Észak-Magyarország, 1993. február (49. évfolyam, 26-49. szám)
1993-02-10 / 34. szám
2 ESZAK-Magyarország Országban-Világban 1993. Február 10., Szerda f— A PARLAMENTBŐL — Búza és nyugdíj Budapest (MTI) — Az Országgyűlés keddi plenáris ülése Gergátz Elemér földművelésügyi miniszter napirend előtti felszólalásával kezdődött. Az agrártárca vezetője - korábbi nyilatkozatait megerősítve - ismételten cáfolta, hogy hiány lenne kenyérgabonából az országban. Ennek kapcsán utalt arra: a minisztérium ellenőrzött adatokkal rendelkezik arról, hogy több mint féléves őrlésre elegendő gabonakészlet van raktáron. Gergátz Elemér vitatta azt is, hogy az országba érkezett import-gabonának árfelhajtó hatása lett volna, hiszen - mint rámutatott - a behozatalból származó gabona ára a tőzsdei jegyzés árfolyama alatti volt. A miniszter a gabonapiac ellentmondásos folyamatait taglalva ugyanakkor hangsúlyozta: nincs mód rá, és nem is lenne helyes állami eszközökkel beavatkozni a piaci folyamatokba, és ily módon felülről átcsoportosítani a gabonakészleteket. A napirend szerinti tárgyalásra térve a képviselők elsőként a társadalombiztosítási törvény módosítására vonatkozó előterjesztés általános vitáját folytatták. A vita során - az előző tárgyalási fordulóhoz hasonlóan - a legtöbb hozzászóló a nyugdíjak, valamint a nyugdíjkorhatár kérdéskörét érintette. Több frakcióból - így az MSZP és az MDF részéről - is elhangzott az javaslat: a nyugdíjak emelése kövesse a nettó átlagkeresetek növekedésének mértékét, és ettől ne lehessen eltérni. Bíró Ferenc (MDF) ennek kapcsán úgy vélekedett: az ehhez szükséges pénzügyi fedezetet biztosítani lehetne a társadalombiztosítás privatizációs bevételeiből. Tarnóczky Attila MDF-es képviselő mindemellett azt is szorgalmazta, hogy az öregségi nyugdíj minimuma megegyező legyen a legalacsonyabb szociális járadék összegével. A szocialista párti Kovács Pál lényegesnek tartotta, hogy a törvényhozás még ebben az évben tekintse át az egész nyugdíjrendszert, és próbáljon meg egységes szempontrendszert érvényesíteni ezen a területen. ♦ Párizsi vasutassztrájk Párizs (Reuter) — Kedden sztrájkba léptek a párizsi és Párizs környéki vasutasok és emiatt csaknem teljesen megbénult a forgalom a francia főváros peremkerületeiben. A vasutasok azért szüntették be a munkát, mert a bíróság szolgálati hanyagság miatt elítélte egyik mozdonyvezető társukat egy négy évvel ezelőtti vasúti szerencsétlenség miatt, melyben egy személy meghalt, hetvenhetén pedig megsebesültek. ÉSZAK-magwország ||| Főszerkesztő: Nagy Zoltán Főszerkesztő-helyettesek: Hajdú Imre, Priska Tibor Rovatvezetők: Nagy József (társadalompolitika), Szarvas Dezső (gazdaság), Filip Gabriella (kultúra), Doros László (sport), Laczó József (fotó) Telefonok: Központ: 341-611, Titkárság: 341-888, Társadalompolitikai szerkesztőség: 341-894, Gazdaságpolitikai szerkesztőség: 341-601, Kulturális rovat: 341-611 /239, Sportrovat: 341-700, Fotórovat: 341-611/207, Levelezési rovat 341-866 Kiadja: az Észak-Magyarország Lapkiadó Kft. Miskolc, Bajcsy-Zsilinszky u. 15. 3527, Budapesti szerkesztőség: Inform Stúdió, Budapest (ISB), 1054, Budapest V., Báthory u. 7. III. ént 8. Telefon: 111-4475. Szerkesztőség vezető: Görömbölyi László Hírügynökségek: Magyar Távirati Iroda (MTI) Associated Press (AP) Felelős kiadó: Thomas Koch és Nagy József Ügyvezető igazgatók: Veres Mihály és Horváth Ferenc Postacím: Miskolc, Pf.: 178. Telefon: 341-817. Telefax: 341-817. Hirdetésfelvétel: 3532. Miskolc, Széchenyi u. 15-17. Telefon: 341-893. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető bármely hírlap- kézbesítő postahivatalnál, a hírlapkézbesítóknél, a posta hírlapüzleteiben és a Hirlapelófizetési és Lapellátási Irodánál /HELIR/, Budapest V., József nádor tér 1. 1900, közvetlenül, vagy postautalványon, valamint átutalással a HELIR Postabank Rt. 219-98636, 021-02799 pénzforgalmai jelzőszámra. Az előfizetés díja egy hónapra 298 forint. Egy negyedévre 894 forint. Félévre 1698 forint. Egy évre 3216 forint. Az árak az áfát nem tartalmazzák. Az árus példányok ára minden nap egységesen 14,80 forint. Index: 25 655. ISSN 0133-0357. Nyomás: Inform Stúdió Kft., 4002. Debrecen, Balmazújvárosi út 11. Telefon: (52) 13-10L Felelős vezető: Szabó Tamás ügyvezető igazgató Az elkobzott zsidó vagyonokat követelik vissza New York (MTI) — Izrael és a világ zsidóságának képviselői szándéknyilatkozatot írtak alá a nácik, illetve a későbbi kommunista kormányok által elkobzott kelet-európai zsidó vagyonok visszatérítésének közös előmozdításáról. Avraham Sohát izraeli pénzügyminiszter és Edgar Bronfman, a Zsidó Világkongresszus, illetve a nemrégiben felállított Zsidó Visszatérítési Szervezet elnöke írta alá a memorandumot, amely Albániára, Bulgáriára, az egykori Csehszlovákiára, Magyarországra, Lengyel- országra, Romániára, Jugoszláviára és a volt szovjet térségre vonatkozik. Israel Singer, a Zsidó Világkongresszus főtitkára elmondta: az izraeli kormány és a visszatérítési szervezet együttes fellépése többmilliárd dollár értékű, a nácik és a kelet-európai kommunista kormányok által elkobzott zsidó vagyon visszaadását, vagy az érintettek kártérítését célozza. A vagyontárgyak között iskolák, kórházak, zsinagógák, művészeti alkotások és hitéleti kellékek szerepelnek. Singer nem közölt ezekről pontos listát, de megémlítette, hogy egyedül Prága központjában 48 olyan épület áll, amely valaha a zsidó közösség tulajdona volt. A most aláírt közös dokumentum Izraelt teszi meg a zsidó közvagyon, és más örökös híján a zsidó magánvagyonok „természetes és elsődleges” örökösévé „a helyi zsidó közösségekkel együtt”. A zsidó állam és a világ zsidóságának vezető szervezetei utoljára 40 évvel ezelőtt álltak elő hasonló mértékű kártérítési követeléssel, akkor Németországgal szemben. Vikingként a Föld körül Burcjhard Pieske és társai az eredetivel teljesen megegyező viking hajmai körülutazták a Földet. A három fős legénység a nagy út után New Yorkban kötött ki. Fotó: AP Kárpótlási jegyért bérlakást Budapest (ISB - Ráthy Sándor) — Amikor tavaly nyáron megkezdődött a kárpótlási jegyek Id- bocsátása, sokan úgy vélték, hogy csupán „szemfényvesztésről” van szó. Mára azonban kiderült, a gyanakvás alaptalan volt, s a kárpótlási jegyek komoly értékkel bírnak. A brókercégek például - a piaci viszonyoktól függően - napjainkban 70-80 százalékos árfolyamon vásárolják a jegyeket, míg állami vagy önkormányzati tulajdonú vagyontárgy megvétele esetén 100 százalékos árfolyamon váltják be ezeket az értékpapírokat. Sót, értékükhöz hozzászámítják a kamatokat is, amelyek a mindenkori - jelenleg 20 százalékos - jegybanki alapkamat háromnegyedével egyen- lóek. (A kárpótlási jegy kamatozása - a kibocsátástól függetlenül - tavaly augusztus 10-én kezdődött, így azok sem járnak ros'szul, akik csak később kapják meg jegyüket.) A kárpótlási jegyért nagyon sokan önkormányzati bérlakást szeretnének vásárolni, ám ez a lehetőség csak korlátozottan érvényes - válaszolta munkatársunk érdeklődésére Szabadi Attila. Az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal jogi és igazgatási főosztályának vezetője elmondta, a kárpótlási törvény értelmében az önkormányzati bérlakások eladása során az önkormányzatoknak csak a bérlő saját jogán járó jegyéket kell kötelezően elfogadnia. Igaz, a „kötelező elfogadás” csak azokra a lakásokra vonatkozik, amelyeket a vagyonátadó törvény alapján az önkormányzat ingyen kapott az államtól. (Az elfogadási összegnek meg kell egyeznie a jegyek névértékével illetve ehhez hozzá kell adni az 1992. augusztus 10-e óta felhalmozódott kamatokat is.) Praktikusan ez azt jelenti, hogy a másoktól, például szülőktől, testvérektől, rokonoktól kapott vagy vásárolt kárpótlási jegyeket nem kell elfogadnia az önkormányzatoknak. Kivételt csak az az eset képez, amikor az önkormányzat - önállóan - úgy határoz, hogy a nem saját jogú jegyeket is elfogadja a tulajdonában álló ingatlanok eladásakor. Ekkor azonban már az is az önkormányzat hatáskörébe tartozik, hogy eldöntse, a piaci viszonyoknak megfelelően milyen értéken fogadja el a vevő által felajánlott, egyébként szabadon forgatható értékpapírt, a kárpótlási jegyet. A lakást vásárlónak tehát mindig annál az önkormányzatnál kell érdeklődnie a vázolt lehetőségről, amelynek a tulajdonában van az ingatlan. Ajegyek bizonyos megkötésekkel használhatók fel akkor is, ha állami vagyontárgyat akar vásárolni a kárpótolt. A törvény ugyanis csak azt íija elő, hogy a vételárnak általában a 10 százaléka, míg az agrárszférába tartozó állami vagyontárgy, üzem esetében 20 százaléka fizethető kárpótlási jegyekkel. Küldözgették - meghalt Bukarest (MTI) — Több mint száz taxis vonult hétfőn a román kormány épülete elé a társukat utolsó útjára kísérő furgon kíséretében, hogy jobb védelmet és kórházi mentőszolgálatot követeljen. A román televízió esti híradójában is sugárzott megdöbbentő riportban elmondták, hogy a 27 éves sofőrt, Florin Iorgát, aki egy özvegyet és kilenc éves kislányt hagyott maga után, a múlt héten, a csütörtökről péntekre virradó éjszakán, szolgálat közben támadták meg, és súlyosan ütlegelték. Az áldozat még élt, amikor egyik társa rátalált - ezt követően azonban hat órán át küldözték a segítségért jelentkező taxist Iorgával együtt egyik kórházból a másikba, és végül a sebesült ember anélkül halt meg, hogy orvosi segítséget kapott volna. A sofőrök szakszervezete gyors és hatékony rendőri kivizsgálást követel, ellenkező esetre szak- szervezeti akciót helyez kilátásba. — Javak és adósságok Moszkva (TASZSZ) — Oroszországban elnöki rendelet jelent meg arról, hogy a volt Szovjetunió külföldi javait Oroszország örökli. A Borisz Jelcin által aláírt rendelet értelmében az orosz államra szállnak mindazok az ingóságok és ingatlanok, amelyekkel a volt Szovjetunió rendelkezett külhonban. Az örökös egyszersmind magára vállalta mindazokat a kötelezettségeket is, amelyek a szóban forgó javak fenntartásával és rendeltetésszerű működtetésével kapcsolatosak. Egyház - ellenszenv Varsó (MTI) — A lengyel közvéleménykutatások történetében valószínűleg először már többen helytelenítik a katolikus egyház tevékenységét, mint amennyien helyeslik azt. Az egyházról pozitívan vélekedett a megkérdezettek 41, negatívan 46 százaléka, s ezzel a lengyel intézmények népszerűségi listáján az ötödik helyre szorult. A CBOS közvéleménykutató intézet legújabb felmérése szerint változatlanul a hadsereg a legnépszerűbb 72 százalékkal, a második helyen a rendőrség áll 67-el, a harmadikon az állampolgári jogok szóvivője 62 százalékkal. Német vegyiszenny Nagyszeben (Reuter) — A Greenpeace nemzetközi környezetvédelmi mozgalom aktivistái hozzáfogtak annak a többszáz tonnányi hulladék vegyianyagnak a semlegesítéséhez, amelyet Németországból szállítottak illegálisan Romániába tavaly májusban. Az erdélyi Nagyszebenben (Sibiu) tárolt egészségre ártalmas hulladékot védőszkafanderekbe bújt tízfős csapat ép konténerekbe és hordókba pakolja át a megsérült hordókból. A helyi lakosság körében és külföldön is nagy felháborodást kiváltó eset úgy fordulhatott elő, hogy helyi cégek pénz ellenében megengedték a szállítólevelén „lakknak és rovarirtónak” feltüntetett mérgek nagyszebeni lerakását. Orosz fegyverek Moszkva (AP) — Oroszország jelen akar maradni a világ fegyverpiacán, így Kelet-Európábán és a Közel-Keleten is, sőt, akár Dél-Afrikáig is kiterjesztené katonai exportját. Oroszország tavaly 4 milliárd dollár ellenében értékesített fegyvert külpiacokon, messze elmaradva az 1988- 89-ben feljegyzett 11 milliárdos szovjet fegyverexporttól. A hadiipari állami bizottság vezetője elmondta: Moszkva csak a Jugoszlávia, illetve a Líbia elleni ENSZ-embargók betartása miatt 7,5 milliárd dollárnyi katonai exporttól esett el eddig. Az illetékes szerint Oroszország az idén a fegyverkivitel növelését tervezi, „de politikai színezet nélkül”. Túszok voltak Brüsszel (AP) — Kedd reggel megérkezett Brüsszelbe az a huszonegy külföldi személy, akiket az angolai kormány ellen harcoló UNITA még január 18-án ejtett túszul az észak-angolai Soyo városban. A tizennégy portugál, három brit, két indonéziai, egy olasz és egy argentin állampolgár vasárnap szabadult ki a fogságból. Angola nagy csatája Luanda (AP) — Az angolai kormány ellen küzdő UNITA fegyveresei körülzárták Huambo városát, és a hadsereg egységei súlyos harcokat vívnak a kitörés érdekében. A kormányerők vezérkari főnöke a Huambónál folyó harcokat „Angola történetének legnagyobb csatájaként” jellemezte. Az UNITA központjának számító várost néhány hete foglalták el a kormányhadsereg egységei, és az ellenzéki szervezet azóta is elkeseredett erőfeszítéseket tesz a tavaly még 400 ezres lakosú város visszaszerzésére. A vezérkari főnök hétfőn azt közölte, hogy az utóbbi egy hónap harcaiban Huambónál legkevesebb kétezer ember halt meg, és hatezerre tehető a sebesültek száma. A városban nincs elektromos áram, nincs víz, nagyon ! kevés a gyógyszer. A többi tartományi központ esetében is hasonló a helyzet: maguk a városok a hadsereg ellenőrzése alatt állnak, ám a települések környékét az UNITA tartja megszállva. Megfigyelők szerint az UNITA - a kormányerőkkel ellentétben - minden bizonnyal nem hajtotta végre az 1991-es angolai békemegállapodás leszerelési pontjait, és így a gerillaszervezet fegyvereseinek száma jelenleg jóval meghaladja a kormánycsapatokét. Ezért most a luandai vezetés a katonai sorozások újbóli bevezetését tervezi.
