Észak-Magyarország, 1993. január (49. évfolyam, 1-25. szám)
1993-01-18 / 14. szám
1993. Január 18., Hétfő Megyei Körkép ÉSZAK-Magyarország 3 A hitelrontás „művészete” Képviselői gyűlés Miskolc (ÉM) — Kiss György, a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei 4. számú választókörzet képviselője 1993. január 19-én 17.30- tól gyűlést tart Miskolcon, a Tóth Árpád úti általános iskolában. Ez alkalommal tájékoztatja az érdeklődőket a B.-A.-Z. megyei Fejlesztési Programról szóló kormányhatározatról, illetve az ezáltal kapott lehetőségekről. Barcika Diszkont Kazincbarcika (ÉM) — Nagy alapterületű, korszerű egységgel bővíti diszkont áruházláncát a Mátra Füszért Rt. Az új áruház, a Barcika Diszkont ünnepélyes megnyitója 1993. január 18-án, délelőtt 10 órakor lesz Kazincbarcikán, a 26-os főút és a Bercsényi utca találkozásánál. Üdültetési ügyek - a Toboz Kft.-nél Miskolc (ÉM) — A Toboz regionális Üdültetési Kft. Értékesítési Fiókirodája megkezdte működését Miskolcon, a szakszervezetek Mindszent tér 3. szám alatti székházának III. emelet 304-es szobájában. Az üdülési ügyekben az érdeklődőknek minden munkanapon délelőtt 10 órától délután 3 óráig adnak tájékoztatást, felvilágosítást. A munkanélküliek és a nyugdjasok részvételi jegyeiket és utalványaikat a helyszínen vehetik át. Jogi személyek részére folyamatos az utalványok értékesítése. Előzetesen érdemes telefonon érdeklődni a miskolci 352/411-es szám 16-os mellékén. Rossz látási viszonyok Miskolc (ÉM) — A napközbeni langyos, tavaszias időjárás dacára megyénk útjain meghatározóan télies időjárási viszonyok uralkodnak - tájékoztatta lapunkat Kiss Béla, a Közúti Igazgatóság munkatársa. Mint elmondta, a vasárnap délután kezdődött ködszitálás legfeljebb csak a kora délelőtti órákban fog felszakadozni, így számítanunk kell a rossz - helyenként 30-50 méteres - látási távolságokkal. Szintén veszélyes lehet a kora reggelre fagypont alá süllyedő hőmérséklet, miáltal az útburkolatra lecsapódó nedvesség csúszóssá, síkossá teheti régiónk fő- és alárendelt útjait egyaránt. Bánhegyi Gábor Alcímként sok mindent hozzá lehetne még írni a fentiekhez, de a krónikás feladata csak addig terjed, hogy jegyezze a hallottakat. Jegyeznivaló pedig van bőven, mert Szalonna polgármesterének, ár. Sanánszky Miklósnak az első találkozásunk óta nem párolgott el a dühe. Légből kapott vádaskodások- A január 5-i Észak-Ma- gyarországban jelent meg egy cikk Podvercsek Gábor tollából „Egy üdülőtelep tönkretétele” címmel - fog hozzá mondanivalójához a polgármester. - Annak az írásnak alig akad olyan mondata, ami ne lenne légből kapott rágalom, valótlanság. Kérem szépen, a rakacai víztározót az ÉRV üzemelteti, a községnek ahhoz tulajdonképpen semmi köze. De nézzük a vádakat:- Ha már az újságíró is telektulajdonos, akkor utánanézhetett volna annak, hogy ez a terület nem Boldva községről kapta a nevét, hanem a Bódva patak után lett nem a Boldva-, hanem a Bódva-völgye, ezen kívül nem tíz-, csak 5,2 millió köbméter a víztározó befogadóképessége, de ez legyen a legkisebb baj.- Nincs megoldva a szemét elszállítás. Még a nyolcvanas évek közepén a tanács kapott a megyétől 140 ezer forintot, abból tizenhat szeméttároló konténert vásároltak, a mai napig is évente hatvanezer forintot költünk a szeméttárolók rendszeres ürítésére. Sajnos, arról már nem tehetünk, hogy néhány telektulajdonos jobban szereti a konténer mellé tenni a szemetet. Ezen kívül, ha már a támogatásoknál tartunk, még egy kisebb összeget juttatott a megye bi- tumenezett parkoló építésére, ami meg is történt. A cikk azonban 240 millióról szól. De szép is lenne, ha lenne ennyi pénzünk!- Ekkora összeg még most is jelentős pénz lenne egy ilyen kisközségnek, nemhogy a hetvenes meg a nyolcvanas években! Valóban vannak szép házak is Szalonnán, de azok mind saját erőből épültek, nem közpénzből. A cigánytelepet még a hatvanas évek elején sikerült felszámolnunk, amikor még egy üdülő sem volt a környéken. Csak ismételni tudom, soha egy fillér támogatást a fentieken kívül nem kaptunk a megyétől vagy a szikszóiaktól.- A hetvenes évek elején 2-3 ezer forintért lehetett a közművesí- tetlen telkeket megvenni. Akkoriban nem is ígérgetett, nem is ígérhetett senki semmit. Mára már megoldott a közvilágítás, minden nyaraló minden évszakban megközelíthető. Januártól Villany is van, út is van decemberig negyven lámpa szolgálja a közvilágítást, ezért körülbelül ötvenezer forint átalányt fizetünk az ÉMÁSZ-nak évente. Az előfordul, hogy egy- egy lámpa néha nem ég, de az egyszerűen nem igaz, hogy csak nyáron működtetjük a világítást. Kérdem én, ha az illető úriember annak idején egy hónapig villany nélkül maradt, miért nem jött be hozzánk, hogy panaszt tegyen?!- Egyedüli bevételi forrásunk az adó. 1990-ig évente mintegy 150 ezer forint érkezett be hozzánk a telektulajdonosoktól, akik között magam is jelen vagyok. '90- ben kétszázezer, '92-ben négy- százezer. Ezeket a pénzeket elkülönítjük, ebből fizetjük a villanyt, a szemétszállítást, és ebből javítgatjuk az ottani úthálózatot, tehát minden fillért oda fogatunk vissza. A rendelet értelmében már eddig is 300 forint éves adót kérhettünk volna hasznos négyzetméterenként, de a közgyűlés tavaly csak 50 forintot hagyott jóvá. Senki sem tiltakozott- '92 augusztusában összehívtam a telektulajdonosokat, ahol javasoltuk, hogy emeljük az adót 100 forintra. Akkor senki sem tiltakozott. Az ominózus cikk említi. Hogy az illetékesek nem akarnak hallani a Rakaca- tói Intézőbizottság megalakulásáról. Tessék, kérem, itt az augusztusi jegyzőkönyv, az Intézőbizottság 1992 augusztus 21-én alakult meg, és meg is választotta tagjait. Folyamatban van még ezen belül egy társadalmi szekció megalakulása, amelynek tagja lenne az ÉRV, a Vízügyi Igazgatóság, a MO- HOSZ, az Edelényi Vízgadál- kodási és Talajvédelmi Társulat, valamint a három környező község, Szalonna, Martonyi és Meszes. A tárgyalások már folynak az együttműködési feltételek kialakításáról.- Valóban lezárattuk tavaly nyron a kutakat, csak reggel működtek 2-3 Fotó: Farkas Maya órán keresztül. Ennek az volt az oka, hogy a nyaralók, főleg a vadkempingezők olyan hatalmas mennyiségű vizet vittek el néha 50-60 literes marmonkan- nákban, hogy a nagy szárazság miatt a községben mintegy 150 lakás víz nélkül maradt. Az ÉRV tartálykocsikban szállította a vizet a községbe, hogy pótolja a vízhiányt.- Még egyszer sem hajtották a marhákat az üdülők közé, szezon végén, a betakarítások után egy-egy állat betéved a területre, de akkor már nyoma sincs a nyaralóknak. Mint ahogy az sem igaz, hogy a dögöket a tóba dobálnák. Mindhárom községben üzemképes dögkút van, és én mint a község állatorvosa teljes felelősségem tudatában állíthatom, az elmúlt jónéhány évben nem hullott el a környéken szarvasmarha, vagy nagyobb állat. Ha ez mégis megtörténne, akkor szerződésünk van a szikszói ÁTEV-vel, hogy a tetemet elszállítja háromezer forintért - és nem tízezerért, ahogy az a cikkben megjelent -, amely költséget az önkormányzat fizeti.- A legnagyobb baj a vadkempingezőkkel van. Egy fillért sem fizetnek, viszont használják a kutakat, termelik a szemetet. Nem is kérhetünk tőlük egy fillért sem, mert a vízpart és az országút közötti rész nem a miénk, hanem az ÉRV tulajdona, mi „csak” rendben tartjuk.- Tudja, az a legszomorúbb az egészben, hogy hiába igyekszünk olyan feltételeket teremteni, ami nem is kötelességünk, hiszen a Rakacai üdülőtelep hivatalosan nincs is üdülőövezetté nyilvánítva, ha egy ilyen újságcikk után még a helyiek is megállítanak, ismerősök nap mint nap kérdezősködnek, és én tehetetlen vagyok, mert mindenkinek képtelenség elmagyarázni mindazt, amit most elmondtam. Megyénkből Cigányok kérése Miskolc (ÉM) — A Miskolc Független Cigány Szervezet azzal a céllal alakult, hogy megpróbáljon segíteni a halmozottan hátrányos helyzetű emberek sorsán. Ez önerőből nem megy, ezért köszönettel vesznek minden olyan segítséget, tanácsot, amely munkájukat előbbre viszi. Mint Burai Aladár, a szervezet vezetője elmondta, köztudott, hogy a cigányok tehetségesek a kereskedelemben. De mert anyagi fedezetük nincs, így a bankoktól nem kapnak hitelt ahhoz, hogy önálló vállalkozásba fogjanak. Tudnak viszont arról, hogy sok kis gazdasági szervezet - kft., gmk., bt., kisiparos - értékesítési gondokkal küzd. A cigányok szívesen vennének át árut ezektől a gazdálkodóktól bizományba, mert úgy érzik, hogy értékesítésükkel sikeresen megbirkóznának. Ezért a miskolci cigány szervezetnél nagy örömmel fogadnák, ha jelentkeznének azok, akik termékeiket az általuk támogatott cigány kereskedőkre bíznák. A Miskolci Független Cigány Szervezet a 331-336-os telefonon érhető el. Véradónaptár Január 18-22-ig Megyénkben az alábbi üzemek, intézmények dolgozói, települések lakói biztosítják a betegellátáshoz szükséges vérmennyiséget. Hétfőn: II. kerületi óvodák, Miskolc; Fazekas utcai iskola, Miskolc; Magyar Honvédség Szentistváni Alakulata. Kedden: Bocsi Sörgyár; Taktaszada község; Ózdi Városi Kórház; Ózdi Rendelőintézet; Szakmunkásképző Intézet, Ózd; Ózdi Pénzintézetek; Kazincbarcika város. Szerdán: Borsodi Élelmiszerkiskereskedelmi Vállalat, Miskolc. Kérjük kedves véradóinkat, hogy aki ezen a napon beteg embertársain segíteni tudna, jelentkezzen véradásra a miskolci Vértranszfüziós Állomáson (Csabai kapu 9-11.) Csütörtökön: Diósgyőri Gépgyár, Miskolc. Pénteken: Diósgyőri Gépgyár, Miskolc. Vadászbál Miskolc (ÉM) — Az Északmagyarországi Területi Vadász- szövetség a hagyományoknak megfelelően idén is megrendezi a Vadászbált. A február 13-án, a lillafüredi Palotaszállóban megrendezendő mulatságra jegyeket már most lehet venni a szövetség székházában Miskolcon, a Hatvanötösök útján. Rokkantnyugdíj ast raboltak ki Köröm (ÉM) — Egy 53 éves rokkantnyugdíjas nőt raboltak ki január 15-én, pénteken este Köröm községben, a Móricz Zsigmond úti kocsma közelében H. István és H. László helyi lakosok. A két férfi gázspray-vel lefújta, bántalmazta az idős aszszonyt, majd 4500 forint készpénzét, valamint 2400 Ft-os szénutalványát elvették tőle. A bejelentést követően a Miskolci Rendőrkapitányság elfogta és őrizetbe vette az elkövetőket. Gyermekhalál Miskolc (ÉM-FJ) — Gyermekhalállal végződött vasárnap, január 17-én az a lakástűz, amely 13 óra körül keletkezett Miskolcon, a Vásárhelyi utcában. A tragédia feltehetően a következő módon történt meg: a lakásban magára hagyott két kislány - vagy csak az idősebbiknek számító 4,5 éves - gyufával .játszottak”, minek következtében tüzet fogott az ágynemű, a függöny, valamint az ott szétszórt papírok. A tüzet a szomszédok eloltották. A mentősök kétségbeesetten próbálták újraéleszteni az erős füstmérgezést szenvedett másfél éves apróságot - sajnos sikertelenül. Négy és fél éves nővére túlélte a tragédiát.----- INNEN SZÓLVA Brackó István Hegyaljai ismerősöm keseregve meséli, hogy megérte azt a napot, amikor egy liter tej drágább, mint egy liter bor. A tej ára (a hivatalos közlemény szerint nem a tehenek mondtak csődöt) tetézi a 30 forintot, s nagy tételben a tokaji már 20-25 forintért kapható. A Himnuszban megénekelt nektár olcsóbb, mint a tej! A bornak nincs ára, a tej viszont lassan bekerül a luxus fogyasztási cikkek közé. Persze tudom, hogy nem jó az összehasonlítás. A tejet nem elsősorban élv- hajhász milliomosok fogyasztják, hanem kisgyermekes családok, nyugdíjasok. A tejivás egy bizonyos, áthághatatlan árküszöbig független a fogyasztói ártól, mert a tejre szükség van. Hallottam azt is, hogy a világon három ország van, ahol nem dotálják a termelést és a fogyasztást ebben a ,,fehér-ügyben”. Az egyik Magyar- ország. Szomorú, lehangoló, ritka nagy balfogás ebben a roppanó gerincű, lyukas szociális hálójú, szézi- lált mezőgazdaságú hazában. A bor más történet, de a tanulságok összecsengenek. Kapitális tévedések nyomán, hamis illúziókban élve a magyar bor kiszorult a világpiacról. A történelmi borvidékek rangja leér- - tékelődött, a hazai fogyasztói szokások (hajdan borivó nemzet voltunk) megváltoztak, s az alkoholfogyasztási világranglistán előkelő, dobogóközeli helyünk abból adódik, hogy túl sok töményét és sört iszunk. Jut eszembe, s ki hitte volna pár esztendővel ezelőtt, hogy egy üveg (fél liter) gyenge sör többe kerül majd, mint egy liter tisztességes tokaji bor?! Kizökkent az idő! Az árak okán a kisgyermekeseknek nem ajánlhatom a bort a tej helyett. A kifizetetlen szőlősgazdának sem mondhatom, hogy vegyen inkább tehenet. ÉM-portré Fotó: Kerékgyártó Mihály Leflerné Medve Emese Hangony (ÉM) — Hangonyban él családjával. 1965-ben született. Ózdon járt gimnáziumba, majd könyvtárszakot végzett. Édesanyja gondozónő Ózdon a Dózsa György utcai szociális otthonban. Édesapja az Ózdi Kohászati Üzemeknél volt darukormányos. Jelenleg munkanélküli. Testvére katona, férje kőműves kisiparos. Emese az érettségi után 1983-ban dekorációs műhelyben kapott munkát az ÓKÜ-nél. Itt öt évig dolgozott, ahonnan nem önként jött el, hanem elküldték, létszám felesleg címén. Majd bölcsödében lett gondozónő egy rövid ideig. Üjabb munkahelye az idősek klubja. Jelenleg tanfolyamra jár a - szociális gondozó és ápoló „cím” megszerzéséért. A tanfolyam két éves időtartamú, ezt igazán szereti, szívesen végzi. Szabadidejében festeget: diákkorában képzőművészeti szakkörbe is járt.