Észak-Magyarország, 1993. február (49. évfolyam, 26-49. szám)

1993-02-16 / 39. szám

1993. Február 16., Kedd Gazdaság ÉSZAK-Magyarország 7 Válás - magyar módra „Mozog” a föld a falvakban Kalapács alá kerül kombájn, traktor, munkagép... Fotó: Dobos Klára Munkába járási költségek Budapest (ISB- S.Z.) — A kor­mány rendeletet kíván alkotni a munkába járási költségek meg­térítésével kapcsolatos szabá­lyokról. A tervezetből kitűnik, hogy az eddigiekhez képest lénye­ges változás nem várható. Esze­rint azok részesülhetnek meg­határozott mértékű költségtérí­tésben, akik egy adott település közigazgatási határain túlról jár­nak naponta munkába, illetve hétvégeken utaznak a lakhelyük­re. A támogatás elsősorban a vona­tok és a távolsági autóbuszok igénybevétele esetén jár majd, 80- 86 százalékos mértékben, távol­ságtól függően. Azok számára, akik nem tudnak, tömegközlekedési eszközt igény­be venni, saját gépjármű hasz­nálata esetén a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvény­ben foglaltakkal azonos mértékű, 2 forint/kilométer támogatás jár. Tőzsdei együttműködés Budapest (ÉM) — A Budapesti Értéktőzsde és a Budapesti Áru­tőzsde együttműködési megálla­podása a napokban hatályba lé­pett. A megállapodás értelmében az értéktőzsde támogatja, hogy mielőbb fogadják el az árutőzsde működésének törvényi szabályo­zását biztosító árutőzsde-tör­vényt. Az árutőzsde képviselői szerint a törvénynek garanciát kell nyúj­tania arra, hogy az értéktőzsdére bevezetett értékpapírok határ­idős ügyletei nem kerülhetnek bevezetésre az árutőzsdére. Az árutőzsde egyúttal tartózkodik minden olyan ügylettől, amelyet a törvényi szabályozás az érték­tőzsde tevékenységi körébe tar­tozónak tekint. A két tőzsde jelenleg önállóan működő elszámolóházak létreho­zásán fáradozik. Ajövóben készek tárgyalásokat folytatni arról, hogy egy egységes elszámolóhá­zat is kialakítsanak. A határidős devizapiacokat - az értéktőzsde és az árutőzsde véle­ménye szerint - nem tartozik az értékpapír-törvény hatálya alá, mivel ez versenyterület, így a határidős devizapiacokkal kap­csolatos különböző fejlesztések a két tőzsdén egyaránt megjelen­hetnek. Nemzetközi idegenforgalom Budapest (MTI) — Tavaly csaknem 33 és félmillió külföldi látogatott Magyarországra, ezzel szemben a külföldre utazó ma­gyarok száma alig közelítette meg a 13 milliót - állapítható meg a Központi Statisztikai Hivatal kimutatásából. A külföldről Magyarországra érkezők száma 7 százalékkal növekedett egy év alatt, viszont Magyarországról külföldre több mint 10 százalékkal kevesebben utaztak, mint egy évvel korábban. Az elmúlt évben Romániából, Ausztriából, a Cseh és Szlovák Köztársaságból, illetve Német­országból érkeztek a legtöbben. Magyarországról Ausztriába, va­lamint a Cseh és Szlovák Köz­társaságba kevesebben utaztak mint egy évvel korábban, va­lamivel többen látogatták meg viszont a jugoszláviai utódálla­mokat, továbbá Romániát, Uk­rajnát. A hazai szállodák kihasználtsága országosan összesen 45,9 száza­lékos volt az elmúlt évben. Ezen belül a budapesti 4 csillagos, va­lamint a Balaton-parti 4 csillagos szállodák kihasználtsága elérte a 60 százalékot. Az idegenforgalmi bevételről no­vember végéig állnak rendel­kezésre adatok. Eszerint a be­vételek 11 hónap alatt meghal­adták az 1,1 milliárd dollárt, a kiadások pedig 550 millió dollár körül alakultak. A bevételek 22, a kiadások 34 százalékkal nö­vekedtek egy esztendő alatt. Büttös (ÉM - B.Sz.L.) — Mennyi egyéni és közösségi érdek feszül egymásnak a szövetkezet áta­lakulásával, vagy a szövetkezeti formát megunt és kiválni szán­dékozók akaratának egyezteté­sével kapcsolatban. Bár sok me­gyei szövetkezet már maga mögött tudj a az átalakulás kezde­ti gondját, akad azért még néhány szövetkezet, ahol sem az átala­kulás, sem a kiválás nem oldódott meg. Sőt! Most találják csak igazán szembe magukat a tör­vényekkel, a lehetőségekkel azok, akik valami mást szeretnének az eddig megszokottól. Krasznokvadján tavaly december 18-ra hívtak össze egy közgyűlést, melynek napirendjén a kiválás, a vagyonnemesítés és a szövetkezet átalakulása szerepelt. A köz­gyűlés azonban határozatképte­len volt. Gyurcsó András is érdekelt volt a közgyűlésen, hi­szen nemcsak mint a téesz régeb­bi vezető embere, de a téeszból kiválni szándékozók között is az egyik szószóló volt. Előzetesen annyit el kell mondani, hogy azért nem egy rossz szövetkezetről van szó, hiszen sem csőd, sem felszá­molás nem fenyegeti a közös gaz­daságot. De hát több község föld­je is a szövetkezet kezelésében van. Szászfától, Pamlényon, Pe­rcesén, Kácson keresztül Büt- tösig. Ez utóbbi falucskának ráadásul még polgármestere is Gyurcsó András. Persze, hogy onnan is sokan jelentették be kiválásukat a téeszből és ezt olyan komolyan gondolták, hogy már be is jegyez­tették magukat az cégbíróságon Agro-Standard Tsz néven. A hangzatos név azonban még kevés a mintegy negyven család Budapest (ISB - S.Z.) — A munkanélküliek átképzésére, munkahelyteremtésre és - meg­tartásra létrehozott Foglal­koztatási Alap (FA) 1991-es gaz­dálkodásában súlyos hiányos­ságokat tárt fel az Állami Szám­vevőszék vizsgálata. Ez derül ki az ÁSZ most nyil­vánosságra hozott jelentéséből. A vizsgálat alapján arra lehet kö­vetkeztetni, hogy az alap felhasz­nálásáról szóló törvény rendel­kezései is csorbát szenvedtek - nyilatkozta Egri Péterné, a szám­vevőszék igazgatója. A törvény hatálybalépését követő egy éven belül sem történt meg a megfelelő döntési és végrehajtási mechanizmusok kiépítése - olva- ható a jelentésben. Ennek megfelelően a munkanél­küliekhez nem, vagy csak nagyon korlátozott mértékben juthatott boldogulásához, persze, hogy sze­rettek volna mihamarabb vagyonrészükhöz hozzájutni. Csak hát a törvény az törvény, és - ma ez nem ritkaság - így is lehet értelmezni, meg úgy is. Akik a boldogulásukat továbbra is a régi közösségben remélték, úgy értelmezték a törvényt, hogy az általuk összeállított kivihető, nem kivihető vagyonrészek azért a maradók táborát ne csorbítsák. Gondoltak egyet a büttösiek és leültek a szövetkezetek vezetői­vel, hogy előzetes megállapodást kössenek a vagyonkiadásról. Ebben pedig Gyurcsó András sze­rint az áll, hogy az egyszerűsített vagyonértékelés szabályai sze­rint kijelölt és kiadásra szánt vagyontárgyakból válogathatnak a kiválni szándékozók. Azt is kikötötték közösen, hogy a kiválni szándékozók nettó üz­letrészükkel és részjegyeikkel csatlakoznak a püttösi székhelyű Agro-Stándard szövetkezethez tagként. A téesz (vagy jogutódja) pedig a kiváló tagok részje­gyeinek összegét egy összegben átadják új büttösi szövetkezet­nek. Majd ugyanebben az előzetes megállapodásban rögzítették, hogy illetékmentesen (!) mennyi és milyen vagyont adnak át. Eb­ben volt komplett telep, traktor, vetőgép, kombájn, pótkocsi, szá­rítóberendezés, takarmány, al­máskert. (Összesen 15 millió fo­rint érték). Az előzetes megálla­podást aláírta mindkét téesz ve­zetője. A Bástya téesz részéről a vezetők még arra is kötelezettséget vál­laltak, hogy „ezt a megállapodást viszik határozati javaslatként vagyoncsoportosítás és vagyon­el a rendelkezésre álló pénzügyi és egyéb eszközökkel nyújtható segítség. Ezt bizonyítja az is, hogy az alap 1991-es költségvetésének“ csak a töredékét sikerült felhasz­nálni az aktív foglalkoztatáspoli­tika céljaira. A FA tényleges felhasználását nem lehet megfelelő dokumentu­mokkal ellenőrizni, így csak arról lehet számot adni, mennyi pénzt emeltek le a központi számláról, de hogy az összeget mire, shogyan használták fel, az már nem követ­hető pontosan. Az ÁSZ vizsgálata öt megyére ter­jedt ki, s ezek egyikében sem egyeztek meg a tényleges adatok, az FA-t kezelő Munkaerópiaci Bizottságnál talált, a megyei munkaügyi központok által írt jelentésekben foglaltakkal. Meglepő, hogy az egyes munkaü­gyi központoknál jelentős marad­megosztás kérdésében a köz­gyűlés elé.” Csakhogy erről a január 8-i köz­gyűlés már úgy értesült, hogy „előzetes megállapodás a kívül­állókkal nem jött létre a köz­gyűlésig” - mondta a büttösi pol­gármester és megmutatta a megállapodást. így árverezésre vitték a dolgot, a közgyűlés meg­szavazta, hogy a főkönyvelő által ismertetett vagyoncsoport kerül­jön elkülönítésre a kiválni szán­dékozók részére. Ezt a csoporto­sítást a kiválók sérelmezik, mert rengeteg selejt, szétszedett, hasz­nálhatatlan gép is szerepel benne nagy értékben (például építési állvány címszó alatt 3,2 millió Ft, tízéves, egyszer ellett tehén, stb.). Persze, hogy óvást jelentettek be a januári árverezés ellen, s a köz­jegyző nem is folytatta azt le. Ezután egy második zártkörű tárgyalást hirdettek meg február 4-re. A cégbíróságnál ennek elha­lasztását is kérték a kiválók. Sőt, a B.-A.-Z. megyei Földművelés- ügyi hivatalhoz is fordultak or­voslásért és országgyűlési kép­viselőjüket is tájékoztatták erről. A kiválni szándékozók vagyona nem csekély - 38 millió forint, de biztos, ami biztos, a téesz 70 mil­lió értékűt jelölt ki. Mindezektől függetlenül mégis­csak lezajlott egy árverés február negyedikén. Hiszen az áta­lakulást csak a kiválni szándéko­zókkal történt elszámolás után lehet megejteni. De ki tud most olyan megoldást a falvakban, ahol mindenki megelégedésére zajlik, vagy zaj­lott le az az életünket döntően be­folyásoló, s talán a honfoglalás óta legnagyobb „földmozgást” előidé­ző keserves aktus. ványokat fedeztek fel a pályáza­tokban kért s kiutalt pénzekből, miközben a munkanélküliek szá­ma egyre növekedett. A vizsgált megyék között volt egyébként a két legkritikusabb térség - Bor- sod-Abaúj-Zemplén, és Szabolcs- Szatmár-Bereg megye - is. A számvevőszék igazgatója sze­rint mindezért a felelősség a Mun­kaügyi Minisztérium, az Or­szágos Munkaügyi Központ mun­katársait és a Munkaerőpiaci Bi­zottságot terheli. Arra a kérdé­sünkre, hogy mennyiben felelős maga a munkaügyi miniszter, ezt válaszolta: - A miniszter a Munkaügyi Minisztérium vezető­je. Az ÁSZ egyébként elfogadta Kiss Gyula munkaügyi minisz­ternek a hibák kijavítását célzó intézkedési tervét, így legkö­zelebb csak 1994-ben vizsgálják a Foglalkoztatási Alapot. Súlyos hibák a Foglalkoztatási Alap ’91-es felhasználásában---------JEGYZET---------­Ma rczin Eszter Egy polgármestertől hallottam, hogy manapság ha egy falu fejlődni akar, az önkormányzatnak minden településfej­lesztéssel kapcsolatos pályázaton in­dulnia kell. így nagyobb eséllyel csur- ran-cseppen egy kis pénz a hivatal kasszájába, ami aztán segítheti a ter­vek megvalósítását. Nemsokkal azután, hogy erről beszél­gettünk egy község első emberével, a té­ma előjött az Állami Fejlesztési Intézet Miskolci Kirendeltségének megnyitó­ján. A kirendeltségvezető elmondta; a különböző célokkal kiírt összegekre beérkezett pályázatok közül rengeteg használhatatlan. A szakemberek nem tudnak mit kezdeni a hiányos informá­ciókkal, a látszólag megalapozatlan igényekkel. A kérelmek ugyanis minden bizonnyal jó ügyet szolgálnak, de a pá­lyázók ezt nem indokolják kellőképen. Sokszor ilyen apróságnak tűnő dolgok miatt esnek ki a támogatásra várók már az első fordulóban. A bevezetőben említett polgármes­ternek vitathatatlanul igaz a megál­lapítása, de valóban hatásos tanáccsá csak akkor válik, ha nem feledkezik meg a testület az ÁFI szakembere által meg­fogalmazottakról. Ha nyerni akarnak kérjenek szakmai segítséget a pályázatok kidolgozásához az intézet szakképzett dolgozóitól. Megéri, mert egy lépéssel közelebb jut­nak a sikerhez. — ÁRFOLYAMOK---­B udapest (MTI) — 21 üzletben 18,8070 millió forint forgalmat bonyolított le a teg­napi napon a Budapesti Értékpapírtőzsde árfolyamértéken. A részvények forgalma (12 kötés) névér­téken 1,0800 millió forintot, árfolyam- értéken számolva pedig 1,9510 millió forin­tot tett ki. A Befektetési jegyek árfolyam- értékű forgalma 297 000 forintra rúgott. A kárpótlási jegyek árfolyamértékű forgalma 1,1700 millió forintot ért el. Az Államkötvények együttes árfolyamér­tékű forgalma 15,3890 millió forint volt. A FOTEX Rt. részvénye hét üzletben forgott. Nyitó ára 261 forint, napi átlagára 263 forint, záró ára 262 volt. Kárpótlási jegy Index (ideiglenes) február 15-én: 734,38 +0,47 Hivatalos árfolyamok mmmmmmm Érvényben: 1993. február 15. Valuta Deviza Pénznem Vétel Eladás Vétel Eladás Angol font 121.23 124,03 122.57 123,27 Ausztrál dollár 58,20 50,44 58,65 58,95 Belga frank* 251,71 256,37 253,15 254 31 Dán korona Ü 13,52 13,78 13,63 13,89 Finn marka 14,49 14,89 14,51 14,61 Frauds frank 16,32 15.80 15,43 15,51 Holland forint 46,03 46,89 46,38 46,60 Irfont 126,41 129,01 127,12 127,7« Japán yen* 71,23 72.43 71,61 71,91 Kanadai dollár 68,57 69.97 69,04 69,38 Kuvaiti dinár 277,96 283,46 280,05 281,43 Német márka 51,83 52,79 52,20 52,44 Norvég korona 12.20 12,44 12,29 12,35 Olasz líra** 55,52 56,80 65,87 56,19 Osztrák sch.* 737,00 750,60 742,28 745,68 Portugálé«:,*? 57,25 58,35 57,21 57,49: Spanyol peseta* 72,87 74,39 73,02 73,40 Svájci frank 55,60 56,68 56,08 56,36 Svéd korona 11,43 11,69 11,54 11,60 USA-dollár 86,10 87,66 86,69 '? 87,09, ECIKKozos Piac)100,76 102,72 101,49 101,99 A megadott számok 1 egységre értendők, forintban. *: 100 egység, **: 1000 egység

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom