Észak-Magyarország, 1993. február (49. évfolyam, 26-49. szám)

1993-02-17 / 40. szám

Szólástér 12 ÉSZAK-Magyarország 1993. Február 17., Szerda Szégyen Február 11-én a Keleti Pályaudvarról 13.05-kor induló gyorsvonattal Miskolcra szándékoztam utazni. A Sopron felől érkező szerelvény, mintegy 45 percet késett. A pályaudvaron és később a vonaton - utastár- saimmal együtt - még hosszú ideig el nem felejthető, szinte sokkoló hatású döbbenet­ben volt részünk. Az állomás területén mintegy 300-400 a spiccestől az állati részegségig - mert ez a valósághű kifejezés - ittas, most leszerelt fi­atal katona, határőr botrányos viselkedésé­nek lehettünk a szem- és fültanúi. Az ott elhangzott részeg gajdolást, ordibáiást szö­veghűen egy magára valamit is adó újság, nem közölheti. A várakozás ideje alatt legalább 30-40 petárda „robbanása élénkí­tette” a hangulatot, (hatóságilag tilos a használata) és keltett a várakozók - köztük jó néhány kisgyermek - között riadalmat. Sokan a fiatal veteránok közül a köztár­saság címerével és más, e jelképpel nem ép­pen összeegyeztethető figurával (mikiegér) és más idétlen szlogenekkel, valamint vél­hetően a katonatársaik aláírásával is éke­sített lepedőkbe burkolóztak, vagy e lepe­dőkkel széles mozdulatokkal obszcén sza­vak kíséretében dühödten csápoltak. A pá­lyaudvari büfékben jelentős mennyiséget adtak el minden „a” betűvel kezdődő sze­szes italból. A négyes csoportokban szép számmal je­lenlévő rendőrök és - mint megtudtam - ci­vil ruhában (!) szolgálatot teljesítő katonai rendészek némán szemlélték az eseménye­ket, nyilván nem volt parancsuk a beavat­kozásra. Az egyik megkérdezett vasúti al­kalmazott „megnyugtatta” a méltatlan­kodó utasokat, mondván a többi pályaudva­ron is hasonló a helyzet. A beérkező vonaton is jelentős számmal voltak hasonló állapotú most leszerelt had­fiak. A beszállás több fiatal részéről az ab­lakon keresztül történt. A vonaton folytatódott a duhajkodás. Volt dörömbölés, ordítozás, ablakbeverés, vész­fék meghúzás, WC szétrombolás, nők mo- lesztálása, üres italos üvegek kidobálása, padlóra kiöntött ital és minden más. A vo­natvezető, egy rendőr kíséretében próbált rendet teremteni, sikertelenül. A jegyvizs- gálónó szerint kb. 2-3 éve vált tömegmé­retűvé ez az újfajta módi, és a helyzet min­den alkalommal egyre rosszabb. Azelőtt - mondta - részint külön kocsiban, részint kel­lő felügyelet mellett történt a leszerelők na­gyobb csoportjainak utaztatása. * Az I. osztályú fülkében hatan - egymást ko­rábban nem ismerők - utaztunk, különböző korosztályokat képviseltünk. A beszélgetés témája - már amikor a folyosóról behallat­szó ordítozástól megértettük egymás hangját - természetesen a körülöttünk tör­tént események értékelése és tágabb érte­lemben a mai magyar valóság volt. Ennek summázata; az élet minden területén egyre szaporodó inmorális jelenségek, és az el­lenük való erélytelen fellépés éles elítélése, a társadalomban eluralkodó félelem, a gaz­dasági és szociális bizonytalanság növeke­dése, a gyermekeink és unokáink jövőjéért való aggódás volt. A sorkatonai szol­gálatukat különböző időpontokban letöltő férfitársaink mondták, hogy az „átkos” időkben is volt a hadseregben fegyel­mezetlenség, de ilyen tömeges visszatérő jellegű botrányokozás elképzelhetetlen lett volna. Az esetleg jelenlévő közvéleményku­tatók ez alkalommal a mostani politikai elit- különösen a fülke „közvéleménye” által fe­lelősnek tartott belügy és a honvédelmi mi­niszter népszerűségi indexét nem értékel­hettek volna magasra. A rádió és a televízió valamint a másnapi országos napilapok - bár több híradás is foglalkozott a hadsereggel - az objektív tá­jékoztatás jegyében e tömegbotrányról egyetlen szót sem szóltak. Igaz ez alkalom­mal (még) senkinek sem vágta le a lábát a vonat. A leszerelő részeg katonák botránya egy, de nem egyedüli jelenség. Az ellopott nem nagyértékű akkumulátor a vasúti jelzőbe­rendezésből, és a szabályokat be nem tartó gépkocsivezető tömegbalesetet idézett elő. Veszélyes mértékű a bűnözés, a polgárinak is mondható de inkább örök emberi erköl­csi értékeknek nevezhető normák fellazu­lása, az egyre terjedő alkoholizmus, a társa­dalmi viselkedés elemi szabályainak gyako­ri felrúgása, az öngyilkosságok és gyilkos­ságok növekvő száma, a bennünket körül­vevő közterületi szenny, a nyelvi mocsok lassan elviselhetetlen méreteket ölt. Mond­ták, megyünk Európába, idejutottunk. E sorok írója - aki 35 évig volt hivatásos ka­tona, de 1984 óta már nyugdíjas - a fülkében nem dicsekedett korábbi hivatásával, szé- gyellte magát. Barátja, akinek a történetet elmondta, röviden reagált.- Másoknak kellene, hogy szégyelljék ma­gukat, de nagyon. Gáti Sándor Miskolc „Nem akarunk politikai csatározások hadszíntere lenni!” Amint az ismeretes 1993. február 2-án a parlament ülésén inter­pelláció hangzott el Balás István és Tóth Albert MDF-es képviselők részéről, valamint ugyancsak ebben a témában az Eszak-Ma- gyarország c. napilap 1993. feb­ruár 8-i, hétfői számában Gya­núsítják az ATEV volt vezetőjét címmel, illetve vizsgálat Szikszón - Rácz József álláshalmozó alcím­mel támadják az üzem vezetőjét a korábbi évek vesztesége, tönk­rement árukészlet, majd selej­tezés miatt, sőt álláshalmozónak minősítik és kft. ügyvezetőjeként tüntetik fel. A rádió és a televízió útján közvetített interpelláció­ban elhangzottak, de az ennek alapján közzétett újságcikk teljes mértékben alaptalan vádaskodá­sokat tartalmaz, melyek alkal­masak a tények, a valóság elfer­dítésére, valamint a közvélemény felrevezetésére. Éppen ezért már most megfontolás tárgyává tesz- szük az alaptalan rágalmazókkal szembeni válaszlépés megtételét. Felháborodással tölti el mindez a valóságos helyzetet ismerők szé­les körét, de ugyanígy fogadja azt úgy a Hej őmenti Állami Gazda­ság, mint pedig az ATEV szikszói üzemének dolgozói kollektívája is. A gyökerek szálai a Hejőmenti Állami Gazdaságból indulnak, hiszen akkor, amikor az ATEV szikszói üzemének igazgatója megkapta megbízását a Hejő­menti Állami Gazdaság vállalati biztosi teendőinek ellátására, olyan személyi kérdéseket örö­költ - akarva-akaratlanul, mint Marien Elek folyamatban lévő vitás ügyének rendezése, Balázs György problémájával együtt. Tetszett, nem tetszett, ezeket az ügyeket végig kellett vinni, mely­nek kapcsán tett intézkedések nem találkoztak Marien Elek el­képzeléseivel, aki minden lehet­séges kapcsolatot és eszközrend­szert igénybe vett ahhoz, hogy a gátakat, így elsősorban a szikszói üzem igazgatóját eltávolítsa útjából. Ehhez jött kapóra számá­ra az a helyzet, amely az ATEV központi vezetése, valamint a szikszói üzem vezetése között a privatizáció, az üzem önállóvá vá­lása tekintetében évek óta fenn­állott. Elképzelésének megva­lósításához nagy segítséget nyúj­tott Marien Elek számára a vál­lalat vezérigazgatója, aki olyan információkkal és adatokkal lát­ta el Marien Eleket, amelyeket egy vezetőnek nem lett volna sza­bad kívülálló részére kiszolgál­tatni, hiszen a vezérigazgató és Marien Elek között ehhez sem­miféle alap nem volt meg. Marien Elek az így ölébe hullott információk birtokában felke­reste Balás István volt iskolatár­sát, osztálytársát, országgyűlési képviselőt, majd ennek eredmé­nyeképpen született meg az inter­pelláció és az azt követő újságcikk is. Feltétlen kiemelést érdemel, hogy a Földművelésügyi Minisz­térium a maga részéről az ATEV Vállalat Központjának kijelölt vezetői bevonásával folytatta le vizsgálatát. A selejtezés kapcsán anyagi visszaélést nem állapítot­tak meg és a selejtezendő anyag értékét is az újságcikkben közöl- tektől eltérően lényegesen ala­csonyabb összegben határozták meg, tehát korántsem alkalmas ez a vizsgálati anyag és főleg nem jogosít föl senkit sem arra, hogy a valóságos tényéktől eltérően elferdítve közöljenek olyan meg­állapításokat, amelynek valóság- tartalma messzemenően megkér­dőjelezhető, egyenesen kétségbe vonható. Mindez természetszerű­leg együtt jár az érintett vezető és az üzem tekintélyének lejára­tásával és hitelének rontásával. Ezért a józangondolkodású kol­lektíva és azon vezetők, akik a va­lóságos helyzettel tisztában van­nak nem engedhetik meg és nem tűrhetik tovább ezen jelenségek továbbterjedését csak azért, hogy egyes személyek a saját céljaik érdekében használjanak fel be­csületes ártatlan vezetőt és dol­gozói kollektívát. Kérjük éppen ezért a tények va­lóságos mindenre kiterjedő tisz­tázását, a megfelelő elégtétel biz­tosítását és kinyilvánítását meg­felelő fórumokon és sajtóorgánum útján annál is inkább, mert ez a helyzet egyáltalán nem szolgálja a szikszói üzem vállalati központ­ja által hangoztatott privatizá­cióját, ugyanis ennek végrehaj­tására csak és kizárólagosan a vezérigaztató által időközben fel­függesztett üzemigazgató vissza­helyezése, működése és bevonása adhat kellő garanciát. Félreértések elkerülése érdeké­ben le kell szögezni, hogy a szik­szói kollektíva ma is egységes, mindenre elszánt a történtek mi­att, s változatlanul kitart üzemé­nek vezetője, igazgatója mellett. Közösen vállalnak szükség ese­tén felelősséget ha ne talán az üzem ellen esetleg szabálytalan­ságok, hiányosságok volnának megállapíthatók. Úgy érezzük, hogy a jelenlegi helyzetben jogosan követeljük:- Hagyjanak dolgozni, hogy az ál­lam által kijelölt privatizációt most már mielőbb és végérvénye­sen végre tudjuk hajtani.- Vonják felelősségre azokat a sze­mélyeket, akik kétséget kizáró módon a Földművelésügyi Mi­nisztérium által megjelölt határ­időtől eltérően mind a mai napig elhúzták és jelenleg is akadályoz­zak a privatizáció megvalósítá­sát.- Vonják felelősségre azokat az érintett személyeket, akik meg nem engedhető módon és teljesen törvénysértően háttér informá­ciókat szolgáltattak illetéktelen személyeknek.- Tegyenek meg mindent annak érdekében, hogy a vádaskodáso­kon és személyi intrikákon alapu­ló interpellációk közreadására ne kerülhessen sor a jövőben.- El az alattomos kezekkel a szik­szói üzemtől!- Ne legyen politikai csatározások hadszíntere a szikszói üzem és an­nak kollektívája. 51 aláírás A pártok és Csoba Tamás Az erkölcsi romlásnak két fajtája van A sajtó útján értesültünk, hogy a miskolci „Demokratikus Pártok” felszólították Csoba Tamás pol­gármestert, hogy mondjon le, mi­után a pártok megvonták tőle a bizalmukat. Megnyugodva vettük tudomásul, hogy ezen követelésüknek a pol­gármester nem tett eleget. Aki is­meri a közigazgatást és annak ne­hézségeit a rendszerváltás után, tudják, hogy nem könnyű dolog, különösen a város élén lenni. Es most több, mint két év után, más­fél évvel a választások előtt megkérdezzük miként gondolják a pártok a város polgármesteré­nek leváltását? Nem gondolják, hogy egy újabb polgármester megválasztása sú­lyos bonyodalmakat jelent a város .közigazgatása átszervezésében, személyek cseréjében, adminiszt­ratív ügyek intézésében? Ha a pártok eddigi munkáját látjuk az a megállapításunk, hogy nem áll­nak feladatuk magaslatán. Talán polgármesterünknek nincs elég erkölcsi súlya? Talán nem felel meg a polgárság bizalmának? Igenis megfelel! Az erkölcsi romlásnak két fajtája van: Az egyik, amikor a nép egy ál­talán nem tiszteli az isteni és em­beri törvényeket. A másik, mikor maguk a törvények rontják meg a népet! (Ez a baj gyógyíthatat­lan.) Szerettük volna, ha a pártok ve­zetői megjelentek volna a „Doni Bajtársi Szövetség” ünnepélyén és meghallgatták volna Csoba Tamás és társai ünnepi beszédeit és a résztvevők megemlékezéseit. Csak két párt képviseltette magát az ünnepélyen. Az ott meg nem jelent pártok képviselőinek csak egyet tudunk üzennkszégyellniük kellene ma­gukat. Dr. Gyurkó László NPP.megyei titkára Ketten Ali fogorvost dicsérő mosollyal biccent. Mint a zöldségesbolt törzsvásárlói, látásból ismerjük egymást. Néma fej biccentéssel köszönünk. Ali két kiló narancsot vásáról, én ugyanannyi almát. Nagyjából egyformán fizetünk mindketten. Ide fejlődött a világ. Az importált délszaki gyümölcs annyit kóstál, mint a mi almánk, amiből annyi terem kertjeinkben, hogy Dunát lehetne vele rekeszteni. Fent, ahol még megvan a Duna. Ahogy elnézem, a választék is meglehe­tősen egzotikus jellegű. Almán kí­vül más hazai gyümölcs nincs is. Almából is csupán kétféle: jo- nathán és delicsesz. Mert nincs vajon birsalma, téli körte? Nas­polya, kökény? Kapható viszont narancs (két féle), mandarin (három féle), bi- bírcsókos citrom, kikerics sárga, gusztusos banán, talányos ana­nász, bánatosan bolyhos kiwi és szakállas kókusz. Ali dúskálhat - otthon se jobban - a vitaminhor­dozókban. Ereiben egyébként jó­fele arab olaj csörgedezik, az e- nyémben legföljebb olajos Bódva- víz. Ó narancsot vesz, én almát. De mindez aligha jelent valami különösebbet. Ali Irakból érke­zett hozzánk, ezért hát nem cso­da, hogy fölkapja fejét, amikor a zöldséges néni bekapcsolja az ab­lak kilincsére akasztott kis So­kolt, s a hírekben elhangzik Szad- dam Húszéin neve, minthogy az USA légiereje a szövetségesekkel együtt előző nap feddte meg afféle dádának számító kis bombázás­sal a bőrébe férni nem akaró, prófétai hévül etű diktátort. Ali szeme, ez a gesztenyéhez ha­sonló eleven kis optika, ha lehet, még jobban kifényesedik.- Szaddam oké! - mondja. - Antall nem oké! - és tenyerével nyiszáló mozdulatokat végez a nyakánál. Már kint vagyunk a boltból, ami­kor megütögetem a vállát. - No! Mondom fontoskodva. - Szaddam nem oké! - és most én csinálok nyi­száló mozdulatokat a kezemmel. Néz rám Ali értetlenül, igazában mélyen megsértve. Visszanézek rá. Tekintetünk találkozik. Kék a barnával. Barna a kékkel. Vajon milyen szín jön ki e kettő keveré­kéből? Kissé mulatságosak lehe­tünk így, farkasszemezve, némán csaholva. Szám sarka hirtelen mindkét oldalon a fülem felé sza­lad. Ali is elvigyorodik. Megro­pogtatjuk egymás lapockáját. És megy ki-ki a maga útjára. Visszük haza a gyümölcsöt, hogy ebben a napfényszűkös télben vitaminhoz jusson szervezetünk. Az esendő, gyönge test. Indulataink szál­láshelye. Fecske Csaba Ingyenes j ogtanácsadás Miskolc (ÉM) — A Keresztény- demokrata Néppárt ma délután három órától öt óráig ismételten ingyenesjogtanácsadást tart Mis­kolcon a Dózsa György út 7. szám alatti irodájában. Az ügyfeleket dr. Torna József fogadja. Bűnügyi krónika Miskolc (ÉM) — A B.-A.-Z. me­gyei Rendőr-főkapitányság vizs­gálati osztálya őrizetbevétel mel­lett eljárást indított D. L. 30 éves 'tolcsvai lakos ellen, aki február 14-én az esti órákban a vele közös lakásban élő N. I. 37-éves nőt o- lyan súlyosan bántalmazta, hogy az a helyszínen sérüléseibe bele­halt. * Február 15-én 23 óra körül Ka­zincbarcika egyik utcáján rablás áldozata lett egy helyi lakos, akit megtámadtak, majd erőszakkal elvették 18 ezer forintját. A városi kapitányság forrónyomos cso­portja rövid időn belül elfogta H. Zs. 15 éves tanulót aki beismerte a bűncselekmény elkövetését, társa azonban elmenekült. A rendőrség mindkét tettes ellen el­járást indított, a szökésben lévő bűntárs kézre kerítésére meg­tette a szükséges intézkedést. A miskolci rendőrkapitányság elfogta Á. Cs. 22, Á. Zs.19, és Á. O. 25 éves helyi lakosokat, akik február 3-7 között Miskolc Fel- sóruzsinban feltörtek egy hétvégi házat és onnan különböző műsza­ki tárgyakat tulajdonítottak el 32 ezer forint értékben. Ellenük betöréses lopás bűntette miatt folyik eljárás. * A mentőktől érkezett bejelentés a miskolci rendőrkapitányság ü- gyeletére, hogy február 15-én 14.20 órakor a Miskolc Sarolta út egyik házában holtan találták M. O-né 39 éves nőt, akin bántal­mazás nyomait fedezték fel. A rendőrség előállította élettársát, aki elmondta, hogy kettőjük kö­zött szóváltás kezdődött, ami tett- legességig fajult. Az elrendelt boncolás alapján megállapítást nyert, hogy a nő halálát természe­tes megbetegedés okozta. •LWitSEN'Y feflírt>8ílályonkéntl fiidija: Az orsz: A legtehetségeÁehhelret várja a ÍHöitO SZTÁR cs: A tanfolyam díja: 3-5 évesek részére 3.900.-Ft, j 6 -18 évesek részére 5.400.-Ft# 18 év felettiek részére 6.90Í).j Felvételi megtekintés: f M Miskolc: Földes Ferenc Gimnázium p Ér Hősök tere 7. Tel.: 48/349-853. Ä február 20. és február 27 szombat Szerencs: Városi Kulturális Közpom v Rákóczi-vár Tel.: 41/62-121. *

Next

/
Oldalképek
Tartalom