Észak-Magyarország, 1993. február (49. évfolyam, 26-49. szám)

1993-02-17 / 40. szám

1993. Február 17., Szerda--------------------------Abaúj Tájain A házatlan kórház A szikszói kórház orvosigazgatója, dr. Tóth Imre Fotók: Dobos Klára A szemerei kutakról A Belügyminisztérium megyei Területi Államháztartási és Közigazgatási Információs Szol­gálata lapunk február 3-i számá­ban megjelent „Kút, víz nélkül” című cikkünkre reagálva az aláb­bi feljegyzést juttatta el szerkesz­tőségünkbe. Szemere község ivóvízellátásnak céltámogatási pályázatairól: 1991. évben céltámogatási pá­lyázatot nyújtott be az „Egészség­re ártalmas vizű települések ivó- vízellátása” (támogatás mértéke: 90 %) kategóriába. Pályázatát a település ivóvízellátásának kiépí­tésére az önkormányzat 2.500 eFt összberuházási költséggel adta be. Az 1991. évi XXI. tv-ben a község a kért 2.250 eFt támoga­tást megnyerte. 1992. évre az önkormányzat újra benyújtotta igényét az „Egyedi ivóvízellátás” (támogatás mérté­ke: 90 %) kategóriába 9.000 eFt- os beruházási költséggel, melyet elutasítottak a 22-es kód alapján. (22-es kód: Nagyarányú költség- növekedés, új műszaki tartalom, melyhez nem megfelelő a kért tá­mogatás aránya.) 1992. 08. 18-án Szolgálatunkhoz Szemere Önkormányzata már 19.000 eFt összberuházási költ­séggel nyújtotta be pályázatát, a „Közkifolyós ivóvízellátás” (tá­mogatás mértéke: 90%) kategó­riába. Benyújtott pályázatában a vízmüvét a meglévő 200 m-es talpmélységű kútra tervezi. Megjegyzés: az újságcikk szerint a kút jó hozamú és jó minőségű vi­zet ad. Az említett kategóriának felté­tele, hogy csak az nyújthatja be pályázatát, akinek a település belterületén nincs egyetlen olyan kút vagy vízvételi hely, amely az „Ivóvízszabvány”-nak megfelel. Á benyújtott pályázatban az egyéves próbaüzemi vízvizsgálati eredménytől függően ugyan, de betervez vastalanító berendezést, ami viszont nagyban megnöveli a beruházási költséget. Az újságcikk és a Szolgála­tunkhoz benyújtott pályázatból nyert adatok alapján egyértel­műen ellentmondások fedezhetők fel. Balajti Péter főelőadó Fancsali Híradó Fancsal (ÉM)—Úgy tűnik, a fan- csaliak vallják: sok jó ember kis helyen is, kevés meg még jobban elfér ugyanott, így az alig négy­száz lelkes kis község lakóiként sem akarnak lemaradni a világ­tól. Azt gondolják, nem a lélek- szám, hanem a mondanivaló jo­gosít fel a lapindításra. Ezért nemrégiben megjelent a Fancsali Híradó első száma. Fancsal község önkormányzatá­nak független (negyedévenként megjelenő) lapja igen sokféle témát ölel fel. Természetesen szó esik a legfontosabb intézmé­nyekről, szervezetekről, így az is­koláról, az újjáalakult téeszról, a helyi vöröskeresztről, az áfészről, és szót kap az evangélikus egyház is. Visszatekintenek az egyik leg­fontosabb tavalyi eseményre, a harangszentelésre, de jut hely az irodalomnak is. A leginkább fi­gyelemreméltó azonban az, hogy a rendelkezésükre álló 10 oldalon egyaránt találtak helyet a drog- és a petárdaveszélyre figyel­meztető cikkeknek és a humor­nak is. Ez utóbbinak azért, hogy a gondok közepette se vágjunk fancsali képet... ________ „ Világító” turul Szikszó (ÉM) — A három évvel ezelőtt felújított turul-emlékmű­ben márciustól már az éjszaka ar­ra járók is gyönyörködhetnek. Ugyanis megvilágítják a mada­rat. Ezt az ongai és amóti szőlő­hegy kisfeszültségű villamos- energia-hálózatának építése teszi lehetővé. A vezeték az önkormányzatok tá­mogatásával épül, ongai szerve­zésben. A három és félmilliós be­ruházásnak köszönhetően 300 in­gatlan jut így villamosener­giához, a turulmadár pedig kelle­mes súrlófényhez. Szikszó (ÉM - Filip Gabriella) — A szikszói II. Rákóczi Ferenc Kór­ház és Rendelőintézet több ok mi­att is eltér a megye hasonló intéz­ményeitől. Ritkaságnak számít például, hogy dr. Tóth Imre bel­gyógyász, radiológus és klinikai onkológus szakorvos immáron tizedik éve tölti be a kórház or­vosigazgatói tisztét. S hogy mi az, amiben eltér ez a kórház a töb­bitől? Erről így számolt be dr. Tóth Imre:- A háromszázharminc ágyas kór­házunkban négyszázötvenen dol­gozunk. A helyi lakosok foglalkoz­tatása szempontjából is nagyon jelentős ez az intézmény, hiszen a négyszázötven dolgozó közül mintegy háromszáz szikszói, vagy a közeli falvakban él. Ennek ellenére komoly lakásgonddal küszködünk, tudniillik a helyi ön- kormányzattól lakást nem ka­punk. Amikor 1974-ben a kór­házat bővítették, a területünkön felépült egy tizenhat lakásos lakótelep. Ézek szolgálati lakás­nak készültek, a kórháznak bér­lőkijelölési joga volt, de ma már alig laknak itt egészségügyi dol­gozók. A helyi önkormányzat fel­mondta a bérlőkijelölési jo­gunkat, illetve úgy gondolja, hogy csak akkor élhetünk ezzel a jog­gal, ha a lakás mindenkori forgal­mi értékének 70 százalékát be­fizetjük az önkormányzatnak. Mi ezt az egyébként is szűkös költ­ségvetésünkből nem tudjuk biz­tosítani. Emiatt alakult ki közöt­tünk jogvita, jelenleg is folyik a per. így egyelőre nem tudunk la­kást biztosítani a dolgozóinknak.- A földterület tehát a kórházé, és a lakásokat annak idején a tanács építette?- A terület a kórházé, a földhivatal ezt a megyei önkormányzat tulaj­donába adta. Sajnos, amikor ezt a lakótelepet átadták, akkor sem volt jogilag tisztázott a helyzet. De logikus, hogy kórházi terület­re a kórházi dolgozók számára építenek bérlakásokat. A negy­venkilenc kórházi orvos közül több mint harmincán Miskolcról járunk ki naponta Szikszóra. Az országban egyedülálló ez a hely­zet. A település komplett kórházi biztonságot érezhet maga mögött, és a foglalkoztatás szempontjából sem elhanyagolható a létünk, en­nek ellenére az utóbbi években a helyi önkormányzattól gyakor­latilag semmiféle támogatást nem kapunk. Úgy gondolom, hogy a város vezetőségének éppen ar­ra kellene törekednie, hogy ide­kösse és ne vadítsa el innen az értelmiséget. ■A szikszói kórház jelentősége per­sze túlnő a város határain...- Rendkívül nehéz területen dolgozunk. Köztudott, hogy ez a vidék elöregedett, sok rossz szo­ciális helyzetben lévő ember él itt, A szülőföld, megyénk szeretete tartj a össze immáron tizenkét éve a megyénkből elszármazott pol­gárok Borsod-Abaúj-Zemplén megye Budapesti Baráti Körét. Ma már 600 tagú az egyesület, s havonta vannak rendezvényeik. Sokszor hívnak vendégeket a megyéből. Tíz évvel ezelőtt én már élvezhettem a baráti kör vendégszeretetét, amikor ének­karommal adtam műsort. A kör vezetője, titkára s „motor­ja” dr. Nagy Károly a Pest megyei Főügyészség tanácsosa. Amikor szervezték az ezévi programokat engem is felkértek, hogy tartsak előadást Az első magyar minisz­terelnök személyi titkára az aba- újszántói születésű Jászay Pál címmel. Örömmel vállaltam, hiszen most készülő könyvem alapján birtokomban vannak azon ismeretek, melyek az elő­adás tartalmára vonatkoznak. Sok Borsodból elszármazott kedves baráttal, ismerőssel talál­koztam az előadás napján. Mivel Hegyaljáról jöttem egy pohár hegyaljai borral köszöntöttem a jelenlévőket, majd megtartottam előadásomat Jászay Pál törté­kedvezőtlen az etnikai összetétel. Nagyon sok szociális probléma az egészségügyben csapódik le. Szerencsére minden sürgős esetet el tudunk látni. Bátran mondha­tom, a három alaposztályunkon - a sebészeten, a belgyógyászaton, a szülészeten - szakmailag kiváló, jól felkészült munkatársak dol­goznak. A két krónikus osztály és a klinikai onkológiai osztály or­szágos viszonylatban is olyan pro­filt képviselnek, ami még nem gyakori az országban. Ezeknek fő­leg az abaúji lakosság ellátása szempontjából van nagy jelen­tősége. De nagyon sok területen kívüli beteg is érkezik hozzánk. Orvosaink zöme két-három szak­vizsgás. Műszerezettségben van­nak hiányosságok, de hol nincse­nek ma Magyarországon?! Azt szoktam mondani, hogy mint egy kis hajón a tengeren, ebben a kórházban is mindennek lennie kell.- Mi hiányzik még?- Igyekszünk mindent megtenni betegeink gyógyulása és a közérzetük javítása érdekében. Gondoltunk arra is, hogy legyen a kórház területén gyógyszertár, látszerész, ha valakinek bent kell maradnia a kórházban, be tudja szerezni a legszükségesebb dol­gokat. Most készült a számítás- technikai hálózatunkat, ennek el­sősorban a naprakész adminiszt­ráció miatt van jelentősége. Folyamatban van az intenzívte­rápiás-egységünk kialakítása. Ez várhatóan az év első felében elkészül. Közben készülünk a nagy rekonstrukcióra. Ki kell cserélni a teljes csőrendszert, elöregedtek a vezetekek, szétro­Abaújszóntói üdvözlet netíróról, nyelvtudósról, az első magyar miniszterelnök, Batthyá­nyi Lajos titkáráról. A hozzászólók (köztük dr. Sárközi Zoltán levéltári igazgató és dr. Balogh József községemből el­származó közgazdász) elmond­ták, hogy Jászay Pál nagyon fiata­lon 43 éves korában távozott az élők sorából, de nagyon termé­keny történész, nyelvtudós és hadtak a nyílászárók, fel kell újí­tani a tetőt, rossz a szigetelés, újra kell burkolni az épületet. A 350 millió forintos beruházás terve el­készült, a megye jóvá is hagyta. Most már csak a parlamenti dön­tésre várunk, hogy '94-ben meg­kezdhessük a munkát.- Visszatérve a szakmai munkára, a szikszói kórház jóhírét öregbítik az itt megrendezett konferenciák is...- Hagyomány már, hogy dr. Vértes László közreműködésével, aki az Országos Geriátriai Társaság főtitkára kétévenként megren­dezzük az onkogeriátriai konfe­renciát. Ez év április 22-én harmadik alkalommal vitatjuk meg az időskori daganatos betegségek gyógyításával kapcso­latos tapasztalatainkat. Erre a rendezvényre is meghívjuk azokat a körzeti orvosokat, akik ezzel a kutatási területtel foglalkoznak. Ugyanígy a klinikopatológiai konferenciákra is. De ezen kívül évente négy-öt alkalommal van körzeti orvosi továbbképzés, hol Encsen, hol itt a kórházban. Minden évben tar­tunk csecsemővédelmi érteke­zletet. Rendszeresek a gyógyszergyártók termék­ismertetői. Egyre nagyobb a ver­seny a gyógyszergyárak között is. De július 1-től a szabad intéz­ményválasztással a kórházak között is beindul a verseny. A gyó­gyított betegek arányában kap­juk majd a pénzt a társadalom- biztosítástól.- Nem fél a versenytől?- Ha a verseny etikus lesz, nincs mitől félnünk... jogász volt. Talán ha a hármas tu­dományágban való elmélyedését kutatjuk -, a magyar nyelvtu­dományban alkotott munkássága a legkiemelkedőbb. Az életében működő Magyar Tudományos Akadémia nyelvtudósai méltán állítják, hogy a nagy Révai Miklós méltó utóda. Bakonyi Béla Abaúj szántó Budapesten Fotó: Laczó József ESZAK-Magyarország 5 Pálos kolostorok története Gönc (ÉM) — Új, ezúttal az abaúji vidéket is érintő füzettel jelentkezett a miskolci Szemere Bertalan Középiskola Szemere Lapok című időszaki önképzőköri kiadvá­nya. Karlaki Lajos megyénk pálos ko­lostorait mutatja be összeállításában, köztünk a gönci és göncruszkai romokat. Ahogy bevezetőjében írja „nem a kolostorok történetét kívántam megírni, csupán né­hány olyan tényre, adatra igyekeztem fel­hívni a természetet kedvelők figyelmét, amelyek - úgy éreztem - megérdemlik az érdeklődést, hiszen ezek az épületek még romjaikban is csodálatosak.” A bevezető szellemében a két abaúji kolostornak szentelt sorokból megtud­hatjuk, hogy a Gönc határában, a Dobogó­hegyen álló, ma már romos gótikus pálos templom és kolostor 1371 előtt épült és a XVI. században pusztult el. 1371. december 8-án Fonyban kelt az az oklevél, amely először említi a Nagy Lajos áltál alapított kolostort, méghozzá Szűz Mária néven. Az oklevél malom építésére ad engedélyt a gön­ci pálosoknak, és egyben azt örökös birtokul nekik adja. A másik rom nincs messze a göncitől. A Szent Katalin pálos kolostorrom, amelyet Göncruszka határában, Hejcével körülbelül egyvonalban, az erdő szélén találhat meg a turista, ma már műemléki jegyzékben sem szerepel. Először egy 1388. június 29-én keltezett ok­levél tesz róla említést, szintén egy malom ürügyén. Az irat szerint a Hernád folyón, Wylman királyi birtokon lévő malom felét eladták a Gunch királyi birtok határain belül levő Szent Katalin pálos kolostornak 150 arany forintért. A Frenkel-ház és társai A Frenkel-ház Szikszó (ÉM-DK)—Frenkel Dezső földbir­tokos 1902-ben már a szikszói kép­viselőtestület tagja volt, s a helység ne­gyedik leggazdagabb embere. Háza tehát már több mint százéves. Sajnos, látszik is rajta a kora. A tanács - mert nem volt pénze a felújításra, az épület állaga pedig egyre csak romlott - a '80-as évek elején érté­kesítette. De új tulajdonosaival sem járt túl jól az épület... A Frenkel-házon kívül még sok más a rég­múltat idéző épület is áll - inkább a továb­bi romláshoz közel, mint felújítva - Szikszó városában. Ez az oka, hogy a helyi vá­rosvédő és - szépítő egyesület elhatározta, számba veszi azokat. Sváb Antal, az egyesület elnöke elmondta, hogy terveik szerint épületkatasztert állí­tanak össze, kartonokra vezetik a városképi szempontból fontos, történelmi vagy stílus- értéket mutató épületeket. Az összegyűjtött adatokhoz mellékelnék - ha van - a régi fényképet, és a mai állapotot rögzítőt, il­letve a javaslatot is a további „sorsra”. Az alapkarton elkészült, most a szervezésen a hangsúly. A polgármester az egyesület elnö­kével együtt úgy tippeli, legalább százötven ilyen épület van. Ezek egy része az egyko­ri kisvárosi rész, középületekkel, magán­házakkal, de sok érték van Kiskassán, a Vadász-patakon túli régi paraszti házak között. Többet persze már átépítettek, de még akadnak régi típusúak. A felmérés után az önkormányzatra vár a nehéz feladat, melyiket érzi a város annyi­ra fontosnak és értékesnek a városkép szempontjából, hogy anyagi áldozatot is hoz érte...

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom