hogy az idő majd megcáfol engem...
