Észak-Magyarország, 1993. január (49. évfolyam, 1-25. szám)
1993-01-18 / 14. szám
1993. Január 18., Hétfő Borsodi Tájakon É SZAK-Magyarország 5 Hívatlanul - disznóölésen Szalonnái vízgondok Szalonna (ÉM) — A Szalonnán élők egy részének igen egyhangú a kapcsolata az ivóvízzel: ha nyár van, akkor azért nincs, ha tél van, akkor azért nincs. Az elmúlt nyár igencsak keservesen érintette helyiek egy részét, a hosszú szárazság miatt a karsztforrásból táplálkozó szalonnái vízhálózat mintegy száz lakóházat már képtelen volt ellátni ivóvízzel. Akkor tartálykocsikkal hoztak a településre utánpótlást. A tél annyiban okozott változást, hogy a napokban a hálózat egy részén szétfagyott a vezeték, így néhány napig csak időlegesen működött a vízszolgáltatás a község kisebb hányadában, ismét igénybe véve a tartálykocsik segítségét. A helyiek régi óhaja, hogy a falutól alig egy kilométerre lévő - Szendrót és Rudabánya környékét ellátó - fővezetékre rácsatlakozzanak. A tervek már el is készültek, a gond csak annyi, hogy a beruházás mintegy 16 millió forintba kerülne, de a község egész éves költségvetése alig haladja meg a 25 millió forintot. Mementó Hejószalonta (ÉM-GyK) — Elmentek a katonák a pár száz lelkes községből is mindkét háborúba. Fiatalok és meglett korúak öltöztek mundérba 1914- ben, majd a második nagy világégés idején is. Férjek és családapák, s a szülői házból behívott újak fogtak fegyvert. Harcoltak, megsebesültek, s közülük sokan elestek, ki tudja, hány határon túl, idegen tájon őrzi a föld hamvaikat. Hejószalontára az első világháborúból tizenkilencen nem térek haza a szülőföldre, a második háború éveiben huszonhármán estek el a harcokban. Emléküket mindeddig nem őrizte kegyeleti hely, csak a családok, a leszármazottak mondottak értük néha imát. Ezért is volt jelentős esemény az elmúlt év október 24-i emlékműavatás a község életében. Végre örök mementóként áll a falu központjában Vargha Éva miskolci szobrászművész alkotása, az elesettek nevét őrző oszlop, a tetején a turulmadár. A virágok, a koszorúk mindig beborítják az emlékmű talapzatát. Hejószalonta (ÉM-FL) — Csak amikor bezártuk magunk mögött a kiskaput, akkor vettük észre, nem a legalkalmasabb időpontban kopogtatunk Harangi And- rásék ajtaján. Egy disznóölés kellős közepébe „csöppentünk”. Szabadkoztunk is, elnézést is kértünk többszörösen, de a háziak leintettek. Mondván, jól haladnak a munkával, segítségük is van és szívesen invitáltak bennünket az egyik takaros szobába. A házigazda nem rejti véka alá a lapunkban előforduló helyesírási hibákkal kapcsolatos véleményét, majd magáról és családjáról beszél:- A hejőkeresztúri székhellyel működő Hejőmenti Szövetkezetben dolgozom, mint villanyszerelő, de csinálok mindent. Autóvillamossági javítást, kom- bájnolok és most éppen disznót vágtunk. A negyedikét ezen a télen. Még maradt három.- Honnan „kerül* takarmány a jószágok ellátásához?- A szövetkezetből! Lakik nálunk egy néni, aki 15 mázsát, én tagként 20-at kapok. Amikor kombájnotok, hektáronként ugyancsakjár nekem 5 kilogramm termény.- Időközben a téeszből szövetkezet lett. A névváltozáson túl mire számit?- Amíg a szövetkezet így egzisztál, addig itt maradok. Ügy vagyok vele, hogy itthon vagyok. Nem kell naponta két óra hosszat utazgatni Miskolcra. A számításomat megtalálom.-Akkor elégedettek a szövetkezeten belüli állapotokkal?- Azt azért nem mondhatnám! Már korábban is szóvá tettem, hogy a munkához való hozzáállást másképpen kéne az egész Sajósenye (ÉM) — Egy esztendeje működik már Sajósenyén is a falugondnoki rendszer. A négyszáz lelkes település önkor- mányazata - figyelembe véve a helyi adottságokat és a meglehetősen szűkös anyagi lehetőségeket - benyújtotta a község pályázatát az anyagi támogatás elnyerésére. Nagy örömmel vehették tudomásul, hogy a kiírt pályázat egyik nyertese lett Sajósenye. A pénzügyi források lehetővé tették, hogy megvásároljon a falu - közösségi célokra - egy kilenc személyes, Peugeot típusú mikro- buszt. Sok hasznos szolgálatot tesz a gépkocsival Rácz Ferenc, ki a falugondnok tisztét tölti be. Naponta a volánhoz ül, s hosszabb, rövidebb utakat tesz meg, sok mindent elintéz. A községi óvodába Sajóvámosról hozza délre az ebédet a gyerekeknek. Orvosi rendelés még nincs helyben, 8 a körzeti orvos által felírt receptek kiváltásáért is az idősebb emberek nem tudnak már vezetésnek is diktálni meg a munkásoknak is. Mert itt nem úgy van a szövetkezetben, mint a gyárban. Ott, ha 7 órakor kezdődik a munkaidő, akkor 7 órakor mindenki becsületesen megjelenik. Itt nem! Hét óra, negyed nyolc, fél nyolcra azért mindenki összejön. Volt olyan, aki elment tőlünk az iparba dolgozni, aztán azt mondta: Eriggyetek már! Ti csaktéeszben dolgoztok! Mondom neki, hányszor ment be italosán - mert ezért küldték el a termelőszövetkezetből - italosán a gyárba dolgozni? Azt mondja, oda nem lehet! Na! Ide pedig be lehet járni. Szóval szemléletváltást kéne csinálni! Nagyon sok dolgozó van, aki már reggel úgy jön be, hogy nem lehet elküldeni a közútra. Bejelenti, hogy már megivott egy féldecit. • És a háziasszony, Marika mivel foglalkozik?- A Délborsodi ÁFÉSZ-nél dolgozom. Félig gyesen, félig azért, hogy folytathassam a munkámat. A gázcseretelepet vezetem. Mellette van négy tehenünk, van még három hízónk, vannak aprólékaink és egy pónilovunk is. A gyerekek kedvtelésére. Négy gyerekünk van, két leány és két fiú. A tizenhat éves lányunk az egészségügyi szakközépiskolában tanul. Tizenhárom éves kislányunk és harmadikos fiunk a hejőkeresztúri általános iskolában tanul. És van még egy tizenöt hónapos kisfiúnk. Ő a legnagyobb öröm. Azt hittük, gond lesz belőle. A középső lányunk volt leginkább ellene. Azt mondta: anyu, nekünk nem kell ez a kölyök! Dobd ki, ide ne hozd! Most neki a legbecsesebb. Sokat dolgozunk. Másképp nem menne. Az állatok számára kautazgatni. így tehát rendszeresen házhoz viszi számukra a gyógyszert a falugondnok. Mint ahogyan az is természetes, ha valaki nehézkesen mozog, s orvoshoz menne, ugyancsak a Peugeot-val utazhat Sajóvámosra, a rendelésre. Az általános iskolások időnkénti szállítása, valamint a helyben működő Református Egészség- ügyi Otthon gondozottainak kór8zálni, gyűjteni kell. Van 800 négyszögöl szőlőnk, a végiben 600 négyszögöl szántó. Ezt mind meg kell művelni. A családban összesen tízen vagyunk. A négy gyerek és mi ketten, aztán a nagymama és egy 85 éves fogadott nagymama és még két segítő.- Hogyan élnek a falubeli emberek. Marika a cseretelepen nagyon sok emberrel találkozik.- Nagyon sok ember, család a létminimumtól jóval lejjebb él. Szerényebb körülmények között. Tavaly ilyenkor elfogyott egy hét alatt 40-50 palack gáz, most a 30 megállítja. Nincsen rá pénzük. Vannak olyan családok, amelyek fáznak. Fáznak, éheznek, nincs mindenre pénzük.- Önhibájukból kerültek ilyen helyzetbe vagy más okból?- Félig ilyen, félig olyan ok miatt. Többeknek már a koruk olyan, hogy egyszerűen tehetetlenek arra, hogy ebből a helyzetből kiemelkedjenek. A gyerekeiknek nincs munkalehetősége. * Mikor kifelé indultunk, már megfőtt a belsőség az üstben. A kis korcs kutya ránk sem hederített. Körbeszaladgálta az asztalt, amelyiken a fagyni kitett húsdarabok párologtak. Mi búcsúzásként még megkérdeztük:- Mit várnak a '93-as esztendőtől?- Sok mindent nem. Ilyen áremelkedések mellett.- moncjja Marika.- Hát, hogy mondjam - keresi a véleményét legpontosabban kifejező mondatot a házigazda - szóval legalább, annyi legyen mindenből, mint a múlt évben. Több nem! házba, orvoshoz vitele szintén a hamar népszerűvé vált gépkocsival történik. Sok pénzt megtakaríthatnak azzal is, hogy a helyi sportolókat is elviszi az eseményekre, mérkőzésekre. Temploma nincsen a községnek. A sajóvámosi istentiszteletre igyekvő - általában az idősebb embereket - elviszi, majd hazaszállítja a mikrobusszal a falugondnok. Falugondnok a Peugeot-val Útra készen a falugondnok Fotó: Fojtán László A falu múltját kutatják Hejőkeresztúr (ÉM) — Huszonhat esztendeje szólalt meg először a szeptemberi évnyitón a csengő a hejőkeresztúri körzeti iskolában. S azóta működik - néha egy-két év kihagyásával - a helytörténeti szakkör. A történelmet, mint tantárgyat kedvelő, a szülőföld múltját kutató kisdiákok közül 15- 20 gyerek foglalkozik lelkesen a hely- történettel. A szakkör vezetője, Hortobágyi Györgyné igazgatóhelyettes, ki családi hagyomány folytatójaként foglalkozik Hejőkeresztúr múltjával. Az iskolában kapott helyet az a kis állandó kiállítás is, melynek tárgyait - a kézművesek munkáit és a régi háztartásban használatos eszközöket - a gyerekek hoztak el annak idején otthonról. A szakkör tagjai a falu történetének egy- egy időszakával már foglalkoztak, s dolgozataikkal megyei pályázatokon is eredményesen szerepeltek. Most levéltári kutatások következnek, s szeretnék feldolgozni, megírni Hejekőkeresztúr helytörténetét. A 6. osztályos Üveges Tamás a szakkör lelkes tagja A gyógyszerek árváltozásáról Budapest (MTI) — A beszerezési árak 10- 11 százalékos növekedése, másrészt a deg- resszív árrés bevezetése miatt január 1-jév- el megváltozott a gyógyszerek fogyasztói ára. Mindezt figyelembe véve sem várható, hogy befagynak, s a következőkben már nem emelkednek a termelői árak - mondta Matejka Zsuzsa, a Társadalombiztosítási Főigazgatóság képviselője pénteken a Magyar Gyógyszergyártók Országos Szövetsége 'által rendezett sajtóbeszélgetésen. Rámutatott, hogy a hazai termelői árak nemzetközi összehasonlításban még mindig alacsonyak. Számítani kell arra, hogy a jövőben bizonyos fejlesztési és reklám költségeket a magyar termelőknek is érvényesíteniük kell az árakban. A gyógyszer szabadáras, csupán a kis- és nagykereskedelmi árrés van maximálva. A biztosított betegek nem a fogyasztói árat fizetik, hanem a társadalombiztosítási támogatással módosított térítési díjat. Az import liberalizáció kapcsán megjelenő jó minőségű, ám nagyon drága gyógyszerek nem csak a magyar gyártókat, a társadalombiztosítást is előnytelenül érintik. A hazai és az import készítmények aránya az 1990. évi 75:25 százalékról tavaly 65:35 százalékra módosult. Amagyar készítmények választéka 8 százalékkal, az importé viszont 50 százalékkal növekedett másfél év alatt. A gyógyszerekre jelenleg 0, 50, 80, 95, illetve 100 százalékos támogatás adható. E kulcsokból tavaly átlagosan 83 százalékos fogyasztói ár támogatás alakult ki. Orbán István, az Egis Gyógyszergyár vezetője úgy fogalmazott, hogy a gyógyszer- gyár nem szociális, hanem piaci alapokon működő vállalkozás. Az elmúlt év nagy eredménye, hogy sikerült a kelet-európai piacvesztés ellenére talpon maradni, pedig ez egyes gyáraknál 20-40 százalékos forgalomvisszaesést is jelentett. Az üstben már megfőtt a belsőség, készülhet a hurka...
