Észak-Magyarország, 1993. február (49. évfolyam, 26-49. szám)

1993-02-09 / 33. szám

1993. Február 9., Kedd Környezetvédelem ÉSZAK-Magyarország 9 Megtisztult a főváros levegője Budapest (MTI) — Az időjárási viszonyok átalakulásával szom­bat óta kedvező változás történt a főváros légterében - tájékoztatta hétfőn reggel az MTI munka­társát az Állami Népegészség­ügyi és Tisztiorvosi Szolgálat. A mérsékelt légmozgás ugyanis ki­söpörte a ködös, erősen szeny- nyezett levegőt Budapestről, így most már harmadik napja azt mutatják a műszerek, hogy a nit- rogéndioxid, a kéndioxid, a szén- monoxid és a szálló por aránya nem éri el a levegőben a kritikus szennyezettségi határértékeket, amelyeknek túllépése szüksé­gessé tenné a szmogriadó elrende­lését. A hétfői meteorológiai elő­rejelzések továbbra is kedvező időjárási viszonyokat prognoszti­záltak, így valószínűsíthető, hogy ezen a napon még a csúcsforga­lom idején is legfeljebb megköze­líti, de nem éri el a kritikus érté­keket a légszennyeződés. ______ K ülönleges védelem Paks (MTI) — A Paksi Atom­erőmű védelmének megerősítésé­re hivatott, különlegesen kikép­zett rendőri egységet mutatták be a sajtó és a televízió munkatár­sainak Pakson, a szálláshelyen. A Neutron Beavatkozó Egység pa­rancsnoka, Piros Attila rendőr őr­nagy elmondta: nem kommandó­nak tartják magukat - bár tulaj­donképpen mindazt tudják, amit a legjobb nyugat-európai kom­mandósok -, hanem veszélyezte­tést megelőző és elhárító csoport­nak, amelyik az atomerőmű sajá­tos követelményeihez igazodik. A Paksi Atomerőmű Rt. és a Tolna Megyei Rendőr-főkapitányság közötti szerződés alapján hozták létre: az atomerőmű adta az egység bázisának épületeit és a szolgálati lakásokat, míg a fenn­tartás költségeit a rendőrség áll­ja­A parancsnok hangsúlyozta, hogy az atomerőműnek kezdettől van fegyveres belső őrsége és a bejutás az épületekbe is csak erős ellen­őrzés mellett lehetséges, az objek­tum azonban állandó és felkészült külön alakulatot igényel. Amikor arra szükség van, természetesen bevetik a Neutron egységet más körzetekben is. ______ j reenpeace-akció ^thén (MTI)—A Greenpeace ne- ú környezetvédelmi szervezet ét tagja láncolta magát a kö- elmúltban az athéni parlament lőtt egy oszlophoz. Ily módon kariak tiltakozni a görög kor­ánynak az olaj okozta környe- etszennyezéssel szembeni - sze­dtük - közömbös magatartása aiatt. A Greenpeace adatai sze- int évente több mint 100 ezer ton- ia olaj kerül a tartályhajókból a örög tengerekbe és mintegy 100 billió tonna olajat szállítanak eresztül az Égéi- és a Jón-ten- eren. „Egy, az Egei-tengeren be- övetkező nagy olajszennyezés usztító hatással lehet a tenger kológiai rendszerére és a helyi azdaságra. Senki sem hagyhat- 3 figyelmen kívül ezeket a követ­kezményeket. Nem látunk más megoldást, mint hogy csökken­em kell az olajszállítást és az lají'elhasználást”- nyilatkozták i környezetvédők. ____________ M érges gázzal fenyegetőznek Szarajevó (MTI) — Az észak- boszniai Tuzla iparváros védői is­mét mérgező gázok és vegyi anya­gok bevetésével fenyegetőznek. A boszniai rádió hétfői jelentése sze­rint a muzulmán és horvát védők vezérkara a döntést azzal indo­kolta, hogy a térségbe már egy hó­napja semmiféle utánpótlás nem érkezik.- Döntésünk végleges és megmá­síthatatlan - idézte a rádió a tuz- lai katonai vezetés nyilatkozatát, amely szerint a frontvonalak mentén azonnali hatállyal mér- gesgáz-tartályokat helyeznek el; az érintett térségek lakosságát tájékoztatják a lépésről. A lakosság nem hisz az üzemieknek Az 1987-es nagy környezetvédelmi beruházás, az elektrofilter Sajókeresztúr (ÉM - Lévay Györgyi) — Az újságból értesül­tek a sajókeresztúriak arról, hogy kertszomszédjuk, a Borsodi Er- ce'őkészítő Mű nehézfém-tar­talmú hulladék égetésére, ártal­matlanítására készül. És bár a keresztúri munkavállalók 35 százaléka BÉM-alkalmazott, az emberek felháborodtak, hogy is­mét a hátuk mögött döntenek fontos környezeti kérdésekről. Október 29-én összehívtak egy falugyűlést, annyian voltak, hogy alig fértek a terembe, hogy meghallgassák a BÉM igazgató­ját, Tóth Lajost a témáról. Nos, nem jutottak konszenzusra. Ba­logh László Lajos keresztúri lakos az Észak-Magyarországhoz el­juttatott, az igazgatónak címzett nyílt levelében többek között a kö­vetkezőket írja:”...A nehézfémek kinyerését Ön (mármint az igaz­gató - a szerk.) úgy magyarázta, mint Mariska néném a lekvárfő­zést. Itt van egy drága rézüst, gyermekeim, ne hagyjuk kihasz­nálatlanul. Mariska nénémnek igaza van, de Önnek soha! A lek­vár táplál és éltet, az Ön elképzelt terméke, még ha ólom nélkül is lenne, rettenetes életkatasztró­fák okozója.” Elmaradt környezetvédelmi karbantartások A kohászatot ért sorscsapások nem kímélték a BÉM-et és a ke­rítésen belül lévő Kohászati Be­tételőkészítő Kft-t sem. Olyany- nyira, hogy júliustól mindkét cég felszámolás alatt áll. A felszámoló Reorg Rt.helyi megbízottja, Lip- pai István: - A felszámolási eljá­rást a magyar iparra ma túlsá­gosan is jellemző körbetartozás tette szükségessé. Körülbelül annyival tartozik a két cég, mint amennyi a kintlévőségük. Voltak időszakok, amikor csak szakaszo­san termeltünk és elbocsátások is voltak. A legnehezebb időszakok­ban egyszerűen nem jutott pénz a környezetvédelmi karbantar­tásokra. Nem tudtuk legyárttat- ni a tartalék alkatrészeket. Most, hogy a DNM fizetőképessége javult, a mi pénzforgalmunkban is javulás mutatkozik. Mostanra az ütemezett és a kiemelt kar­bantartások nagy részét elvé­Lippai István geztük. A porkibocsátás a környe­zetvédelmi hatóság paramétere­in belül van.- Ez mennyi port jelent?- Százhúsz kilogrammot órán­ként. Régen milliós környezet­szennyezési bírságot fizetett a BÉM, most százezres nagyság- rendűt. Hogy cukorgyár soha nem lesz az ércelőkészítőből, azt min­denki tudja.- Betegednek-e a portól az itt dolgozók?- Üzemorvosi szolgálatunk rend­szeresen vizsgálja a dolgozókat, a Köjál pedig évente kétszer általá­nos szűrést végez. Nem betegeb­bek az emberek, mint másutt, szi- likózisos megbetegedés nincs. Nedves kohászkodás a környezetért A BÉM a technológiája miatt so­ha sem állt a lakossági top-lista élén, most pedig hogy szóba került a nehézfém ártalmatlanítása, a „galvániszap”, határozottan ha­ragszanak a környéken élők az ü- zemiekre.- A műszakiak évek óta dolgoznak azon, miként lehetne ártalmatla­nítani a nehézfém-tartalmú hul­ladékot. Van már egy országos térkép, amely jelzi, hol, mennyi nehézfém található. Kétszázezer tonna van felhalmozva és ehhez évenként még 4-5 ezer tonnát kell hozzáadni. Van végleges tároló, van átmeneti tároló és vannak illegális tárolók, amelyeket ter­mészetesen a térkép nem jelöl. Az ártalmatlanítására Magyar- országon nincs technológia, ezen dolgozunk mi - mondja Barták László műszaki igazgató.- Volt egyszer egy sikertelen kí­sérletük. Bartók László- Egynapos, a hatóság által ellen­őrzött kísérlet volt. Nem sikerült, azt a technológiát elvetettük. Elnyertünk ellenben a TDP-nél, az Égyesült Államok Kereskede­lemfejlesztési Programirodánál egy 400 ezer dollárt érő pályáza­tot. Amerikában ugyanis meg­bízható, általánosan alkalmazott módszer van a nehézfémek ártal­matlanítására, illetve hasznosí­tására. A tanulmány első része el­készült, a kísérleteket most vég­zik.-Hol?- Amerikában. Nálunk egy grammnyi nehézfém nem talál­ható.- Miért kell kísérletezni, ha már egyszer kitalálták?- Mert honosítani kell az amerikai technológiát. A magyarországi gazdasági, környezetvédelmi va­lóságra kell adaptálni. Például azért, mert nálunk az ipari üze­mek nem szelektíve gyűjtik a nehézfémet. Vegyesiszap van, minden együtt. Á kísérletek áp­rilisban befejeződnek. Egy nagy szellemi produktumról van szó.- Amennyiben a kísérletek sikere­sek lesznek, mi történik ?- Környezetvédelmi szakmai zsű­ri elé, majd a környezetvédelmi hatóság elé kerül. A legszigorúbb bírálatra van kilátás, de ez ter­mészetes. Ám, ha a környező fal­vak lakossága nem fogadja el a szakmai és hatósági jogosítványt sem, akkor nem a BÉM-ben, ha­nem az országban valamely más helyen valósul meg ez a fontos környezetvédelmi beruházás.- Érthető a lakosság félelme, kü­lönösen ebben a térségben. Mi megnyugtatót lehet elmondani az amerikai technológiáról?- Nem égetnénk semmit, nedves kohászkodással, hidromettallur- giával vonnánk ki a rezet, a cin­ket egy szigorúan zart tech­nológiával. Mindehhez környe­zetvédelmi laboratórium is tár­sulna. Csúcstechnológiáról van szó, külsőségeiben is tetszetős üzemről. Néhány száz, magasan kvalifikált ember számára te­remtődne új munkahely. Szemétégetéshez komplett infrastruktúra Hazai vasérc nincs, a kohászko­dás a miniacélművek felé tart, megkezdődött a visszaszámlálás a BÉM mostani technológiájá­ban. A cég természetesen talpon akar maradni, ezért igyekszik újabb és újabb tevékenységet ta­lálni.- Komplett infrastruktúrát tu­dunk felajánlani szemétége­téshez Miskolc és az agglomerá­ció önkormányzatainak. Van területünk, víz- és ener­giahálózatunk, iparvágányunk... Német, dán, belga és francia cél­vállalatok társulnának a kommu­nális szemétégető felépítéséhez. Környezetszennyezéstől nem kell félni, európai normákkal dolgoz­na az égető. Ellenben nyernénk hő- és villamosenergiát - halljuk Lippai Istvántól. - Látható, hogy amennyiben megvalósulnak ezek a tervek és megszűnik a mostani alaptevékenység, a BÉM, a kör­nyezetszennyező a környezetvé­delem szolgálatába áll. Nem bíznak az ércelőkészítőben Mátó István, Sajókeresztúr pol­gármestere: - Az önkormányzat soha sem fog olyan döntést hozni, amely a lakosság véleményével, akaratával ellentétes. Ha kell, Mátó István Fotók: Farkas Maya népszavazást írunk ki. A környe­zetvédelmi szakmai zsűri és ha­tóság véleményezése után újabb falugyűlést hívunk össze. Hall­gassák meg a véleményeket az emberek és döntsenek. A pillanat­nyi hangulat olyan, hogy a BÉM- ben dolgozó keresztúriak is job­ban félnek a környezetszennye­zéstől mint a munkanélküliség­től. Fedor Vince, Szirmabesenyó pol­gármestere: - A zárt technológia is csak addig jó, amíg betartják a szabályokat és nem történik műszaki hiba. A Sajó völgye már nem bír el több környezeti ártal­mat. A községnek régi telekadó vitája van a BÉM-mel, a téesz é- vente kap kártérítést a növények porszennyezése miatt, mi is nyel­jük a port. Nem bíznak az embe­rek az ércelőkészítőben. Környezetvédelemről a Parlamentben Budapest (MTI) — Nem sikerült a környe­zetügyi szempontokat egyértelműen érvé­nyesítő gazdaságpolitikát kialakítani - ál­lapította meg önkritikusan Keresztes K. Sándor környezetvédelmi és területfejlesz­tési miniszter minap az Országgyűlés kör­nyezetvédelmi bizottsága előtt ismertetve a tárca eredményeit, feladatait, a környezet- védelmi és a vízügyi szakterületek szétvá­lasztásának körülményeit. Az utóbbi témával kapcsolatban a környe­zetvédelmi bizottság már korábban fel­vetette az államtitkári felelősséget. A mi­niszter elmondta: a Miniszterelnöki Hiva­taltól vizsgálatot kért, s ez megállapította, hogy a szétválasztás jogi bizonytalanságok, nyilvántartási és adatbázisbeli hiányossá­gok közepette történt, viszont mindez nem róható fel a közigazgatási államtitkár, az apparátus hibájaként. A szétválasztásról készített számvevőszéki jelentés nyomán további vizsgálatok is kezdődtek, ezek még folyamatban vannak. Ügyészi vizsgálat in­dult például arról, hogy megfelel-e a vízminőség-védelmi tevékenység az elvárá­soknak. A környezetvédelmi és vízügyi ha­tásköri ellentétek, összeütközések mennyi­ben hátráltatják a hatósági eljárásokat. Az eddigi elemzések megállapítják, hogy a szétválasztással léti’ehozott intézmények működőképesek, viszont párhuzamos funkciók alakultak ki. Mindez bizonyos területeken eszközhiányt, többletlétszá­mot, az információbázisok átfedését ered­ményezte. A hozzászóló képviselők közül többen úgy jellemezték a beszámoló írásos anyagát, hogy az a valóságosnál kedvezőbb képet mu­tat be a minisztérium munkájáról. Kiss Róbert (SZDSZ) a bizottság alelnöke rámu­tatott: a részletekben elvesző, hosszú szó­beli kiegészítés számára azt bizonyítja, hogy a tárcának, a miniszternek nincsenek meg a fő irányvonalai, nincs megfelelő kon­cepciója. Halda Aliz (SZDSZ) szerint a def- fenzív, visszahúzódó magatartás az oka, hogy a környezetvédelmi tárca nem képes érvényesíteni e fontos terület érdekeit. Az ipari, kereskedelmi, mezőgazdasági és más érdekcsoportok teljesen háttérbe szorítják a környezetvédelem ügyét, ezért kellő ha­tározottság, elszántság, esetenként erősza­kosság nélkül nem lehet környezetvédelmi eredményeket elérni. Jávor Károly (MDF) szerint az eredmény­telenségért nemcsak a minisztérium fele­lős, az egész kormányzati munkából hiány­zik a készség, hogy napi feladatok szintjén érvényesítsék a környezetvédelmi filozófia elvárásait. A környezetvédelmi tárca társa­dalmi támogatottságra, sajtónyilvánosság­ra, a parlamenti környezetvédelmi bizott­sággal jobb partneri kapcsolatra törekedve tényezővé válhatott volna a kormányzati, a törvényhozói munkában. A képviselő - utal­va a minisztérium korábbi, el nem fogadott, és a mostani beszámolójára - kijelentette: nem érez garanciát a változásokra, és tá­mogatja a miniszterelnök kormányátalakí­tási szándékát. Bioüzemanyag-gyár Nyíregyháza (MTI) — Bioüzemanyag- gyár építési terveinek kidolgozásával bízta meg a Gödöllői Agrártudományi Egyetem nyírségi mezőgazdasági főiskolai karát a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei és a nyí­regyházi városi közgyűlés. Az önkormány­zati képviselő-testületek 1,5 millió forintot szavaztak meg a terv elkészítésére, s az összeget már át is utalták a felsőfokú intéz­mény számlájára. Sinóros-Szabó Botond, a nyíregyházi mezőgazdasági főiskolai kar főigazgatója az MTI tudósítójának elmond­ta: az elképzelések szerint német és osztrák vállalkozókkal közösen építenék meg a bio­hajtóolaj üzemet. A külföldi partnerek szándéknyilatkozatával már rendelkeznek, s folytatják a tárgyalásokat a végleges szer­ződések megkötésére. A bioüzemanyag- gyárat 200 millió forintos beruházással hoznák létre. Az építkezés az év második felében indulna, és 1994 őszén kezdődne a termelés. A környezetkímélő hajtóanyagot repcemagból állítanák elő. Évente hatmil­lió liter repcemetilésztert készítene az üzem. A bioüzemanyag különösen a városi közlekedésben lenne előnyös, felválthatná a levegőt nagymértékben szennyező benzin és gázolaj használatát. Az alapanyagot helyben, Szabolcsban termesztenék, mint­egy 15 ezer hektáros területen. A termelési rendszer és a feldolgozó üzem összesen 1500 embernek jelentene biztos foglalkoztatási lehetőséget. A bioüzemanyag-gyárat a fő­iskolai kar területén építenék fel. Az okta­tási intézmény kutatóközpontjában egyéb­ként már régóta foglalkoznak a biohajtó­anyag előállításának kísérletezésével, s a szakemberek most jutottak el addig, hogy a gyakorlati megvalósítást javasolják.

Next

/
Oldalképek
Tartalom