Észak-Magyarország, 1993. február (49. évfolyam, 26-49. szám)

1993-02-09 / 33. szám

1993. Február 9., Kedd Gazdaság ÉSZAK-Magyarország 7 Gazdasági adatbank Pécs (MTI) — Horvát gazdasági adatbank és horvát-magyar ke­reskedőház létrehozásáról tár­gyaltak hétfőn Pécsett a zágrábi és a dél-dunántúli gazdasági ka­marák vezetői. Ivica Gazsi, a Horvát Gazdasági Kamara elnöke a péntekig tartó Adria napok horvátországi dele­gációjának vezetőjeként érkezett a baranyai megyeszékhelyre. A Déldunántúli Regionális Gazda­sági Kamarában olyan Pécsett működő adatbank létrehozáséiból folytatott megbeszélést, amely a horvát cégek legfontosabb muta­tóit - cím, működési terület, alap­tőke stb. - tartalmazza. AMagyar- országon jelenleg egyedülálló horvát adatbank egyidőben Zág­rábban és Pécsett működne, s naprakészségét a Horvát Gazda­sági Kamara biztosítja. A zágrábi székhelyű kamara ve­zetője hétfői tárgyalásának másik fontos témája egy horvát-magyar kereskedőház létrehozása volt, amelynek feladata a horvát és magyar partnerek közti érdek- egyeztetés. Heti csőd Miskolc (ÉM - IS) — A Heti Csődértesítő című lap hetente kö­zöl gyorsjelentést azokról a ma­gyarországi cégekről, amelyek el­len csődeljárás, felszámolási eljá­rás, vagy végelszámolási eljárás indult. A lap ez évi ötödik szá­mában tallózva ezúttal is talál­koztunk olyan megyei kft-kel, me­zőgazdasági termelőszövetkeze­tekkel, amelyek most kerültek fel a listára. Ezek a következők: Barbara Lak- berendezési és Kereskedelmi Kft. (Miskolc), Euroimpex Ipari és Ke­reskedelemfejlesztési Kft. (Mis­kolc), Hófix Kft. (Miskolc), Invest- Coop Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. (Miskolc), Iserin Szerelő Ipa­ri és Kereskedelmi Kft. (Miskolc), Metró Közmű és Mélyépítő Kft. (Miskolc), Miszak Szakipari Kft. (Miskolc), Profina Mezőgazda­sági Termeltető, Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. (Aszaló), Sza­badföld Mezőgazdasági Termelő- szövetkezet (Bodroghalom), Va­sas Kisszövetkezet (Miskolc), Zöld Mező Mezőgazdasági Terme­lőszövetkezet (Riese). A „túlélő” lyukói bánya Miskolc (ÉM) — Beszűkült a lakossági piac, mert csökkent a lakosság vásárlóképessége. Az energetikai szenet is a bányánál kellett egy időre tárolni, a SZ^V1J haros időjárás miatt nem tudtak a kötélpályán szállítani a Borsodi Hőerőműbe - mondotta Szőcs Ele­mér, a lyukói bánya üzemvezető főmérnöke. Mindez a szigorúan vett „bányászkodás” mellett egyéb feladatokat is rótt az üzem vezetőségére. Ehhezjárultak még olyan gondok is, amelyek a terme­léssel függnek össze. Mint pél­dául, hogy egyre több a baj a gepek üzemben tartásával. Ezen sok esetben már a műszakiak ötletes­sége sem segít. , Mindezek azonban a termelést nem gátolják. Jelenleg is három frontfejtésről szállítják felszínre a szenet. Egy frontfejtést pe lg most telepítenek egy új szenme­zöbe. Munkaerő-gondjai a banyá­nak nincsenek. Sőt, a fomerno elmondta: szakmunkásokat telis tudnak venni. Ezeket, ha szük­séges, vájárokká is átképezik, mert szakképzett vájárok nem- igen kopogtatnak az üzem ajta- ján. Márpedig a jól képzett szak­munkásokra szükség van a bánya jövője miatt is. Perspektívájában ugyanis a lyukói bánya a „tulelo üzemek közé tartozik. Legvalószi- núbb megoldásnak az tűnik, hogy a Tiszai Hőerőmű Rt.-vel kötnek „házasságot”. S bár az ezredfor­dulóig energetikai szenet a fenn­maradó bányák még adnak, azután már gyakorlatilag az erő­művi ellátás Lyukóra marad. Ez pedig nem csak „minőségi ter­melést”, de „minőségi munka­erőt” is feltételez. A munkaerőképzés eddigi eredményei A kedvező elhelyezkedési arány második, harmadik szakmával sem érhető el mindenütt. Fotó: Laczó József Miskolc (EM) — A nyílt munka- nélküliség tömegessé és tartóssá válása egyre jobban ráirányítja a figyelmet a munkaerőpiaci képzé­sekre. Az iskolából kikerülő és állás nél­kül maradó fiatalok vagy a mun­kanélkülivé vált dolgozók helyze­tének megváltoztatására szinte az egyetlen lehetőség, ha be tud­nak iratkozni egy képző vagy át­képző tanfolyamra. A statisztikai adatok szerint az elmúlt évben 100 munkanél­külire 4 állást kínáltak. Jelentős számú átképző tanfolyamot vizs­gálva kimutatták, hogy 100 vég­zett hallgató közül átlagosan 34 tudott elhelyezkedni. Esélyüket a képzés tehát többszörösére nö­veli, még akkor is, ha figyelembe vesszük, hogy ez az arány csak az adatot szolgáltatott hallgatókra vonatkozik. Ezeket a tényeket is tartalmazza - többek között - az a tanulmány, amelyet a Nemzeti Szakképzési Intézet készített a Munkaügyi Minisztérium számára. Az úgy­nevezett követésvizsgálatban az Országos Képzési Tanács 1991. évi pályázatain elnyert tanfolya­mok közül azokat elemezték, amelyek tavaly szeptemberig be­fejeződtek. A vizsgálat adataiból kitűnik, hogy a legmagasabb - a 40 száza­lékot is meghaladó - elhelyezke­dési arányt az úgynevezett pers­pektivikus szakirányokban mér­ték (számítástechnika, mened­zserképzés, külkereskedelem, nyelvi képzés). A szakemberek arra is rámutat­nak, hogy ez a kedvező elhelyez­kedési arány nem érhető el min­dig és mindenütt. Elsősorban azért nem, mert ezekre a szakem­berekre is korlátozott a mun­kaerőpiaci kereslet. Ugyanakkor az is bizonyított, hogy a hagyo­mányos szakmákra történő át­képzés is növeli az elhelyezkedési esélyeket. Becsült adatok szerint a megyei munkaügyi központok által finanszírozott képzések ese­tén is minimum 10-20 százalékos az elhelyezkedés aránya. Az egyes régiókban folyó képzé­seket vizsgálva - még a recesszió sújtotta területeken is - találunk pozitív példát az elhelyezkedési esély növekedésére. Például az Észak-Magyarországi Regionális Átképző Központban végzett hall­gatók átlagos elhelyezkedési ará­nya több mint 50 százalék az el­múlt másfél évet tekintve. A magasabb arányú elhelyezke­désoka - a jól megválasztott szak­irányon kívül - a korszerű mód­szerekben rejlik. A szakemberek véleménye sze­rint - külföldi tapasztalatokat is figyelembe véve - a munkanél­küliek kb. 10 százalékát kell fo­lyamatosan bevonni a munka­erőpiaci képzésekbe ahhoz, hogy a munkaerő-kínálat megfelelő minőségű legyen. 1993-ban en­nek a követelménynek a telje­sítéséhez 60-80 ezer ember kép­zése szükséges. Figyelembe kell venni azonban, hogy a képzések támogatására fordítható pénzalapok korlátozot­tak. A munkaerőpiaci képzések ga­rantált minőségi és mennyiségi fejlesztését célozza a regionális átképző központok rendszerének a kifejlesztése. A hálózat már ki­épült, illetve kiépülőben lévő egy­ségei komplex munkaerőpiaci képzésre készültek fel: felzárkóz­tatásra, a teljes regionális szak­mastruktúrát felölelő képzésre át-, vagy továbbképzésekre, és különféle munkaerőpiaci szolgál­tatásokra (például konfliktus­kezelés, személyiségfejlesztő és elhelyezkedést segítő tréningek, stb.). Ha a központok teljes ka­pacitással fognak majd dolgozni, akkor évente 30-40 ezer hallgatót tudnak képezni. Végül, de nem utolsó sorban kell megemlíteni a munkaerőpiaci képzések intézményrendszeré­nek harmadik szektorát, a közép­fokú szakképző intézményhá­lózatot, illetve több felsőoktatási intézményt, amelyek rendszere­sen és növekvő számban vesznek részt képzésekben. Ennek az in­tézményhálózatnak a szerepe azért jelentős, mert a 16-25 év kö­zötti korosztály - így az ifjúsági munkanélküliek - képzésében ne­kik van a legnagyobb tapasztala­tuk. Ennek megfelelően több me­gyében jelentős az ifjúsági szak­képző intézmények és a munka­ügyi központok, illetve az önkor­mányzatok együttműködése. (Például Szolnok megyében a na­pokban tartottak közös konferen­ciát az ifjúsági munkanélküliség kérdésében.) A munkanélküliség olyan probléma, amelynek felszá­molását a munkaerópiaci képzé­sek rendszere, az ebben résztvevő szervezetek és cégek önmaguk nem tudják megoldani, de hatá­sosan képesek enyhíteni a jelen­ség súlyát. Nemcsak azzal, hogy a korszerű képzés nyomán elhelyezkedési lehetőséget kínál­nak, hanem azzal is, hogy a mun­kanélkülivé vált dolgozónak a képzésben való részvétel pozitív programot: tanulást, új emberi kapcsolatokat, a munkanélküli lét jobb elviselését nyújtja. Ezt a hatást tükrözték vissza a már említett követésvizsgálat­ban részt vett hallgatók. Több mint 40 százalékuk küldte vissza értékelhetően a kérdőívet, és so­kan külön levélben fejtették ki vé­leményüket, jelezték problémái­kat - amelyekre megoldást vár­nak! -, de felajánlották együtt­működésüket is, a további vizs­gálatokban való részvételt. Meg kell azt is említeni, hogy a vizsgá­latban résztvevő több tucat képző cég készségesen bocsátotta ren­delkezésre adatait, vezető mun­katársaik személyesen is közre­működtek a tapasztalatok gyűjté­sében. Mindezek alapján a szakemberek bíznak abban, hogy további vizs­gálatokkal még pontosabb képet fognak kapni a munkaerőpiaci képzések jellemzőiről. Ezért a Nemzeti Szakképzési Intézet a tanfolyamok befejezéséhez iga­zodva idén is folytatja ezt a mun­kát. Csak ennek összegzése után lehet megalapozott javaslatokat tenni a szükséges intézkedések­re, beleértve az esetleges jogsza­bályi változtatásokat is. Kereskedés a FAK-államokkal Konzultáció az ÉMGK-ban Miskolc (ÉM - V.Zs.) — Az orosz­magyar kereskedelmi kapcsola­tok időszerű kérdéseiről, vala­mint a Magyar Gazdasági Ka­mara Moszkvai Irodájának jövő­beli működéséről tartottak kon­zultációs-előadássorozatot az Észak-magyarországi Gazdasági Kamara szervezésében Egerben, Miskolcon és Salgótarjánban. Mint azt Földvári András a ka­mara moszkvai irodájának veze­tője elmondta, az iroda tevékeny­ségét ideiglenesen felfüggesztet­ték, hogy megvizsgálják milyen feltételekkel érdemes működtet­ni - a meglehetősen magas költ­ségek ellenére is - a későbbiekben, s milyen igényekkel jelentkeznek a hazai kamarai tagvállalatok. Ma már ugyanis nem elsősorban moszkvai központtal köttetnek üzletek, egyre inkább a regionális kamarák jutnak szerephez az in­formációszerzéskor is. Mivel ép­pen az elmúlt héten kötött ke­retmegállapodást az Orosz és a Magyar Gazdasági Kamara, eb­ben elsősorban a kis- és középvál­lalkozások számára szeretnék megteremteni az együttműködés feltételeit. Egyre inkább lehet építeni azokra az információkra, amelyeket a regionális kamarák útján kaphatnak a hazai vál­lalkozók. Megbízható céginformáció nélkül ugyanis nehezen építhetők ki kor­rekt üzleti kapcsolatok. Még abban az esetben is, ha a tavalyi évben némi emelkedést mutató magyar-orosz és FÁK országbéli külkereskedelmi for­galom többnyire belga, német és holland közvetítőkön keresztül bonyolódik le. Jelentős magyar kapcsolatok alakultak ki más tagállamokban is, így többek között Baskiriában és Tatáror­szágban. A kereskedelmi forgalom tekin­tetében egyébként Oroszország vezet, ezt követi Ukrajna és Ka­zahsztán. Ez utóbbi állam ugyan nagy távolságra fekszik Magyar- országtól, de az ott található nyersanyagforrások fontosak le­hetnek számunkra. A legnagyobb gondot ezeken a tá­voli országokban ugyanakkor a megfelelő infrastruktúra hiánya jelenti. A függetlenné vált balti államok közül pedig a magyar kereske­delem szempontjából a litván vál­lalatok lehetnek fontosak - mond­ta Földvári András. A konzultáción részt vett mintegy félszáz, főleg kereskedelemmel foglalkozó cég képviselői hangsú­lyozták, hogy számukra fontos a biztonságos kereskedés feltéte­leinek megteremtése, s ebben nyújthat elsősorban segítséget a Magyar Gazdasági Kamara.--------JEGYZET Be kecsi Szabó László Kérem szépen, nemcsak a polgárokra jár itt rossz idő, hanem a cégekre is. Úgy látszik, márazok is csak a csodában bíz­nak, ha nagyobb pénzt remélnek. Történt ugyanis, hogy levelet hozott a posta, feladójaként az ÉMASZ Vállalat Miskolc, Dózsa György út 13. volt feltün­tetve. Díjelőleges volt a koperta, tehát a cég rótta le érte a kemény forintokat. Méghozzá hússzor, mivel csak akkor lehet nyugodt a feladó, ha legalább húsz példányban továbbítja a Szent Antal- lánchoz hasonló levelet. Ma már mo­dern korban élünk, van a cégnél fénymá­soló. A bigott levél tartalma ismeretes: azért küldik, hogy szerencsét hozzon a címzettnek. Kilencszer járta már körül a Földet (vagy öt éve is ezt írták), s a húsz példány feladása után négy nap­pal - szerencse ér - ígéri a levél. Biztos, ami biztos, meg is fenyeget, ha véletlenül nem adom fel, vagy szándékosan, akkor úgy járok, mint az a tiszt, aki 40 ezer dollárt veszített el, egy amerikai elve­szítette feleségét, egy Prius nevű úr két­milliót nyert, mert elküldte, egy védő (?) nem hitt benne - ezért meghalt. Az a veszély nem áll fenn, hogy 40 ezer dollárt veszítsek. Azt viszont be­tartom, hogy pénzt ne küldjék. Ha e lánc szerzői figyelembe veszik, hogy vagy het­venezer példányban adtam hírül a levél tartalmát, úgy szerényen elfogadom a meglepetésként beinkasszálható 46 ejer illetve 2 millió dollárt. Ámbár most nézem: tegnap letelt a négy nap. Ha visszagondolok arra, hogy postán jön el a szerencse jótettemért, hát nem tudom. Fizetés meghagyást kap­tam a bíróságról (4500 forint, megjött vele a gépjárműadó évi befizetendő dí­ja (Trabant + utánfutó), és értesítést kaptam, hogy a nekem tartozó cég de­cember 31-én megszűnt, felszámolási el­járásfebruárban lesz - majd értesítenek. ÁRFOLYAMOK Budapest (MTI) — Harminc üzletben összesen 153,4156 millió forint forgalmat bonyolított le a Budapesti Értékpapírtőzsde árfolyamértéken tegnap. A részvények for­galma (25 kötés) névértéken 4,6600 millió­forintot, árfolyamértéken számolva pedig 5,8290 millió forintot tett ki. Kárpótlási jegy 65­Fonas MTI. IŐB CoNexuS. E*Á Broker. U** York Broker. Pakett Bröker I 'iii ' Imi |f1'1 fii"7® áüMjH SDJi- r* t ; TT-rr$74 tiiinn — tőzsdei eladásiátlagár-görbe ■ nem volt kötés v minimális vételárajánlat a brókercégektől a a brókercégek maximális eladásiár-ajánlata s s-i-n-n t r rt rrtTTTTttti ~ « S Tőzsde Index (ideiglenes) február 8-án: 726,37 -2,01 Hivatalos árfolyamok Érvényben: 1993. január 22. Valuta Pénznem Vétel Eladás Angol font 121,84 124,64 Ausztrál dollár 56,47 57,71 Belga frank* 247,01 251,67 Dán korona 13,32 13,58 Finn miika 14.64 15.04 Francia frank 15,03 15,31 Holland forint 45,14 46,00 ír tout 123,42 126,02 Japán yen* 67,81 69,01 Kanadai dollár 66,65 68,05 Kuvaiti dinár 272,51 278,01 Német márka 50,31 51,77 Norvég korona 12,01 12,25 Olasz líra** 54,92 56,20 Osztrák sch.* 722,09 735,69 Portugál es,* »' 56,33 57,43 Spanyol peseta* 71,49 73,01 Svájci Drank 54,96 56,04 Svéd korona 11,29 11.55 USA-dollár 84,22 85,78 ECU (Közös Piac) 99.16 101,12 Deviza Vétel Eladás 121,98 122,68 56,84 57,14 248,35 249,51 13,45 14,81 16,16 45,53 124,73 68,04 13,5» 14,91 15,23' 45,75 125,37 68,34 67,09 ' 67,43! 273,92 275,30 51,23 51,471 12,12 12.18 55,48 5S,30| 728,49 731.89 56,73 57,01 72,20 72,58 55.40 ; 55,68; 11.40 11,46 84,71 1185,111 99,99 100,49 A megadott számok 1 egységre értendők, forintban. •: 100 egység, **: 1000 egység

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom