Észak-Magyarország, 1993. február (49. évfolyam, 26-49. szám)

1993-02-01 / 26. szám

XLIX. évfolyam, 26. szám 1993. február 1., hétfő Ara: 14,80 Ft. / rMAGYARORSZAG BORSOD - ABAÜJ - ZEMPLÉN FÜGGETLEN NAPILAPJA Feltámadt az elsiratott iskola Megszűnt, majd újraindult Edelényben a munkaiskola egy páratlan, példás össze­fogásnak köszönhetően. (5. oldal) Magánbányák Borsodban A kormány nagy valószínűséggel három variáns közül dönthet a borsodi szénbányák jövőjét illetően. (7. oldal) Hét vége a sportpályákon Ózdi kézilabdás vereség - Másodszor is nyertek a vasutas röplabdások - Diósgyőri öröm, MEAFC-bánat - Totó (14-15. oldal) A 36-ok vitája Budapest (MTI) — A 36-ok vasárnapi frakcióülésének ebéd­szünetig tartó eseményeiről Dragon Pál tájékoztatta az MTI munkatársát. Véleménye sze­rint a képviselőcsoport több olyan előnnyel rendelkezik, ami­vel más kisgazda-szervezetek nem. így alkalmas egy új párt létrehozására. Az előkészüle­teket az eredetileg a 16-os ügy­vivő testület (ebből a történelmi tagozat vezetői nemrég váltak ki) által március 21-ére össze­hívott országos nagyválaszt­mányi ülésig kellene megtenni. Közgazdász találkozó Salgótarján (MTI) — Kiszorítja a pénzpiacról a vállalkozókat a hihetetlen hiteligényeket tá­masztó költségvetés, a likvidi­tásbőség megfojtja a gazdaságot ahelyett, hogy élénkítené a vál­lalkozásokat. Minderre Antal László mutatott rá a költség- vetési deficit hatásait elemezve a fiatal közgazdászok Salgótar­jánban tartott országos ta­lálkozójának zárónapján, vasár­nap. A Magyar Külkereskedelmi Bank főosztályvezetője veszélyes ideológiának nevezte a tőke­szegény hazai befektetők támo­gatását, mivel ez - nézete sze­rint - tőkehátteret nélkülöző befektetéseket generál. A privatizáció kétéves tapaszta­latait Csépi Lajos összegezte: az elidegenítésre kijelölt vállalatok több mint fele elkelt, miáltal 110 milliárd forint központi bevétel­hez jutottak, a bevétel további 30 százaléka pedig a vállalati szférában kötött ki. Torgyán József Győrött Győr (MTI) — A volt kommu­nisták a kommunizmusba akarták elvinni a népet, a mos­tani hatalom meg Európába. Mindkettő a , jövőt” kínálta ahe­lyett, hogy jólétet, tisztes fizetést, elfogadható nyugdíjat, a fiataloknak lakást adott volna - mondotta Torgyán József kis­gazda pártelnök vasárnap Győrött. A Történelmi Igazság- tétel Bizottság észak-dunántúli területi szervezete rendezésében nagy nyilvánosság előtt tartott ülésen megállapította: a jelenle­gi hatalom összejátszik a volt kommunistákkal. A kisgazda szónok nevesített is néhány „kommunistát”. Lepárttitkároz- ta a legfőbb ügyészt, s úgy vé­lekedett: „a néppel arcpirító mó­don elbánó bírói kar kommu­nista tőgyön nevelkedett”. Előkészületek a gát bontására (MTI) — Megkezdődtek az elő­készületek a nagymarosi Duna- töltés elbontására. Az összesen 7 milliárd forintba kerülő munká­latok koordinálásával a Dunai Rehabilitációs Iroda foglalkozik, amely versenytárgyalást írt ki a speciális feladat elvégzésére. A 11 hazai pályázó vállalatból végül a szakmai zsűri döntése alapján 6 felelt meg az előírt kö­vetelményeknek. Új szociális törvény Budapest (MTI) - A szociális igazgatásról és a szociális el­látásról szóló törvény a Magyar Közlöny 8. számában látott napvilágot. Az állam által biz­tosított szociális ellátások első törvényi szintű szabályozása a kihirdetést követő harmincadik napon, vagyis február 25-én lép hatályba. A már korábban is meglévő el­látási formák szabályozása mel­lett a szociális törvény űj támo­gatási rendszereket is bevezet. Ilyen új elem a gyermeknevelési és a lakásfenntartási támogatás, valamint a munkanélküliek jövedelempótló támogatása - tájékoztatta az MTI-t König Éva, a Népjóléti Minisztérium Szociálpolitikai Titkárságának főosztályvezetője. A sokgyer­mekes szülők segítését célozza a gyermeknevelési támogatás, amelyet azok vehetnek igénybe, akik saját háztartásukban három vagy több kiskörűt nevel­nek, és legkisebb gyermekük legalább három, de legfeljebb nyolcéves. A jogszabály ezzel az ellátási formával jogilag is elfo­gadottá teszi a főállású anyaság intézményét - mondta Kénig Éva -, mivel kimondja: a támo­gatás folyósításának ideje, vagyis a gyermekneveléssel eltöltött idő szolgálati időnek számít. A gyermeknevelési tá­mogatást - más ellátási for­mákhoz hasonlóan - kérvé­nyezni kell a helyi önkormány­zatnál. A támogatás összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegével azonos, vagyis jelenleg 6000 forint. A szociális törvény lehetővé teszi, hogy a jövőben a nehéz anyagi körülmények, illetve rossz lakásviszonyok között élők lakásfenntartási támogatást kérjenek a területi önkor­mányzattól. A lakásfenntartási támogatás lehet egyszeri, vagy havonta folyósított pénzbeni se­gítség, de akár tüzelősegély, vagy a közüzemi díjak átvál­lalása is. A munkanélküliek jövedelem- pótló támogatása szintén újdon­ság a szociális ellátások köré­ben. A munkanélküliek szociális támogatását felváltó ellátást szintén kérvényezni kell az önkormányzatoknál, csatolva a munkaügyi központ igazolását arról, hogy a kérelmező már ki­merítette a munkanélküliként kapható egyéb ellátásokat. A jö­vedelempótló támogatás havi összegét az illetékes önkor­mányzat állapítja meg oly mó­don, hogy önmagában, vagy a meglévő más jövedelemmel együtt elérje az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegé­nek 80 százalékát, vagyis jelen­leg a 4800 forintot. A szociális törvényben szabályo­zott régi, illetve új ellátások bevezetésével csaknem egyidejű­leg megszűnik a korábbi lakbér­fizetési támogatás, valamint a tej- és tejtermékutalványok ki­bocsátása. Az előbbit a lakás- fenntartási támogatás váltja fel, míg a tej- és tejterméku­talványok helyett - amelyek fe­dezetét az állam természetesen átutalja az önkormányzatoknak - a jövőben az önkormányzatok saját hatáskörükben döntik el, milyen formában kívánják tá­mogatni a rászorulókat. Százezrek tüntettek a hitleri hatalomátvétel évfordulóján Bonn (MTI) — Több százezer ember vonult ki az utcákra a hét végén Németországban Hitler hatalomra jutásának 60. évfordulóján, jelezve, nogy elítélik a szélső|obboldaliság bármely megnyilvánulását, az erőszakot, az idegenekkel szemben megnyilvánuló, tettlegességig fajuló ellenszenvet. Tavaly Németországban tizenheten haltak meg a szélsőjobb­oldali erőszak következtében. A demonstrációkat pártok, szakszervezetek, társadalmi körök, s főleg művészek szer­vezték. A leglátványosabb megmozdulás szombaton este Berlinben volt, ahol hatvan évvel ezelőtt a nácik fáklyás felvonulással ünnepelték Hitler kinevezését birodalmi kancel­lárrá. Fotók: AP Világgazdasági fórum Svájcban Párizs (MTI) — Péntek óta ta­nácskozik a svájci Davosban a Világgazdasági Fórum, amelyen a világ mintegy hetven országá­nak vezető politikusai, közgaz­dászai, vállalati vezetői értéke­lik a gazdasági helyzetet, vi­tatják meg a követendő felada­tokat. Az MTI párizsi tudósítója vasárnap telefonon kapott tájé­koztatást az eddig tapasztala­tokról Kádár Bélától, a nemzet­közi gazdasági kapcsolatok mi­niszterétől.- A tanácskozást megnyitó vita részt vevői úgy látták, hogy a világgazdaság immár harmadik éve nem a depresszió, hanem a stagnálás állapotában van. Ebből adódóan nő a munkanél­küliség, növekednek a szociális és a politikai feszültségek, csök­ken a politikusok hitelképes­sége. Mindez bizonyos mérték­ben világméretű stabilitási problémákat gerjeszthet. E hely­zetmegítélés alapján választot­ták a konferencia mottójául azt, hogy mozgósítsuk a globális megélénkülés erőit. Ez markáns célmódosítási igényt jelent: elő kell segíteni az élénkülést az egész világgazdaságban. Ennek az átfogó célkitűzésnek kereté­ben szerepelt a munkában az úgynevezett „Davos-terv”, az az elgondolás, hogy helyezzük új, hosszú távú alapra az együtt­működést a kelet- és közép-eu­rópai országokkal is.- A gazdaság módosításának igénye igen konkrét módon fogalmazódott meg, de nem egy átfogó, szintetizált program ke­retében, hanem, legalábbis egyelőre, egyes területeken. A kormányképviselők szerint a jelenlegi gondoknak egyik leg­lényegesebb problémája a nem­zetközi együttműködés elégte­lensége, a politikai és gazdasági koordináció gyengesége.- A nemzetközi tőkeáramlással foglalkozó kerekasztal-megbe- szélésen szó volt Kelet- és Kö- zép-Európa megítéléséről, a jö­vőbeni befektetések lehetséges irányáról. Ezzel kapcsolatban utaltam arra, hogy 1989 és 1992 vége között a volt KGST úgyne­vezett kis országaiba kereken hétmilliárd dollár tőkét fektet­tek be - ez a nemzetközi összes tőkekivitelnek kereken 1,4 szá­zaléka csupán. Magyarország szerepe e téren változatlanul egyértelmű: a hétmilliárd dol­lárból mintegy négymilliárd ju­tott az országnak. így helyze­tünk megítélése továbbra is megfelelő. A fórum eddigi ta­pasztalatai alapján az az ural­kodó vélemény, hogy a gazda­sági fejlődés hosszú távú fel­tételeit kell megteremteni.-----KOMMENTÁR------­Na gy Zoltán Olvasom Kováts Györgynek, az is­mert művelődési szakembernek a ta­nulmányát - szombati lapszámunk­ban csak részleteket közölhettünk be­lőle -, arról, hogy száz éve alakult meg Diósgyőrben a Jószerencse Dal- és Önképzőkör. A század végére gyor­san fejlődött a gyár. 1900-ban már 6119 munkásnak adott kenyeret, s ez a munkásság 1893-ban pontosan ja­nuár 29-én létrehozta első saját egye­sületét, a Jószerencsét. Eddig is számon tartottuk, hogy az előretörő kapitalizmus éveiben a munkásság, a polgárság számos civil egyesületet, olvasókört, egyletet hozott létre, amelyekben pezsgő kulturális é- let zajlott. Diósgyőrben, Ózdon és a bányásztelepüléseken máig sokat em­legetik e hagyományokat. Ezek világi szerveződések voltak, míg a községek­ben jobbára az egyházak égisze alatt, de többnyire nagy önállósággal mű­ködtek az olvasó egyletek és a gazda­körök. Illő, hogy ne feledjük el a közművelő­désnek eme sok vonatkozásban köve­tendő hagyományait. Most a diósgyő­ri Jószerencse megalakulásának 100. évfordulóján szomorú aktualitás mű­velődési életünk jelenlegi helyzete. A századvégen a gyárigazgatóság vál­lalta a Jószerencsének otthont adó „lovarda” teljes fenntartását. Ma sor­ra szerveződnek át művelődési intéz­mények, kénytelenek a művelődést egyáltalán nem szolgáló vállalkozá­sokba is belevágni, csakhogy fenn­tarthassák magukat. És ez nem sze­mélyes szándék dolga. Gazdasági prosperitás híján pang a közművelő­dési tevékenység is. Igaz törések, válságok mindig voltak a gazdaság­ban, a művelődésben egyaránt. Csak Jioszszan tartó ne legyen az átmenet, most az újabb század- egyben ezred­fordulón. Sok „Jószerencsét” hozzá. Merénylet vagy... (MTI-Panoráma) — Magányos merénylő akciójáról van-e szó vagy felbújtók húzód­nak meg a háttérben? - kérdezik Moszk­vában a szombat este nyilvánosságra ho­zott, elnök elleni merényletkísérlet kap­csán. A jelentések szerint a Habarovszk­ból érkezett merénylő, a hadsereg őrna­gya, önmagában is komoly fegyvertény­ként könyvelheti el, hogy egyáltalán sike­rült bejutnia az egykori SZKP KB ma is szigorúan őrzött székházába, amely im­már az orosz kormány intézményeinek ad helyet. Különösen annak fényében, hogy az 1991 augusztusi puccs óta, amikor is az egyik cél állítólag éppen Jelcin fizikai megsemmisítése volt, az elnök védelmét jócskán megerősítették, s az intézkedések helyenként a korábbi szovjet pártállami korszak hasonló rendszabályain is túltet­tek. Vannak persze olyan vélemények is, amelyek szerint a merényletek sora csu­pán kitalált mese, amelyek Jelcin népsze­rűségének erősítését célozták. Az Interfax orosz hírügynökség kisebb je­lentőségűnek tüntette fel a Borisz Jelcin ellen tervezett merényletet, mint koráb­ban a központi televízió vagy az ITAR- TASZSZ hírügynökség - jelentette az AFP. Az Interfax szerint a 33 éves Ivan Kiszlov őrnagyot csupán „csavargás” címén tar­tóztatták le és „dezertálás” miatt emeltek vádat ellene. L

Next

/
Oldalképek
Tartalom