Észak-Magyarország, 1993. február (49. évfolyam, 26-49. szám)

1993-02-03 / 28. szám

I 2 ÉSZAK-Magyarország Országran-Világran 1993. Ferruár 3., Szerda----------JEGYZET---------­t &esé, 4éí Brackó István A benzinkutas megeszi, de nem szereti az 50 forintos kenyeret. A régi szép idő­ket idézi, amikor 3 forintba került a mindennapi. Az autós utálja a benzin­kutast, mert literjét 70 forintnál töb­bért méri az üzemanyagnak, s arra gondol, hogy hajdan 3 forintért adták. A dolgok összefüggenek ebben az át­rendeződött világban is. A legmenőbb sportcipő 10 ezer forintnál többe kerül, s egy igazi tanga-bugyit sem adnak 500 forintnál olcsóbban, egy automa­ta mosógépért most annyit kérnek, mint húsz évvel ezelőtt egy kétütemű Trabantért. Igaz, növekedtek a bérek is. Egy ápolónő tizen-valahányezer fo­rintot keres, egy képviselő száz-vala- hányezret. Az alkalmi segédmunkás napi 1500 forintot kér és kap, egy gyer­mek után a családi pótlék tetézi azt a 3000 forintot, amely nem is olyan ré­gen becsületes férfikeresetnek számí­tott. De egy abortusz 5000 forint, s egy üveg sör most többe kerül, mint ameny- nyit a legendás özönvíz előtti 31 forin­tos napidíj ért. Játék ez a számokkal, s nem is az összegek a fontosak. A viszonyítás a lé­nyeg, az az, hogy mennyiből mennyi élelem, ruha, könyv, öröm, életlehetőség szerezhető meg. Nem vagyunk gaz­dagok, legalább is a többség nem az. Vidámak sem vagyunk, noha a kor­mányzópárt sztárpolitikusa mosolygós minisztereket ígért pár hónappal ezelőtt, 1992 végére. A miniszterek nem mosolyognak, hiszen nagy kérdés, hogy ki meddig ül a bársonyszékben. A változások korát éljük, s tehetetlen dü­hünkben egymásra acsarkodunk. A benzinkutas a pékre, a kereskedő a termelőre, a választó a választottra, a sovány a kövérre, a fehér a feketére. Talán az a mesebeli egy krajcár hi­ányzik a hétből? S adnak-e hatot értünk (J.A... után szabadon), ha he­tet érünk. Magyar-iráni tárgyalások Budapest (MTI) — Szabó Iván ipari és ke­reskedelmi miniszterrel folytatott meg­beszéléseket kedden Mohammed Nezsad- Hosseinian iráni nehézipari miniszter, aki népes delegációval érkezett hazánkba. A tár­gyalást követően Szabó Iván elmondta, hogy a magyar-iráni külkereskedelmi mérleg ki­egyensúlyozatlan: az utóbbi 11 hónapban a magyar export értéke 90 miihó dollárt tett ki, míg az Iránból importált áruk értéke alig érte el a 2,5 millió dollárt. Főszerkesztő: Nagy Zoltán Főszerkesztő-helyettesek: Hajdú Imre, Priska Tibor Rovatvezetők: Nagy József (társadalompolitika), Szarvas Dezső (gazdaság), Filip Gabriella (kultúra), Doros László (sport), Laczó József (fotó) Telefonok: Központ: 341-611, Titkárság: 341-888, Társadalompolitikai szerkesztőség: 341-894, Gazdaságpoliti­kai szerkesztőség: 341-601, Kulturális rovat: 341-611 /239, Sportrovat: 341-700, Fotórovat: 341-611/207, Levelezési rovat: 341-866 Kiadja: az Észak-Magyarország Lapkiadó Kft. Miskolc, Bajcsy-Zsilinszky u. 15. 3527, Budapesti szerkesztőség: Inform Stúdió, Budapest (ISB), 1054, Budapest V., Báthory u. 7. HL em. 8. Telefon: 111-4475. Szerkesztőség vezető: Görömbölyi László Hírügynökségek: Magyar Távirati Iroda (MTI) Associated Press (AP) Felelős kiadó: Thomas Koch és Nagy József Ügyvezető igazgatók: Veres Mihály és Horváth Ferenc Postacím: Miskolc, Pf.: 178. Telefon: 341-817. Telefax: 341-817. Hirdetésfelvétel: 3532. Miskolc, Széchenyi u. 15-17. Telefon: 341-893. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető bármely hírlap- kézbesítő postahivatalnál, a hírlapkézbesítőknél, a posta hírlapüzleteiben és a Hírlapelófizetési és Lapellátási Irodánál /HELIR/, Budapest V., József nádor tér 1. 1900, közvetlenül, vagy postautalványon, valamint átutalással a HELIR Posta­bank Rt. 219-98636, 021-02799 pénzforgalmai jelzőszámra. Az előfizetés díja egy hónapra 298 forint. Egy negyedévre 894 forint Félévre 1698 forint Egy évre 3216 forint Az árak az áfát nem tartalmazzák. Az árus példányok ára minden nap egységesen 14,80 forint Index: 25 655. ISSN 01334)357. Nyomás: Inform Stúdió Kft., 4002. Debrecen, Balmazújvárosi út 11. Telefon: (52) 13-101. Felelős vezető: Szabó Tamás ügyvezető igazgató Gorbacsov választásokat sürget Tokió (MTI) — Mihail Gorba­csov elnökválasztás kiírását sür­geti, még azelőtt, hogy Borisz Jelcin megbízatása 1996-ban lejár. A volt szovjet államfő a Jomiuri Simbun című lapnak adott inteijújában egyben a Nép­képviselők Kongresszusának újraválasztását is javasolja. Gor­bacsov azzal érvel, hogy az el­nökválasztáson lehetne lemérni, vajon Jelcin élvezi-e a nép támo­gatását, s meg lehetne újítani a parlamentet is, amelynek tagjait - köztük Jelcint is - még 1991 decembere, a Szovjetunió össze­omlása előtt választották meg. A japán lap keddi számában közölt interjújában Gorbacsov erőtel­jes kételyeit hangoztatta Jelcin tervével, az alkotmányról ren­dezendő április 11-i népsza­vazással kapcsolatban. Főként azt kifogásolta, hogy Jel­cin nem részletezte, milyen kérdésekben kell döntenie a nép­nek, miről is rendeznék a nép­szavazást. - Egyre inkább kétel­kedem a népszavazás céljában, szükségességében - mondta, hoz­zátéve: az orosz államfő és munkatársai politikai játszmába kezdtek, hogy helyzetüket megerősítsék. „Ha Jelcin azt állítja, hogy a nép ugyanúgy támogatja most is, mint koráb­ban, akkor miért retteg az el­nökválasztás kiírásától?” - je­gyezte meg. Gorbacsov ebben a nyilatkoza­tában is jelezte, hogy „nem mon­dott búcsút a politikának”, és kész arra, hogy ha a nép úgy kívánja, kivezesse az országot nehéz helyzetéből. Temető - hulladékkal Bad Soellingen - Már csak roncsok ezek az öreg Starfighter típusú gépek, amelyeket a NATO- repülőtér repülőgép-temetőjében tárolnak. Több mint 40 éves használat után az év végére bezár­ják a repülőteret. Az még nem tisztázott, hogy a négyévtizedes üzemeltetés után milyen és mennyi hulladék, környezetkárosító anyag taláinató a területen. Fotó: AP Finn-magyar együttműködés Miskolc (ÉM) - Hétfő délután a megyeszékhelyre érkezett Pert- ti Torstila, hazánk finn nagykö­vete és munkatársa, Lasse Carl­son kereskedelmi tanácsos. A vendégek először rövid vá­rosnézésen vettek részt, majd a nagykövet úr megnyitotta a Nemzetközi Kereskedelmi Köz­pontban a finn Arábia gyár üveg és porcelán termékeiből, vala­mint két magyar textilművész műveiből rendezett kiállítást. A nap további részében találkoztak a miskolci Finn Baráti Kör tag­jaival, majd a színház igaz­gatójával. Tegnapi programjuk során elő­ször a tapolcai Barlangfürdőbe látogattak, majd a Városházán fogadta őket Csoba Tamás pol­gármester és Petrasovszky Ist­ván alpolgármester. A város két vezetője nemcsak Miskolc helyzetéről, gondjairól tájékoztatta a vendégeket, hanem számos javaslatot tettek gazdasági kapcsolatok kiépí­tésére. A finn vendéglátók egyet értettek abban, hogy az oros­zokkal való kereskedelemben, a szennyvíz- és hulladék gondok megoldásában, szállodák építé­A nagykövet és a kereskedelmi tanácsos számos lehetőséget lát az együttműködésre Fotó: Fojtán László sében jók a lehetőségeink, főként vegyes vállalatok formájában. Külön érdekes volt, amit a finn kereskedelmi tanácsos mondott szülővárosáról Tamperéről: ha­sonló okból jutott olyan helyzetbe mint Miskolc, ott a kilábalásban a csúcstechnikát alkalmazó kis- és középüzemek tudták a legtöb­bet tenni. A nagykövetség mun­katársai ezt követően a Nem­zetközi Kereskedelmi Központba mentek, ahol megyei és miskol­ci gazdasági szakemberekkel találkoztak. A délután során ellátogattak a Diósgyőri Papírgyárba, megte­kintették a Palotaszállót, a ré­páshutai Tájházat, majd ál­lomáshelyükre, Budapestre utaz­tak. ENSZ-tisztségviselőket öltek Csak egynegyedét Kairó (MTI) — Az izraeli kor­mány egyhangúlag úgy határo­zott, hogy - egy Washingtonnal kötött megállapodás keretében - visszaengedi a decemberben Li­banonba toloncolt több mint négyszáz palesztin körülbelül egynegyedét, mintegy 100 em­bert. Ha az izraeli döntést az érintett palesztinok nem fogad­ják el, izraeli részről közölték: a megállapodás a zsidó állam és Amerika között született, más felet nem vontak be. A kormány döntése szerint a libanoni „sen­ki földjén” maradó kitoloncoltak „száműzetésének” időtartamát az eredetinek a felére csökken­tik. Az Izraellel béketárgyaláso­kat folytató palesztin küldöttség szóvivője leszögezte, hogy pa­lesztin részről az összes kitolon­colt azonnali visszaengedését követelő ENSZ BT-határozat végrehajtása a kívánalom. Iszlámábád (MTI) — Afgán fegyveresek agyonlőttek négy ENSZ-alkalmazottat. Három fegyveres hétfőn délután, a Dzsalálábádtól mintegy 15 kilo­méternyire keletre lévő Szurhdi- válnál tüzet nyitott két ENSZ- gépjármúre. E támadás a legsú­lyosabb, amely Afganisztánban eddig ENSZ-tisztségviselőket ért - állapították meg az említett hi­vatalnokok. Tony Buillard, a világszervezet Emberi Települések Központjá­nak brit munkatársa, J-A. Van Hoeflaken holland vízügyi szak­értő, valamint két afgán gépko­csivezető, Abdul Hadi és Zia al- Hak életét vesztette. Reinhard Wanrooy, az ENSZ Menekültü­gyi Főbiztosságának tisztség­viselője sértetlenül megmenekült a kelepcéből: ó ugyanis kiugrott autójából, s elrejtőzött a közeli cserjésben. A rajtaütés végezté­vel a fegyveresek nyomban tá­voztak. Az áldozatul esett EN- SZ-tisztségviselók a kelet-pak­isztáni Pesavár városából utaz­tak Dzsalálabádba - útjuk a vi­lágszervezet afganisztáni huma­nitárius segélyprogramjához kapcsolódott. A holttesteket kedden repülő­gépen visszaszállították Pa­kisztánba. Diplomaták latolgatták, hogy e támadás nyomán az ENSZ fel­függesztheti dzsalálábádi tevé­kenységét. A város tavaly augusztus óta vi­lágszervezet kelet-afganisztáni akcióinak jelentős központjává vált, miután Kabulban elfajultak a mudzsahed csoportok közötti belharcok, s az ENSZ kivonta teljes nemzetközi személyzetét az afgán fővárosból. Veszteségek Havanna (MTI) — A legfrissebb kubai kutatások már 37,9 mil­liárd dollárra becsülik azt a köz­vetlen veszteséget, amely az el­múlt három évtizedben érte a szigetország gazdaságát az Egye­sült Államok Kubával szembeni embargó-politikája miatt. A sú­lyos gazdasági válság egyedüli okaként az amerikai „blokádot” és a volt szocialista országok se­gítségnyújtásának megszűnését feltüntető hivatalos propaganda „tudományos alátámasztására” már több hasonló tanulmány készült, s a végösszeg minden újabb számítás esetében növek­szik. Legutóbb tavaly szeptem­berben közöltek ilyen veszte­ségszámítást, akkor még csak 28 milliárd 680 millióval terhelték meg a washingtoni „számlát”. Ezúttal az úgynevezett közvetett veszteségről - az embargó miatt elmaradt üzleti lehetőségekről - kimutatott adat is a korábbinak a többszöröse: 30 milliárd dol­lár. A katonai szövetség vége Tokió (MTI) — A KNDK és Oroszország baráti szerződéséből törlik a katonai szövetségre utaló részeket - erre következtet orosz vezetők közlése alapján a japán hírügynökség. Georgij Kunadze orosz külügyminiszter-helyettes, aki múlt péntek óta tárgyal Phenjanban, tudatta az észak­koreai vezetőkkel, hogy az 1961 óta érvényben lévő barátsági szerződést a „létező realitá­sokkal összhangba kell hozni”. Három évtizede írta alá a KNDK és a Szovjetunió barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződését és ennek értelmében a Szovjetunió garantálta Észak-Korea védel­mét, ha az országot esetleg tá­madás érné. A japán hírügynökségnek nin­csen értesülése arról, hogyan reagált Kim Jong Nam észak-ko­reai külügyminiszter a katonai szövetségről szóló paragrafus tör­lésére. Közép-amerikai szövetkezés Havanna (MTI) — Hétfőn a San Salvador-i állandó titkárság megnyitásával megkezdte mű­ködését a Közép-amerikai Integ­rációs Rendszer elnevezésű új re­gionális szervezet. A térség ál­lamfőinek tavalyi találkozóján döntöttek a közép-amerikai országok mindenekelőtt gaz­dasági, s a jövőben esetleg poli­tikai jellegű integrációját előse­gítő, a konkrét törekvéseket összehangoló intézmény felál­lításáról. A megnyitón jelen volt a salvadori és a guatemalai ál­lamfő, valamint a többi tag­ország, Honduras, Costa Rica, Panama és Nicaragua külügy­minisztere. A szervezetnek ott­hont adó Salvador köztársasági elnöke az integrációs rendszer megteremtését igen fontos lépés­nek nevezte ahhoz, hogy közösen leküzdhessék a gyengén fejlett­ségből fakadó akadályokat. Kézfogás Tokió (MTI) — Dél-Korea és Vietnam kedden gazdasági és technikai együttműködési megál­lapodást írt alá Szöulban és en­nek értelmében közös bizottsá­got állít föl a kapcsolatok szoro­sabbá tételére. Szöul és Hanoi, amely ellenségként állt egymás­sal szemben a vietnami hábo­rúban, csak nemrégiben újította föl az 1975-ben megszakított diplomáciai kapcsolatait. Nguyen Manh Cam vietnami külügy­miniszter, aki Szöulban tar­tózkodik, abban is megállapodott partnerével Ri Szang Ok dél-ko­reai külügyminiszterrel, hogy Szöul fókonzulátust nyit Ho Shi Minh városban.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom