Észak-Magyarország, 1993. február (49. évfolyam, 26-49. szám)
1993-02-10 / 34. szám
1993. Február 10., Szerda ......... ........— Abaúj tájain A csöndes nyugalom mögött Ajánlás Nepomuki Szent János védelmébe Felvidéki népfőiskola Encs (ÉM) — A hét elején Felvidéki népfőiskola címmel kezdődött előadássorozat a Közművelődési Intézményekben. Legközelebb február 15-én Dr. Csorba Csaba beszél a Felvidék történelméről és történelmi személyiségeiről, majd március elsején a felvidéki várak, kastélyok, történelmi-építészeti nevezetességek adják a témát. Március 8-án Gál Sándor kassai író a felvidéki magyar irodalomról, majd 16-án Szabó Sándomé a vidék népművészetéről, néphagyományairól beszél. Március 22-én Hubay László művelődéstörténeti előadását hallhatják az érdeklődők, 29-én pedig Kollár Péter, a Kassai Thália Színház igazgatója A felvidéki magyar színjátszás története, jelene, jelentősége a magyar kultúra és nyelv ápolásában címmel tart előadást. Április 5-én Szepsiból Stibrányi Gusztáv jön el, hogy bemutasson néhányat a Szádelói-völgy mondái közül, míg 19-én a felvidéki táncokról, népzenéről szóló műsorban a Kassai Új Nemzedék Néptáncegyüttes táncosai, valamint a Csámborgó népzenei együttes működnek közre. A programok délután fél ötkor kezdődnek. A népfőiskola záróeseménye május 8-án lesz: Ez egésznapos program, melyre megyei, fővárosi művelődési szakembereket, illetve a határon túli magyarság képviselőit hívták meg. S terveznek egy tanulmányutat is a népfőiskola rendszeres hallgatóinak. ______ B ábos hétvége Aszaló (ÉM)—Mészáros Emőke bábtörténész, a budapesti Bábtörténeti Gyűjtemény vezetője tart bábjátékos foglalkozást az aszalói iskola aulájában február 12-én, pénteken délután fél 1-től. A rendezvényre meghívták az abaúji tanítókat, napközis pedagógusokat, óvónőket. A fogalalkozáson az egyszerűbb, kötetlen játékban is felhasználható bábkészítést, bábos rögtönzést tanulhatják meg az érdeklődők. Ugyancsak ezen a napon az iskola galériájában Varga János és Tutkovics György festményeiből nyílik kiállítás. Savas eső Abaújszántó (ÉM) — Stajzné Kender Ilona szakkörvezető az abaújszántói újság legutóbbi számában a savas esők hatásáról ír.: „A savas eső nemzetközi probléma, ezért nemzetközi megoldásra van szükség. Már az ötvenes években rámutattak a norvég tudósok a savas eső veszélyeire. Az abaújszántói Ilosvai Selymes Péter Általános Iskola 6. osztályos tanulói a Környezet- és Természetvédelmi szakkör tagjai pályázat útján az ősszel arra vállalkoztak, hogy részt vesznek az Európai Légszennyezési Programban 12 ország tanulóival együtt. A szakkör tagjai egy hónapon keresztül mérték a csapadék meny- nyiségét, annak savasságát és az időjárási viszonyokat.. Az eső savszintje pH = 4 a leggyengébb savszint pH = 6 volt. A mérés eredményeit megküldtük a Norvég Természetvédelmi Társaságnak (NSCN), ott a szakemberek feldolgozzák az adatokat és az Európa 12 országából érkező érték összesítése után az eredményekről minden mérést végző csoportot tájékoztatnak. Olyan érdekes és értékes információkhoz jutunk, melyek fontosak lesznek és amikkel szeretnénk felébreszteni a figyelmet a környezetünk és az egészségünk védelmére. A szakkör és az iskola többi tanulója pályázott az „egymillió fa az ezredfordulóra” a Magyar Környezetvédelmi Alap felhívására. Vállaljuk a fák elültetését, gondozását, ápolását. Célunk, hogy minél több fa díszítse községünket, javítsa környezetünket és pótolja a savas e- 8ők által elpusztult fákat.” Selyeb (ÉM-CsM) — A lassan delelójére érő Nap alig láthatott embert ezen a délelőtt. Talán hajnalban lett volna némi esélye, de mikor az emberek keltek, ő még aludt. Azóta viszont kihalt az út, elhagyatottak a kertek. A gyerekek az iskolában tanulnak, a felnőttek máshol dolgoznak, vagy házukba húzódnak a hideg elől. Csak a csendet ölelik a Cserehát halvány dombjai. Mindennapi kép ez Selyeben éppen úgy, mint Nyéstán vagy Abaújszolnokon. Kevesen maradtak itt, hisz„ egyedül a sovány föld nyújt errefelé megélhetést. Valamikor egy község iskolájába jártak 54-en, most a három település Hubi József a „mindenttudó" műszerrel alig tölt meg egy iskolát. Reggelente mindössze 79 abaújszolno- ki, nyéstai és selyebi gyerek várja a becsöngetést. Pedig mindig jöttek új lakók a távozók helyére, de egy évnél tovább alig maradtak. „Vándormadarak” - mondja róluk Hubi József, Selyeb polgármestere. Abaújszántó (ÉM) — Évszázadokkal ezelőtt lándzsával felfegyverzett ulánusok védték az észak felé vezető kereskedelmi utat. Az ulánusok egykori abaújszántói laktanyáját később lakóépületté alakították. Vannak, akik Rákó- czi-házként is emlegetik az épületet, mert itt szállt meg egy éjszakára a fejedelem. A főtéren található klasszicista épületet a „70- es években felújították, és itt rendezték be a helytörténeti múzeumot. A múzeumi anyagot a község lakói és iskolás gyerekek segítségével a művelődési ház akkori vezetője, Czeglédy Károlyné gyűjtötte össze. A múzeumba kerültek a paraszti életforma tárgyai, konyhafelszerelési tárgyak, bútorok, régi szerszámok. Itt láthatóak a nagymúltú abaújszántói csizmadia és fazekas céhek termékei, szerszámai, okiratai. Az 1790-es években oly„ híres abaújszántói csizmadia céhről azóta könyv is született. Bakonyi Béla megírta Az Abaújszántói Csizmadia Ipartársulat 200 éves múltja című könyvét. Sajnos, a kiadványt nem sokan ismerhetik, Az egykori laktanya udvara A csöndes nyugalom mögött azért ott vibrál a levegőben a tehetetlenség dühe és félelme is. A munkanélküliség a többszöröse az országos átlagnak ezen az amúgy is elöregedő vidéken. „Mégis - meséli a polgármester -, mikor megkezdődött a tornaterem építése, a vállalkozó eljött hozzám, hogy vannak-e munkanélküliek, mert neki kellene ember. Kiválasztottam a 7-8 legmegbízhatóbbat. Tudja mennyi maradt ott a felkínált, valamivel több, mint tízezer forintos fizetésért? Egy! Merthogy otthon is megkap majd„ ennyit segélyként! Hiába magyaráztam, hogy annak is lejár az ideje. Itt tizenegy hónapig biztos keresete van, utána meg erről a fizetésről kezdheti újra a munka- nélkülit, ha nem akad addig állás, vagy nem viszi magával ez a főnök más munkákra is. De hiába beszéltem. Közhasznú munkát pedig nem tudok mindenkinek adni.” Állandó munkalehetőség így csak néhány embernek akad. Például a tejbegyűjtés. Régebben ugyan 2- 300 tehén volt a faluban, most meg csak negyvennégy, de azért törődni kell a gazdákkal. És, mivel a tsz nem foglalkozik tejbe- gyújtéssel, a hivatal fizet egy munkást. Hogy olcsóbb legyen, elhozzák a korpát a malomból, ide is kell egy ember, és a frissiben megépült a gázcseretelepre is. Ezen túl még a nemrégiben befejeződött vízvezeték-építésnél, vagy hasonló beruházásoknál kereshetnek némi pénzt azok, akikre már nincs szükség a messze eső városok üzemeiben. De a beruházás kevés. A költség- vetésből jóformán csak az intézmények fenntartására futja Selyeben. Nagyobb léptékű fejlesztésre nem is gondolhatnak, csak ha támogatást is kérnek, és kapnak hozzá. így maradnak a kis lépések, apránként próbálják jobpedig nagyon kevés község büszkélkedhet ilyen híres iparos társulással. A szerző az Iparosok Országos Szövetségének abaújszántói tagjaihoz fordult, hogy segítsék a könyv újbóli megjelentetését. Ugyancsak az egykori ulá- nus laktanyában rendezték be a történetíró Jászai Pál és a híres eszperantista, dr. Kalocsay Kálmán emlékszobáját. Mindketten Abaújszántó szülöttei, s nekik is köszönhető, hogy a települést nagyon sokan keresik fel. Az Abaújszántóhoz kapcsolódó híres emberek listája még bővíthető lenne. A helyi újság legutóbbi számában Burkusné Széphalmi Imola a település története kapcsán ír arról, hogy Abaújszán- tón élt és tanított Ilosvai Selymes Péter iskolamester, költő és énekmondó. „ A helyi hagyomány szerint Ilosvai Selymes Péter Szántón egy szoba-pitvaros kis házban alkotta a Sokféle nevek magyarázatja című versét. Ezt a kb. 250 soros művét 1568-ban Thury Farkas Pál református lelkész kisleányának, Katalinnak a keresztelőjére írta.” De van némi kötődése Szántóhoz a magyar reneszánsz bá tenni a maradók, és a talán ide csábíthatok életét. Ezért rendezik meg minden évben (most február 18-án) az idősek napját, ezért költöttek több mint 300 e- zer forintot egy hordozható, általános orvosi műszerre, ugyanannyit a posta előtt álló két, crossbarba bekapcsolt nyilvános készülékre. Ezentúl nem kell hát Szikszóra utazni egy EKG miatt, és nem kell hosszú perceket várni a kapcsolásra már idén sem, bár legkésőbb a jövő évben eljut Se- lyebre a telefonprogram. De tökéSelyebi dombok Fotók: Fojtón László létesíteni kellene a tévéadások vételét, mert a magyar adások is rosszul láthatók, kell egy derítő az iskolába, hogy ha már tornatermük lesz, ne kelljen vécére sem kimenni az épületből, és itt van, restaurálásra éretten minden vízi és szárazföldi molnárok védőszentjének, Nepomuki Szent Jánosnak a szobra is... nagy költőjének, Balassi Bálintnak is. Életrajzi adatai szerint ezen a környéken is voltak birtokai, és 1585. július 22-én itt keltezte Sövényházi Móricz Balázshoz címzett levelét. Lenne hát bőven megörökíteni való, és nem csak a mai szántói- aknak van szüksége a múzeumra. Hogy az unokák is láthassák, kik is voltak az őseik, sürgősen fel kellene újítani az épületet. A termek falán hatalmas repedések tátongnak, a gyönyörű boltozat megrepedezett, a tető beázik. Az önkormányzat számításai szerint legalább másfél millió forint kell a renováláshoz. Csak úgy tudják megállítani a pusztulást, ha valamelyik pályázatukon legalább annyi pénzt tudnak szerezni, hogy már az idén kicserélhessék a tetőt, és aztán következhetne a teljes felújítás. Már a Műemlék- védelmi Hivatal szakembere is látta az épületet, aki szintén megerősítette, hogy nem szabad tovább halogatni a felújítást, s ha egyelőre pénzt nem is tudott adni, hiszen csak a pályázat továbbítása a feladata, de szakmai tanácsokkal segítette a szántóiakat. Tányérok és repedések Fotók: Dobos Klára Omladozó homlokzat ÉSZAK-Magyarország 5 -----------JEGYZET-----------i »ttetadfeéét Dobos Klára Aki akart, pályázott. A szociális válságkezelő program pénzügyi keretéből az encsi térségben lévő falvaknak is jutott valami kis pénz. Voltak önkormányzatok, ahol konyhai eszközök beszerzésére, lakóházak felújítására, közhasznú foglalkoztatásra, földbérlő társulás kialakítására, mező- és erdőgazdasági eszközökre vagy szociális szolgáltató eszközre kértek - és többnyire kaptak - támogatást. Érdekes ez a szociális szolgáltató eszköz kifejezés. Hogy mit takar, azt a listán az igénylő falunév után zárójelbe tették. Van ahol kerékpárt. Ez az optimális szociális szolgáltató eszköz, hiszen enni nem kér. Sem zabot, sem benzint... Az ilyen eszközök másik típusa a gépkocsi, ami már jóval drágább, hiszen fenntartása is sokba kerül. A harmadik variáció a lovasszekér. Talán ez a legdrágább. Hiszen, ha a kocsi a garázsban áll, nem kell neki energia, a ló viszont az istállóban is éhes. S bizony nem olcsó manapság a takarmány. Nekem mégis ez az élő szociális szolgáltató eszköz a legszimpatikusabb. Mert, ha ezek a jószágok beállnak valamelyik istállóba, elfér melléjük néhány tehén is. Ha elfér melléjük a tehén, akkor szembe egy másik istállóban malacoknak is lesz helyük. Ha van helyük a malacoknak, jut abrak a baromfinak is. S akkor az egy igazi falusi udvar lesz, amelyik élelmezi a családot, a tejfelesleg pedig a tejüzembe jut, a tejüzemnek lesz elég alapanyag, megszűnik a veszteség... Ez így persze nagyon szép és nagyon egyszerű. Ló és tehén ide vagy oda, a gond ott van, amikor a kistelepüléseken felszámolják a tejátvételi lehetőséget. S akkor elfogy a faluból a tehén is. Pedig a lovacskák biztosan szívesen átügetnének a szomszéd falu tejcsarnokába néhány kannával a szekéren, csak lenne, aki hajtsa őket... Heraldikai baklövés Abaúji történetek (ÉM-DK) —A Jábróczki család nemességét a szepesi káptalan egy 1632. évi kiadványban hitelesítette, amidőn ez oklevél szavai szerint „késmárk-várallyai Jábróczki Jób, régi osztálylevelekkel kétségtelenül bebizonyította - visszamenőleg az 1340. évig - leszármazását és nemességét. Elhitette, hogy régi dalmácziai nemes család, Jábródról származva, hol Lajos élt, kinek fia Benedek, ezé Gothard...” stb. A bizonyítékokhoz Zsigmond király 1411-ben Pozsonyban kelt levelét is mellékelték, melyben Jábróczki Benedek fiai, Albert és Lajos érdemei, vitézi tettei soroltatnak fel. Am ez az irat (becsületes nevén armalis) hamisítvány a XVI. század végéről vagy a XVII. elejéről. „Kétségtelenné teszi ezt nemcsak az oklevélnek a Zsigmond korától elütő stílusa, különösen a címerleírásnál, hanem azon heraldikai baklövés is, amidőn 1411-ben két sisakot adományoztat a címerpajzsra, holott ez ezen időszakban egyáltalán meg nem történhetett” - úja Csorna József Abaúj- Torna vármegye nemes családjai címmel 1897-ben megjelent könyvében. S aki hazudott egyszer, az hazudhat többször is, így a hamis oklevél kétségessé teszi a többi irat eredetiségét is. A család hiteles történetének kezdetét 1632-re teszi Csorna József. Ekkor a Jábróczki testvérek Szepesból Aba- újba költöztek, de egyiküket, Ádámot, Tököli kurucai 1681-ben elfogták, elhurcolták, hol előbb „csak” kínozták, végül le is fejezték. I. Leopold Bécsben 1700. március 12-én címerlevelet adományozott a lefejezett Jab- róczki Ádámnak és (le nem fejezett) fiainak. S ez új címert is jelentett. Ám a család ezután is használta n kétes eredetű Zsigmond- féle címert, mert Jábróczki János pecsété (ő 1744-ben Abaúj megye szolgabírája volt), ezt a címert ábrázolja. A családnak nincsenek mai leszármazottai.