Észak-Magyarország, 1993. február (49. évfolyam, 26-49. szám)

1993-02-11 / 35. szám

1993. Február 11., Csütörtök ESZAK-Magyarország 9 Üzleti Randevú Francia-brit „pezsgőháború” Párizs (MTI) — Szabad-e egy gyümölcsből készült, alkohol- mentes pezsgő italnak, a pezsgők pezsgőjének világszerte ismert nevét, a champagne szót használ­ni elnevezésként? Egy londoni bíróság szerint szabad, ám a pezs­gő szülőhazájának, Champagne- nak szőlészei nem akarnak be­lenyugodni az ítéletbe. A per­vesztesek - akiket ráadásul a hosszúra nyúlt pereskedés 850 ezer frankos költségének megté­rítésére ítélt a bíróság - minden elképzelhető bírósághoz, ható­sághoz fellebbezni kívánnak, mert a döntést a tisztes név meggyalázásának tartják. A habzó italt a dél-angliai Thomcroft borászat hozta forga­lomba, etikettjén a nagy névvel. Ráadásul az itóka „szabályos” pezsgés üvegben van, igazi pezs­gés dugó záija le. Igaz, ára a való­di pezsgők legolcsóbbjának is alig ötödrésze, de a francia szőlészek úgy vélik, egy - a nemes italokhoz nem igazán értő - angolt még így is be lehet csapni vele. Első fokon meg is nyerték a névhasználat ellen tiltakozó perüket, de má­sodfokon veszítettek. Az újabb fellebbezést komoly erők támogatják: nemcsak a Cham­pagne vidékének borászati egye­sülete, hanem a francia bor- minőség-védelmi állami intézet is csatlakozott hozzá. A francia borászati egyesület vezetője sze­rint a döntés „merénylet a Champagne vidékén három év­százada meglévő nemzeti kincs”, vagyis a valódi Champagne jó hír­neve ellen. Nagybani zöldségpiac Szeged (MTI) — A város támo­gatása nélkül is megnyitják már­cius elsején Szegeden, az E5-ös főút mellett a nagybani zöldség- és gyümölcspiacot - jelentette be Dávid László, a szegedi Virágpiac Kft. ügyvezetője. Kifejtette: a városban évek óta megoldatlan a kulturált nagybani eladás és felvásárlás, holott rend­kívül fontos zöldség- és gyümölcs­termelő vidékről van szó. Az idén és jövőre túltermelésre lehet számítani, amit a piac felvásárlóköre enyhíthetne. A városi önkormányzat ellen­kezése azon alapul, hogy a város­nak biztos bevételi forrást jelen­tenek a meglévő városközponti és városszéli árusítóhelyek, s ettől a bevételtől nem akar elesni. Ezért nem támogatja a piacok át­telepítését. A tervezett beruházás mintegy 80-100 millió forintba kerül. A 3,5 hektáros teljes területből 1 hektárnyi már infrastruktúrával ellátott, bármikor elfoglalható. A kibetonozott területen mintegy 600 gépkocsi fér el. A Szeged városi önkormányzat egyébként márciusi ülésén dönt a piacok, illetve a soros terepren­dezések kérdéséről. Jugoszláv importkérelem New York (MTI) — Huma­nitárius célú olaj-, gáz- és gyógy­szeralapanyag-importra kért en­gedélyt az ENSZ szankcióbi­zottságától a jugoszláv külügy­miniszter. Ilija Djukic a bizottság brazil el­nökével, Ronald Sardenberggel tárgyalt a kérdésről s a diploma­ta a Tanjug hírügynökség jelen­tése szerint ígéretet tett arra, hogy megpróbálja elérni a kérés teljesítését. A szankcióbizottság már korábban kedvezően bírált el egy hasonló belgrádi kérést fűtőo- lajimport-ügyben, de a világszer­vezet plénuma még nem vég­legesítette az engedélyt. Az ENSZ tavaly májusa óta sújt­ja kemény kereskedelmi megszo­rításokkal az új jugoszláv szövet­ségi államot, annak gyanítható részvétele miatt a bosnyák bel- háborúban. Vendégünk: a Belvárosi Könyvesbolt Gazdag áruválaszték Fotó: Fojtán László Miskolc (ÉM - Monoczki Mária) — Sokan felkapják a fejüket, ha egy-egy szokatlan vállalkozásról van szó. Latolgatják, vajon jó üzlet-e, mennyi hasznot hozhat. Érdemes ezzel foglalkozni, meg lehet ebből élni? Valljuk be, hogy ez jár a fejünkben akkor is, ha a könyvkereskedelemről, mint vál­lalkozásról hallunk. A könyv érték. Ezt ma már az ára is tükrözi. Mégis megvesszük ma­gunknak, vagy ajándékként más­nak. Szükségünk van szellemi táplálékra is. A jó könyv segít átvészelni a hétköznapok nehéz­ségeit, kikapcsolódást jelent, tudást nyújt. Ezek a gondolatok indították Kondás Vilmosnét arra, hogy mint könyvkereskedő vállalkozó segítségünkre legyen szellemi éh­ségünk csillapításában könyves­boltja kínálatával. A fiatalos, csi­nos üzletasszony, aki egyben családanya is, így vall vállal­kozásának létrejöttéről:- Mielőtt bármit is mondanék az üzletről, engedje meg nekem, hogy bemutassam a családomat. Két gyermekem van. A fiam 20 éves, főiskolai hallgató, a lányom 17 éves tanuló és asztalitenisz versenyző. A féljem mező­gazdász. Mindezt azért tartottam fontosnak, hogy elmondjam, mert elsősorban a családom életkörül­ményei motiváltak arra, hogy már 1978-ban megfordult a fe­jemben valamilyen vállalkozás gondolata. Természetesen az ak­kori viszonyok között mindez csak pluszmunkaként jöhetett számí­tásba. Miután a jogszabályok lehetővé tették, kiváltottam a vál­lalkozói igazolványomat, s főál­lásban folytattam tovább keres­kedői tevékenységemet. Nemsokkal később megalakítot­tuk családi betéti társaságunkat, melynek a Fénykor elnevezést ad­tuk. Ekkor már könyveket is árusítottunk, s fokozatosan tér­tünk át erre a profilra. Egy régen dédelgetett álmunk vált valóra, amikor az önkormányzat a volt MALÉV Irodának a licitjét meg­hirdette, s ezt a Fénykor Bt. el­nyerte. A Széchenyi u. 64. sz. alat­ti üzlethelyiség ily módon a ren­delkezésünkre állt. Ez hatalmas mérföldkő volt az életünkben. Az önkormányzatnak az volt a kikötése, hogy 5 évig profilkötött vállalkozás működhet ezen a helyen, konkrétan csak könyves­boltot alakíthattunk ki a helyi­ségben. Ez a feltétel és a mi tevékenységi körünk tehát sze­rencsésen egybeesett.- A könyv nem tartozik a kife­jezetten profitgazdag tevékeny­ségek közé. Mégis belevágtak.- A mi családunk mindig nagyon szerette a szép könyveket, s úgy éreztük, hogy azokat a képes­ségeinket, amiket az elmúlt évek­ben egyéb más téren megszerez­tünk, ezen a területen is tudjuk kamatoztatni. Sokan megmoso­lyogtak minket, amikor meghal­lották, hogy könyvesboltot nyi­tunk. Az utóbbi évek tendenciája az, hogy nagyon nehéz bármit is eladni. Ennek az oka közismert, hiszen az emberek pénze egyre kevesebb. A sok induló vál­lalkozás közül 1992-ben csak egy volt, amelyik vette a bátorságot, s könyvkereskedelemmel kezdett foglalkozni. Ez az egy pedig a Fénykor Bt. volt. A családunknak az a véleménye, hogy mindenből meg lehet élni, csak azt nagy odaadással és magas szinten kell csinálni. A mi vállalkozásunk alapja a család, a féljem és a gye­rekek is nagyon sokat segítenek a munkám során. Ez az össze­fogás eddig átsegített minket minden nehézségen, s bízom benne, hogy ez a jövőben is így lesz.- Milyen üzletfilozófiai elgondolá­sok szerint dolgoznak?- Bármilen vállalkozást beindí­tani és magas szinten működtet­ni csak valami olyan dologgal lehet, ami nem az átlagos és nem a szürke, mert hisz abból a legtöbb van. Már az üzlet tervezési idő­szakában tudtuk, hogy olyan könyvesboltot szeretnénk, amely eleve azt sugallja, hogy mi sze­retjük a könyveket, szeretjük a vevőinket kiszolgálni. A beren­dezésnek is ezt kellett tükröznie. Otthonosságra, eleganciára töre­kedtünk, mert az eladótérnek meg kell mutatnia a könyv értékét. Nem elég azonban egy szép küllemű bolt, azt megfelelő minőségű áruval fel is kell tölteni. Hitvallásunk az, hogy igény szerinti könyvesboltot működ­tetünk. Ez azt jelenti, hogy kevés könyvet raktározunk, napra­készen, mindig friss áru kerül a polcokra. Ha a vevőink jelzik mi­lyen könyvet keresnek, s megad­ják címüket telefonszámukat, akkor a legrövidebb időn belül beszerezzük a kért könyvet, s ki is értesítjük őket. Széleskörű vá­lasztékkal rendelkezünk. Na­gyon lényeges szempontja üzlet- politikánknak a mozgékonyság. Például, ha egy-egy sikerkönyv megjelenik a reklámokban, mi erre azonnal reagálunk, mert másnap már ez igényként jelent­kezhet a boltban. Arra törek­szünk, hogy mindenki találjon érdeklődésének megfelelő olvas­mányt akkor is, ha nem konkrét elképzeléssel tér be hozzánk. Nálunk a legdrágább könyveket is kézbe veheti bárki, megnéze­getheti, beleolvashat. Működé­sünk három hónapja azt igazolja, hogy az emberek könyvek iránti érdeklődése nem csökkent. Mi igyekszünk igényes kiszolgálás­sal rendelkezésükre állni.- Mik a terveik?- Az első és legfontosabb tervünk, hogy ez a vállalkozás életképes legyen, megerősödjön, az em­berek minél szélesebb körben megismerjenek, elfogadjanak minket. A mi munkánk hosszú tá­von megtérülő befektetés, talán csak a gyerekeink fogják élvezni gyümölcseit. Jelen pillanatban 10-12 órai munkát igényel. Szeretnénk, ha az intézmények, iskolák évközi igényeikkel megkeresnének minket szemé­lyesen, vagy akár telefonon. Szí­vesen állunk rendelkezésükre. Valuták, más-más áron Miskolc (ÉM) — Tegnap Miskolc nyolc pénzintézményében a következő árfolyamokon, adták, illetve vet­ték a német márkát, az amerikai dollárt, az osztrák schillinget és a svájci frankot. (Az árfolyamok egy egységre vetítve forintban) Vásárlási lehetőségek DM USD ATS CHF vétel eladás vétel eladás vétel eladás vétel eladás 1. Postabank 49,87 52,96 82,37 87,46 7,0878 7,5262 53,99 57,33 2. OTP 49,89 52,79 82,76 87,42 7,0939 7,5157 53,72 56,98 3. IBUSZ Bank Rt. 49,79 52,88 82,53 87,64 7,08 7,51 53,68 57,01 4. Budapest Bank 50,11 53,23 82,29 86,93 7,1233 7,5661 53,94 57,40 5. Kereskedelmi és Hitalbank 49,89 52,97 82,39 87,49 7,1027 7,5421 54,02 57,36 6. Konzumbank Rt. 49,74 52,74 82,69 87,66 7,071 7,499 53,63 56,92 7. Takarékbank 50,00 52,90 82,61 87,27 7,1063 7,5181 54,03 57,29 8. Magyar Hitelbank Rt. 49,84 52,92 82,43 87,53 7,1007 7,5399 53,96 57,30 A szeszfőzde melegében Miskolc (ÉM - FL) — Aki már nem először főzött pálinkát, biztosan egyetért velem: a szeszfőzdékben lehet a legjobban beszél­getni. Amikor felönti az ember a cefrét, amikor már csak a műszereket kell nézni, bőven van időnk meghányni-vetni az ország és a világ dolgait. Ott várakozik ilyenkor, aki előttünk öntött fel, sorára vár az utá­nunk következő és van miről beszélgetni. Persze leginkább arról esik szó, ki miből, hogyan gyűjtötte össze, miként kezelte a cef­rét. A Kisüsti Betéti Társaság Miskolcon Gö- römbölyön, a Vasgyárban és Ongán üzemel­tet szeszfőzdét. Mi a görömbölyi üzemük­ben jártunk. Náluk - hasonlóan a többi szeszfőzdéhez - augusztus közepétől május végéig, június elejéig tart a szezon. Ezalatt éjjel-nappal, még a hét végeken is dolgoz­nak. Naponta 12 felöntéssel számolnak a 450 literes üstbe. A végeredmény üstönként 20-25, jobb eset­ben 40-45 liter pálinka. Maximálisan 51 fokos. Járnak ide Görömbölyről, Szirmáról, Tapolcáról a termelők. Havonta 13-14 ezer litert főznek ki. Egy liter főzésének költsége 168 forint. A főzde gázzal működik, a gazdának csak be kell öntenie a kádba a cefrét, aztán akár át is öltözhet, hiszen már csak a várakozás, a beszélgetés, majd a kész pálinka meg­mérése és a fizetés van hátra. A szeszfőzde üzemeltetői bővítést ter­veznek. Még egy üstöt kívánnak beépíteni, így naponta a 12 felöntés helyett 20-22-ót is megcsinálnának. Mit tanácsolnak a cefrét gyűjtőknek? Csak a már érett gyümölcsöt szedjék össze. Ne legyen benne rohadt, penészes. A szilvát nem muszáj kimagvazni, a barack magjának 1/3-át viszont tanácsos ben- nehagyni. Az almát, a körtét ledarálással vagy szétzúzással (esetleg késsel fel­darabolva) ajánlatos a hordóba tenni. A cseresznye, a meggy ilyen bánásmódot nem igényel, mert leves. A cefre tárolásához legjobb a 120 literes űrméretű műanyag hordó, mert könnyen kezelhető, zárható és könnyebben mozgatható. A vashordók is alkalmasak a tárolásra, de a tisztaságukra nagyon vigyázni kell. Aki netán megfelelően ki nem mosott gázolajos hordóban tartja a „nyersanyagot”, meg is nézheti a „végterméket”. A kiforrás után a cefre mozgása megáll. A 24-27 fok körüli hőmérséklete csökkenni kezd, íze savanyúvá válik - eljött a főzés ide­je! A görömbölyi szeszfőzdébe három-négy hónappal korábban be kell jelentkezni. Ekkor kap a termelő egy igazoló szelvénykét, rajta annak időpontját is olvashatja, mikor lehet a főzés ideje iránt érdeklődni. Aztán a pontosan megjelölt időpontban előállhat a lófogat vagy a személykocsi az utánfutóval és irány a szeszfőzde. S amíg meg nem indul csorogni a felfogó tartályba a pálinka, lehet beszélgetni. Ha az előttünk fózó megkínál bennünket a friss pálinkájából, kicsit szabódhatunk, de visz- szautasítanunk nem szabad. Majd mi is megkínáljuk az utánunk felöntőket. Közben dicsérjük egymás pálinkáját és elmondjuk, ezért a gyümölcsért is érdemes volt leha­jolni. S közben azt is megbeszéltük, hogyan is mehetne jobban a sorsunk ebben a világ­ban. Varjú Tibor, a betéti társaság taqja a szeszfogó tartálynál a végtermeket tokol­ja Fotó: Laczó József

Next

/
Oldalképek
Tartalom